Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-21 / 17. szám

6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE OR V 0 S A I T SZEMÉSZEK III. 2000. JanuAr 21. péntek Ablak a világra: szemünk gyűjti össze számunk­ra a valóság képeit. Látószervünk a leggazda­gabb információforrás érzékszerveink közül. Ösz- szes érzékietünk közel kétharmada ugyanis látá­si érzéklet. Az utóbbi évtizedekben a hazai sze­mészeti eljárások forradalmi változásokon estek át, egyre finomodtak, tökéletesedtek a műtéti technikák. Ma kiskunhalasi és kecskeméti sze­mészeket mutatunk be. Kedvence a szakrendelés A főorvosnő kedvenc szakterüle­te a járóbeteg-ellátás, a szakren­delői munka. Miután a szakren­delés első ellátó hely (tehát a be­tegek bármilyen jellegű szem­problémával felkereshetik a szak- rendelést beutaló nélkül), a sze­mész diagnózisán, majd terápiás javaslatán nagyon sok múlik. A szemen jelentkező tünetek utal­hatnak belgyógyászati (magas vérnyomás, cukorbaj), ideggyó­gyászati betegségekre vagy tu­morra is. A látáspanaszok mögött meghúzódhat szemfenéki trom­bózis, amely azonnali ellátást igé­nyel. Ezért nagyon fontos, hogy látászavar esetén a betegek hala­déktalanul forduljanak szemor­voshoz. A halasi kórházban két szemé­szeti szakrendelés van, hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól délután 3- ig, pénteken reggel 8-tól délután 1-ig fogadják a betegeket. A leg­gyakrabban szemüveg-felíratás, szilánksérülés, kötőhártya-gyul­ladás, zöldhályog, cukorbetegség talaján kialakult szemfenéki el­változások miatt kérik a betegek a szemészek segítségét. A cukorbe­DR. BALOGH ÁGOTA 1947-ben szüle­tett Budapesten. 1972-ben vég­zett a SOTE-n, azóta dolgozik a halasi kórház­ban. 1976-ban szakvizsgázott a szegedi szemklinikán. 1999 óta mb. osztályvezető fő­orvosa a halasi szemészetnek. tegeket a szakrendelőben két-há- rom havonta, a glaukómás bete­geket egy-két havonta hívják visz- sza ellenőrzésre. Rendszeresen vizsgálják a koraszülött babákat is. A szemészeten négy orvos dol­gozik és a napi munkából nyugdí­jasként is nagy részt vállal dr. Er­dei Zoltán főorvos, aki 1972 és 1999 között volt a szemészet osz­tályvezető főorvosa. Az osztály a hátsócsarnoklencse-beültetéshez szükséges berendezéssel rendel­kezik, így a rászoruló betegeket nem kell más intézetbe utalniuk. A szemműtét kihívás Az adjunktusnő kedvenc szakte­rülete a szemsebészet. Leggyak­rabban szürkehályogműtéteket és ambuláns (pl. szemhéjplasztika, szemhéjról szemölcseltávolítás) műtéteket végez. Minden operá­ció kihívás a számára, a legna­gyobb sikerélmény pedig az, ha egy betegnek a műtéttel visszaad­hatja a látását. Érdeklődik a reti­nasebészet iránt is. A szemészet fejlesztési tervei közt szerepel a pacho-készülék beszerzése, mely lehetővé teszi a szürkehályog új­fajta operálását. (A szemész ezzel az eljárással kisebb sebet ejt a sze­men, így gyorsabb a gyógyulás, kevesebb a szövődmény). Ezt a műtéti technikát is szeretné a dok­tornő elsajátítani. Ám a műszere­zettség, illetve a műszerek hiánya DR. MAKAY ZSÓFIA 1960-ban szüle­tett. 1985-ben vég­zett a szegedi SZOTE-n. 1990 óta dolgo­zik a kiskunha­lasi kórházban. 1993-ban szakvizsgázott sze­mészetből. Férjezett, két gyermeke van. egyelőre ennek gátat szab. Osztá­lyos munkájának része a járó­betegek ellátása is: a betegek pén­tekenként találkozhatnak vele a szemészeti szakrendelésen. Nem múló izgalommal- Miért éppen szemorvos lett?- Ezt még gyerekkoromban el­döntöttem. Akkoriban sok prob­lémám volt a szememmel. Volt alkalmam átérezni a szembete­gek sorsát. És nagyon nagy do­lognak tartottam a szemorvosi hivatást, azt, hogy segíteni az embereknek a látásban. Úgy lép­tem be az egyetem kapuján, hogy én szemorvos leszek.- Az orvosi pályát hol kezdte?- Dunaújvárosban. Kisteleki va­gyok, és Dunaújváros volt a legkö­zelebbi hely, ahol szemorvosi ál­lást hirdettek 1985-ben. Az ottani kórházban és szakrendelőben ta­nultam meg a szakmát. Ott ültet­tem be az első műlencséket is.- Ez nagy műtét?- Igen, hiszen el kell távolítani a lencsét és a helyére be kell ül­tetni a műlencsét. Tulajdonkép­pen szürkehályog-műtétről van szó. Régen kivették a lencsét, és jött a sokdioptriás szemüveg. A műlencse sokkal jobb megoldás.- Sok beteg szórni erre a be­avatkozásra?- Sajnos elég gyakori a beteg­ség s nemcsak az idősek, hanem a 40-50 évesek körében is.- A repülőkórházba mikor ke­rüli?- Két évvel ezelőtt. Azért jöt­tem el Dunaújvárosból, hogy egy DR. VÖLGYESI EDIT 1960-ban szüle­tett Szegeden (de kisteleki). 1985-ben vég­zett a szegedi SZOTE-n. 1989: szemész szakvizsgát tesz. 1996: szemorvos-kontaktoló- gus vizsgát tesz. Férjezett, egy gyermeke van. kicsivel közelebb legyek a szülői házhoz.- Itt mi a feladata?- A munkaidőm nagyobb ré­szét az ambulancián töltöm. Dél­utánonként az osztályon dolgo­zok. Operálok, részt veszek a műtéti programban. Kontaktoló- giával is foglalkozom.- Idegfeszítő lehet, amikor egy másik ember legféltettebb kin­csét, a szemét vágni kell.- Valóban az. Bevallom, hogy én műiden egyes műtét előtt és alatt nagyon izgulok, ha ez nem is látszik rajtam. Ez a rutin megszer­zésével sem múlik el az ember­ből. Mindig érzi a beavatkozás sú­lyát. És mindig százszázalékos teljesítményre kell törekedni. _______ A. TÓTH SÁNDOR K utatóorvos és szemsebész Dr. Grósz Andor, a Kecskeméti Repülőkórház szemész főorvosa több hazai és nemzetközi szemé­szeti társaság tagja. A Magyar Re­pülő és Űrorvosi Társaság főtitká­ra, az Amerikai Repülőorvosi Tár­saság tagja. Kandidatúrája témá­jául a katonai repülőhajózó állo­mány vizuális munkavégző ké­pességének mérését választotta, e témának nemzetközi hírű szakér­tője. Munkatársaival olyan új vizsgálati módszereket dolgozott ki, melyeket a klinikumban is fel­használhat a szemészet. A pilóták munkakörülményeit meghatáro­zó tényezők (pl. a vibráció, a re­pülőgépzaj, a változó megvilágí­tási viszonyok) döntően befolyá­solhatják a pilóták vizuális telje­sítményét. Kutatóként az a felada­ta, hogy ezeket a hatásmechaniz­musokat, illetve a püóták látó- rendszerének pszichofiziológiai terhelhetőségét vizsgálja. Az eb­ből nyert tapasztalatok aztán átül- tethetők pl. az országúti közleke­désre vagy a számítógép monitor­ja előtt végzett munkára. A vilá­gon először dr. Grósz Andornak és munkatársainak sikerült oxi­génhiányos állapotban, 5.500 mé­teres magasságban (komputeri- zált kamerával) lefényképezni a szemfenék állapotát. A Kecske­méten végrehajtott kísérlet nagy visszhangot váltott ki nemzetközi szakmai körökben. A kiváló, köztiszteletnek ör- ként operál. Évente 150-200 mű- Rutinszerűen ezt az új eljárást a vendő kutató szemsebészként is tétet végez. Specialitása a szürke- megyében még csak néhány méltán elismert. A repülőkórház- hályogműtét. Tavaly óta végez szemsebész alkalmazza, ban keddenként vizsgál, szerdán- pacho-emulzifikációs műtéteket. ___________________________ DR . GRÓSZ ANDOR 1951-ben született Győrben. 1977-ben végzett Szentpétervárott a Kirov Katonaor­vosi Akadémia általános orvosi karának repülőor­vosi szakán. 1985-ben szemészetből, 1989-ben repülőorvostan­ból szakvizsgázott. 1991-ben védte meg kandidátusi disszertációját. 1998-ban habilitált és akkor nyerte el az egyetemi magántanári cí­met. 1997 óta a Magyar Honvédség repülő főszakorvosa, azóta osztály- vezető főorvosa a Kecskeméti Repülőkórház repülőorvosi kutató- osztályának. Katonaorvos, rendfokozata ezredes. Egy gyermeke van. A kontaktlencse használata nemcsak esztétikus, hanem védi is a szemet az egyes szembetegségektől. A kontaktlencse kiválasztása a szemorvos feladata. pmwtó Időskori szembajok A főorvosnő kedvenc szakterüle­te a glaukóma (zöldhályog) mű­téti kezelése. Szemsebészként gyakran végez szürkehályogmű­téteket (hátsó csarnoklencse-be- ültetéssel) és szemhéjplasztiká­kat. Évente 150-200 beteget ope­rál. Legnagyobb szakmai kihívás­nak most azt tartja, hogy elsajá­títhassa a szürkehályog új műtéti eljárását, amikor is a műlencsét kis metszésen keresztül össze­hajtogatva helyezik a szem szi­várványhártyája mögé. A műtét­hez szükséges pacho-készülék már a repülőkórházban van. Munkáját változatosnak, sok­színűnek tartja, hiszen a gyer­mekkori szembetegségektől (pl. kancsalság) az időskori látásrom­lásig (melynek oka lehet pl.: szürkehályog, zöldhályog, érszű­kület, sorvadás, cukorbetegség) mindenféle szembetegség gyó­gyításával foglalkozik. A szemse­bészetben a másik nagy kihívás DR. SZLOSZJÁR JUDIT 1957-ben szüle­tett. 1981-ben vég­zett a SZOTE-n, azóta dolgozik a repülőkórház­ban. 1985-ben szemészetből, 1995-ben repülőorvostanból szakvizsgázott. Katonaorvos, rendfokozata őr­nagy. Férjezett, két gyermeke van. számára a gyulladásos szembe­tegségek és az időskori szemfe­néki sorvadások kezelése. A szemsebészetben a legnagyobb sikerélmény a számára is az, ha egy szürkehályog miatt már szin­te teljesen vak idős embernek visszaadhatja a látását. Mi a zöldhályog? Érdekli a szövettan is Dr. Nyíri Sándor, a Kecskeméti Repülőkórház szemész főorvosa több hazai és külföldi szemésze­ti társaság tagja. A szemészeten belül a szemsebészet a kedvenc szakterülete. Elsősorban a szür- kehályogműtét, másodsorban a szemhéjplasztika. Az Anatómiai Intézetben töltött évek alatt for­dult érdeklődése a szemészeti szövettan felé, mely máig is vonzó szakterület számára. A Kecskeméti Repülőkórházban 20 ágyas szemészet működik, mely­hez járóbeteg-ellátó szakrendelés kapcsolódik. Az utóbbi években jelentős műszerfejlesztés történt: kiváló minőségű operációs mik­roszkóppal, a műlencse-beülte- téshez nélkülözhetetlen ultra­hangos készülékkel dolgoznak. Tavaly júniusban végezték (a megyében elsőként) az első pacho-műlencse műtétet, ame­lyet azóta is alkalmaznak. (Az új eljárás a betegek számára rendkí­vül kedvező, mert a műtét kis metszésen keresztül történik és így a gyógyulás gyorsabb.) A re­pülőkórházban is hátsócsarnok- lencse-beültetéses zöldhályog- műtéteket végeznek, de indokolt DR. NYÍRI SÁNDOR 1948-ban szüle­tett Békéscsabán. 1973-ban végzett a SZOTE-n. 1976-ig a SZOTE Anatómiai Inté­zetében dolgo­zott. 1979-ben szemészetből, 1998-ban repülőorvostanból szakvizsgázott. 1976-1991 között a szegedi szemklinika tanársegédje volt. 1991-ben lett a repülőkórház szemész főorvosa. Katonaorvos, rendfokozata alezredes. Nős, egy gyermeke van. esetben a szem elülső csarnoká­ba is ültetnek műlencsét. Végez­nek glaukómaellenes műtéteket, az összes évi műtétszám több mint ötszáz. Nyíri főorvos szá­mára az egyik kihívás a szemben lévő daganatok diagnosztizálása, illetőleg a pacho készülékkel vég­zett szürkehályogműtét. Öregszemüség. Az életkor előrehaladtával a szemlencse egyre kevésbé tudja fókuszba hozni a közeli tárgyakról érkező fénysugarakat. Az öregkor jellegzetes szembetegsége az öregszemüség._________ ____________________________fotó. pn-archIv L encsehibák, vakság A főorvosnő kedvenc szakterülete - amint mondta - maga a szemé­szet. Szívesen foglalkozik gyerme­kekkel, a gyermekkori szembeteg­ségekkel, illetve a keringési rend­szer zavarából eredő szembajjal, zöldhályoggal. A szemészet szem­sebész team-jének vezetője. A műtétek nagy hányadát a látásja­vítás céljából végzett szürkehá- lyog-operáció teszi ki, amely évek óta a szakmai kollégium állásfog­lalása alapján hátsócsarnoki mű- lencse-beültetéssel történik. A glaukóma (zöldhályog) ki­alakulásának oka egyelőre isme­retlen, a legvalószínűbb a geneti­kai eredet. A betegség (a szem­nyomás fokozódása) lappangva, az első időben tüneteket nem okozva alakul ki. Előbb fejfájást, szemfájást okoz, majd később lá­tásromlást, esetleg vakságot. A kezelés módjai: a szemész előbb szemcseppel, gyógyszerrel állítja be a szemnyomást. E kezelés cél­ja az, hogy a glaukóma vezető tü­nete - a látótér csökkenése és a lá­DR. GYÖNGYÖSI ÁGNES 1959-ben szüle­tett. 1983-ban vég­zett a szegedi SZOTE-n. 1983 óta dolgo­zik a halasi kór­házban. 1989-ben szakvizsgázott sze­mészetből. Férjezett, két gyermeke van. tóideg-sorvadás - ne alakuljon ki. Ha a konzervatív gyógymód nem elegendő, szemműtétre van szükség. Az osztályon is végez­nek ilyen műtétet. Á konzervatív kezelésben részesülő, illetve ope­rált betegeket a szakrendelésen gondozzák. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter, fotók: Pozsgai Ákos A színvakság a retina öröklött hibája s ezért nem gyógyítha­tó. Van azonban egy sor olyan szerkezeti eltérés a szemben, amely ugyancsak látászavart okoz. Ezek egy része velünk szü­letett, másokat sérülés vagy az öregkor okozza. A leggyakoribb zavarok a közellátás, a távollátás, az öregszemüség. A közellátó a közeli tárgyakat élesebben látja, mint a távoliakat. A zavart a sza­ruhártya túlzott görbülete, a szemgolyó megnyúlása vagy a két dolog együttese okozza. A tá­voli tárgyakról érkező párhuza­mos fénysugarak a retina előtt bi­zonyos távolságra állnak fókusz­ba, s már szétszóródnak, mikorra elérik a retinát. Így az ideghár­tyán éles kép helyett elmosódott mintázat jelenik meg. A látórendszer legsúlyosabb zavara a vakság. A vakság lehet örökletes, de okozhatja sérülés vagy betegség is. Gyakori oka a szaruhártya megbetegedése, de szerencsére ilyenkor a látás sza- ruhártya-átültetéssel helyreállít­ható. A sérült részt kimetszik és a - valamely nemrég meg­halt - donortól származó beül­tetésre szánt szaruhártyát beil­lesztik a helyére. Amíg a donor szaruhártya állapota jó, addig jól illeszkedik az eredetihez és megőrzi a szem működési lehe­tőségét. Nem csupán sérülések és be­tegséget okozhatják a látás el­vesztését, hanem például a retina elválása is. Ilyenkor részleges lá­tásvesztés áll elő. A retinaelfaju­lás vaksághoz vezet csakúgy, mint az öregkori izomsorvadás. Időben felismerve viszont mind­két betegség kezelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom