Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

Ifjabb László Károly és László Róbert fogadják a TATA új márkaképviseletében az érdeklődőket. Itt a TATA! Az indiai TATA-cso- porthoz tartozó haszongépjár­művek már Bács-Kiskunban is kaphatók! Az ÁKER Kft. forgal­mazza és értékesíti a TATA, illet­ve leányvállalata, a TELCO által gyártott, minden igényt kielégítő autókat. A kecskeméti cég új üz­letága a közelmúltban indult út­jára, az Áker Kft. Batthyány utca 33-37. szám alatti márkakereske­désében. A kimondottan vállal­kozók, vállalkozások számára ki­fejlesztett, gazdaságos üzemelé­sű, sok extrával - kiemelve a gombnyomásra kapcsolható négykerékhajtást és felezőt - a Tata 4DL Turbo típusú autót nemcsak erős alváza és futómű­ve, 90 lóerős, turbódízel injekto­ros (TDI) motorja, hanem gyor­sulási, sebességtartási képessége miatt is szívesen használják mind Nyugat-Európában, mind a Közel-Keleten. Árfekvése is ked­vező, a saját kategóriájába tarto­zó autóknál több millió forinttal olcsóbb. Március 20-ától kipróbálha­tó a Tata magasabb igényeket is kielégítő szuperterepjárója: a Safari is. Az Áker Kft. a Tata valameny- nyi típusát forgalmazza Bács-Kis- kun megyében. így a Sierra, a Ta­ta Crew CAB és a Tata 2. OD is megrendelhető autószalonjuk­ban. A gépkocsik lízingelhetők és részletre is megvásárolhatók. Tata Autószalon, Kecskemét, Batthyány utca 33-37. Telefon: 76-415- 106, 487-660. o TATA AZ ÚJJÁSZÜLETÉS ÜNNEPE Karácsony után a legszebb családi ünnepünk a húsvét. Amilyen szép télen a havas táj látványa, a meghitt han­gulat a feldíszített karácsony­fa körül, éppen olyan varázsa van tavasszal a feldíszített barkaágnak, a virágzó arany­esőnek, az első tavaszi virá­gok illatának. Elég volt már a télből, a hidegből, alig vár­juk, hogy kisüssön végre a nap, hogy zöldüljenek a fák. Ősidőktől kezdve hasonlóképpen éreztek az emberek. A tavasz a természet megújhodása, mely re­ményt hoz többek közt a bősége­sebb, változatosabb táplálékra. Nem véletlen, hogy a pogány időkben az új évet is tavasszal ün­nepelték szerte a világon. A hús­vét tehát a tavaszköszöntés igazi nagy ünnepe is. A húsvét ünnepléséről már a II. századból vannak adatok, nép­szokásaink tehát részben vallási, részben pedig pogány eredetűek. Ezen túlmenően húsvét a keresz­ténység egyik legnagyobb ünne­pe, hisz’ ezen a napon ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását. Moz­gó ünnep, vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) kö­vető holdtölte utáni első vasárnap­ra esik, így március 22-e és április 25-e közötti időben van. A húsvé­tot megelőző nagyböjt utolsó hete a nagyhét, mely virágvasámappal kezdődik és húsvétvasárnappal ér véget. Virágvasárnappal indul a húsvéti ünnepkör. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe való bevonu­lásának emlékére az emberek bar­kaággal mentek a templomba. Az egyházban a nagyhét rendelteté­se, hogy megemlékezzünk Krisz­tus szenvedéseiről. Ezen a héten ér véget a 40 napos böjt, és újjá­születik a ter­mészet. A nagyhét csü­törtökén nagycsütör­tökön - meg­szűnik a ha­rangozás: „a harangok Ró­mába men­nek” - közis­mert szólás szerint legkö­zelebb nagy­szombaton szólalnak meg újra. Ez a nap egyben Jézus szenve­désének kez­dete is. Nagy­péntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. A pénteki napot általában szeren­csétlennek vélték. Ilyenkor tiltot­ták az állattartással és földműve­léssel kapcsolatos munkákat, nem szítottak tüzet és nem sütöttek ke­nyeret sem. Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakra menni és abban megmártózni. Aki ezen a napon folyóvízben megmosakodott az egész évben szerencsésnek mondható volt - tartotta róla a hi­edelem. Húsvét megünneplése már nagyszombat délutánján megkezdődik. Ismét megszólal­nak a haran­gok, ekkor ér véget a negy- vennapos böjt, a hústól való tartózko­dás - innen származik az ünnep ma­gyar elneve­zése is. A nap legfontosabb eseménye a templom ke­resztelővizé­nek meg­szentelése volt. Azt tar­tották erről a vízről, hogy akit először ezzel az „új vízzel” megkereszteltek, egész életében szerencsés lesz. Húsvét vasárnapján is fontos szerepe volt a víznek. Úgy tartották, aki hama­rabb merít vizet, az lesz a szeren­csés. Szokás volt még piros tojást tenni a mosdóvízbe és arról mosa­kodni, hogy az egész család egészséges legyen. A régi húsvét legszebb eseménye volt az étel­szentelés. Húsvéthétfő a locsolko- dás ideje. „Föltámadt Jézus, mondják az írások, Vízöntő hétfő­re buzognak a források” - szólt a népi rigmus. A víz tisztító, termé­kenységvarázsoló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolko- dásnak. Valamikor nagyon régen vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. Az ünnep hangulatához hozzátartozott és tartozik ma is a piros tojás. A piros színnek bajel­hárító hivatása volt, a későbbi szemlélet Krisztus vérét látta ben­ne. A tojást hozó húsvéti nyúl ha­gyománya feltehetően német nyelvterületről terjedt el. A szapo­ra nyúl - a tojás mellett - a termé­kenységet szimbolizálja. A fehér­vasárnap a húsvétot követő vasár­nap - az ünnepléssorozatok utol­só napja, mikor jellegzetes szokás volt a komálás vagy mátkálás. Ilyenkor a komatál körül sokszor életreszóló barátságok születtek. Mi is kerüljön hát az ünnepi asztalra? - természetesen elenged­hetetlen a kalács, sonka, tojás, és ha a húsfélén gondolkozunk, ak­kor próbáljunk ki a hagyomány­nak megfelelően egy bárányból készült ételt. 2000. Március 18., szombat Petőfi Népe - 5. oldal Kipróbálható a Tata Safari! Húsvéti hagyományaink Húsvéti főtt sonka (3 óra alatt elkészíthető) Hozzávalók: 60 dkg báránycomb (színhús egészben) 8 dkg húsos angolszalonna 4 dkg zsír 12 dkg sárgarépa 8 dkg petrezselyemgyökér 4 dkg zellergumó 1 kis fej hagyma 1 evőkanál sűrített paradicsom só 4-5 szem bors 1 csipetnyi őrölt fehérbors 1 csipetnyi őrölt szegfübors 2 evőnakál liszt 2 dkg cukor 2 dl must Elkészítés: 1. A combot vékony szalonnacsí­kokkal megtűzdelem, és kevés zsírban hirtelen körbesütöm. 2. Hozzáadom a vékony karikák­ra vágott vegyes zöldséget és a hagymát. Atpirítom, belete­szem a sűrített paradicsomot, és sóval, borssal, szegfűborssal fűszerezem, majd liszttel meg­hintem, és kevés vízzel, vala­mint musttal felengedem (a lé félig lepje el). 3. Párolás közben a levét forró musttal és forró vízzel póto­lom. Közben kevés cukorral és áfonyával is ízesítem. 4. Amikor a hús megpuhult, kive­szem. A levét átszűröm, és a zöldségeket átpasszírozom. A mártást még egyszer felforra­lom. 5. Tálalás előtt a húst felszelete­lem. Köretnek burgonyaropo­góst, angol zöldbabot, roston sült paradicsomot és almasze­leteket adok. Hozzávalók: 1 kg füstölt, kötözött sonka 4 tojás 2 zöldpaprika 1 csomó piros retek 20 dkg torma Elkészítés: 1. A sonkát egy éjjelen át vízben áztatom. Másnap annyi víz­ben, amennyi ellepi, felteszem főni. Amikor felforrt, megkós­tolom a levét. Ha nagyon sós, leöntöm, és ismét tiszta vizet öntök rá. Felforrás után nagyon kis lángon puhára főzöm. 2. A saját levében hagyom kihűl­ni, ezután a főzőlevéből kive­szem, és a hűtőszekrényben jól lehűtöm. A megmosott to­jásokat a sonka levében fő­zöm meg. 3. Mielőtt a sonkát felszeletelem, a kötözőzsinórt eltávolítóm. A kemény tojásokat meghámo­zom, és karikákra vágom. A sonkaszeleteket a tálon szé­pen elrendezem. Zöldpapriká­val, piros retekkel, frissen re­szelt tormával díszítem. 4. A húsvéti sonkához - régi csa­ládi hagyomány szerint - min­dig fonott kalácsot kínálok. Húsvéti fonott kalács tojással Hozzávalók: (másfél óra alatt elkészíthető) 4 dkg élesztő 10 dkg porcukor 5 dl tej 1 kg liszt só 4 tojássárgája 10 dkg vaj 1 egész tojás 1 evőkanál szezámmag 8 festett húsvéti tojás Elkészítés: 1. Az élesztőt fél deciliter cuk­ros, langyos tejbe morzso­lom, egy evőkanál lisztet is szórok bele, majd simára ke­verem. Utána langyos helyen felfuttatom. 2. A többi lisztet egy tálba halmo­zom, a közepén kis mélyedést alakítok ki. Ebbe beleöntöm a megkelt élesztőt, a sót, a tojás­sárgáját és a vajat. Összekeve­rem, miközben a tejet fokoza­tosan öntöm hozzá. Addig dagaszom, amíg a tészta hólyo- gos nem lesz, és el nem válik az edény falától. 3. Dagasztás után kb. 20-30 percre letakarom a tésztát, és meleg helyen kelesztem. Ha megkelt, liszttel meghintem, deszkán 8-10 egyforma nagy­ságú részre osztom. Az egyes tésztákból kör alakú brióso­kat fonok. A felületüket meg­kenem tojással. Sütés előtt még egy rövid ideig pihente­tem, újra megkenem tojással, és meghintem szezámmag- gal, majd forró, kb. 200 °C-os sütőben megsütöm. 4. A kisült briósok közepére egy- egy színes, festett húsvéti tojást állítok. Ezt kínálom a húsvéti családi reggelinél. Mustban párolt báránycomb (másfél óra alatt elkészíthető) MEZOGAZDASAGI TERMELŐK, FIGYELEM! Az AGRIMILL-AGRIMPEX Rt. megkezdte a 2000. évre szóló felvásárlási szerződések kötését. Az idei évtől feláron lehet szerződni az étkezési, humáncélú kukorica felvásárlására. Érdeklődni: Kecskemét: 76/481-207. Kalocsa: 78/461-422 vagy 78/461-455-ös telefonszámokon lehet. Agrimill - Agrimpex Rt. Békéwiaba VETŐMAGOK tavaszi vetéshez AKCIÓ: ipari paradicsomhibndek augusztus 31-ei fizetéssel, amíg a készlet tart! FAISKOLAI ÁRUK: ÖRÖKZÖLDEK, DÍSZFÁK GYÜMÖLCSFÁK: meggy, szikra (Chachanska lepotica), nektarinok (kopaszbarackok). Jöjjön be hozzánk, és érezze magát a Paradicsomban! Kecskemét, Mészöly Gy. út 1. Telefon: 76/506-640 Fax: 76/506-641

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom