Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

Petőfi Népe 2000. Március 25., szombat és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula KIÁLLÍTOTTÁK A MÜVEKET. A kecskeméti Kandó-szakközép- iskola művészeti tagozata rendezte a III. Országos Mintá­zásversenyt. A legjobb alkotásokat a kerámiastúdióban láthatják az érdeklődők. fotó: b. r. Rendelő épül Széchenyi város Új háziorvosi körzetet alakíta­nak ki Kecskeméten a Széche- nyivárosban. Erről a város kép- viselő-testülete a legutóbbi ülé­sén döntött. A Pajzs Patika Bt. vezetője kedvező ajánlattal ke­reste meg az önkormányzatot. A gyógyszertáruk mellett szeret­nének egy felnőtt háziorvosi rendelőt kialakítani saját költsé­gükön. Már a nyáron elkészül­ne a rendelő. Tíz évre térítési díj nélkül a város rendelkezé­sére bocsátanák, amennyiben az önkormányzat területi ellá­tási kötelezettséggel működő felnőtt háziorvosi rendelő céljá­ra használja. A város költségve­tésében egyébként évek óta nincs fedezet új körzetek kiala­kításához szükséges rendelők építésére. Égbe szökött a gyökér ára ________Piaccsarnok________ D rága a gyökér, olcsó a to­jás. A kecskeméti Budai ut­cai piacon tegnap meglepő árak fogadták a vásárlókat. A gyökeret az elmúlt hetekben 180-250 forintért adták. Tegnap több helyen azonban 500 forin­tért mérték kilóját. Nem így a to­jás, amelynek jelentősen lecsök­kent az ára. Darbonként 10-12 forintért vihettük haza, de a leg­drágább helyeken is csak 14 fo­rint volt. A piac külső része teljesen megtelt friss zöldségekkel és palántákkal. Árvácskapalántákat több színben kínáltak, darabon­ként 70-80 forintért. A paradi­csompalántákat pedig 60 forin­tért adták. Jól szerepeltek Szegeden öt megye részvételé­vel rendezték meg a Polgár a de­mokráciában verseny regionális döntőjét. A versenyen két kecs­keméti csapat is kiváló ered­ményt ért el. Első helyen a Kecs­keméti Református Kollégium Gimnáziumának Pálma csapata végzett (tagjai: Berényi Anda, Csornák Melinda, Puskás Péter, Székely Gábor). Második lett az ÁFEOSZ Kereskedelmi és Köz- gazdasági Szakközépiskola (tag­jai: Papp Mónika, Szórád Anita, Dobos Zoltán, Pleiner Ottó, fel­készítő tanár: Vajda Csaba). I Az április 17-18-án rendezen­dő országos döntőbe a két kecs­keméti iskola csapata is bejutott. Virágokból is akadt bőven. A tavaszi szépségeket elérhető á- ron adták. A tulipán szálját 60- 90, a jácintot 60-100, míg a nár­ciszt 10-25 forintért hirdették. De a legtöbb eladó csokronként kí­PIACI ÁRAK, KECSKEMÉT FT/K6 Gyökér | 300-500 Sárgarépa Narancs 50100 100130 Vöröshagyma 5065 Fokhagyma Paszternák f|^t» Banán 280350 100110 190220 Szőlő y\ 780820 Sáska JjMk 400 Citrom V 220260 Forrás: PN-INFO nálta portékáit. A kedvező árá­nak köszönhetően a legtöbb ko­sárban sárga nárciszcsokrok virí­tottak. A zöldségfélék közül a legnagyobb mennyiségben sár­garépát és burgonyát találhat­tunk. Akciósán hirdették a karfi­olt, kilónként 260 forintért. A fe­jes salátát darabonként 60-90 fo­rintért adták. A paprika továbbra is tartja az árát. Az édeset dara­bonként 30-70, az erőset 10-50 forintért kínálták. A déligyümöl­csök közül a narancsot adták ak­ciós áron, kilónként már 100 forintért is hazavihettük. A kivit dobozonként 280-ért, a kókuszt darabonként 100 forintért kínál­ták. A szamócát is egyre többen választották, dobozonként 280 forintért. Almából is akadt bősé­gesen. Fajtától függően 50-200 forintért mérték. Kelendő volt a mogyoró is, amelyet 400 forin­tért adtak kilónként. TUDÓSÍTÓNKTÓL Sikeres volt a tiltakozás ZÁSZLÓ AZ ISKOLÁNAK. Az ötvenedik évfordulóját ünneplő Bácsvíz Rt. zászlót adományozott a tizedik születésnapját ünneplő kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskolának, fotó: banczik Róbert A ménteleki falugyűlésen zsúfolásig megtelt teremben folyt az indulatoktól sem mentes vita. FOTÓ: K. J. Minden lehetséges fórumon tiltakoztak a méntelekiek. Az ellenállás sikeres volt: a vá­rosrészben nem tanulhatnak a börtönbünte­tésüket letöltött fiatalkorúak. Kecskemét-Méntelek Hátrányos helyzetű, és kisebb vétségekért bör­tönbüntetésüket letöltött fiatalokat képzett vol­na pályázati pénzből az Álláskeresők Bács-Kis- kun Megyei Egyesülete Ménteleken. Az elképze­lés megvalósításához szükség volt oktatóterem­re, irodákra, szociális helyiségekre. Az álláskere­sők szervezete a volt ménteleki óvodát 1999 de­cemberében a kecskeméti önkormányzattól erre a célra kedvező feltételekkel megvette. Az első részletet már ki is fizették. A Ménteleken élők a Petőfi Népe február 23-ai cikkéből értesültek a tervekről. Azonnal tiltakoz­tak. Mintegy 400-an írták alá az íveket. A tiltako­zó levelet aztán aláírta Tóth Kása Kálmán, Mén­telek önkormányzati képviselője is. Az álláskere­sők szervezetének, a börtönigazgatónak, a városi rendőrkapitányságnak valamint a kecskeméti ön- kormányzatnak is elküldték a tiltakozást. A ter­veket és a célt ugyan helyeselte a lakosság, ám a helyszínnel nem értettek egyet a lehetetlen köz- biztonság miatt. Ménteleken ugyanis nincs kör­zeti megbízott, nincs közvilágítás, ezért félnek. Véleményük szerint az odavitt fiatalkorúak az el­hagyatott környékre vonzották volna a bűnözés­re hajlamos barátaikat is. A helyszín újragondo­lását egyébként a kecskeméti rendőrkapitányság vezetője is javasolta a polgármesternek. A témával kapcsolatban két falugyűlés is volt Ménteleken. Az elsőn a lakók önkormányzati képviselőjüket, Tóth Kása Kálmánt is kérdőre vonták. Hogyan lehetséges az, hogy ő is az új­ságból értesült a tervekről, s a kész tényekről? Ki a felelős azért, hogy a lakókat senki nem tájé­koztatta arról, mi lesz a volt óvodában? A másodikon, a múlt heti falugyűlésen Tóth Ká­sa Kálmán elmondta, hogy májusig az önkor­mányzat vagy visszavásárolja az ingatlant, vagy csereingatlant biztosít az álláskeresők egyesüle­tének. Ezen a falugyűlésen már jelen volt az ál­láskereső egyesület két képviselője, Rózsi Anikó és Szeri Adrienn is. Nekik is elmondták a lakók, hogy azt nehezményezték a legjobban, hogy előzőleg senki nem tájékoztatta őket a tervekről. Rózsi Anikó szerint ez nem az álláskereső egye­sület, hanem Méntelek képviselőjének, Tóth Ká­sa Kálmánnak a feladata lett volna. A pályázatot azonban átdolgozták, mert tiszteletben tartják a méntelekiek tiltakozását. Ezt a jelenlévők tudo­másul vették. A vita végén az egyik helyi vállalkozó megkér­dezte, hogy ha már úgysem Ménteleken lesz ezeknek a fiataloknak az oktatása, akkor miért vannak itt az álláskeresők egyesületének képvi­selői? Hiszen az utólagos tájékoztatásra már semmi szükség nem lett volna. A gyűlés végén a Résztvevők kérték Tóth Kása Kálmán képvise­lőt, hivatalos papírral igazolja: Ménteleken semmiféleképpen nem kezdődik el a program. A képviselő reményét fejezte ki, hogy ez hama­rosan meglesz. Végül az egyik vállalkozó el­mondta, szerinte a volt óvoda épületét az ott élők közösségi céljaira kellene felhasználni, hogy hasonló vitás helyzet ne forduljon elő a jövőben. KOVÁCS JUDIT Az ipart tovább űzhetik Szolnoki hegy Nem minősítették vissza Ábel Jó­zsef és Oláh László lakótelkét iparterületté. Erről a kecskeméti önkormányzat városrendezési bi­zottsága hosszas vita után egy szavazattöbbséggel döntött. A két telektulajdonos Szolnoki hegyi ipartelkét már vagy tíz éve - a töb­bi telekhez hasonlóan - lakóterü­letté minősítette az önkormány­zat. Erről a két tulajdonos csak nemrégen értesült, és kérte - mi­vel a területen már több mint húsz éve üzemel a lakatosmű­helyük -, minősítse vissza az ön- kormányzat a telket ipari terület­té. Az átminősítéshez azonban az önkormányzatnak a törvénynek megfelelően lakossági fórumot kellett tartania. A fórumon azon­ban hangos ellenzői is akadtak az átminősítésnek. Ugyanis a megje­lentek többsége ellenezte, hogy a környéken iparterület alakuljon ki. Indoklásuk szerint a kérelme­zők telkei rosszul megközelíthe- tőek, a földutakat csak tovább mélyíti az intenzív gépkocsiforga­lom. A munkálatok zajai is zavar­ják az ott élők nyugalmát. A két iparos azonban a befektetett ér­tékeinek a biztonságát féltette. Nem kívánják a műhelyt tovább bővíteni, de számukra csak az ad­na megnyugvást, ha a terület visszakapná az eredeti besorolá­sát. A városrendezési bizottság szerint azonban itt szabályosan megkezdett iparűzésről van szó. Ezért a lakóterületi besorolás elle­nére is tovább végezhetik ipari jellegű vállalkozásukat. RAJNAI ATTILA Filozófia az ezredfordulón címmel rendeznek három­napos tanácskozást a kecs­keméti Tudomány és Tech­nika Házában. Az országos konferencia egyik résztvevő­je, dr. Karikó Sándor filozó­fus, aki A filozófia mint er­kölcsi tartás címmel tartott gondolatébresztő előadást. Tudomány __- Korunk gyakorlatias gondolko­dású emberei szerint a mai idők nem kedveznek a filozófia műve­lésének. Szókratész ideje régen lejárt. Egyetért ezekkel a sommás megállapításokkal?- Igen is, meg nem is. Tény, hogy világunkat nem az egyete­mes gondolkodásmód, hanem a rövid távú gondolkodás jellemzi. S olyannyira kiszolgáltatottja a pilla­natnyi érdekeknek és a hasznos­sági elvnek, hogy joggal felvetőd­het a kérdés: a filozófia halálra ítéltetett? Ugyanakkor az is tény, hogy a filozófia mint fogalmi kul­Hol vagy, Szókratész? túra az emberiség kultúrájának szerves része ma is. Az emberek­ből - szerencsére - nem lehet kiöl­ni a filozófia iránti érzékenységet. Egyetértek G. Deleuze kortárs francia filozófussal, aki azt mond­ta: ha a filozófiának halnia kell, csakis azért halhat meg, mert ha­lálra neveti magát. Vagyis a filozó­fia halálát nem mondhatja ki más, csak maga a filozófia. A kecske­méti rendezvény is ezt a kettőssé­get példázza. Kuriózum, különle­gesség, hogy összejönnek, hogy összejöhetnek korunk meghatáro­zó filozófusai. Ráadásul egy olyan városban, amelynek a polgármes­tere civilben, foglalkozását tekint­ve filozófus. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy e 120 ezres város­ban hányán viszik magukkal mindazt, amit e három napban mondtunk, gondoltunk a filozófi­áról. Hiszen való igaz, a filozófiá­nak semmi közvetlen, kézzel fog­ható - ha úgy tetszik, forinto­sítható - haszna nincs. Mégis, mit ér nélküle az élet? A filozófia lé­nyege az, hogy szembesít ben­nünket az örök kérdésekkel. Nincs ember, aki ne kérdezte vol­na meg magától: mivégre vagyunk a földön? Nincs köztünk senki, aki ne gondolkodott volna el azon, mi mozgatja világunkat? Létezik-e Is­ten, s ha igen, velünk van-e? Miért szenvedünk? Mi a boldogságunk forrása? Életünk eseményeit folya­matosan elemezzük, értékeljük. Értékeljük és elemezzük ezzel a világot, amelyben élnünk adatott. Kérdéseket teszünk fel, s aki kér­dez, az filozofál.- A filozófia tehát a legdemok­ratikusabb tudomány?- Valóban az. Russell azt mond­ta, hogy a filozófia nem más, mint a teológia és a tudomány közötti senki földje. Továbbgondolva ezt, azt mondhatjuk: ha senkié, akkor mindenkié. Ézzel együtt tagadha­tatlan, hogy a szókratészi hagyo­mányokhoz való visszatérés ne­héz ügynek mutatkozik. Bár az utóbbi évtized­ben egyre erő­sebb az a filozó­fiai irányzat, amely céljául tűzte ki, hogy a filozófiát a min­dennapok gya­korlati kérdései­nek megvála- szolásához használja fel. Az úgynevezett alkalmazott fi­lozófia egy le­hetőség arra, hogy a kofák és kufárok piacából ismét szókratészi agóra legyen.- Eljöhet az idő, amikor a filozó­fia ismét a civilizáció orvosa lehet? Előadásában legalábbis ezt a re­ményét fejezte ki.- Nietzsche gondolatával egyet­értve azt vallom, hogy a filozófia elvesztette régi fényét és nemes küldetését. Ám ebben nemcsak a korszellem a hibás, hanem maga a filozófia is. Abban az értelem­ben, hogy megrendült a filozófia DR. KARIKÓ SÁNDOR 1948-ban született Kecskeméten 1972-ban végzett a szegedi tanár­képző főiskola magyar-történelem szakán. 1975-ben végezte el az ELTE filo­zófia szakát, azóta tanít különbö­ző hazai és külföldi egyetemeken. 1983-ban védte meg kandidátusi disszertációját filozófiából. 1995-ben nevezték ki főiskolai tanárnak. Nős, egy fia van. erkölcsi tartása. A probléma két aspektusból ragadható meg. Az egyik: milyen a viszony a filozó­fus élete és gondolatai között? A filozófia történetében találunk példát arra, amikor élet, sors és filozófia eggyé vált, például Gior­dano Bruno esetében. De a másik véglet is megtalálható, elég csak Heideggerre utalni. A filozófia mint erkölcsi tartás problémakör másik aspektusa az - s ez a fonto­sabb -, hogy amikor a filozófus fi­lozofál, hogyan viszonyul tárgyá­hoz? Milyen erkölcsi mozzanatai vannak ennek a viszonyulásnak? Véleményem szerint a filozófia művelésében a legfontosabb er­kölcsi eszmény (az egyetlen esz­mény, amelyben a filozófia műve­lése megragadható) az alázat. Elő­adásomban azt vizsgáltam, ho­gyan tud a filozófus alázatos ma­radni tárgyához, önmagához és a többi filozófushoz. Kant azt mondta, hogy erkölcsi szempont­ból azért mennek rosszul a dol­gok, mert hiányzik a morális világ Newtona. Megállapítása ma is igaz. Mégis hiszem, hogy a filozó­fia visszanyerheti küldetését, ha a filozófusok nem váltják apró­pénzre (ideológiára, politikára) a tudományt, ha tárgyuk belső szükségszerűségeihez, az igaz­sághoz kötözik oda magukat. ÁBRAHÁM ESZTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom