Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE 0 B V 0 S A I T - F Ü L - 0 R R - G É G É S Z E K III. 2000. Március 31., péntek Látás, hallás, ízlelés, szaglás. Érzékszerveink nélkül semmit sem tudnánk a bennünket körülvevő világról. Mégis, míg érzékszervánk jól működnek, alig tulaj­donítunk nekik jelentőséget. Elég azonban egy átmeneti látásromlás vagy hallásvesztés, s a dolgok alaposan átértékelődnek. Sorozatunk mai és következő részáben azokat a szakembereket mutatjuk be, akik hallásunk, ízlelésünk, szaglásunk épségén őrködnek. Ma kecs­keméti és kalocsai fül-orr-gégészeket ismerhetnek meg. Fülzúgás és orrvérzés A kalocsai kórház-rendelőintézet ---------------------------------------­k eretében a fül-orr-gégészeti já­róbeteg-ellátás két részből áll. A szakambulancia heti 30 órában, az audiológiai (hallásvizsgáló) rendelés heti 15 órában műkö­dik. Az audiológiai állomást rész- munkaidőben dr. Vass Hedvig fő­orvosnő, audiológus szakorvos vezeti, munkájában segíti dr. Malárik Edit főorvos. Itt történik a halláscsökkent betegek műsze­res hallásvizsgálata. Szükség ese­tén a beteget itt látják el korszerű hallókészülékkel. Ugyanitt vég­zik el a szűrővizsgálatokat és ve­szik gondozásba a betegeket. Dr. Malárik Edit fül-orr-gégész főorvos^ egyszerre több feladatot lát el. Ő a rendelőintézet vezető főorvosa, osztályos orvos teendő­ket végez, operál és a járóbeteg­ellátás nagy része is az ő vállán nyugszik. A szakambulancia munkájában részt vállal dr. Frank János nyugdíjas fül-orr-gé- gész főorvos is. A szakambulan­cia napi betegforgalma 40-60 fő. A civil gyermek és felnőtt lakos­ság mellett jelentős számban ke­rülnek szakellátásra a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok is. A járóbeteg-rendelésen a sürgős el­látásra szoruló (vérző, fulladó, balesetes) betegeket soron kívül fogadják. Gyermekkorúaknái leg­gyakoribb megbetegedés a he­veny középfülgyulladás és a fel­sőlégúti hurut. A felnőtteknél említésre méltók a heveny és idült felsőlégúti gyulladásos meg- betgedések (orr-, orrmelléküreg-, garat-, gége- és fülgyulladás). Emellett jelentős a szédülés és a fülzúgásos panasz. N.agyothallás- hoz vezethetnek a fül gyulladá­sos elváltozásai, ha azokat elha­nyagolják. Az úgynevezett idegi nagyothallást az öregkori hallás­csökkenés mellett leggyakrabban a belső fül vérellátási zavarai okozzák, de hasonló jellegű hal­láscsökkenés lép fel heveny vagy krónikus zajártalom esetén is. A szédülés számos megbetegedés tünete lehet, ezért tanácsos ki­DR. MALÁRIK EDIT 1952-ben szüle­tett Budapesten. flHSlL 1978-ban dokto- d? rált a SOTE-n. f ' ; ’ f 1983-ban fül-, * « orr-, gégész szak- 1; , vizsgát tett. 1996 óta a kalocsai rendelőin­tézet vezető főorvosa és a kór­házi igazgatótanács tagja. 1999-ben Pécsett jogi szakokle­veles orvos diplomát szerzett. Férjezett, 2 gyermeke van. vizsgáltatni. Egyre gyakoribbak a fülzúgásos panaszok, melyek hátterében az egyszerű fülzsír- dugótól a középfül gyulladásos megbetegedésein keresztül, szá­mos egyéb közép- és belsőfülbe- tegség állhat. Ezek többsége gyógyszeres terápiával és/vagy műtéttel jól kezelhetők. Malárik főorvosnő elmondta, hogy Kalocsa térségében kima­gaslóan sok az orrvérzés, mely gyakran magas vérnyomással, vagy krónikus alkoholizmussal társul. A légúti allergiás megbete­gedéseket, melyek növekvő ten­denciát mutatnak, Kalocsán a tü­dőgondozóban tesztelik, de fül- orr-gégészekkel karöltve kezelik. Külön kell szólni a rosszindulatú daganatokról, melyek száma az elmúlt években jelentősen emel­kedett. A gégedaganatok mellett egyre több a szájüregi, nyelv- és garatdaganat. Ezek korai diag­nosztizálása és az időben elkez­det kezelés növeli a gyógyulás esélyeit. Bizonyos esetekben mód van ambuláns műtétekre is (kisebb jóindulatú bőr-, orrüreg-, szájüre­gi daganatok, kásadaganatok, lágyrészsérülések ellátása, vérző ér leégetése, ventillációs tubus dobhártyába ültetése stb.), ami­hez megfelelő műszerezettséggel rendelkeznek. A fej-nyak sebészet specialistája Dr. Takáts János főorvos egyik kedvenc szakterülete a fej-nyak sebészet, melynek megyeszerte elismert specialistája. A fej-nyaki daganatsebészettel (pl. funkció­megőrző, illetve teljes gégeeltá­volítás, tumorok nyaki áttéteinek eltávolítása) a megye más kórhá­zaiban rutinszerűen nem foglal­koznak, a betegeket az onkoradi- ológiai centrumon keresztül Ta­káts főorvoshoz küldik. Termé­szetesen a kecskeméti betegek műtéti ellátása is a feladatai közé tartozik: a tumoros eseteket a szakrendelésen, illetve a szak- ambulancián szűrik ki. A kiváló szakember másik kedvenc szakterülete a mikrose- bészeten belül a fülsebészet. Egyaránt végez gyógyító és hal­lásjavító műtéteket mikroszkóp segítségével. (Az endoszkópiát a kecskeméti fül-orr-gégészeten is kettős céllal: diagnosztikus és te­rápiás céllal alkalmazzák a fül-, a gége- és a melléküreg-sebészet- ben.) Takáts főorvos harmadik ked­venc szakterülete a fül- és orr- plasztika. A fülműtétek általában kozmetikai (elálló fül), ritkáb­ban traumatológiai (baleseti sé­rülés) indikációval történnek, az orrműtétek pedig funkciójavító (orrpolip-eltávolílás) és esztéti­kai (pl. orrátszabás) célú beavat­kozások is egyben. A megyei kórház Izsáki úti épületében lévő 30 ágyas fül-orr- gégészeti osztályhoz a Megyei Audiológiai Állomás mellett két szakrendelés tartozik: a Nyíri úti telephely rendelőintézetében és egy szakambulancia az osztá­lyon. A szakrendelést hétköznap délelőtt és dél­után beutaló nélkül, de elő­jegyzéssel ke­reshetik fel a betegek. Az osztályon kiala­kított szakam­bulancia hét­köznap reggel 9 és 13 között fo­gadja a beutaló­val érkező bete­geket. Dr. Ta­káts János am- buláns napja a kedd és a péntek délelőtt. Az osztályon a leggyakoribb műtéti beavatkozás a mandulael­távolítás. A gyerekműtéteket al­tatásban végzik, az édesanyák a műtét idején bent tartózkodhat­nak gyermekükkel a kórházban. DR. TAKATSJANOS 1946-ban született Szegeden. 1971-ben végzett a SZOTE-n. 1975-ben szakvizsgázott fül-orr- gégészetből. 1971-80 között a szegedi városi kórházban, 1980-88 között a szegedi egyetemi klinikán dolgozott. 1988 óta osztályvezető főorvosa a megyei kór­ház fül-orr-gégészeti osztályának. 1988 óta megyei fül-orr-gégész szakfőorvos. Egy orvosnak készülő lánya van. Az osztály műszerezettsége meg­felel a kor követelményeinek, a továbblépést a lézer alkalmazása jelentené, amely ma még pénzhi­ány miatt hiányzik az eszköztár­ból. A LÉGÁRAM ÚTJA. Ha szagolunk valamit (1. ábra), akkor a beszí­vott levegő feljut a szaglórésig és a szagmolekulák bombázni kezdik a szaglóhártya szőröcskéit. Sima belégzés közben (2. ábra) csak ke­vés levegő éri a szagérzékelő sejteket. A kilégzés (3. ábra) örvény- szerű légáramlást hoz létre, így a szagérzéklet fennmarad.______■ A fül-orr-gégészet rendkívül vál­tozatos szakma - tartja dr. Nád­udvari Ilona adjunktus. így ked­venc szakterületet is úgy választ - ha választ az ember -, hogy mellette mindennel foglalkozik. Az adjunktusnő is részt vesz az osztályos munkában (az egyik helyettese Takáts főorvosnak), ügyel, operál és a szakrendelő­ben, illetve a szakambulancián is találkozhatnak vele a betegek. E sok feladat közt az egyik ked­venc szakterülete a gyermekek­kel való foglalkozás. A másik a mikroszkópos gégesebészet. Az utóbbi években sajnos folyama­tosan emelkedik a férfiak köré­ben a szájüregi és gégerákok száma. A betegség kialakulásában nagy szerepet játszik a dohány­zás és az alkohol (égetett ’sze­szek fogyasztása). A korai felis­merés e tumorfajtáknál is döntő jelentőségű: ha a daganat ki­sebb, s nem okozott áttétet, nem szükséges pl. a teljes gégét eltá­volítani. Fontos volna, hogy a betegek már a kezdeti tünetek­kel (tartós, elhúzódó rekedtség vagy fülbe sugárzó nyelési fájda­lom esetén) fül-orr-gégészhez fordulnának. Az osztályon alkal­mazott endoszkópos, illetve mikrosebészeti módszer alkal­DR. NÁDUDVARI ILONA 1954-ben szüle­tett Kecskemé­ten. 1979-ben vég­zett a SZOTE-n. 1984 óta dolgo­zik a megyei kórházban. 1988-ban szakvizsgázott fül- orr-gégészetből. Férjezett. mas a jó- és rosszindulatú elvál­tozások elkülönítésére, illetőleg jóindulatú elváltozásoknál (pl. hangszalagpolip) kisebb beavat­kozások elvégzésére. Az osztály a közelmúltban kapott egy korszerű onv és mel- léküreg-endoszkópos készülé­ket, Nádudvari doktornő számá­ra a jövő kihívása az orrendosz- kópia. E mellett évtizedek óta ér­deklődik az egészségügy finan­szírozási kérdései iránt, az osz­tály minőségbiztosítási, teljesít­ményelszámolási feladatait ezért ő látja el. Szabadidejében szívesen foglalkozik homeopáti­ával, amely a fül-orr-gégészet- ben is ígéretes kiegészítő terápia lehet. ■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Király László Korai diagnózis, kímélő műtétek A hallókészülék nem szégyen DR. HARTAI TAMÁS 1957-ben született Szegeden. 1982-ben végzett a SZOTE-n. 1987-ben Szegeden fül-orr-gé szakvizsgát tett. 1993-ig a szegedi klinikán d< zott. 1993-tól Németországban és Ausztriában gyara­pította szaktudását. 1999 óta osztályvezető főorvos Kalocsán. Nős, két gyermeke van. Múlt év októberétől új osztályve­zető főorvos irányítja a kalocsai fül-orr-gégészetet. Áz osztályon megüresedett vezetői állást dr. Hartai Tamás tölti be, aki idejö­vetele előtt 6 évig Németország­ban és Ausztriában a főorvos­ként a szakmájában dolgozott. Elmondása szerint csábító volt számára az új, európai színvona­lú műtőblokk. A főorvos úr még a szegedi, később pedig a külföldi intézmé­nyekben sajátította el a korszerű fül-orr-gégészeti ismereteket és műtéti technikákat. A 20 ágyas kalocsai kórházi osztály mára már önálló és kellő számú nővé­ri, asszisztensi gárdával büszkél­kedhet. Két főállású és két rész- munkaidőben foglalkoztatott szakorvos látja el az osztályos, a szakambulanciás és az audioló­giai feladatokat. Tekintettel a megnövekedett ellátási igényre, a zavartalan, ki­egyensúlyozott munkához több főállású szakorvosra lenne szük­ség. A műtétek túlnyomó részét az új főorvos végzi el, a beavat­kozás típusától, a beteg életkorá­tól és általános állapotától függő­en altatásban vagy helyi érzéste­lenítésben. A rutin orr-, garat­mandula-eltá- volítás, orrsö­vény-, orrpolip- műtétek mel­lett lehetőség van a beteg fül mikroszkóp alatti, gyulla­dást szanáló, és a hallást ja­vító beavatko­zásokra. Mikroszkó­pos gégesebé­szeti műtétekhez, jó és rosszindulatú daganatok sebészi eltávolításához egyaránt adottak a feltételek. A daganatos megbetegedések esetén nagy je­lentőséggel bír a korai diagnózis felállítása. A daganatok szövetta­ni vizsgálatát helyben, az intéz­ményben végzik el. A nagy cson­kító műtétekre, sugárkezelésre és kemoterápiára szoruló daga­natos betegeket a szövettani lelet birtokában, onkológiai centru­mokba küldik további gyógyke­zelésre. Hartai főorvos nagy szakértelemmel alkalmazza az endoszkópos műtéti technikát. Az orr- és orrmelléküregek terü­letén korábban nagy, radikális beavatkozással járó operációk legtöbbjét ma már ezzel a kor­szerű endoszkóppal oldják meg. így az orron keresztül, külső fel­tárás nélkül távolítják el a poli­pokat, teszik szabaddá az orrban és az orrmellékiiregekben lévő akadályokat. A betegek szervezetét ezek az úgynevezett kímélő műtéti eljá­rások kevésbé veszik igénybe, a gyógyulás gyorsabb, a kórházi ápolási napok száma csökken. Balesetet szenvedetteknél orr- és kisebb arcrekonstrukciós műté­tek elvégzésére is sor kerülhet. Hartai főorvos úr műtéti palettá­ját színesítik még a plasztikai műtéti eljárások. A fiatal, energikus doktornő azok közé a szakemberek közé tarto­zik, akik nemcsak mondják, de magukra nézve kötelezőnek is tartják a betegek sorsának nyo­mon követését. Hiszen a gyógyítás nemcsak a műtétből áll. Megelőzi a kivizsgálás, s követi a beteg gon­dozása. Betegközpontú szemléle­te, kedvessége és nem utolsósor­ban szaktudása miatt dr. Szepes Andreát kedvelik a betegek. Ked­venc szakterülete maga a fül-orr- gégészet. Rendszeres operál, ren­del a szakrendelőben és a szakam­bulancián, részt vesz az ügyeleti rendszerben és hetente hat órában rendel a Bagoly utcai Meditres Egészségházban. Ez a rendelés is tb-finanszírozott, a betegeknek te­hát ingyenes. A betegek (felnőt­tek, gyerekek egyaránt) háziorvosi beutaló nélkül kereshetik fel a szakrendelést hétfőn, szerdán és pénteken. Szoros munkakapcso­latban áll a Nyíri úti speciális isko­lával, illetőleg a városban dolgozó logopédusokkal: ő vizsgálja, keze­li azokat a gyerekeket, akiknél a logopédus szervi eredetű vagy egyéb halláscsökkenést okozó fül- orr-gégészeti problémára gyanak­szik. Dr. Szepes Andrea temérdek feladata közt ma a legfontosabb a DR. SZEPES ANDREA 1962-ben szüle­tett Kecskemé­ten. 1986-ban vég­zett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház­ban. 1991-ben szakvizsgázott fül- orr-gégészetből. 1998 óta vezeti a Megyei Audiológiai Állomást, mint részlegvezető. Férjezett, két gyermeke van. Megyei Audiológiai Állomás veze­tése. A szakrendelés a fül-orr-gé­gészeti osztály részlegeként mű­ködik. A két éve megújult szakam­bulancián két süketkamrát alakí­tottak ki, három modem hallás- vizsgáló műszert vásároltak, s a betegek ellátásában a doktornő mellett három asszisztens vesz részt. Az audiológiai állomás fő feladata a halláspanaszok kivizs­gálása és kezelése, illetőleg a hal­lókészülékre szoruló betegek ellá­tása. (A hallókészülékeket decem­berig dr. Katona Erzsébet audioló­gus főorvos írja fel.) Az audiológia fül-orr-gégészeti szakvizsgálat után, előjegyzés alapján kereshető fel minden munkanapon az Izsáki úti kórházban. Bár a betegforga­lom jelentős, a doktornő úgy ta­pasztalja, hogy a betegek jelentős része szégyenli hallásromlását, il- .letve idegenkedik a hallókészülék viselésétől. Pedig ma már ezernyi- féle hallókészülék írható fel (pl. olyan is, amely kisméretű, fülbe rejthető, tehát nem észrevehető) tb-támogatással. Miután a hallás­vesztés, hallásromlás gyermek­korban is előfordul, Szepes dok­tornő szeretné elérni, hogy a vele­született halláscsökkenések mi­előbbi felismerése érdekében a megyei kórházban is megvalósul­hasson az újszülöttek teljes körű hallásszűrése. Ezt a programot ed­dig Bács megyében csak a bajai fü- lészeten sikerült beindítani, a dok­tornő reméli, hogy másfél éve be­adott pályázata végre kedvező el­bírálást nyer, s megveheti a prog­ram beindításához szükséges mű­szert. Hiszen a kórházban évente 1300-1400 gyermek születik. Hal- lásszűrésük rendkívül fontos vol­na, hiszen meghatározza beszéd­fejlődésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom