Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - SZÜLÉSZEK II. 2000. Február 4 , péntek lltfll Szülés, születés. Az élet legnagyobb csodája, az emberi élet legboldogabb pillanata. S akik segítenek átélni a csodát - a szülészek. Orvossorozatunk elkövetkező heteiben a me­gye szülész-nőgyógyász szakorvosait mutatjuk be. Azokat a szakembereket, akik a szülészet mellett a nőgyógyászati betegségek kezelésé­vel, gyógyításával foglalkoznak. Mai összeállí­tásunkban a kecskeméti megyei kórház né­hány szakemberét ismerhetik meg. Negyven éve a pályán Dr. Nyírády Jenő főorvos ép­pen negyven éve kezdte a pá­lyát. Évtizedeken át mint a szülészeti osztály főorvoshe­lyettese felügyelte Bács-Kiskun megye tíz szülőotthonát és a terhestanácsadók (terhesgon­dozók, anya- és nővédelmi központok) munkáját. Ma a megyei kórházban mint Godó professzor egyik helyettese a szülőszoba és a nőgyógyászati ambulancia szakmai felügyele­te tartozik a feladatkörébe. A népszerű, köztiszteletnek ör­vendő főorvos egyik kedvenc szakterülete a terhesgondozás és a szülészet. A terhesgondozás jó minőségű kardiotokográfra az utóbbi évtizedekben jelentős volna szükség.) Rendszeresen eredményeket ért el, a rendsze- tartanak szülésre felkészítő tan- res szűrővizsgálatoknak köszön- folyamokat, a szülőszoba boxo- hetően csökkent a fejlődési rend- sítása pedig lehetővé tette a pa- ellenességek száma és a magzati pás szülést. Változott a szülésze- halálozás is. A terhesgondozás ti műtéti technika is: azzal, hogy eredményességét és a szülészeti a császármetszésnél a korábbi­ellátás magas szakmai színvona- nál lényegesen kisebb metszést lát jelzi az a tény is, hogy az ejtenek, kevésbé fájdalmas és utóbbi nyolc évben nem fordult mindenképpen gyorsabb a seb­elő anyai halálozás a kecskeméti gyógyulás, megyei kórház szülészetén. A Nyírády főorvos másik ked- szülőszobai ellátás az utóbbi véne szakterülete a nőgyógyásza- években jelentősen javult, a szü- ton belül a hüvelyplasztikai mű­lés közbeni anyai és magzati fo- tétek végzése, illetve a daganatse- lyamatok észlelését korszerű bészet. műszerek segítik. (Bár még több ; ' ; ^ _____­H a meddő a férfi DR. NYÍRÁDY JENŐ 1935-ben született Kecskeméten. 1959- ben végzett a SZOTE-n. 1960- ig Szegeden, a SZOTE Mikrobio­lógiai Intézetében dolgozott. 1960 óta szülész a megyei kór­házban. 1963-ban szakvizsgázott szülé- szet-nőgyógyászatból. Nős, két gyermeke van. Dr. Temesváry Béla szülész-nő­gyógyász adjunktus egyik ked­venc szakterülete az androló- gia, a férfimeddőség okainak vizsgálata, illetve a meddőség ke­zelése. E témában több tudomá­nyos publikációja jelent már meg. Az ambulanciát a meddő (házas)párok kereshetik fel. A meddő házasságok 30-40%-ban a férfi betegsége miatt késik a gyer­mekáldás. A háttérben belgyó­gyászati okok (cukorbaj, magas vérnyomás, pajzsmirigybeteg­ség) is állhat, illetve urológiai probléma (prosztata vagy mel- lékhere-gyulladás, here-visszér- tágulat, ondóúü gyulladás). Med­dőségre hajlamosít az alkohol és a dohányzás is. A férfiak ki­vizsgálása után - ha természe­tes úton nem jön létre a terhesség és gyógyszeres kezelésre sem ja­vul a spermakép - bizonyos ese­tekben a homológ inszeminációt alkalmazzák. A „feljavított”, fel­dúsított hímivarsejteket felhelye­zik a méh üregébe. 1993 óta 58 terhesség jött ily módon létre és 50 fejeződött be szüléssel. Gya­kori volt az ikerterhesség is, sőt két esetben hármas ikrek szület­tek ezen beavatkozás eredmé­nyeként. Dr. Temesváry Béla másik kedvenc szakterülete a terhesség és az epilepszia kapcsolatának vizsgálata. Ezen szakterületen több rangos tudományos rendez­vényen adott elő. Érdeklődési kö­rébe tartozik a cukorbaj és a ter­hesség összefüggéseinek vizsgá­DR. TEMESVÁRY BÉLA 1956-ban szüle­tett Orosházán. 1980-ban végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a me­gyei kórház szü­lészetén. 1984-ben szakvizsgázott szü- lészet-nőgyógyászatból. 1993 óta vezeti az osztály andrológiai (férfimeddőségi) szakrendelését. Nős, két gyermeke van. lata, illetve a cukorbeteg terhesek kezelése is. Mivel a cukorbetegek száma jelentősen növekszik, a diabétesz szülészeti-nőgyógyá­szati kezelése is egyre fontosab­bá válik. Ma már közismert tény, hogy a cukorbeteg - csakúgy, mint az epilepsziás - prekoncep- cionális gondozást igényel, vagy­is még a terhesség létrejötte előtt, a családtervezés idején el kell kezdenie az együttműködést a nőgyógyásszal. Ha a terhesség ezen betegségek szempontjából optimális időben jön létre, jelen­tősen csökkenthetők a magzati fejlődési rendellenességek. Ma­gas a kockázata a koraszülésnek és a lepényelégtelenségnek, ha a terhesség alatt jön létre a cukor- betegség, amit gesztációs diabé­tesznek nevezünk. A megelőzés hathatós eszköze a rendszeres vi­zelet- és vérvizsgálat és az egész­séges életmód. A petefészek működése sA női nemi szervek egyike a dulása a sárgatestképző hor- petefészek. Működését hormo- mon hatására következik be. nők szabályozzák. A hipotala- A petefészek két fő feladatot musz az agyalapi mirigyet tü- lát el: termeli és időszakosan szőserkentő hormon termelésé- kibocsátja az érett petesejteket re ösztönzi, s ennek hatására és előállítja az ösztrogén és indul meg a petefészek tüszői- progeszteron nevű női nemi ben az ösztrogénképzés. A tü- hormont, szőrepedés, a petesejt kiszaba- ___________________________ I A szülészet a legszebb hivatás DR. KOVÁCS A. GÁBOR 1939-ben született Páhiban. 1958-ban mint medikus kezdett dolgozni a kecske­méti megyei kórházban. 1963-ban végzett Budapesten, a SOTE-n. 1967-ben szakvizsga szülészet-nőgyógyászatból. 1975-től 1979-ig Nigériában dolgozott egy oktató­kórház szülész-nőgyógyász főorvosaként. 1986-ban szociológia szakot végzett Budapesten. 1988-1996 között a megyei kórház főigazgatója volt. 1995-ben tüntették ki a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt­tel. Nős, három gyermeke és öt unokája van. Dr. Kovács A. Gábor, a köztiszte­letben álló szülész főorvos medi­kusként Kiss Dezső sebész, Benedikt János belgyógyász és Ketzán Iván bőrgyógyász főor­vosoktól tanulta meg, hogy or­vosnak lenni nem szakma, ha­nem hivatás. Amit dr. Bacsó Ká- rolytól tanult a szülészeten, nem­csak itthon, hanem nigériai évei­ben is kamatoztatni tudta. Négy éven át vezetett Afrikában egy óriási betegforgalmat lebonyolító, folyamatosan orvoshiánnyal küz­dő oktatókórházat, miközben el­látta a szülészeti és nőgyógyásza­ti feladatokat is. Visszatérve Kecs­kemétre érdeklődése homlokteré­ben továbbra is a gyermekszülés, illetve a születés körüli kóros ál­lapotok vizsgálata állt. E témá­ban több publikációja jelent meg. Kedvenc szakterülete - az­zal együtt, hogy foglalkozik nő- gyógyászati betegséggel és daga­natsebészettel is - változatlanul a szülészet. A megyei kórház szülé­szetén a gyermekágyas részleg szakmai felügyelete, az egészség- ügyi szakközépiskolában pedig a szülésznőképzés tartozik szíve­sen vállalt feladatai közé. Bár a szülés mint természetes folyamat évezredek óta változat­lan lefolyású, a szülészeti ellátás az utóbbi évtizedekben jelentő­sen javult. Fejlődött az eszköz- rendszer (UH-vizsgálat, magzati szívhang vizsgálat), s mivel a gondos terhességkövetésnek kö­szönhetően a szülészek azonnal észlelik a szülés körüli, szülés alatti szövődményeket, meg­emelkedett a császármetszések száma is. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a természetes szülés mind az anyának, mind a babának kockázatot jelent. E szemléletváltás eredményeként ma a megyei kórház szülészetén a szülések 14-16%-a császármet­szés. Kórházigazgatóként és szülész­ként egyaránt fontosnak tartotta, hogy létrejöjjenek a rooming in kórtermek a szülészeten. Vagyis azok a babaszobák, ahol az anyu­kák a szülést követően együtt le­hetnek a kicsikkel. Hite szerint a rooming in-rendszert - amely két kórteremben valósult meg - az egész osztályra ki kellene terjeszte­ni, hiszen így teljes az anya-gyer­mek kapcsolat, az anyaság megélé­se. Véleménye szerint a szülészet olyan komoly, életre szóló hivatás, melyet csak tisztelettel és szerény­séggel művelhet az ember, hiszen a legcsodálatosabb életesemény, a születés segítésére vállalkozik. S amiről ritkán esik szó, de nagyon fontos: a szülészi hivatással járó ál­landó készenlétet csak akkor tudja elviselni az ember, ha megértő, szerető, segítő családban él. A fiatal szülész adjunktus kedvenc szakterülete a nő- gyógyászati endoszkópia, ezen belül a laparoszkópia. Az úgy­nevezett kis metszéses vagy mikrosebészeti eljárást diag­nosztikai és műtéti céllal is al­kalmazzák a megyei kórház­ban. Az országban az elsők között vezették be operatív eljárásként a laparoszkópiát 1986-ban a szülészeten, s dr. Szabó Gábor 1989 óta tagja az osztály endoszkópos munka- csoportjának. Á laparoszkópiát mint a diag­nózis felállításához szükséges el­járást a meddőség kivizsgálása­kor (pl. petevezetők átjáíhatósá- ga, elzáródása), illetve a petefé­szek-elváltozások felderítésekor alkalmazzák. Illetőleg akkor, ha a fizikális vizsgálat és az ultrahang- vizsgálat cisztára, méhen kívüli terhességre utal. Leggyakrabban ciszták - jóindulatú, folyadékot tartalmazó kis daganatok - eltá­volítása miatt alkalmazzák az operatív laparoszkópiát. A sebész a köldök alatt, a szeméremcsont felett és a has két oldalán ejtett kis metszéseken keresztül - a műtét menetét képernyőn figyelve - távolítja el a cisztát. Az eljárás kí­méli a beteget, hiszen gyorsabb a sebgyógyulás, kisebb a műtéti megterhelés és kevesebb a szö­vődmény. A laparoszkópia mé­hen kívüli terhességek eltávolítá­sára is használatos eljárás. A mé­hen kívüli terhességek 98%-ában a megtermékenyített petesejt a méhkürtben tapad meg. A méh- kürt azonban nem képes tágulni, így a magzat növekedése miatt megreped. A hasüregben vérzés DR. SZABÓ GÁBOR 1962-ben született ’ Szentesen. 1986-ban végzett a SZOTE-n, azóta j dolgozik a megyei j kórház szülésze­tén. 1990-ben szakvizsgázott szülé­szet-nőgyógyászatból . 1996 óta rendel a lajosmizsei terhesgondozóban. Nős, két gyermeke van. indul el, amely könnyen életve­szélyessé válhat. Ezért a méhen kívüli terhesség gyors felismerése és gyors operációja életmentő! Tavaly negyven méhen kívüli ter­hességet operáltak meg (sikerrel) a megyei kórházban. Mindkét be­tegség, illetve elváltozás bevezető tünete lehet a vérzéskimaradás, a görcsös alhasi fájdalom, illetőleg a rendszertelen vérezgetés. Ezek­kel a tünetekkel azonnal fordul­junk orvoshoz! Ugyancsak az alhasi fájdalom, az enyhe görcsölés lehet a tünete az endometriózisnak is. A beteg­ség lényege az, hogy a méh nyál­kahártyájához hasonló szövet a méh üregén kívül, például a pete­fészken fejlődik. A „csokoládé­cisztának” is nevezett szövetbur­jánzást laparoszkópos eljárással távolítják el. Dr. Szabó Gábor osztályos munkája mellett minden héten kedden délután rendel a lajos­mizsei terhesgondozóban, a- melynek ellátási körzetébe La- josmizse, Kunbaracs és Ladány- bene tartozik. A hetedik hónap végére (ábránkon) a magzat már teljesen kifejlődik, s szükség esetén, megfelelő körülmények között már a méhen kívül is életben maradhat. A terhesség utolsó két hónapjában a magzat nagyrészt méretben és súlyban gyarapszik. Mi a csokoládéciszta? Nőgyógyászati daganatok- A szülészet gyönyörű szakma és hivatás, ám a nőgyógyászati be­tegségek kezelése vagy a daganat­sebészet még gyönyörűbb - tartja a kiváló szakember hírében álló, emberségéért és sajátos stílusáért egyaránt kedvelt, sőt, népszerű Bí­ró főorvos. A panaszok, pl. egy vérzési rendellenesség, vizelettar­tási probléma vagy hüvelyi gyulla­dás esetében könnyen, gyorsan orvosolhatók, tehát látványos az eredmény. Nem is gondolnánk, hogy például a vizelettartási prob­lémák mennyire megkeserítik az életet. A tüneteket a méhszalagok meglazulása, illetve a hólyag záró­izmának gyengülése okozza. A megoldás a méhszalagok vissza- varrása. A műtétet általában la- paroszkópiával, vagy hüvelyi ú- ton, ritkább esetben nyitott műtét­tel végzik. A biztos kezű, kiváló sebész másik kedvenc szakterüle­te a daganatsebészet. Tagja annak az orvoscsoportnak, amelyik elin­dította a megyében a méhnyakrák­megelőző szűrőprogramot. Az országosan évente 3000 nő halá­lát okozó méhnyakrák nem egyik pillanatról a másikra ala­kul ki, tehát ha a nők rendszere­sen járnak szűrővizsgálatra, a betegség még az úgynevezett rákmegelőző állapotban gyó­gyítható. A rosszindulatú daga­natok gyógyításának eredmé­nyei az onkoradiológiai központ megnyitása óta sokat javultak. A kombinált műtéti és onkológiai kezelés nőgyógyászati kórké­pekben legtöbbször eredmé­nyes. A méhtestrák általában idő- nem igaz - mondta Bíró főorvos -, sebb korban fordul elő, s a kezeié- amint az sem, hogy a méhkivétel se a méh eltávolítása. Miómák, pe- szőrösödést, elhízást, illetve sze- tefészekciszták esetében viszont xuális problémákat okozna, a nőgyógyászok törekszenek a A leggyakoribb nőgyógyászati szervmegtartó műtétre. Szülőké- daganat egyébként a méhizom jó- pes korú nő méhét csak rendkívül indulatú daganata, a mióma, indokolt esetben távolítják el, de amely soha nem válhat rosszindu- 45 év felett is alapelv a szervmeg- latúvá. Műtéti eltávolításukra azért tartás. A'méhkivételről közkeletű lehet szükség, mert fájdalmat és hiedelem a nők körében, hogy ko- vérzési rendellenességet okoznak, rai klimaxot idéz elő. Ez azonban ________1________'_____ D R. BÍRÓ BALÁZS 1945-ben született Nagydoboson. 1969-ben végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház szülésze­tén. 1974-ben szakvizsgázott szü­lészet-nőgyógyászatból. 1986 óta a szülészet osztályve­zető-helyettes főorvosa. Két gyermeke van. A menstruáció A nő termékeny évei a pubertás­sal kezdődnek és a menopauzá- val érnek véget. A főbb változá­sok a hipotalamusz működésé­nek hatására indulnak meg nyolcéves kor táján. A tüszőser­kentő hormon indítja el a pete­sejteket tartalmazó tüszők növe­kedését, ez készteti őket öszt­rogén termelésére. A véráram emelkedett ösztrogénszintje gát­ló hatást gyakorol a hipotala- muszra: csökkenti a másik a- nyag, a sárgatestképző hormon elválasztását. E hatásra az egyik tüsző megreped és kibocsát egy potenciálisan megtermékenyít­hető petesejtet. Ez a tüszőrepe­dés. A tüsző maradványa, a sár­gatest a petefészekben marad. Ha a petesejt nem termékenyíti meg, akkor a méhnyálkahártya leválik és a meg nem terméke­nyített petével együtt a hüvelyen keresztül távozik. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom