Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám

2000. Március 22., Szerda petófi Népe ecskemét és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula Sikeres kis matematikusok Szép magyar beszédben is jók a Bányai diákjai Sikeresek. A versenyeken eredményes tanárok és diákok csoportja a Bányaiban. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Mind a négy évfolyamon a kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnázium csapata nyerte a Zrí­nyi Ilona Matematikaversenyt. Kecskemét Az idén a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium diákjai szerepeltek a legeredményesebben a Zrí­nyi Ilona Matematikaversenyen, mivel mind a négy évfolyamon megnyerték a csapatversenyt. Ezzel elhódították a megye legeredményesebb iskolájának járó kupát. A vándorserleg végleg az iskolánál maradhat, mivel a Bányai diákjai az idén már hatodik alkalommal szerezték meg. A rendezők jövőre kénytelenek lesznek új kupát készíttetni. Az egyéni versenyben 16 diák került a bányaisok közül korosztályában az első 20 kö­zé. Az 5. osztályosok között 3. lett Somogyi Bá­lint, 8. Juhász Gábor, 15. Dinyés Ádám. A 6. osztályosok között 3. Látos András, 6. Bekő Ka­tinka, 13. Tóth Bettina, 17. Endrődi Balázs. A 7. osztályosok versenyében 2. Németh Bertalan, 3. Fehér Viktor, 6. Dolog Anett, 13. S. Juhász Adri­enn, 15. Végh Ádám, 18. Tuskó Krisztina. A nyolcadik osztályosok között 4. Zsuga Sándor, 6. Borda Bence, 8. Dongó Tímea. A diákokat fel­készítő tanárok is megérdemlik a név szerinti említést: Brenyó Mihály, Halász Ágnes, Késmár­ki Andrásné, Lukács Lajos, Pálinkás Ilona, Reiterné Makai Zsuzsanna, valamint Csordásné Szécsi Jolán. A Bács-Kiskun megyei Szép magyar beszéd ver­senyt Papp Csilla, a Bányai Júlia Gimnázium 11. osztályos tanulója nyerte. Tanára Brenyóné Malustyik Zsuzsanna. A megyét Papp Csilla képviseli az országos döntőben. A Bőd Péter könyv- és könytárhasználati versenyben szintén az országos döntőbe jutott Molnár Nóra (Pintérné Major Éva diákja). A bányaisok fiú sakkcsapata a diákolimpia országos döntőjébe , jutott be, a Mohácson megrendezett országos népdaléneklési versenyen pedig Ritter Tamás (tanára Szegedi Ildikó) szerzett ezüst minősí­tést. ■ Megszüntetik a konyhát Ballószög A konyhapénz a spórolás egyik forrása. így van ez a háztartá­sok, sőt az önkormányzatok ese­tében is. Ballószögben biztosan. Itt a közelmúltban arról döntött a képviselő-testület, hogy az óvodánál megszüntetik a kony­hát. A határidőt április 1-jében állapították meg. Am mielőtt e napirendre pontot tehettek, ki­sebb vitát folytattak a képvise­lők. Ugyanis egyikőjük feltette azt a kérdést is, hogy mi az elő­nye az akciónak. Ez utóbbi szó többekben nemtetszést váltott ki. Később kiderült, szó sincs ak­cióról. Alaposan előkészített volt a téma. Ezt bizonyítja, hogy az önkormányzat vezetése szemé­lyes tárgyalást folytatott az óvo­da vezetőjével is, aki elkészítet­te a megszüntetéssel összefüg­gő számításokat. Az ügyrendi bi­zottság szintén helybenhagyólag nyilatkozott a konyha megszün­tetéséről. Természetesen a kicsik nem maradnak étel nélkül. Egy gazdasági társaság vállalja az élelmezést, vagyis a tízórai, ebéd és uzsonna biztosítását. Ennek egyeztetését Máté Lászlóné pol­gármester vállalta magára. A hozzászólásokból egyéb­ként kiderült, hogy igencsak drá­ga ételeket ettek eddig a gyere­kek. Bár a pénz nagyobbik há­nyadát az önkormányzat „nyelte le”. Ugyanis a szülők által fize­tett térítési díjban korántsem volt benne a hat dolgozó költsé­ge és a megannyi kiadás. E vi­szonylag nagy dolgozói létszám miértjének boncolásakor kide­rült az is, hogy az intézményve­zetőnek nem volt szíve elkülde­ni a táppénzen lévőt helyettesí­tő egyént. Volt, aki kimondta, luxus száz gyermeknek helyben főzni. Módosító javaslatként elhang­zott, hogy nem a bezárásról, ha­nem az alkalmazotti létszámról kelleni határozni. Ám ezt csak ketten fogadták el. Heten viszont az eredeti határozatot, miszerint április 1-jétől meg kell szüntetni a konyhát. Az később csak me­legítőként üzemel. Egyébként e módszer már jól bevált az isko­lánál is. PULAI SÁRA Díj a művelődés szolgálatáért Kecskemét Szerencse, hogy a véletlen el­térítette Vécsy Verát attól, hogy szerszámfejlesztő mér­nök legyen. Nélküle ugyanis aligha lehetne a Kecskemét- film Kft. az, ami: a hazai ani­mációs szakma kiváló, nem­zetközi hírű műhelye. 1972-ben a fiatal mérnök a cipő­gyárban helyezkedett el, remél­vén, hogy a műszaki fejleszté­sekben feladatot kap. Akkor már ismerte a rajzfilmstúdió ve­zetőjét, Mikulás Ferencet, és né­hány hónap gondolkodás után úgy döntött: elszegődik oda fel­vételvezetőnek. A fiatal, lelkes csapatban hamar magára talált, s megtalálták a feladatok is. Gyártásvezetőként több mint 250 film készítésében vett részt. Munkáját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma március 15-én A Művelődés Szolgálatáért Díjjal ismerte el.- A szállást kérő rókától a Majmok kastélyáig vezetett az út az elmúlt 28 évben. Könnyű volt?- Igen, könnyű volt, mert azt csinálhattam, s csinálhatom ma is, amit szeretek. Már a kezdet kezdetén éreztem, hogy jó he­lyen, a helyemen vagyok. Más­részt persze nagyon nehéz volt. Minden feladat más volt, s állan­dóan bizonyítanom kellett, hogy az új és még újabb feladatokat is meg tudom oldani. Az 1970-es években - akkor a budapesti Pannónia Rajzfilmstúdió műter­me volt a kecskeméti stúdió - fantasztikusan bonyolult fel­adatnak tűnt például a Kisfilmek a nagyvilágból sorozathoz osz­tott képmezős főcímet készíteni. Ma, a számító- gépes animá­ció világában ez rutinfeladat­tá vált.- A gyártás- vezetői munka is változott az idővel?- Alapjában véve nem, hi­szen a gyártásvezetőnek ma is az a feladata, hogy a megrende­léstől a kész kópiáig végigkísér­je a munkát. Ä gyártásvezető készíti el a film költségvetését, gyártási ütemtervét, meghatá­rozza, hogy kik vesznek részt a filmkészítésben, megtervezi az egyes munkafázisokat, majd le­bonyolítja az utómunkálatokat és a kópiakészítést. Persze más­ként kell szervezni a munkát, ha oktatófilmet vagy reklámfilmet forgatunk, másként, ha animá­ciót készítünk külföldi megren­delésre, s megint más a feladát, ha egy élő forgatást kell meg­szervezni. Ma a legfőbb nehézséget nem a technikai feltételeknek való megfelelés jelenti, mint a hős­korban, hanem a pénztelenség. Mivel az állami szerepvállalás fokozatosan csökken, szűkös költségvetésből kell a maximu­mot elérni. A pénzhiány az oka, hogy olyan kevés szerzői film készül ma Magyarországon. Büszkék vagyunk arra, hogy a Kecskemétfilm Kft. ezekben a nehéz időkben is tud támogat­ni egyedi filmeket. (Horváth Ma­ri filmjét éppen ma este mutat­ják be a kecskeméti Otthon mo­ziban.)- A stúdió filmjeit a világ több mint száz országában láthatják a tévénézők. Bizonyára jó érzés VÉCSY VERA 1949-ben született Kecskeméten. 1970-ben végzett a GAMF-on. 1972 óta dolgozik gyártásvezető­ként a Kecskemétfilm Kft.-nél. 2000. március 15-én A Művelő­dés Szolgálatáért Díjban része­sült. Férjezett, egy fia van. látni, hogy a stáblistán ott olvas­ható az ön neve is. Melyik a leg­kedvesebb filmje?- Nagyon szerettem a Magyar népmesék sorozat első filmjeit, például A szállást kérő rókát. Nagy pillanat volt, amikor 1977- ben megnéztük (hang nélkül) a vetítőben az első részt. Boldo­gok és büszkék voltunk vala­mennyien. E boldogságot érez­tem akkor, amikor elkészült a Majmok kastélya című, egész estés film négy ország kopro­dukciójában. Magyar részről én voltam a film gyártásvezetője. Harminc percnyi animáció, 70 percnyi kézi kihúzás (kb. 120 ezer rajz kifestése) és 70 perc­nyi képfelvétel elkészítése volt a feladatunk. A film nemzetkö­zi és hazai sikere azt bizonyítja, hogy jól dolgoztunk.- Milyen filmek készülnek most a stúdióban?- Folytatjuk a Magyar nép­mesék sorozatot, munka alatt áll Neuberger Gizi és Vincze Éva egyedi filmje, valamint a Kecskemétet bemutató animá­ciós film. Francia megrendelés­re készítjük a Verne egyik re­gényét feldolgozó animációs sorozat egyik epizódját Szilá­gyi Varga Zoltán rendezésében, s előkészítés alatt áll Szobosz- lay Péter 13 részes filmje. ÁBRAHÁM ESZTER Új időpont A tavaszi fesztivál keretében rendezik meg Kecskeméten a Kortárs marosvásárhelyi képző­művészet című kiállítást. Erede­tileg ma délután nyitották volna meg a tárlatot a Kecskeméti Képtárban, ám technikai okok miatt ez egy héttel később lesz. A megnyitót így március 29-én, szerdán 16 órakor tartják. Kö­szöntőt dr. Sárközy István al­polgármester mond. A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészet- történész nyitja meg. A kiállítást Simon Endre festőművész, ifj. Gyergyádesz László és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész rendezi. Az alkotásokat április 30-ig tekinthetik meg. SPORTFOTÓK. A kecskeméti egészségügyi szakközépiskola aulájában látható sportfotó-kiállítás, melyen hat fotós képeit mu­tatják be. A tárlatot lapunk vezetőszerkesztője, Hámori Zoltán nyitotta meg._______________________________________fotó; b. r. . Anyakönyvi hírek Zsúfoltak az óvodák Születtek: Parádi Mercé­desz Györgyi (Fertig Györ­gyi), Kakuszi Zsanett (Dulai Angé­la), Mészáros Adrienn Kitti (Surányi Ildi­kó), Frittman Fanni (Tóth Judit) Bócsa, Görög Szabolcs (Berente Zsuzsanna), Gulyás Máté Gábor (Szepesi Ildikó), Fekete Imre (Lo­vas Éva) Tiszaalpár, Bállá Szilárd (Rózsa Ilona), Varga Viktor (Ja­kab Ilona) Dunavecse, Farkas Sándor Bence (Barna Erika) Solt, Kertész Dominika (Molnár Tí­mea), Nagy Diána (Sztana Cecí­lia), Deák Tamara Gerda (Király Andrea Veronika), Bacsa Viktor Krisztián (Gulyás Gabriella), Kul­csár Kitti Fanni (Deák Julian­na) Zsikla Roland (Lagzi-Kovács Krisztina) Lajosmizse, Bíró Cson­gor (Hegedűs Erika), Székely Márton (Nagy Rita), Bakó Ferenc Dezső (dr. Tóth Enikő), Molnár Alexa (Mészáros Irén) Tiszakécs- ke, Gyenes Vivien Anita (Zoboki Anita) Tiszakécske, Kovács Bence (Sziráki Annamária) Tiszakécske, Lakatos-Venczel Dániel (Kovács Katalin Ildikó) Lajosmizse, Csen­gődi Krisztián (Bánszki Zsuzsan­na Edit) Kiskőrös, Pocsai Eszter (Farkas Boglárka Ibolya), Matko- vits Lili (Matúz Erzsébet) Tisza­kécske, Bogdányi Flóra (Kovács Kinga), Görög Nóra (Szabó Ágo­ta Csilla), Nyers Boglárka (Dudás Mónika), Murancsik Bálint (Ber­ta Katalin) Helvécia, Nagy Dá­vid (Brada Krisztina Mária), Tóth Enikő (Szili Éva), Malik Mónika Molli (Czepek Ildikó) Ladány- bene, Martin Alicia (Törköly Gyöngyi) Bócsa, Sipos Dorina (Boros Ángelika) Tiszakécske, Zöldi Zsolt (Molnár Ilona), Pola- csek Zsuzsanna (Bajnóczi Mari­anna), Nemdi Laura Rozália (Ra­dies Teréz) Tass, Báli Dávid Márk (Jung Brigitta), Kreidli Ádám (Bodor Ágnes), Solymosi Gábor (Danyi Mária), Boros Barbara Mónika (Trippó Mónika), Hajdú Alexandra Ivett (Homoki-Szabó Irén), Sárközi Zoltán (Koré Haj­nal) Lajosmizse, Csizovszki Ist­ván (Kovács Mária) Izsák, Szabó István (Molnár Marianna), Kósa Mariann Klaudia (Tercsi Mari­ann), Horváth Nikoletta Katalin (Juhász Mária) Kaskantyú. Házasságot kötöttek: Vereckei Lajos Károly és Horváth Erika Ilo­na, Kandrelis Grigorios és Csorba Zsuzsanna, Horváth Zsolt és Tu- gyi Krisztina, Kristóf Attila és Molnár Anita, Mátyus Mihály Zsolt és Kertai Gabriella, Ácsai Jó­zsef és Mátyás Annamária, Csikós Kálmán és Subicz Adrienn, dr. Danka Róbert és Gálos Magdolna. Meghaltak: Mucsi Mihály Gyuláné Grozner Mária Etelka, Jankovics István, Farkas Lajos, Hardi László, Tóth Gáborné fur­csán Rozália, Kovács Gyula (Bács- szőlős), Juhász Istvánná Fekete Julianna Mária, Borsik Istvánná Szíjjártó Mária, Királyházi Jenő- né Regedei Terézia, Forgó József, Gazdik Ferencné Dorcsák Ilona, Sándor Lászlóné Farkas Mária, Szappanos Zoltán, Keresztes László Zsigmond, Szabó Pál (Izsák), Varga Mihályné Csillik Veronika (Felsőlajos), fóth Meny­hért, Bakos Sándorné Kun Sára, Almási Ferencné Nagy Julianna (Nyárlőrinc), Boros Pálné Nagy Dalma Rózsa, Jábrik István, dr. Gyöngyösi Mátyásné Kun Rózsa, Enhoffer István, Kovács Imre, Makula Lászlóné Jakab Erzsébet (Kerekegyháza), Laczkovics Já­nos (Kunadacs), Rihocsek Ist­vánná Józsa Julianna, Szakonyi László, Börönte Gábor Mihályné Bende Terézia, Szatmári József Jánosné Jakab Aranka (Kerek­egyháza), Tóth István, Szabó Ká­roly (Ballószög), Dömötör Sándor József (Hetényegyháza), Horváth Imre (Szabadszállás), Szomora Mihályné Molnár Erzsébet (Vá­rosföld), Kovács Pál (Solt), Szabó Sándor (Izsák), Horváth János (Csátalja), Horváth Jánosné Sa- liga Anna, Ferencz Ernő Józsefné Novok-Rostás Erzsébet, Zsí­ros István, _ Lantos Sán- dór (Kerek­egyháza), Vj Vajk Sándor- Hk Jw né Szatmári Margit (Kun- baracs), Lász­ló Sándor. Kecskemét A kecskeméti óvodák zsú­foltak. Tíz-húsz százalék­kal több gyermek jár az in­tézményekbe, mint ameny- nyi férőhely van. Ezért indokolt lenne, hogy 2001-ben új óvodát építsenek. Az óvodai zsúfoltsággal a kép­viselő-testület a legutóbbi ülé­sén foglalkozott. Arról még nem döntöttek, hogy hol alatótanák ki az új ovit. Szóba került egy új, hatcsopor­tos széchenyivárosi óvoda, il­letve a Klapka utcai ovi kibőví­tése. Az utóbbi épület a megyei önkormányzat tulajdonában van, de a város szeretné meg­szerezni a tulajdonjogát. A városházi előterjesztésből továbbá kiderült, hogy a 34 kecskeméti óvodából csupán a fele épült kifejezetten ilyen cél­ra. A többit lakásokból alakítot­ták ki. Elsősorban ezeket szeret­nék új óvodákkal kiváltani a jö­vőben. (Az, hogy 2001-ben tény­leg bővítik-e a kecskeméti óvo­dai férőhelyek számát, termé­szetesen csak a jövő évi költ­ségvetés elfogadásakor derül ki - a szerk.) Az idei óvodai jelentkezése­ket egyébként április 10-14-e kö­zött tartják. A közoktatási törvény szerint a csoportokban maximum 25 gyermek járhat. Ettől csak ott le­het majd eltérni, ahol még nem vezették be a helyi óvodái ne­velési programot. De akkor is -maximum 28 gyermeket vehet­nek fel. Azokon a helyeken, ahol már megkezdték a helyi programot, 20, maximum 25 gyerek lehet a csoportokban. Az intézmények a náluk jelentkező ötéveseket kötelesek felvenni, mivel ez a korosztály kötelezett az iskolai életmódra felkészítő foglalko­zásokra. SEBESTYÉN HAJNALKA ©

Next

/
Oldalképek
Tartalom