Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-28 / 23. szám
6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK MEGYE ORVOSAIT ZULESZEK 2000. Január 28., péntek DR. TANKÓ ANDRÁS 1950-ben született Békéscsabán. 1978-ban végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház szülészetén. 1982-ben szakvizsgázott szülé- szet-nőgyógyászatból. 1982 óta vezeti a szülészet ultrahang-laboratóriumát. Nős, két gyermeke van. Szülés, születés. Az élet legnagyobb csodája, az emberi élet legboldogabb pillanata. S akik segítenek átélni a csodát - a szülészek. Orvossorozatunk elkövetkező heteiben a megye szülész-nőgyógyász szakorvosait matatjuk be. Azokat a szakembereket, akik a szülészet mellett a nőgyógyászati betegségek kezelésével, gyógyításával foglalkoznak. Mai összeállításunkban a kecskeméti megyei kórház néhány szakemberét ismerhetik meg. Mit mutat az ultrahang? Dr. Tankó András kedvenc szakterülete az ultrahang-diagnosztika. A szakmának ezt a részét - melynek neves specialistája - Tóth Zoltán és Papp Zoltán professzoroktól tanulta Debrecenben, majd Budapesten. A megyei kórház 1982-ben vette az első,, abban az időben korszerűnek tekinthető UH- készüléket. A gép a mai, színes Doppler-ultrahanggal összehasonlítva őskövületnek tekinthető. Akkor nem kis fegyverténynek számított, hogy sikerült felismerni például a méhen belüli magzat bélcisztáját vagy egy 22 hetes magzatnál a súlyos fejlődési rendellenességnek tekinthető vízfejűséget. A kezdeti időben a nőgyógyászok egy része is idegenkedett az UH-vizsgálattól, ám az elmúlt 18 évben az ultrahang bebizonyította létjogosultságát. Az eszközök fejlődését jellemző adat, hogy régebben többnyire csak a 18. terhességi héten lehetett diagnosztizálni az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességeket, de ma már ennek lehetősége a 11. terhességi héttől adott. Az ultrahangvizsgálatnak a szülészetben két fő célja van. Az egyik a fejlődési rendellenességek minél korábbi kiszűrése. Ma már a 12. terhességi héttől kezdve láthatók bizonyos szervi eltérések, pl. agyi és durvább szívfejlődési hibák, vagy pl. a 10. héten az, hogy a méhen belül két összenőtt ikerpár fejlődik. Az ultrahangvizsgálat másik célja a magzat fejlődésének nyomon követése. A terhes anyáknak kötelezően négyszer kell részt venniük UH-vizsgála- ton. Ha a vizsgálat eltérést mutat, vagyis a magzat fejlődésével valami gond van, ellenőrzik a magzati és lepényi keringést. Ez a vizsgálat egy új fejezetet nyitott az UH történetében. Lényege az, hogy ha a lepényben, illetve a lepény ereiben kóros folyamat indul el, az a magzat érrendszerén is meglátszik. Egyes magzati testrészekben (pl. agy, szív) ugyanis értá- gulat, másutt érszűkület (pl. végtagok) jön létre. Az UH-vizsgálat a nőgyógyászati betegségek (ciszták, mió- mák, méhüregen belüli elváltozások) diagnosztizálása és a meddőségkutatás mellett a méhen kívüli terhességek felismerésében is óriási szerepet játszik. Egyes nőgyógyászati daganatok (pl. petefészekrák) diagnosztizálásában pedig a színkódolt hüvelyi UH-vizsgálatot alkalmazzák a megyei kórházban. A meddőségkezelés specialistája Godó professzor számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja. Külföldi professzorok ajánlása alapján választották a Nagy- britanniai Fertilitási Társaság, az Amerikai Fertilitási Egyesület és az Európai Humán Reprodukciós és Embriológia Egyesület tagjává. Három évet töltött Angliában, hírnevének köszönhetően sikerrel pályázott meg és töltött be Londonban szülész-nőgyógyász állást. Ő Bács-Kiskun megye szülész szakfőorvosa is. Kedvenc szakterülete a női meddőség, illetve a meddő házasságok kutatása. Tudományos minősítését, hazai és nemzetközi elismertségét e témában szerezte. Az utóbbi években hazánkban a nőgyógyászat terén a meddőségkutatás fejlődött a leglátványosabban. 25 éve még szinte hozzáférhetetlen, megoldhatatlan volt a meddőség kórképe - ma az esetek zömében van esély a teherbe esésre. Godó György 25 éve foglalkozik meddőség-kutatással, nemzetközi hírnévre a prolactin hormon befolyásolásán alapuló kezelés kidolgozásával tett szert. Szegedi klinikai évei és kecskeméti évei alatt több ezer gyermeke született, vagyis több ezer családot segített a meddőségkezelő program segítségével gyermekáldáshoz. Legemlékezetesebb sikere az volt, amikor egy 17 éven át reménytelenül várakozó asszony két kezelés után teherbe esett, majd egészséges gyermeket szült. Legfrissebb sikeréről lapunkban is beszámoltunk: a kecskeméti Bagó házaspár 11 év küzdelme után a kecskeméti meddőségkezelési programnak köszönhetően vált három szép kislány édesanyjává és édesapjává. Osztályvezetői kinevezése óta új profilokat alakított ki a szülé- szet-nőgyógyászaton. Ilyen a női és a férfi meddőségi ambulancia, a prenatális diagnosztika terén az ultrahanglabor mellett a genetikai tanácsadás, a citogenetikai laboratórium. Rutinszerű elAz embrionális fejlődés négy hónapon át tart, végén az immár magzatnak nevezett kis szervezet felismerhetően emberi lénnyé válik. Ábránkon hathetes, nyolchetes, kilenche- tes és négy hónapos magzat látható. A méhet a negyedik terhességi héten ábrázoló rajz részei: 1. méhlepény, 2. méhüreg, 3. amnionüreg, 4. amnion, 5. chorionüreg, 6. chorion, 7. nyákrugó, 8. méhnyak. _______________________pm^otó A magzati kromoszómák számlálója Varga Ágnes ugyan nem szülész- nyege: a tü- nőgyógyász, de biológusként leg- szőrepe- alább annyira fontos munkát vé- dést követő géz, mint doktor kollégái. Ő veze- 36-40 órán ti a szülészet citogenetikai labora- belül a tóriumát, amelynek két fő feladata m é h n y a - van. Egyrészt andrológiai labor- kon át jut- ként működik, vagyis a férfi med- tátják a.fér- döséggel foglalkozó szakrendelés fi ondóját a hátterét adja, A spermiumvizsgá- nőméhébe, lat mondja meg, hogy müyen sejt- így a kívánt számú a férfi ondója, illetőleg terhesség mennyire mozgékonyak az ondó- létrejöhet, sejtjei. Vagyis azt, hogy képes-e A labor megtermékenyítésre vagy sem. A genetikai labor „készíti fel” az ondósejteket vizsgálato- az inszeminációra, a mesterséges kát is végez, megtermékenyítésre. Az-eljárás lé- magzati VARGA ÁGNES 1964-ben született Szegeden. 1987-ben végzett a JATE biológus szakán. 1987-89 között a JATE Genetika Tanszékén dolgozott. 1993 óta vezeti a megyei kórház szülészeti osztályán a citogenetikai labort. Férjezett, két gyermeke van. E körbe tartozik a kromoszómavizsgálat, amelyet minden 35 év feletti terhes anyának felajánlanak. Illetve akkor végzik el, ha a terhesség 11-12. hetében az UH-vizsgá- lat rendellenességet mutat. A vizsgálat alapvető célja a Down-szindró- ma kiszűrése, de más kromoszóma- rendellenességek- re is fényt derít. Eddig 440 magzati kromoszómavizsgálat történt a laborban, és 22 kóros eltérést fedezA születés a méhből a külvilágba tett rövid út az ember első és legfontosabb utazása. A szülők számára ez az esemény a kilenc hónapos várakozás végét és egy új történet kezdetét jelenti. A szülés első szakaszában a méh ritmikus összehúzódásai átnyomják a baba fejét a kiszélesedő méhnyakon. A második szakaszban a csecsemő forgást végez a szülőcsatornában, kibukkan a feje, és a mama végső erőfeszítésével újra megismétlődik a születés csodája. A születés a mama és a baba együttes küzdelme az életért. Az utolsó szakaszban végül a magzatot addig tápláló méhlepény is kilökődik az anya szervezetéből, s ezzel a szülés befejeződik. pn-archív tek fel. A laborban végzik a meddő (és habituális vetélő) házaspárok kromoszóma-vizsgálatát (a meddőség hátterében állhat genetikai ok is), illetve azoknak az újszülötteknek a karyotipizálását, akik fejlődési rendellenességgel jöttek világra. Ez gyakran azoknál a babáknál fordul elő - öt év alatt 16 beteg baba született - akiknek az édesanyja egyszer sem volt ultrahangos, illetve egyéb nőgyógyászati vizsgálaton terhessége alatt. E labor egyedülálló a megyében. Az egyetemi klinikák mellett csak négy megyei kórháznak van saját citogenetikai laborja az országban. Az első hónap A fogamzást követő első hónapban csodálatos változások mennek végbe, amint a megtermékenyített petesejtből kifejlődik a méhbe ágyazott embrió. A petesejt már a méhkürtben osztódik, hat nap múlva érkezik a méhnyálkahártyához. Itt beágyazódik, s egy hét múlva különféle üregek és rétegek alakulnak ki benne. Elkülönül az embrió és a méhlepény. Újabb négy hét elteltével az embriónak már van szíve, kezdetleges szeme, és megjelennek testén a végtagkezdemények is. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter DR. GODÓ GYÖRGY 1945-ben született Kondoroson. 1969-ben végzett a SZOTE-n. 1973-ig a kalocsai kórház szülészetén dolgozott. 1973-ban szakvizsga szülészet-nőgyógyászatból. 1980-ban védte meg kandidátusi disszertációját. 1990-ben szerezte meg az orvostudomány doktora címet. 1992-ig a szegedi SZOTE Női Klinikájának docense volt. 1992 óta vezeti a megyei kórház szülészetét. 1995-ben nyerte el az egyetemi magántanári (professzori) címet. Nős, két gyermeke van. járássá tette az endoszkópiát és ezen belül a lézersebészetet. Az osztályon menopauza, szexológiai és méhnyak-szakrendelés is működik. Az Izsáki úti épületben lévő 115 ágyas osztály komfortosítása a pénzhiány miatt lassan halad. Tény azonban, hogy boxosították a szülőszobát, így lehetővé vált az apás szülés. Két bababarát (rooming in) kórtermet alakítottak ki a szülészeten, és a földszinti ambulanciák egy részét áthelyezték a szülészeti tömbbe. A műszerezettség megfelelő, korszerű, ám ahhoz, hogy a lombikbébiprogram beindulhasson, legalább 30 millió forintos eszközfejlesztésre volna szükség. Az osztály 23 orvosa évente több mint hétezer fekvőbeteget lát el. Az évi műtétszám öt és fél ezer. A születésszám tavaly meghaladta a kétezret, átlagosan 4-5 kisbaba születik naponta a kecskeméti megyei kórház szülészetén. Gyermekre várva Dr. Szabó László kedvenc szakterülete a női meddőség kezelése. A témával már szegedi éveiben eljegyezte magát, a klinika meddőségi munkacsoportjában is együtt dolgozott Godó professzorral. A fiatal adjunktus számára a meddőség mint ösz- szetett szülészeti-nőgyógyászati probléma az egyik legérdekesebb - ha nem a legérdekesebb - szakmai feladat. Megunhatatlan kihívás a háttérben álló okok felderítése, az adekvát kezelési módszer kiválasztása, a kívánt terhesség elősegítése. Ma Bács-Kiskunban minden 6.-7. házaspár szembetalálkozik a problémával: valamilyen ok miatt az annyira várt, akart terhesség nem jön létre. A meddőségi ambulancián a nők kezelésével, az osztály andrológiai ambulanciáján a férfiak meddőségének kezelésével foglalkoznak. A női meddőség hátterében leggyakrabban két ok áll. Az egyik a petevezetők károsodása vagy elzáródása. A női meddőségek 30-35%-át ezek a betegségek okozzák. A petevezető károsodása, ületve elzáródása általában gyulladás, fertőzés (pl. clamydia) eredménye. A kezelés akkor éri el a célját, ha a petevezetőt sikerül (mikrosebé- szeti vagyis laparoszkópos) eljárással átjárhatóvá tenni. Ha a beavatkozás sikeres, a terhesség természetes úton is létrejöhet. Ha nem, akkor az egyetlen megoldás a lombikbébi-eljárás, vagyis a DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1960-ban született Törökszentmik- lóson. 1984-ben végzett a SZOTE-n. 1988-ban szerezte szülész-nőgyógyász szakvizsgáját. 1992-ig Szegeden, a SZOTE Női Klinikáján dolgozott tanársegédként. 1992 óta dolgozik a kecskeméti megyei kórházban. 1993 óta vezeti a meddőségi ambulanciát. Nős, három gyermeke van. szervezeten kívüli megtermékenyítés. Ám erre ma még nincs lehetőség Kecskeméten. (A lombikbébiprogram beindítása kb. 30 millió forintos eszköz-műszerfejlesztést igényel.) A meddőség másik leggyakoribb oka a peteérési zavar. Ez esetben a beteg nőgyógyászati és alapos hormonális kivizsgálása után a gyógyszeres, illetve injekciós petesejtérlelő kezelés vezethet eredményre. A meddőségi ambulancián hét év alatt több ezer beteget kezeltek. Az eredmény: öt hármas iker, húsznál több ikerpár, több száz gyermek. Dr. Szabó László legemlékezetesebb sikere a kecskeméti Szabó hármas ikrek világra segítése volt. Menopauza, klimax Dr. Nagy Judit a megye egyetlen nő nőgyógyásza. A kezdeti lépések bizony nehezek voltak, hiszen az első időkben nehezen fogadták el a férfi kollégák. A szülészet Magyarországon hagyományosan férfi szakma. A betegek jelentős része azonban örömmel fogadta, s fogadja ma is, hogy nővel oszthatja meg a gondjait. Azok például, akik külföldön nő szülész segítségével hozták világra gyermeküket, a második, harmadik gyereknél már őt keresik. Az empátiás készségére akkor is építhet, amikor a menopauzarendelésen fogadja a betegeket. Az 52. életév táján jelentkező klimax lelki és testi problémákkal jár együtt. Az ösztrogén hormon csökkenése előbb pszichés panaszokat okoz. Az idősödő asszonyok - miután felnevelték a gyerekeiket - feleslegesnek érzik magukat. Hajlamosak a depresszióra. Gyakori tünet a hőhullámok és az izzadás mellett az éjszakai álmatlanság. Majd a hormonszint csökkenése csontritkuláshoz, szívbetegséghez, keringési problémához, vizelési panaszDR. NAGY JUDIT 1950-ben született. 1976-ban végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház szülészetén. 1980-ban szakvizsgázott szülészet-nőgyógyászatból. Férjezett, egy gyermeke van. hoz vezethet. A menopauzaren- delés arra hivatott, hogy ezt megakadályozza. A kezelés lényege a hormonpótlás. A hormonkezelés a vérzést is visszahozza, és javítja az 50 felé járó asszonyok közérzetét. Csökkenti a fizikai tüneteket, építi a lelket, fokozza a szellemi teljesítőképességet. Dr. Nagy Judit kedvenc szakterülete a menopauza-szakrendelés. A betegek minden héten kedden délután 1-től találkozhatnak vele az Izsáki úti kórházban. A Batthyány utcai terhesgondozóban csütörtök délután 2-től 4-ig rendel.
