Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-23 / 45. szám
8. oldal - Petőfi Népe TISZTELT SZERKESZTŐSÉG ! 2000. Február 23.; szerda IBI Cikkünk nyomán Lehet-e tiszta lappal kezdeni a vízgazdálkodásban? A 2000. február 10-én megjelent „A többmilliós tartozás hátráltatja a vízgazdálkodást” című cikkre szeretnénk reagálni, és a valós tényállást közölni. Először is, miért vagyunk mi kötelesek húszmillió fizetni? Az állami gazdaságok, szövetkezetek 1970-től 1992-ig kifizették az (érdekeltségi) hozzájárulást. Több mint húsz év alatt az ADUVÍZIG és a Dunamenti Vízgazdálkodási Társulat semmit sem tett a csatornatisztítás, vízvisszatartás, és a műtárgyak kezelése ügyében. A meglévő természetes élővízzel sem tudtak ésszerűen gazdálkodni, illetve nem is akartak. Például „A csatorna csak illúzió” című cikkre az illetékes vízügyi hatóságok úgy reagáltak 1999- ben, hogy 4 millió m3 vizet visszatartanak a kurjantói tározóba, majd 6 millió m3-t az izsáki Kolon-tóba. Mindez csak a közvélemény félrevezetésére szolgál, és a gazdák, földtulajdonosok becsapására történt. Minden vizet elengedtek a Dunába, és a Kurjantótói 3 km-re arrébb, a Kondor-tón húsz éve szárazon árválkodott. Hozzásegítették a Hátságot és a Felső-Kiskunságot az elsivatagosodáshoz. Ezt a felbecsülhetetlen kárt ki fizeti meg az itt élő embereknek, földtulajdonosoknak? A valós tény, hogy a Kiskunsági Társulat csatornahálózat- és műtárgy-nyüvántartása nem felel meg a valóságnak. Holott a költségeinek kiszámítása ezek sarokszámainak alapján történt. A fülöpházi csatornahálózat több km-rel kevesebb, mint a dunavecsei társulat nyilvántartása szerint szerepel. Ugyanis árokként magántulajdonba került több mint 4 km. A csatornaőr semmilyen feladatot, munkát nem végez, kivéve a szolgálati lakás használata, és a fizetés felszedése. A munkacsoportok megalakulásában részt vettünk. A társulás vállalta Dunavecsén a házigazda és az adminisztrációs feladatokat, de az emlékeztetőt sem hitelesen készítették el. A kerekegyházi megbeszélésre meg sem hívták a gazdák képviselőit. Innentől kész tények elé lettünk állítva. Az önkormányzatok nem köthettek megállapodást a társulással a földtulajdonosok hozzájárulása nélkül. Arra sem tartotta érdemesnek a munkacsoportot a települések egy része, hogy a véleményét, álláspontját kifejtse, nemhogy képviseltesse magát. Javaslatunk: A társulás kezdje tiszta lappal a vízgazdálkodást. Az önkormányzatok kapjanak a költségvetésből közhasznú feladat ellátására pénzeszközt. Egységesítsék a csatornák kezelői jogát, vállaljanak felelősséget a munkájukért. El nem végzett munkáért nincs ellentételezés. A FÜLÖPHÁZI FÖLDTULAJDONOSOK Olvasóink leveléhez a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója a következő kiegészítéseket tette: Ellentétben egyéb szolgáltatással, a társulat csak akkor tud. munkát végezni, ha már befizették az érdekeltségi hozzájárulást, hisz akkor tudja, hogy hol fizették be, mennyit fizettek be, és ez alapján tud dönteni az elvégzendő munkákról. A beszedett érdekeltségi hozzájárulás felhasználásáról minden negyedévben beszámoló készül az intéző bizottságnak (akiket a tagok választottak maguk közül) és évente a küldöttgyűlésnek. Az „elsivatagosodáshoz" a csatornákon kívül még nagyon sok ok vezetett. Ezzel kapcsolatban a társulat lehetőségeihez képest elég sokat tett, áttöltések, műtárgyak, stb. Az említett cikkben megjelentek nem társulati csatornát érintenek, mert az említett létesítmények kizárólagos állami tulajdonok, ADUV1ZIG- kezelésben vannak. Teljesen igaza van a levélírónak, hogy az „üzemelési engedélyek” szerint a társulat kezelésében lévő csatornák földnyilvántartás szerint nem mindenütt vannak állami tulajdonban és társulati kezelésben, annak ellenére, hogy a vagyonnyilvántartásban is állami tulajdonként szerepel. Remélem ez hamarosan rendeződik. A felelősség kérdését egyébként az „üzemelési engedély" szabályozza. A munkacsoport 2 ülést tartott, mindkét ülésen részt vettek a gazdálkodók, és az első ülésről készült emlékeztető kiegészítve be lett építve a jelentésbe. A második ülésen megbeszéltek szerint a jelentés összeállítása előtt Kerekegyházán 2 megbeszélés volt, egyiken szakmai szempontokat vizsgáltunk, másikon az érintett önkormányzati vezetőket tájékoztattuk a vizsgálat eredményéről és ott állapodtunk meg az önkormányzatokat érintő feladatokról. Hangsúlyozom, hogy ez a munkacsoport volt a kevesek egyike, ahol a gazdálkodók kifejtették véleményüket és azokat a szakmai kérdéseknél figyelembe vettük. A jelentésből minden munkacsoport tag kapott. A vízgazdálkodási munkához még annyit: a társulat teljes érdekeltségi területén folyó védekezési munkák során a fülöpházi polgármester asszony kérésére a társulat azonnal részt vett a lakott terület mentésében és a társulat beavatkozásának köszönhetően a levélben említett Kondor-tóban jelenleg olyan víz van, amit nagyon régen nem láttak. Ehhez kellett 2 csapadékos év, a társulati csatornarendszer és a társulat beavatkozása. Egyébként a társulat már tervezi a vízmegtartáshoz szükséges beruházást is. A társulatnak nincs dolgozója Fülöpházán, sem szolgálati lakása. KISS ISTVÁN ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Mi lesz a vadasparkkal? Engedelmükkel, szeretném megosztani az újság olvasóival a kecskeméti vadasparkkal kapcsolatos észrevételeimet. Mindenki olvasta már sokszor, látta a televízióban, hogy segítséget kérnek, hogy nincs rendezve a vadaspark helyzete. A napokban megkaptam az APEH-nyomtatványokat az adóbevalláshoz, mellékelve van hozzá az a nyomtatvány, amire az adó 1%-át lehet átutalni. Nos, én úgy döntöttem, hogy a vadaspark javára fogok intézkedni. Felhívtam a vadaspark vezetőjét és megkérdeztem az adószámukat. Természetesen ő készségesen megadta a számot, de azt is mondta, hogy hiába minden, a pénzt nem fogják megkapni, mert a park nem közhasznú intézmény, és még azt is mondta, hogy tavaly is elestek 140 000 Ft- tól, pont ezért. Hát ezek után én nem tudok mit mondani, ezért megkérdeztem, hogy a besorolás kiadását hol intézik. A vadaspark vezetője elmondta, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a besorolást, de sajnos a vadasparknak nem adják meg a közhasznú intézmény címet. Ezek után én nem tudom, hogy ilyen besorolást milyen intézmény kaphat, de azt tudom, hogy annak idején a gyermekeimnek nagy élmény volt a park látogatása, reméltem, az unokáimnak is az lesz. Sajnos, nagyon elszomorít az illetékeseknek az ügyhöz való hozzáállása, bár bizonyára az ott lakók örülnének, ha nem volna lakója a parknak. A munkatársaim is azzal vigasztalnak, hogy. a területet is már bizonyára kinézte magának egy pénzes, bejegyzett cég. Nagyon szeretném tudni, hogy ilyenkor mi a teendő? Mi lesz az állatokkal? Már annyi mindent mondtak, és annyi mindenféle lehetőség lenne az állatok sorsának rendezésére, csak hát bizonyára mindenkinek ez a legkisebb gondja. Bizonyára volna lehetőség arra, hogy más vadasparkoknak adják az állatokat, bár volna hely itt is a csalánosi erdőben. Tudom, hogy rajtam kívül vannak még emberek, akik szeretik az állatokat és tudnának is tenni ezért valamit, de hát hogyan tegyék? Csak azt szeretném tudni, mivel magyarázzák az illetékesek a hozzáállásukat? Miért nem kaphatja meg a vadaspark azt a keveset, amit a lakosság adna? Miért nem közhasznú intézmény a vadaspark? PAULOVICS LÁSZLÓMÉ, KECSKEMÉT Takács István, a kecskeméti Vadaspark igazgatója a következőket mondta olvasónk levelével kapcsolatban: „A Vadaspark Természetvédelmi Alapítvány valóban nem közhasznú, tehát számos bevételi lehetőségtől - többek között az 1%-tól is elesik. A közhasznúságot az alapítvány alapító okiratának módosításával lehet bejegyeztetni. Ennek azonban előfeltétele, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése felügyelő bizottságot rendeljen az alapítvány mellé. A felügyelő bizottságot a város képviselőtestülete szavazhatja meg. A Vadaspark Természetvédelmi Alapítvány többszöri kezdeményezésére a testület feltehetően a közeljövőben létrehozza a felügyelő bizottságot, majd következhet az alapító okirat módosítása. Amennyiben ez megtörténik, úgy jövőre a vadaskert megkaphatja a felajánlott 1%-ot. Idén ez már semmilyen formában nem lehetséges. A segítőkész polgárok egyelőre csak saját adományaikkal támogathatják az alapítványt, amelynek számlaszáma: OTP Rt. 11732002- 20346160." A méltó munkát mindenkor vállalom Buda Ferenc költő kapta az idei Balassi irodalmi díjat, a Balassi emlékkardot. A Balassi Bálint kör költői és prófétai szerepvállalásáért jutalmazta a ma Tiszakécskén élő alkotót. írtuk múlt csütörtökön a költő iránti tisztelettől vezérelve. Ám Buda Ferenc nem lenne az, aki, ha megjegyzés nélkül hagyta volna dicsérő sorainkat. Szerény ember lévén, nem szereti az ünneplést. Levelét - hiszen kérte - az alábbiakban közöljük. Hozzátéve, hogy változatlanul úgy gondoljuk: Buda Ferenc próféta. A saját hazájában is. „Tudom, hogy jó szándékból történt a képaláírás olyatén megszövegezése, ahogyan azt olvashattuk, ám jómagam, mint hét- próbás öreg tollforgató, a pontosságot mindenek elé sorolom; tollvonás esetén ez legalább olyan fontos, mint kardcsapásnál. Nos, a szóban forgó kardot - az oklevél tanúsága szerint - én a verseimért kaptam. Miért is óhajtanék ennél dicsőbb s hangzatosabb indokolást? íróemberként a szakmai elismerés a leghitelesebb, amit kaphatok. Igaz ugyan, hogy a tábori püspök úr a laudációja során reám utalva kimondotta a „próféta” szót is, ám ezt csupán metaforaként értelmezhetem. Sajnos, a sajtó valamelyik jelenlevő képviselője - búza közé vegyült csillogó gyöngy gyanánt - ezt kapta föl s vitte tovább. (Egyébiránt: világéletemben húzódoztam az ilyen vagy olyan - költői, prófétai, stb. - szerepvállalásoktól. A méltó munkát, hivatást, sorsomat s nem utolsósorban magamat - mindenféle különleges szereposztás nélkül is - természetesén mindenkor vállaltam s vállalom.” BUDA FERENC Akinek a hírek szólnak Hajdú István kunbajai előfizetőnk minden reggel lapunkkal kezdi a napját. Nagyon szered a sportrovatot és a helyi, környékbeli cikkeket olvasni. Szerinte a Petőfi Népe egy jól megszerkesztett napilap. Kár lenne kihagyni. Olvasószolgálat HÁZHOZ VISSZÜK. Nagy, téli Szerencsekártya-játékunk 200 szerencsés nyertesének (teljes névsorunk a tegnapi Petőfi Népében olvasható) hamarosan eljuttatjuk a nyereményt. Régi és új előfizetőink a tavaszi nyereményjátékon vehetnek részt rövidesen, és kipróbálhatják szerencséjüket. Gondolatok egy kormányrendeletről Február 21-á, hétfői lapszámunk 1. oldalán jelent meg a „Behívókat küld az orvos” című cikkünk. Ennek nyomán érkezett a következő levél „A tervezet szerint, ha a lakos időszakonként nem jelentkezik szűrővizsgálatra, orvosa nem kapja meg az utána járó finanszírozást április 1-jétől. 1992-ben, az MDF-kormány idején az egészségügyi alapellátásban pozitív változást hozott az ún. funkcionális privatizáció, mely az önkormányzatokkal szerződésben álló, illetve tended ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok közvetlen társadalombiztosítási finanszírozását hozta. A Megyei Egészségügyi Pénztár által havonta utalt ösz- szegből megnyílt a lehetőség a vállalkozásra, a teljesítménydíjban figyelembe véve az ellátottak számát és a korösszetételét. Anyagilag is érdekeltté vált az orvos a hozzá bejelentkezett betegek színvonalas ellátásában, gyógyításában és a megelőzésben (szűrés) egyaránt, hiszen az állampolgárnak joga van másik orvost választani, ha a választott vállalja a továbbiakban a gyógyító-megelőző ellátást. Lázad az ember igazságérzete, amikor a televízióban látja (MTV1, február 11., esd híradó), hogy az egyik település jegyzője (a törvényesség őre) még a rendszerváltás után tíz évvel is a 2/1981. XII. (17) számú tanácsi rendelet alapján százezer forint szabálysértési bírságot helyezett kdátásba azokkal az állampolgárokkal szemben, akik az ingatlanaik előtt, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanterületen az árkokat nem mélyítik ki, a közterületet nem tartják rendben a közutak mentén. Illő volna tudni, hogy a tanácsrendeletek felett eljárt az idő. A rendszerváltás óta az államkasz- szába fizetett milliárdokból - a befizetett jövedelemadókból - az önkormányzatok a település lé- lekszámától függően minden egyes lakosra (a csecsemőket is beleértve) 50-60 ezer forintot kapnak vissza lakosonként. Ember legyen a talpán, aki eldönd, hogy köteles-e az ingatlantulajdonos a közterületen munkát végezni, vagy sem. BALOGH GERGELY, TISZÁKÉ CSKE Mivel olvasónk Tiszakécskén lakik, megkérdeztük a tisza- kécskei önkormányzatnál, mi számít közterületnek és azzal mi az ingatlantulajdonosok teendőBár a praxisok működésére utalt finanszírozási összeg reálértékben a bevezetés óta eltelt idő alatt az eredeti 60-65%-ára csökkent, az orvos érdekeltsége a szűrésben, a betegségek megelőzésében nyilvánvalóan nem változott. Ahhoz, hogy a szűrés megvalósulhasson, a lakossági oldal aktivitását kiváltó intézkedésre lenne szükség, gondolok itt az egészségügyi járulékbefizetések differenciálására. A tervezett kormányrendelet célja: rendkívül fontos javítani a magyar lakosság szomorú megbetegedési és halálozási mutatóin, előtérbe helyezve a népbetegségek szűréssel történő korai felismerését, időben elkezdett gondozását. Minden orvos-beteg találkozó egyúttal szűrést is jelent, melynek során nemcsak az orvos szakmai élettapasztalata működik, de szűrési tevékenységében módszertani ajánlásokra is támaszkodhat. Az orvos, a háziorvos akkor is partner, ha ösztönözni nem őt kell, továbbra is forduljanak bizalommal hozzá!” DR. KOVÁCS JENŐ, je. Német Lajostól, a tiszakécskei polgármesteri hivatal hatósági osztályának munkatársától megtudtuk: Az 1997. évi LXXVI1L törvény szerint közterületnek számít „a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván". Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglalt keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az 1/1986. (11.21) ÉVM- EüM együttes rendelet szerint az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője köteles gondoskodni. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos I (vagy tartós használója) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztán tartásáról, illetve a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. MEGTAKARÍTÁS. Tíz százalékot takaríthatnak meg apróhirdetésük árából a Petőfi Népe előfizetői. Kérjük, hogy a márciusi előfizetést igazoló számlájukat mutassák be a hirdetésfelvevő helyen. VAN MÁR LEVÉLSZEKRÉNY. Újra kapható a praktikus levél- szekrény! Elkészült a zár nélküli változat, s rövidesen ismét megvásárolhatók a zárral ellátott típusok is. A Petőfi Népe régi és új előfizetői jelentős árengedménnyel juthatnak a ládi- kákhoz, mindazok, akik szeretnék biztonságban tudni az újságot és egyéb küldeményeiket. HOGYAN LEHET ELŐFIZETNI LAPUNKRA? Dél-Pest megyéből több olvasónk érdeklődött a Petőfi Népe előfizetési módjáról. A Petőfi Népe kézbesítőinél is bejelenthetik előfizetési szándékukat, vagy akár az ingyen hívható telefonszámunkon: 06-80/480- 756. Nagykőrösön a helyi szerkesztőségben, a Derkovits u. 7. szám alatt személyesen is megrendelhetik az újságot. VÁRJUK AZ AJÁNLATOKAT. Hűséges előfizetőink már jól tudják, hogy az „Ajánljuk magunkat - ajánljon ön is” című akcióban minden hónapban kisorsolunk egy ajándékcsomagot. Továbbra is várjuk előfizetőinktől szomszédaik, ismerőseik nevét és címét, akiket kézbesítő munkatársaink felkeresnek. Ha a javasolt személy ily módon előfizető lesz, az őt ajánló részt vesz a sorsoláson. Az akció a következő időszakban kicsit változik: az újságban megjelenő szelvény egy nem túl nehéz rejtvényt is tartalmaz majd. Az ajánlatokat ingyenes zöldszámunkon is várjuk (06- 80/480-756). ÁTUTALÁSI AKCIÓ. Banki átutalási akció indul a Petőfi Népe előfizetői számára. Akik március 1. és április 30-a között olvasószolgálatunknál vagy számlavezető pénzintézetüknél megbízást adnak a Petőfi Népe díjának átutalására, illetve ilyennel már rendelkeznek, sorsoláson vesznek részt. Az újság folyószámláról fizetése tehát nemcsak kényelmet és biztonságot jelent, értékes ajándékokkal gazdagíthatja régi és új előfizetőinket. A részletek néhány nap múlva a lapban olvashatók. ISTVÁN KIRÁLY ÖRÖKSÉGE. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon és a Katona József Megyei Könyvtár műveltségi játékán ezen a hétvégén az 5-6. osztályosok következnek. A nekik szóló első forduló kérdéseit a szombati Hétvégi magazinban találhatják meg a versenyzők. KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS EGÉSZSÉGÜGYI ALPOLGÁRMESTERE Ki gondozza az árkokat?
