Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-21 / 43. szám
8. oldal - Petőfi Népe M E G 0 L T — TISZÁT 2000. Február 21., hétfő Csemobilhoz mérhető tragédia Ahol halat csak üzletben látni Kilencvenöt tonna cianid! Elég egy kontinens teljes népességének és minden élőlényének elpusztításához. Ennyi folyt le február első felében a Tiszán. A kegyetlen méreg nyomán csak haltetemek maradtak, tonnaszám, elkeseredett, egyetlen megélhetésüktől megfosztott emberek, családok tucatjai, és egy megdöbbent ország. Ahogyan egy szakértő fogalmazott: „Csernobil óta nem érte ekkora környezeti szennyezés a térséget.” Itthon mély megdöbbenéssel fogadták a hírt. A világ úgyszintén. A hatalmas környezeti katasztrófa mindenki figyelmét hirtelen Magyarország felé fordította. Közben a megölt folyó vízén némán úsztak az árral az elpusztított halak tetemei. A Tiszába jutott cianid és a különböző nehézfémek okozta károkat nehéz forintosítani. Főleg, hogy még a konkrét környezeti károk mértéke sem ismert. Ahogyan az sem, milyen rövid- és hosszú távú következményei lesznek a három folyón levonuló hatalmas mennyiségű méregnek. Csak egy biztos: megölték a Tiszát. A folyó szinte teljes élővilágának kipusztulásával kétszáz halászcsalád maradt megélhetés nélkül. A tiSzaalpári Víglási László (65) ízig-vérig tiszai ember. Igaz, kezdetben maga sem tudta: hentes legyen-e vagy halász. Végül sikerült döntenie, és 1962-ben halász lett. Közben azért, ha ideje engedi, hen- teskedik. Hogy ezután mi lesz, nem tudja. A Tisza halála őt is szinte teljesen megfosztotta a megélhetés lehetőségétől. Pedig feleségével hat gyereket neveltek fel, tartottak el, iskoláztattak az ősi mesterségből. Igaz, akkor még több volt a hal, de panaszra azért mostanáig sem nagyon volt okuk.- Tudja, az ember szíve szakadt meg, amikor látta az elpusztult harminc-negyven kilogrammos halakat. Szégyen, nem szégyen, én is, feleségem is, elsírtuk magunkat a látványtól. Pedig mi a szerencsésebbek közé tartozunk. Mert itt a szikrai holtág. Azt szerencsére nem érintette a szennyeződés. Abból úgy, ahogy megélünk. Egyelőre. Tiszaalpáron hat család él halászatból. De itt vannak a környező települések: Csépa, Tiszaug, Tiszasas, Bokros halászai is. Elgondolni sem jó, mi lesz, ha a mérgezett víz a holtágba is beszivárog. Egy biztos: valószínűleg nagyon sok időbe telik, mire ismét benépesül a folyó vize. Magó László szintén tiszaalpári, és szintén halász. Dédapja is az volt, egyik nagybátyja is. Volt kitől örökölni a szakma szeretetét. Több mint húsz éve járja a folyót, nem csoda, ha kezdetben nem hitte a borzalmas szennyeződésről felröppent híreket.- Elmondani sem tudom, mit éreztem, amikor először hallottam a mérgezésről. Kezdetben nem is nagyon hittem. Talán, mert nem is akartam. Ezt a szakmát tanultam, ezt ismerem. Máshoz nem értek. Mihez kezdek negyven fölött, ha végleg megszűnik a halászati lehetőség? A szakemberek szerint az a legnagyobb baj, hogy nemcsak a halak, de a táplálékukat jelentő élőlények nagy része is elpusztult. A csigák, algák mellett, az iszapba beágyazódott különböző gyűrűs- és fonálférgek, szúnyog- és tiszaviráglárvák. Legfőbb táplálékai a folyóvizek halainak. A magyar vizekben honos hetvenhat halfaj közül harminchármat súlyosan érintett a mérgezés. A kecsege és még jó néhány értékes halfaj valószínűleg végleg kipusztult a Tiszából. A mérgezés azonban nemcsak a folyó élővilágát pusztította el. Legalább ekkora veszély fenyegeti a partmenti állatvilágot. Elsősorban azokat a fajokat, amelyek halakkal táplálkoznak. A vidrákat, a vadkacsákat, sirályokat, rétisasokat, kor- moránokat. Bár ez utóbbiakért nem nagy kár - mondják a halászok, horgászok. Víglási Zoltán vadász szerint a nagyvadak: őzek, vaddisznók öt-tíz kilométeres körzetből a folyóra járnak inni. Azt, hogy közülük hány pusztult el, egyelőre senki sem tudja. A végüket érző állatok ugyanis behúzódnák az ember számára átMég a múlt héten is zsákszámra szedték ki a haltetemeket a folyóból. FOTÓI V. P. hatolhatatlan bozótosba. Hetekbe, hónapokba telhet, mire valaki rájuk bukkan. A szennyeződés okozta kár várhatóan az idegenforgalmat sem kíméli. Tisza menti büfések, szállásadók, vendéglősök tucatjai aggódnak jövőjükért. Több vendéglátóhelyen máris visszamondták a korábbi helyfoglalásokat.- Elkeserítő a helyzet - panaszolja Keléné Kiss Gyöngyi, a tiszaugi Pegazus Hotel igazgatója. - A tavaszra lefoglalt konferencia- és kongresz- szustermeket visszamondták. Mindenki fél a Tiszától. Az emberek - nemcsak a magyarok - elzárkóznak mindentől, ami a Tiszával kapcsolatos. A folyón levonuló cianidszennyezés mindenképp visszaveti az idegenforgalmunkat. A partmenti kisvendéglőt ki sem nyitjuk. Valószínűleg az uszodának és a szaunának sem vesz- szük sok hasznát. Hiába mélyfúrású kútból nyerjük a vizet, az emberek mégis félnek a víztől. A kormány külön szakbizottságot hozott létre, kormánybiztost nevezett ki a környezetszeny- nyezés következményeinek kivizsgálására. A szakemberek mindent el is követtek, követnek, hogy mihamarabb visszaköltözzön az élet a folyóba. Most a Tiszán a sor - mondják -, hogy helyrebillentse a szennyekés okozta ökológiai egyensúlyvesztést. Kérdés: mikorra sikerül? SZÁSZ ANDRÁS- HÓDI ANIKÓ Romániában évtizedek óta tabutéma a környezetvédelem A környezetszennyezés, a hal- és az élővilág pusztulása Romániában nem újdonság. Elsősorban a bányavidékeken és a nagy ipari városok környékén. A színes- és nemesfémkohászat egyik fellegvárának számító nagybányai csupán egyike a környezetet súlyosan szennyező gyáraknak. Romániának számos olyan települése van, ahol halat legfeljebb a hegyi patakokban, halásztavakban vagy boltokban látni. A Hunyad megyei petrozsényi medence (Dél-Erdély) szénbányái mellett feketén hömpölygő Zsilben évtizedek óta kihalt minden élet. Hasonlóképp a vajdahunyadi, resi- cabányai vas- és acélművek szomszédságában szürkén csörgedező Csemában, illetve Birza- vában, vagy a dicsőszentmártoni vegyi üzem alatt elfolyó Kükül- lőben. A nyolcvanas évek elején a Sebes-Körös alsó szakaszán felépült vízlépcső szinte teljesen elpusztította a folyó és környéke élővilágát. A kevéske megmaradt halállományt tízévente legalább kétszer megtizedelik a nagyváradi szeszgyárból alkalmasint a folyóba eresztett különböző mérgező vegyületek. A hatalmas méretű környezetszennyezés azonban nem csak a folyók, tavak élővilágát veszélyezteti. A bánya- és iparvárosokban élők körében különösen nagy a különböző tüdő- és légzőszervi megbetegedések száma. A cementgyárak környékén több tíz kilométeres körzetben mindent vastagon belep a szürkésfehér por. A timföldfeldolgozók, kohászati üzemek szomszédságában növényt, házat, utat vörösre fest a zúzdákból, kokszolókból, kohókból, acélművekből kiáradó füst és korom. A ’89-es események előtti időszakban a körBeláthatatlan Ideig tilos lesz a fürdés, a horgászat és a halászat a Tiszán. FOTÓI SZ. A. nyezetvédelem ismeretlen fogalomnak számított keleti szomszédainknál. A helyzet az elmúlt évtizedben sem változott. A legtöbb állami cég ma is környezet- védelmi engedély nélkül működik. Az áldatlan állapottal mindenki tisztában van, de senki sem beszél róla. A környezetszennyezés legalább fél évszázada tabutéma Romániában. Törvényi szabályozás híján pedig felelősség sem létezik. Ahogyan egy francia lap fogalmazott: Romániában a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi előírásokat évtizedek óta nem tartják be. Az mindenestre biztosra vehető, hogy a Tiszát ért környezeti katasztrófáért nem a román kormány fog fizetni. Megfelelő törvény hiányában a környezeti kárért viselt felelősség sem létezik. Következésképp az idevágó nemzetközi előírások betartására sincs megfelelő garancia. SZ. A. Segítségért kiált a természet. A varsákra valószínűleg sokáig nem lesz szükség. Pedig az alpári Víglási László szinte egész életében a halászatból élt. fotói sz. a, Ön ismeri már ezt a megoldást? A mostantól 2000. ♦ július 30-ig hitelt felvevő magánszemélyeknek a BA/CA a kezelési költség felét elengedi. BA/CA Folyószámla Hitel Vásárláskor felmerülő váratlan kiadásaira azonnali megoldást kínál Önnek. BA/CA Komfort Hitelek Rövid és/vagy középtávú elképzeléseit, kisebb beruházásait könnyebben megvalósíthatja ezekkel a hitelekkel, melyeket tetszőleges célra felhasználhat. BA/CA Extra Hitelek Lakásproblémái megoldására nyújtanak segítséget, amelyekkel Ön lakóingatlant vásárolhat, építhet vagy felújíthat. További információkért érdeklődjön fiókjainkban, vagy hívja a © 06-40-50-60-70estelefonszámot helyi tarifával. 6000 Kecskemét, Kisfaludy utca 8. • www.baca.hu BankVVustria Creditanstalt
