Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-30 / 75. szám
Petőfi Népe PN-Kalauz 2000. Március 30.,.csütörtök ipar, pénz, infrastruktúra Szerkeszti: Bálái F. István Folytatódhat az autópálya-építés Egyelőre az M3-asra összpontosítják a munkát Az autópálya-építések hatalmas költségeit az is indokolja, hogy rengeteg gép és üzemanyag kell a munkához. FOTÓ; PN-ARCHÍV M.Vas autópálya továbbépítésével kezdődik a sztrádaépítési program. A jelek szerint elhárult a pénzügyi akadály az elől, hogy április elején elkezdődhessen az autópálya-építések folytatása. Ehhez a programhoz kapcsolódik a Szekszárdnál építendő Duna-híd is. Magyarország A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének finanszírozásával megbízott Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 100 millió forintról 5 milliárd forintra emeli a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. jegyzett tőkéjét. A NA Rt. közgyűlése várhatóan pénteken hagyja jóvá a feltőkésítést.- Ennek az intézkedésnek köszönhetően immár nincs pénzügyi akadálya annak, hogy az eredeti elképzelésetek megfelelően áprilisban megkezdjék az autópálya-építés előkészületi munkáit - mondta Tamóczy László, az MFB szóvivője. Egyelőre nem változott az az elképzelés sem, miszerint az autópálya-program finanszírozásával megbízott Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 50-60 milliárd forintnyi kötvényt bocsát ki várhatóan az év második felében - tette hozzá a MFB-szóvivő. Tájékoztatása alapján egyelőre nem tudni, a kötvénykibocsátás nyílt vagy zárt lesz, mint ahogy a papírok futamideje is kérdéses. Csupán annyi bizonyos, hogy a kötvényforgalmazásnál a lakossági és az intézményi befektetőkre egyaránt számít az MFB. Tamóczy László sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azt a sajtóértesülést, miszerint az MFB, illetve az autópálya-építés céljából tavaly ősszel megalapított Nemzeti Autópálya Rt. már az elmúlt év végén tárgyalásokat kezdett az egyik esélyes kivitelező társasággal.- Néhány héten belül folytatódhat a több mint másfél éve szünetelő autópálya-építés - jelentette ki ismételten a szóvivő. A kivitelező személyét firtató kérdésre válaszolva Tamóczy László közölte: legkésőbb a munkálatok megkezdésekor nyilvánosságra hozzák, hogy ki nyerte el a megbízást. Mint arról az MTI a közelmúltban hírt adott, a tervek szerint idén csaknem 60 milliárd forintot szánnak új autópálya-szakaszok építésére. A számítások alapján egy kilométernyi sza- kasz megépítése 1,3 müliárd forintba kerül. ■ A magyar cégek felkészültsége Ki mit visz a kamarába? A megyei iparkamara közleménye A magyar magáncégek hátrányban vannak a csatlakozási előkészületek során. Az állami és a vegyes tulajdonú cégek alaposan megelőzik őket. Ezt állapította meg a Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának tavalyi felmérése. Farkas György, a kutatás vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén elmondta: 250 magyarországi nagyvállalat vezetőjét keresték meg, de csak 108-tól kaptak választ. A válaszadók 27 százaléka már érettnek érzi cégét az európai uniós csatlakozásra, s ugyancsak 27 százalék azok aránya, akik úgy érzik, hogy ezt a szintet egy éven belül elérik. A nyilatkozó vállalatok 25 százaléka rendelkezik a csatlakozásra stratégiai tervvel, s ezek csaknem fele állami cég, egyharmada vegyes vállalat, s mindössze 5 százaléka magyar magántulajdonosoké. Farkas György kiemelte, hogy a nagyvállalatok közül mindösz- sze 8 százalék állította azt, hogy meg is valósulnak integrációs programjaik. Ezek nagy része vegyes vállalat, kisebb hányada az állami cégek közül kerül ld, míg a magyar tulajdonú magáncégek szerint ilyen programjaik alig valósulnak meg. A vizsgált vállalatok 89 százalékának éves költség- vetésében nincs kifejezetten EU- alkalmazkodási célra megnevezett összeg. A magánvállalatoknál, sőt az ezer főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató, illetve az 5 milliárd forintnál kevesebb éves forgalmú cégeknél sem tudnak ilyen keretről. Viszont az állami vállalatok egynegyedénél és az 5 ezer fő feletti létszámú vállalatok 30 százalékánál rendelkeznek e célra elkülönített költségvetési előirányzattal. Kecskemét Többféle gyakorlat alakult ki Európában a közjogi kamarák rendszerét illetően. Találunk rá példát, hogy egységes kamarai rendszer integrálja a gazdaság szereplőit. Az is előfordul, hogy az agrárium, vagy a kézművesek, a kereskedők és az iparosok kamarája külön működik. Magyarországon az 1995-től külön működő három kamara közül egyesülés előtt áll kettő. A kamarai törvény módosítása a kézműves kamara beolvadását rendelte el a kereskedelmi és iparkamarába. A szeptemberi választásokig a kézművesség 33 százalékos képviseletet kap a vezető testületekben. Ma még van bizonytalanság abban a tekintetben, hogy az ágazati és funkcionális elemek irányítása és működése miként valósítható meg egy szervezeten belül. Bács-Kiskunban az elmúlt öt év tudatos szakmai munkája és takarékos gazdálkodása erős kereskedelmi és iparkamarát eredményezett. A megye kézművessége is számos szakmai eredményt tudhat A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a jövőben tovább erősíti érdekképviseleti tevékenységét. Az érdekképviselet mellett azonban fontosnak tartja a munkaadói érdekképviseletek közötti együttműködést is - hangzott el a szervezet közgyűlését követő sajtóbeszélgetésen. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége más munkaadói érdekképviseletekkel közösen elkészíti a Széchenyi-terv- hez kapcsolódóan a kis- és középvállalkozások, valamint az Hónig Péter szerint az infláció alacsonyan tartása lesz a fő szempont a júliusi gázáremelésben. Ezt szerdán a Dow Jones hírügynökség tette közzé a helyettes államtitkárra hivatkozva.- Nagyon óvatosnak kell lennünk. A fő cél: alacsonyan tartani az inflációt. Tekintetbe kell vennünk az éves inflációt, a piaci árakat és a háztartások helyzetét - idézte hírügynökség Hónig magáénak. így a beolvadást nagy várakozás előzte meg mindkét kamara tagsága részéről. Ügy véljük, hogy a kézművesség jelenléte gazdagítja majd az egységes kamarát, s kitűnő belső együt- működési lehetőségeket teremt. Az integráció előnyeit nemcsak a vezető testületek, hanem elsősorban a tagság oldaláról kell fontosnak és meghatározónak tekintetnünk. Hiszen a tagság akarata és céljai kell, hogy meghatározzák a kamara szervezeti minőségét. Azonban bizonyára sokan csalódnak majd, ha a várományos vagyonegyesítésbe üres bugyeüá- rissal érkezik meg a kézműves kamara, s netán adósságokat is hoz a közös tarsolyba. Mindezeknek a körülményeknek sajnálatos erkölcsi következményei lehetnek, amelyek nem tesznek jót az ügynek, de a következmények elől az érdekeltek nem térhetnek ki! A kézműves kamarai adminisztráció különbözősége és átvétele is okozhat némi zökkenőt. Átmenetileg késhet az ügyintézés, de a kamara mindent meg fog tenni azért, hogy a kézműves tagok kifogástalan kiszolgálásban részesüljenek. infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait - közölte Demján Sándor, a VOSZ társelnöke. Demján Sándor a VOSZ munkáját értékelve sikerként említette, hogy minden megyében kiépítették szervezeteiket, és taglétszámot tekintve tovább erősödtek. A munkaadói szervezetek között folyó versenyben a VOSZ vonzó szolgáltatások nyújtásával kíván további tagokat toborozni. Ennek egyik formája lehet a VOSZ-tagoknak szóló vállalkozói hitelkártya őszre tervezett bevezetése. Pétert Prágából, ahol egy energiaipari konferencián vett részt. Korábban a kormány azt mondta, hogy átlagosan 6 százalékos földgázáremelést engedélyez az idén, ami 12 százalékos emelést jelentene júliustól - emlékeztetett a hírügynökség.- A 12 százalékos emelés optimális lenne. De még van időnk május közepéig az elhatározással. Hírek TILALOM. Megtiltotta az engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység végzését az Adding Értékpapír Ügynökség Kft.-nek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF). A felügyelethez érkezett bejelentések alapján indult vizsgálat megállapította, hogy a társaság 1998-tól 1999 július 15-ig mintegy 200 ügyfél meghatalmazásával, vagy anélkül bonyolított értékpapír adásvételeket. A felügyelet a társaság elnevezésében szereplő értékpapír ügynökség megjelölés törlésére vagy módosítására is felszólította a társaságot. TÉGLAIPAR. A Wienerberger Téglaipari Rt. 1999-ben 8,43 milliárd forint konszolidált nettó árbevételt és 1,96 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el. Ez 20, illetve 40 százalékkal több az 1998-as számoknál. A 3,295 milliárd forintos jegyzett és 6,73 milliárd forint saját tőkével 11 gyárban termelő társaság 50 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezik Magyarországon. Tavaly a magyar- országi értékesítés 6,97 milliárd forint, az export pedig 1,46 milliárd forintot tett ki. BÁNYABEZÁRÁS. Aknabúcsúztató ünnepséget rendeztek kedden Oroszlányban a Vértesi Erőmű Részvénytársaság XX-as bányaüzemében. Az utolsóként felszínre gördült csille azt jelezte, hogy ott befejeződött a szén- termelés. Az akna kiépítése 1951-ben a szén kitermelése pedig 1956-ban kezdődött meg. GAZDASÁGFEJLESZTÉS. A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat tavalyi kiadása az egy évvel korábbihoz képest 55 százalékkal emelkedett. Összességében pedig 19,1 milliárd forintot tett ki - áll a gazdasági tárca által készített összesítésben. Az előző évekhez képest jelentős átrendeződést mutatott, hogy a kis-és közepes vállalkozások fejlesztésére szánt forrás közel 30 százalékkal nőtt, megközelítette az 5,5 müliárd forintot. LAKÁSKASSZA. A Lakáskasz- sza Rt. működési nyeresége ugyan tavaly 22 millió forint volt, ám a 612 millió forintos kiegyenlítési céltartalék képzése után a tavalyi veszteség 590 millió forintra rúgott. A társaság keddi közgyűlésén, tekintettel a veszteségekre, két részvényes, a Bank Austria Creditanstalt és az osztrák Wüstenrot Lakás-takarékpénztár bejelentette, hogy 100 millió forintos alárendelt kölcsöntőkét nyújt a társaságnak. ________■ B ÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Támogatják a Széchenyi-tervet Mennyi lesz a gáz ára? Reform - kérdőjelekkel A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban hozzáláttak a szövetkezeti törvény módosításának kidolgozásához. A javaslatot mielőbb ; gyűlés elé kívánják terjeszteni. Budapest - FVM A törvénymódosítással az agrártárca szeretné elérni, hogy a szövetkezetek kiadják, vagy pénzben megváltsák a nem tag üzletrész-tulajdonosok vagyonát. Font Sándor, az MDF frakcióvezető- helyette kételkedik abban, hogy lennének olyan gazdag szövetkezetek, amelyek megválthatnák az üzletrészeket. Egy évvel ezelőtt - mutatott rá a honatya - a kisgazdapárt már megszellőztette ezt a szándékát, a leleményes szövetkezetek erre azonnal gazdasági társaságokká alakultak át. Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke a kormány, illetve az Országfalu békéje és a mezőgazdaság elleni merényletnek nevezte a törvényjavaslatot. Szerinte az elfogadása 150 ezer vidéki munkahely azonnali megszűnését fogja eredményezni, a szövetkezetek vagyona elértéktelenedik, és még több tőke áramlik ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatból. Horváth Gábor, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára úgy vélte: ha a szövetkezetekben megkezdődik a vagyon kiadása, egymillió ember földbérlete, szerződése válik azonnal semmissé, és szerinte is megszűnik 150 ezer ember foglakoztatása. A szövetkezeti vagyon mögött 100 müliárd forintos hitel van, a vagyont pedig csak hitellel együtt lehet kivinni. Kérdés - mutatott rá -, hogy mit szólnak hozzá a bankok, s milyen biztosítékot kínálnak majd a magánemberek. Ha a pénzintézetek felmondják a hitelt, az üzletrész-tulajdonosoknak csak annyi jut, amennyi a csődeljárás végén marad. Laczó Ferenc, a Környezettudományi Központ munkatársa úgy véli, ahhoz, hogy a szövetkezetek valóban szövetkezetként működhessenek tovább, s az üzletrészből fakadó feszültségek is megszűnjenek, ezt a problémát minél előbb rendezni kell. Az agrárközgazdász szerint két megoldás lehetséges: vagy pénzben kell kártalanítani őket, vagy a kártalanítás összegének megfelelő vagyonrészt kell megkapniuk a szövetkezettől. ÚJVÁRI GIZELLA A közhasznú társaságok haszna A bérlakásszektor fejlesztését nyugati példák segítenék Közhasznú lakásépítő és -fenntartó társaságok magyarországi meghonosítását javasolja a Társaság a Lakásépítésért Szervezet a kormányzatnak. Egyetértve azzal, hogy szükségessé vált a bérlakásszektor újjáépítése. A fejlett országok lakásrendszerében ezek a közhasznú társaságok meghatározó szerepet játszanak. Budapest A társaság a javaslat kidolgozása érdekében tanulmányt készíttetett Nagy-Britanniában, Dániában és Ausztriában. Az eredmények szerint valamennyi ország közhasznú bérlakás-támogatási rendszerében megtalálható az építési és a lakbér-támogatási rendszer. A közhasznúság alapismérvének egy része - vagyis az alapvető lakásszolgáltatási tevékenység nyereségét vissza keü forgatni az építésbe és az ingatlanfejlesztésbe - valamennyi vizsgált országban megtalálható. A szervezetek erős állami, ületve önkormányzati felügyelet alatt működnek, és érdekeik képviseletére általában regionális vagy központi szövetséget alkotnak. A közhasznú lakásépítő és fenntartó társaságok a minőségi, energiatakarékos építés elterjesztésében is döntő szerepet játszanak. A Társaság a Lakásépítésért Szervezet szerint így a fent említett társaságok hazai elindítása a bérlakás-állomány növelése, a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások számának növelése céljából Magyarországon is időszerűvé, indokolttá és megvalósíthatóvá vált. A szervezet úgy véli, a közhasznú társaságok tulajdonosi és döntéshozói körét az önkormányzatok, a (leendő) bérlők, a terület munkaerőpiacán érdekelt vállalatok körében célszerű keresni. Érdemes megfontolni induláskor az állam kezdeti tulajdonosi és tőke-befektetési szerepváüa- lásának lehetőségét is. A közhasznú bérlakásrendszer piaci ösztönző és szabályozó hatással lehetne a váüalkozói lakásépítés és a bérlakásszektor megerősítésére. _________________________fin»!
