Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-14 / 11. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT SZEMÉSZEK II. 2000. Január 14., péntek Ablak a világra: szemünk gyűjti össze szá­munkra a valóság képeit. Látószervünk a leggazdagabb információforrás érzékszerve­ink közül. Összes érzékietünk közel kéthar­mada ugyanis látási érzéklet. Nyitott sze­münkön át folyamatosan árad az informá­ció és a szemidegen keresztül jut el az agy­ba. A szem olyan, mint egy fényképezőgép: amit egyszer láttunk, arról emlékfénykép készül a memóriánkban. Ma a kecskeméti megyei kórház szemészeit mutatjuk be. Rejtélyes szembetegségek Eredetileg belgyógyásznak ké­szült, s klasszikus belgyógyá­szati szemléletét szemorvos­ként is megőrizte. Azoknak az orvosoknak a közösségébe tar­tozik, akik a beteg emberrel ta­lálkozva nem pusztán az egyes szerveken jelentkező betegsé­get vizsgálják, hanem a beteg embert (testével, leikével) egé­szében. így azok a szemészeti betegségcsoportok állnak hoz­zá legközelebb, amelyek kap­csolódnak más (elsősorban belgyógyászati és ideggyógyá­szati) betegségekhez. Ilyenek a keringési rendszer betegségei, a cukorbaj, a magas vérnyo­más és az egyelőre még rejtélyes Ács Tamás mellett), gyakran vé- autoimmun betegségek. Ezekben géz tehát glaukoma-, szürkehá- az esetekben nem elegendő, ha a lyog-, és egyéb szemműtéteket, szemész pusztán a szem vizsgá- Osztályvezető-helyettesként latára korlátozódik. fontos feladata az osztály min­Egy gócos szivárványhártya- dennapjainak szervezése, a szak­gyulladásnak vagy sok más mai és ápolói munka felügyelete, szemtünetnek a hátterében is áll- a konziliáris tevékenység és nem hat fertőzés. A diagnosztizálás utolsósorban a fiatal szemorvo- tehát csak úgy lehet eredmé- sok képzése, nyes, ha az egész embert veszi A köztiszteletben álló főorvos vizsgálat alá. Am nem mint tár- asszony számára ma az autoim- gyat, hanem mint szenvedő, se- mun betegségek jelentik az egyik gítségre váró embert. Dr. Kiss legnagyobb szakmai kihívást. Gabriella kiváló diagnoszta, Ezek a betegségek gyakran ér- ahogy mondani szokták róla: gyulladásra emlékeztető szemtü- mindennek alaposan utánajár, neteket mutatnak, s nemritkán Ezért is kedvelik annyira a bete- olyan gyors lefolyásűak, hogy gek a mindig kedves, türelmes akár a látás elvesztését is ered- főorvos asszonyt. ményezhetik. Az okok felderíté­Munkájának fontos része a se, a helyes gyógymód megtalálá- glaukómás (zöldhályog) betegek sa, a látásromlás megakadályozá- vizsgálata, gondozása is. Egyik sa - ezek azok a szakmai és em- tagja az osztály szemsebész- béri feladatok, amelyek mindun- teatnjének (dr. Sziklai Pál és dr. tálán új feladat elé állítják. Segít a kontaktlencse DR. KISS GABRIELLA 1946-ban született. 1971-ben végzett a SZOTE-n. 1975-ben szak­vizsgázott szemészetből, ad­dig a szegedi egyetem szem­klinikáján dolgozott. 1976 óta a kecskeméti megyei kórház szemésze. 1978 óta a szemészet osztály- vezető helyettes főorvosa. Egy gyermeke van. DR. GODÓ MAGDOLNA 1946-ban szü­letett. 1971-ben vég­zett a SZOTE-n. 1975 ben szakvizsgázott sze­mészetből. 1977 óta dolgozik Kecskemé­ten. 1986 óta a szemészeti járó­beteg-szakrendelés vezető fő­orvosa. Férjezett, két gyer­meke van. A megyei kórház szemészeti já­róbetegrészlegén hétfőtől pénte­kig délelőtt két, délután egy szakrendelés váija a betegeket. Á szakrendelőben előjegyzéssel dolgoznak, de akut esetben ter­mészetesen azonnal fogadják a betegeket. Tavaly a három rende­lőben harmincezer beteget láttak el. A járóbeteg-ellátás alapvető feladata a diagnosztika, tehát a szem betegségeinek megállapítá­sa. A szakrendelőben az általá­nos szemészeti ellátáson belül kiemelt feladat a glaukómás (zöldhályog) betegek szűrése, gondozása. A gondozás lényege az, hogy a glaukómás betegeket havonta visszarendelik szembel- nyomás- és látótérvizsgálatra. A szemészeti szakrendelés szoros, mindennapi kapcsolatban áll az ideggyógyászattal és a belgyó­gyászattal. Hiszen számos szem- betegség hátterében állhat cu­korbaj, illetve magas vérnyomás. Az is előfordul, hogy az egyéb­ként panaszmentes betegnél a rutinban végzett szemfenéktük- rözésnél észlelt elváltozás hívja fel a figyelmet az egyéb tünetet még nem okozó cukorbajra, ma­gas vérnyomásra. Dr. Godó Magdolna speciális és egyben kedvenc szakterülete a kontaktlencse terápiás alkal­mazása. Az elsők között nyílt meg Kecskeméten a vezetésével működő kontaktlencse-laborató­rium. A kontaktlencse-viselés in­dikációja nem elsősorban koz­metikai ok. Akkor javasolják, ha lencsével jobb látóélességet le­het elérni, mint szemüveggel. A rövidlátás tízéves kor körül kezd kialakulni, majd az évek előrehaladtával fokozódik. A kontaktlencse mechanikus hatá­sa révén - mintegy megtámaszt­va a szemet - lassítja, visszafogja a rövidlátás fokozódását. A kon­taktlencse optikailag másként vi­selkedik, mint a szemüveg, hi­szen közvetlen a szemgolyóra helyezve kell viselni. Ezért a szemben keletkezett kép nagysá­gán nem változtat. Köztudott, hogy a pluszos szemüveg nagyít, a mínuszos kicsinyít. Ha a két szem között 2 dioptriánál na­gyobb a fénytörési különbség, szemüveggel nem lehet kétsze- mes látást elérni a két szemben keletkezett kép nagyságbeli elté­rése miatt. Kontaktlencsével vi­szont bármekkora különbséget korrigálni lehet. Vagyis elérhető a kétszemes látás. Ezekben az esetekben a kontaktlencse tb- támogatással rendelhető. A kon­taktlencsét terápiás célból is ja- vallja a szemész, pl. makacs sza- ruhártyahám-betegségek, sérülé­sek gyógyítására. A zöldhályog specialistája Dr Sziklai Pál 29 éven át a szege­di egyetem szemklinikáján dolgo­zott mint docens. Disszertációját 1990-ben speciális témából, egy Magyarországon korábban nem tipizált zöldhályogtípus kór-, eset- és műtéttanából írta, mely- lyel nagy feltűnést keltett hazai és külföldi szakmai körökben egy­aránt. Az egyetemről docensként távozott 1998-ban, amikor is pá­lyázat útján elnyerte a kecskemé­ti megyei kórház szemészeti osz­tályának vezetői posztját. Dr. Sziklai Pál kiváló, országos és eu­rópai hírű szemsebész. Kecske­métre kerülése mind a régió, mind a megye, mind Kecskemét számára óriási nyereség. Ő Bács- Kiskun megye szemész szakfőor­vosa. Vezetőségi tagja a Magyar Szemorvosok Társaságának, a szemész szakmai kollégiumnak, a Magyar Műlencse Inplantációs Társaságnak és tagja az Európai- Amerikai Glaukóma Társaságnak. Pályafutása során többször dolgo­zott és tanult rangos külföldi szemklinikákon, publikációit rendszeresen közük a tudomá­nyos szaklapok. Nős, két gyerme­ke van. Az általa vezetett szemészeti osztály 42 ágyas. Az osztályon nyolc orvos dolgozik. A fekvő­beteg-ellátás mellett a járóbeteg­ellátás is jól kiépített, a betegeket hétfőtől péntekig három szemé­szeti szakrendelésen fogadják. Külön rendelési időben működik a gyermekszemészet (csütörtö­könként) és tervezik egy olyan szakrendelés beindítását, amely a szempanaszokkal jelentkező cu­korbetegeket kezelné, gondozná. Az utóbbi két évben jelentős mű­szerfejlesztés történt a szemésze­ten: Kecskeméten a ma Magyaror­szágon elérhető legjobb minősé­gű műszerekkel vizsgálnak és operálnak a szemorvosok. Kezel­nek lézerrel egyes szembetegsé­geket, kiváló minőségű operációs mikroszkópjuk van. DR. SZIKLAI PÁL 1946-ban született Pápán. 1970-ben végzett a szegedi SZOTE-n. 1974-ben szakvizsgázott szemészetből. 1990-ben lett az orvostudományok kandidátusa. Disszertációját a zöldhályog kór eset- és műtét­tanából írta. E téma specialistája. 1998 óta vezeti a megyei kórház szemészeti osztályát. Vezetőségi tagja a Magyar Szemorvosok Társaságának, Bács- Kiskun megye szemész szakfőorvosa. Nős, két gyermeke van. A közelmúltban kapott az osz­tály egy úgynevezett phaco-ké- szüléket, mellyel új módon vé­gezhető a szürkehályogműtét. A berendezés lehetővé teszi, hogy a szemsebész a szemen ejtett, mindössze 3,5 milliméteres met­szésen keresztül helyezze be a szivárványhártya mögé (tehát a szem hátsó csarnokába) az össze­hajtogatott, majd a műtéti terüle­ten kiterülő szemlencsét. Sziklai tanár úr kedvenc szakterülete a glaukóma (zöldhályog) patológia és műtét, illetve a szaruhártya-át- ültetés. E két szemsebészeti terü­let specialistája. Kecskemétre ke­rülése óta a megyei kórház sze­mészete egyike az ország néhány szaruhártya-átültetési központjá­nak. Kedveli a szürkehályogműté- teket, a plasztikai célú, helyreállí­tó jellegű műtéteket, a látóideg- hártya-leválásokat korrigáló szemműtéteket, illetve a szem- üregsebészetet is. A szem egyik gyakori betegsege a szürkehalyog. Kezelése tekintetében a szemészeti szakmai kollégium állásfoglalása szerint egyedül a hátsó csarnoklencse-beültetés a helyes. A szemész a szaruhártya mögé ülteti be a műlencsét. Gyermekkori szembajok A kecskeméü Nyíri úti rendelő- intézetben csütörtökön délelőtt 11-től 17 óráig tart a gyermek­szemészeti szakrendelés. A gyermekkori szembetegségek közül a leggyakoribb a kancsal­ság. A kancsalság görög elneve­zése a strabizmus, amely annyit jelent: félszemű. S az elnevezés­ben benne van a betegség lénye­ge és igazi veszélye: a tompa lá­tás. Amikor is az anatómiailag ép szem az agy egy bizonyos védekezőtevékenysége miatt nem tanul meg látni. így gyakor­latilag a kancsal gyermek csak egy szemmel lát. A kancsalság, il­letve következménye, a tompa lá­tás a népesség 2%-ban fordul elő, tehát gyakori betegség. Viszont ha időben felismerik, gyógyítható. Egy évtizede még az volt a gyakor­lat, hogy a gyerekek életükben először hatéves komkban kerül­tek szemorvoshoz, az iskola előtti szűrővizsgálat idején. így a kan­csalság kezelése sem lehetett eredményes, hiszen a teljes gyógyulásra akkor van esély, ha már egyéves korban (indokolt esetben még előbb), de legkésőbb hároméves korban szemorvoshoz viszik a szülők a kancsal gyerme­ket. Szerencsére mind a védőnők­kel, mind a gyermekorvosokkal jó a szemészet kapcsolata, így a problémás esetek nem maradnak felderítetlenül. A kezelés egyébként jól is­mert: ragasztással, szemüveggel korrigálják a tompa látást. Bizo­nyos esetekben műtétre is szük­ség van, de az elő- és utókezelés DR. BARNA KATALIN 1951-ben szüle­1975-ben végzett 1976 óta dolgozik --------------­a megyei kórházban. 1981-ben szakvizsgázott sze­mészetből. 1988 óta elsősorban gyermek­kori szembetegségekkel foglal­kozik. Férjezett, két gyermeke van. nélkül nem oldja meg a tompalá­tást. A másik gyakori szembeteg­ség a koraszülöttek ideghártya-el- fajulása. Ha a baba idő előtt jön a világra, szemének ideghártyájá­ban az erek még nem elég éret­tek. A sérülékeny ideghártyát a koraszülöttek életben tartásához elengedhetetlenül szükséges oxi­génterápia is károsítja. Akár tel­jes vakság is kialakulhat. Gyógy­szeres, illetve lézeres, vagy fa- gyasztásos kezelésre és ellenőr­zésre van szükség. A gyerekekre jellemző, hogy a gyulladások sokszor lappangva je­lentkeznek. Nincsenek látványos tünetei pl. a kullancs vagy a ját­szótéri kutyapiszok okozta fertő­zésnek, a baj azonban komoly: a fertőzések súlyos látásromlást okozhatnak. Ezért dr. Barna Kata­lin azt tanácsolja: a szemére, látá­sára panaszkodó gyereket a szü­lők vegyék mindig komolyan! Fej­fájás, látásromlás, szédülés esetén is forduljanak szemorvoshoz. Kedvence a szemsebészet Osztályos orvosként minden szemészeti tevékenység a fel­adatai közé tartozik. így rendel a szakrendelőben is: kedden és pénteken délután találkozhat­nak vele a betegek a Nyíri úti szemészeti szakrendelésen. A fiatal szakember speciális szakterülete és egyben ked­vence a szemsebészet, ezen belül a szürkehályog-sebészet és a szemhéjplasztika. A szürkehályog kezelése tekinte­tében a szemészeti szakmai kol­légium állásfoglalása szerint egyedül a hátsó csarnoklencse- beültetés a helyes (s nem az első csarnoklencse-beültetés, bár még több helyütt alkalmazzák az országban). A hátsó csarnok- lencse-beültetéshez a megyei kórház szemészetén a ma Ma­gyarországon elérhető legjobb és legkorszerűbb mikrosebésze- ti eszközök állnak rendelkezés­re. Sőt, ha minden a tervek sze­rint halad, tavasszal bevezetik azt a műtéti technikát, amelyet még csak kevés helyen alkal­maznak. Ez a műtét olyan, úgy­nevezett minimális invazív eljá­rás, melyben a sebész nem 10 milliméteres, hanem mindössze 3,5 milliméteres vágást ejt a sze­men, majd az összehajtogatott műlencsét ezen az apró metszé­sen át helyezi a szem szivár­ványhártyája mögé, a hátsó csar­DR. ÁCS TAMÁS 1966-ban szüle­tett. 1990-ben végzett a SZOTE-n. 1990 óta dolgo­zik a megyei kór­ház szemészeti osztályán. 1994-ben szakvizsgázott sze­mészetből. Nős, két gyermeke van. nokba. Az új műtéti eljárás elő­nye, hogy a betegek számára kis megterhelést jelent. Kicsi a met­szés, gyorsabb a gyógyulás. Mi­vel a szürkehályog (a szemlen­cse elszürkülése) már nemcsak az idősek, hanem a 40-55 évesek körében is gyakran előfordul, a gyors gyógyulás azt is eredmé­nyezi, hogy a betegnek mind­össze néhány napot kell hiá­nyoznia a munkahelyéről. Dr. Ács Tamás másik kedvenc területe a szemhéjplasztika. Szemhéjműtétre akkor lehet szükség, ha a szemhéjon kóros kinövés, zsírkicsapódás, kisebb daganat van, illetve panaszt okoz a szemhéj ki-, vagy befordulása. Ritkábban kozmetikai célú szem­héjplasztikák is előfordulnak: a hölgyek a szemhéjráncok eltün­tetése végett fordulnak a szemse­bészhez. Szemromboló cukorbaj A cukorbajhoz gyakran társul­nak szembetegségek. Sőt, gyakran előfordul, hogy a dia­béteszre a szemfenéki elválto­zások alapján az egyébként még panaszmentes beteg fi­gyelmét a szemorvos hívja fel. Melyek a szemromlás első gya­nús jelei? Az, hogy a cukorbe­teg jól lát, ne tévesszen meg senkit. A szemromlás először alig észrevehető, később vi­szont drámai gyorsasággal zaj­lik le. Kezdetben a betegek egy része időnként homályos látást észlel, illetve hosszabb-rövi- debb ideig a homályos látás tü­neteit éli meg. Cukorbetegség­re utalhat a szemhéj szélek gyakori, hosszan tartó gyulla­dása is. Amennyiben magas vérnyomás társul a cukorbe­tegséghez, a „szemfehérje” fö­lött apró vérzések jelennek meg. Á szemromlás akkor ke­rülhető el, ha a cukorbeteg pontosan szedi a gyógyszereit, betartja a diétás előírásokat. Sportosan, sokat mozogva él. Fontos, hogy a cukorbeteg em­ber ismerje betegségét, annak szövődményeit. Ma már kiváló érvédő gyógyszerek segítik a betegeket abban, hogy ne ala­kuljanak ki a súlyos szemésze­ti szövődmények. A szem legfőbb ellenségei A szem három legfőbb ellensége a szürkehályog, a glaukoma (zöld­hályog) és a retinakárosodás. A hályog kezdetben kis folt a szem­lencsén, majd fokozatosan az egész lencse anyaga tejszerű, sárgásfehér lesz, szétszórja a a befutó fénysugarakat ahelyett, hogy átengedné a retináig. A látás fokozatosan elveszíti az élességét - ez olyan, mintha vízesésen néznénk keresztül -, majd vakság alakul ki. A glaukoma (zöldhá­lyog) nevet kapta az a betegség- csoport, melynek közös jellemző­je, hogy fokozatosan nyomást idéz elő a szemgolyóban, mely kezelés nélkül vakságot okoz. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom