Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-18 / 41. szám

Várandósság és papás szülés

Mint általában a fiatal szülész-nőgyógyász szakorvosok, Raffai doktor is a szülészettel kezdte pályafutását. A terhességgondozást egy mozgó szakorvosi szolgálat látja el. Kórházi járművel faluról falura jár a szakorvos. Előzőleg megállapítják az anya vércsoportját és kiszűrik az esetleges nemi betegségeket. Már a felismert terhességtől kezdve folyamatos a gondozás. Hiszen egy új életről van szó. Az édesanya és magzata törzslapra kerül. A védőnő vérnyomást mér, laboratóriumba küldi a vizeletmintákat, ellenőrzi a testsúlygyarapodást, lejegyzi a panaszokat, rákérdez és felügyeli a kismama gyógyszerszedését. A 16. héten újra vérvétel történik. Ekkor szűrik ki a magzat esetleges fejlődési rendellenességeit. A 9 hónap alatt 3 ultrahangos vizsDR. RAFFAI SÁNDOR 1965-ben szüle- r ___ — tett Kalocsán.

1991-ben dokto- flr rált a szegedi fl'~'W SZAOTE-n. Ä f 1995-ben szülész-nőgyógyász —-----szakvizsgát tett a budapesti HIETE-n

1991 óta dolgozik a kalocsai kórházban.

Nős, egy leány édesapja.

gálát, a meghatározott időpontokban, kötelező. A gondozás fontos része a várandósoknál gyakran előforduló vérszegénység gyógyszeres kezelése és a vérkép laboratóriumban való ellenőrzése éppúgy, mint hányás esetén az esetleges gyógyszerezés. Kalocsán a kórházban heti 2 napon, kedden és csütörtökön 13 órától van terhességgondozás. Az osztály szülészeti részlegének egyharmada baba-mamás szobákból áll, ahol az újszülött reggel 6-től este 9 óráig együtt van az édesanyjával. A közvetlen kapcsolat mindkettőjük számára hihetetlenül fontos. Hét éve, amióta ezt bevezették, rendkívül jók a tapasztalatok. Egyre több kismama, a szülő nők többsége, igénybe is veszi a baba-mamás szobát. A szülések egy harmadánál már az apák is jelen vannak. A hetedik éve bevezetett gyakorlat előnye, hogy a szülő nő biztonságérzete nagyobb, párjával meg tudja osztani örömét. A papás szülők 4 felkészítésen vesznek részt.

MOLNÁR GÁBOR 1951-ben született Kalocsán.

1975-ben doktorált a Szegedi Orvostudományi Egyetemen.

1975 óta dolgozik a kalocsai kórházban, immár főorvosként.

1979-ben Budapesten az Orvostovábbképző Intézetben szülész-nőgyógyász szakvizsgát tett.

Nős, két gyermeke van.

rés behatolás a legtöbb esetben nem igényel kórházi bentfekvést. Korszerű orvosi műszerekkel a méhüregben is végeznek kisebb beavatkozásokat. A pontos diagnózis alapján gyakran gyógyszeres kezeléssel is látványos eredményt lehet elérni.

Egyébként a legtöbb meddőség a petevezetékek gyulladására és a hormonháztartás működési zavaraira vezethető vissza. Kalocsa térségében évente 25-30 meddő nő szorul segítségre. Ameny- nyiben 2 év gyógykezelés után sincs eredmény, akkor vagy Budapestre, vagy Kecskemétre utalják be a hölgyeket, ahol speciális, bonyolultabb eljárásokkal igyekeznek segíteni a bajon. A reménytelen eseteket az orvos őszintén közli betegével. Rendszerint az az orvos vezeti le a szülést, aki elkezdte a meddőség kezelését. Ennél nagyobb sikerélmény nincs a szakmában.

Szomorú statisztikával kell szembesülnie a kalocsai kórház nőgyógyász orvosainak. A művi és a spontán vetélések száma az utóbbi időben ugyan nem nőtt, a szülések száma azonban oly mértékben csökkent, hogy ma már több a meg nem születő gyermek. Húsz évvel ezelőtt még 800 szülés volt Kalocsán. Tavaly már csak 320 csecsemő látta meg a napvilágot. Évente 10-20 szüléssel van kevesebb. Ezzel szemben 1999-ben 350 vetélés történt, melyek közül 341 művi terhességmegszakítás volt.

A dr. Réfy Miklós vezetése alatt álló 40 ágyas osztályon az elmúlt évben 1600 beteget ápoltak. Ebből 950 a szülészeti és 650 a nőgyógyászati eset. A hasi műtétek száma több mint .150 volt - ebből 53 császármetszés -, ezenkívül mintegy 600 hüvelyi beavatkozást végeztek. Az operációkat immár az új, világszínvonalú műtőblokkban végzik el, a legkorszerűbb műszerek segítségével. Mindezt 5 szakorvos 15 bába, illetve összesen 10 egyéb képzettségű dolgozó látja el. Itt kell megemlíteni, hogy egy ösz- szeforrott, jól együttműködő kollektíváról van szó, melyből jelenleg a 20 éve az osztályon dolgozó dr. Bándi Gábor távol van. A járóbeteg-szakellátásban heti 12 órában dr. Tóth Kálmán főorvos segíti a munkát. Az ő kedvenc területe a változó korban jelentkező csontritkulás megelőzése.

Kalocsáról csak a nem operálható daganatos betegeket és az intenzív kezelést igénylő koraszüléseket utalják más intézetbe, illetve a megindult koraszüléseket a kecskeméti szülészetre. A műtétek elvégzésénél kivételt képeznek a császármetszések - jelenleg az összes szülés 16 százaléka -, melyeket a szülészeti osztályon lévő műtőben végeznek. Ma már a magzat érdekében is természetesen császármetszést alkalmaznak. A kismamák számára anya-babás szobák állnak rendelkezésre. A szülészet felszereltsége a kor színvonalának megfelelő. Minden szülőágyhoz magzatvizsgáló és fájást kontrolláló monitor tartozik. A szülőszobában és a vizsgálóban külön ultrahangos készülék van. A műtőben rendelkeznek endoszkópos, illetve laparoszkópi- ás készülékkel, videorendszerrel, nagyfekvenciás elektromos vágókkal. Mindezek a legkisebb sérülésekkel járó, precíz és gyors beavatkozásokat szolgálják. A járóbeteg-szakellátás napi 6 órában történik, heti 2 óra gyermek- gyógyászati és a változó korú nők számára ugyanennyi idő áll rendelkezésre.

A szakorvosok végzik a területi és a városi terhesgondozást és a mozgó ernyőképszűrések melletti nőgyógyászati rákszűrést is. Évente 20-30 emlő- és nemi szervi rákot sikerül kiszűrni korai megelőző állapotban.

Réfy doktornak szoros a kapcsolata a fővárosi Szent István

DR. RÉFY MIKLÓS 1936-ban Szak- máron született.

1962-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen.

1962- től 1963-ig a kalocsai tbc-belgyógyászati osztályon,

1963- tól 1967-ig körzeti orvosként dolgozott. .

1972-ben a SOTE I. sz. klinikáján szülész-nőgyógyász szakvizsgát tett.

1990-től 1996-ig a kalocsai kórház igazgatója volt. 1996-tól osztályvezető főorvos.

Nős, egy gyermeke van.

Kórház nőgyógyászati-onkológiai osztályával, ahonnan igyekszik átvenni az új műtéti technikákat.

4. oldal - Petőfi Népe

2000. Február 18. péntek

Szülés, születés. Az élet legnagyobb csodája, az emberi élet legboldogabb pillanata. S akik segítenek átélni a csodát - a szülészek. Orvossorozatnnk elkövetkező heTöbb a vetélés, mint a szülés

MUTETRE VARVA. A művi terhességmegszakítás (abortusz) a leggyakrabban előforduló nőgyógyászati beavatkozás. Az abortuszok száma megyénkben az utóbbi két évben valamelyest csökkent, de még mindig meghaladja az évi háromezret.

_______________________ ■

F

iú vagy lány?

A születendő baba nemét a szülőktől örökölt kromoszómapárok már a fogamzás pillanatában eldöntik. Minden petesejt tartalmazza az eredetileg kettéosztódott sejtből származó X- kromoszómát. A férfi testi sejtjeiben egy X- és egy Y-kromoszó- ma van, s amikor a sejtek a herében osztódni kezdenek, a hímivarsejtbe a kettő közül csak az egyik kerül. A petesejt és a spermium egyesülésekor így egyenlő esélye van annak, hogy a megtermékenyített petesejt XX (női) vagy XY (férfi) nemi jellegű legyen.

AZ ÉLET ELSŐ NAPJAI. A születés után a kisbabák a kórházak újszülöttosztályára kerülnek. A gyermekorvosok sok fontos vizsgálatot elvégeznek már a születés utáni órákban. Figyelik a babák ref- lexeit, egészségi állapotukat, gyarapodásukat.

FOTO: PN-ARCHIV

Has*,.

TERHESSÉGI ULTRAHANGVIZSGÁLAT. Az egyik legfontosabb diagnosztikai vizsgálat korunkban a szülészeti ultrahangvizsgálat, amely nyomon követi a magzat méhen belüli fejlődését.______ B

te

iben a megye szülész-nőgyógyász szakorvosait mutatják be. Azokat a szakembereket, akik a szülészet mellett a nőgyógyászati betegségek kezelésével, gyógyításával foglalkoznak. Mai összeállításunkban kalocsai és kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg.

Kezelhető meddőség

Dr. Molnár Gábor főorvos elsősorban szülész. Kedvenc területe mégis a nőgyógyászat, ezen belül pedig a meddőség vizsgálata és kezelése. Általánosan elfogadott elv szerint 2 év házastársi, illetve rendszeres szexuális viszony után kezdik meg a meddőség vizsgálatát. Természetesen akkor, ha a gyermekáldás kifejezett óhaj ellenére nem következett be. Mindenekelőtt a férj nemzőképességét vizsgálják (az ondósejtek meglétét, számát és aktivitását). A statisztikai adatok szerint ugyanis a meddőség 50 százaléka a férfiaknál mutatható ki. Ha a férfi szorul kezelésre, azt a megfelelő osztályra utalják. Amennyiben a leendő apával minden rendben van, csak ekkor kezdik meg a nőgyógyászati vizsgálatokat. Helyben elvégzik a hormonvizsgálatokat.

Szükség esetén szövettani mintát vesznek, így állapítható meg a méh nyálkahártyájának a befogadóképessége. A hüvely bakteriális vizsgálata és kezelése is kapcsolatos lehet a meddőséggel. Amennyiben ezeken a pontokon minden rendben van, akkor a petevezetékek átjárhatóságát és a petefészek működését veszik górcső alá. Korszerű, képernyőhöz csatlakoztatható kisméretű műszerre] történik mind a vizsgálat, mind pedig a műtéti beavatkozás. Például cisztát (be- tokosodott mirigy váladék), vagy összenövést távolítanak el, illetve elhárítják a petesejt útjában álló akadályt. Mindez fájdalommentesen és nagy biztonsággal történik. A testbe való parányi műszeMit mutat az ultrahang?

A szülészeti és nőgyógyászati vizsgálatok ma már elképzelhetetlenek ultrahangos berendezések nélkül. Kalocsán dr. Malbas- ki Miklós főorvos 1986 óta alkalmazza ezt a hanggal „látó” technikát, mely nem ártalmas sem a magzatra, sem a leendő kismamára. A gépparknak ez a mostani, immár a negyedik nemzedéke nagy felbontású színes képet ad. Kalocsán évente több mint 1600 ultrahangos vizsgálatot készítenek a nőgyógyászat számara.

Szülészeti vonatkozásban a korai terhességet állapítják meg a 4. héttől. Igazolható továbbá a terhesség élő volta, a magzat méhen belüli fejlettsége. A géppel idejekorán kiszűrhetők az esetleges fejlődési rendellenességek is. Ritkán fordul ugyan elő, de egyértelműen látható a magzat koponyájának, illetve gerincének kóros elváltozása. Amennyiben az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességről van szó, javasolják a terhesség művi megszakítását. Az évi 320 körüli egészséges magzatra 1992 óta már csak 1-2 súlyos kóros elváltozás jelentkezik. Megfigyelés szerint 1986-tól 1990-ig jelentősen több volt a művi vetélésre szoruló fejlődési rendellenesség, ami a csernobili atomkatasztrófával hozható ösz- szefüggésbe. A£ ultrahangos készüléken nyomon lehet követni továbbá a lepény és a magzat vérkeringését, a 24-28. hét után pedig már nagy biztonsággal

DR. MALBASKI MIKLÓS 1953-ban született Budapesten.

1977-ben doktorált Budapesten a SOTE-n.

1981-ben szülész-nőgyógyász szakvizsgát tett Budapesten. 1977 óta dolgozik a kalocsai kórházban.

Nős, leánya egyetemista, fia gimnazista.

meg lehet állapítani a nemét is. Egyre több fiatal szülő kíváncsi arra, hogy születendő gyermeke kisfiú vagy kislány lesz-e. Kérésre az orvos ezt is közli. Ultrahanggal a betegség korai fázisában ki lehet mutatni számos nő- gyógyászati betegséget és megjelölni annak pontos helyét. Például a méhfejlődés rendellenességeit, a kezdődő méh- és petefészek-daganatokat, a súlyosabb kismedencei gyulladásokat. Ezeket a vizsgálatokat keddenként 14 órától végzik. Az osztályon egyébként még két kisebb ultrahangos készülék áll folyamatosan rendelkezésre. Nem mellékes megjegyezni, hogy a kalocsai nőgyógyászok havonta 7-8 ügyeletet és ugyanennyi otthoni készenlétet teljesítenek. Emellett végzik a szakrendelést, a városi és a vidéki terhesség-tanácsadást, a felvilágosítást az iskolákban és a kollégiumokban.

A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter,

munkatárs: Király László