Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-24 / 300. szám

6. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - ORTOPEDSEBESZEK 1999. DECEMBER 24., PÉNTEK Testegyenészet. Egy a múlt században élt francia orvos ne­vezte el az ortopédiát testegyenészetnek, s valljuk be: az el­nevezés találó. Az ortopédorvosok«ügyanis alapjában véve a test (vagyis a gerinc, a csípő, a végtagok) kiegyenesíté- sével, javításával foglalkoznak. Az ortopédia fiatal tudo­mányága az orvostudománynak, sok országban ma nincs is külön ortopédia, hanem a baleseti sebészet keretén be­lül működik. Magyarországon az utóbbi évtizedekben vi­rágzott ki ez a szakma, és ér el egyre nagyobb és látványo­sabb eredményeket. Tárgykörébe tartozik minden olyan mozgásszervi betegség, melynek gyógyítása műtéti be­avatkozást igényel. De az ortopédorvosok dolga a csípőfi­cam, a dongaláb kezelése, a tartási hibák, a gerincferdü­lés korrigálása is. Ma a megye ortopédszakorvosai közül mutatunk be néhányat. Kalapácsujj, térdprotézisek Szűrés csecsemőkortól Dr. Huszár Gergely A bajai kórházban ortopédiai osztály nincs. A járóbeteg-el­látás azonban folyamatos, és a műtéti beavatkozások felté­telei is biztosítottak. Dr. Hu­szár Gergely főorvos Szegeden doktorált 1969-ben. A bajai kórházban 1971 óta dolgozik. 1974-ben Budapesten általános sebészeti, 1977-ben baleseti sebészeti, majd 1986-ban orto­pédiai szakvizsgát tett. A szak­rendelőben naponta (reggel fél 9-től délután fél 4-ig) átlag 60 beteget lát el két orvos és a ki­tűnően felkészült asszisztens- gárda. Minden, Baján születő csecsemő ortopédiai szűrő­vizsgálata is a gondozás szer­ves részét képezi. Ez a szűrés óriási jelentőségű, mert ideje­korán regisztrálják a donga­lábat, a csípöficamot, a karfo- natbénulást és más veleszüle­tett rendellenességeket. Csípő­ficam esetén azonnal hámba teszik, dongaláb esetén pedig gipszelik a csöppségeket. A gyógyulás esélyei ily módon hatványozottan megnőnek. A legtöbb esetben elkerülhetővé válik a műtéti beavatkozás. KL szűrik a gerincferdüléseket és a tartási rendellenességeket is. Gerincerősítő gyógytornát, fű­zőt és egyéb gyógyászati se­gédeszközöket (ortopéd cipőt, betétet, tolókocsit, művégta­got) szintén a járóbeteg-ellátá­son kapnak a betegek. Felnőt­teknél térd-, gerinc-, kéz- és szalagsérülések gyógykezelé­sét végzik. A baleseti sebésze­ti osztályon Huszár doktor műtéteket is végez, általában a déli órákban, amikor végez a szakrendelőben. Protézis­beültetés és gerincsérvműtét kivételével szinte minden be­avatkozásra van lehetőség. Rendszeresek a térdszalag-, gyermekeknél a csontegyene­sítő operációk, valamint a kü­lönféle lábdeformitások kor­rekciói, a legkorszerűbb orvo­si műszerek segítségével. Ortopédia Kiskunhalason Dr. Jókai István A kiskunhalasi kórházban a baleseti sebészet keretén belül működik az ortopédiai ellátás. Vezetője dr. Jókai István főor­vos, aki 1996-ban a szegedi or­topédiai klinikáról érkezett Kiskunhalasra. Az egyetemet Szegeden végezte, majd az ot­tani sebészeti klinikán dolgo­zott. Általános sebészetből, baleseti sebészetből és ortopé­diából szakvizsgázott. Négy év alatt egymaga fejlesztette fel - példaértékű módon - a halasi kórház ortopédiai szakrende­lését úgy, hogy évente 5000 já­ró beteget lát el, és 150-170 műtétet végez. A kórház euró­pai színvonalú, új műtőjének átadása után indult el az ízü­leti protézisek beültetése, ám finanszírozási okok miatt idén május óta ilyen jellegű műté­teket nem végeznek Halason. Jókai főorvosnak azért akad dolga így is elég: az ortopédiai szakrendelésen az újszülöttek­től a 80 évnél idősebb betege­kig mindenkit el kell látnia a kórház 120 ezer fős felvevőkör­zetében. Az újszülöttkorban elsősorban a csípőficam, kis­gyermekkorban a járással ösz- szefüggő, iskoláskorban a tar­tással összefüggő ortopédiai betegségek, rendellenességek kiszűrése, konzervatív és mű­téti kezelése a feladata. Az időskor gyakori betegsége az öregkori vagy reumás jellegű lábdeformitás, a nagyízületek (térd, csípő, váll) meszesedé- se. Mivel a szűrési feladatokat is magára vállaló szakrendelés kiválóan működik, problémás esetben sem kell pl. a gyere­keket más intézetbe (Szeged, Budapest) küldeni. Jó a kap­csolat a gyógytornászokkal és a halasi iskolákkal, így évek óta van lehetőség gyógyúszás- ra. Helyben van a Pető Inté­zet is, és a kórház helyben biz­tosítja a betegeknek a gyógyá­szati segédeszközöket. Dr. Jó­kai István műtéti napja a kedd és a csütörtök, a szakrendelő­ben hétfőn, szerdán és pénte­ken délelőtt találkozhatnak vele a betegek. Bács-Kiskun megye egyetlen or­topédiai osztálya a megyei kór­házban van. A 40 ágyas osztá­lyon nyolc orvos dolgozik. Évente 1200 műtétet végeznek, 7-8 ezer járó beteget látnak el. Az osztályhoz tartozó szakren­delésen kedden délelőtt a gye­rekeket, a hét többi napján a fel­nőtteket fogadják. Az osztály vezetője dr. Tóth Kálmán főor­vos, aki tavaly a szegedi orto­pédiai klinika igazgatóhelyettesi posztját cserélte fel a kecskemé­ti osztály vezetésével. Dr. Tóth Kálmán 1981-ben végzett a sze­gedi SZOTE-n, majd az egyete­mi sebészeti, később az orto­pédiai klinikán dolgozott. 1985- ben Szegeden szakvizsgázott, 1994-ben pedig ott kandidált lábsebészeti témából. Dolgozott és tanult Angliában, Németor­szágban és az USA-ban. Tagja az Amerikai Lábsebészeü Tár­saságnak, és vezetőségi tagja a Magyar Ortopédtársaságnak. Ő Bács-Kiskun megye ortopéd- szakfőorvosa. Egyik kedvenc szakterülete a lábsebészet. A láb olyan defor­mitásaival foglalkozik, mint a kalapácsujj vagy a bütyök. A lábdeformitások nőknél gyak­rabban fordulnak elő, mint fér­fiaknál, aminek részben ma­gyarázata a szűk, magas sarkú cipő is. Bár sok nő vonakodik orvoshoz fordulni az életét megkeserítő bajjal, a műtéti el­járások ma már olyan kis terhe­léssel járnak és olyan kiválóak, hogy szinte kizárják a betegség kiújulását. Tóth tanár úr másik kedvenc területe a csípő- és térdprotetika. Ezeket a műízü- let-beültetéseket akkor végzik, ha az ízület elkopott, pl. túlter­helés, fejlődési rendellenesség vagy egyéb ortopédiai beteg­ség miatt. Az operáció során a csontok ízfelszínének helyére ültetik be a protézist, mely a legtöbb esetben különleges öt­vözetű fém, s nagy keménysé­gű műanyag komponensekből áll. Az osztályon évente 400- 420 protézisbeültetést végez­nek. Ma már az utóbbi évtize­dekben beültetett protézisek Dr. Tóth Kálmán cseréje miatt is sokan fordul­nak az ortopédiai osztály kivá­ló szakembereihez. Kedvence a gerincsebészet Szereti a térdsebészetet Dr. Kovács Gyula kedvenc szakterülete a gerincsebé­szet. Ő a kecskeméti megyei kórház ortopédiai osztályának gerincspecialistája. Szegeden, a SZOTE-n végzett 1990-ben, azóta dolgozik a kórházban. Ortopédiai szakvizsgáját 1995- ben szerezte meg. Osztályos munkája mellett ő vezeti a gyermekek ortopédiai szak- rendelését, ahol minden héten kedden reggel 9-től 16 óráig találkozhatnak vele a bete­gek. Ezen a szakrendelésen fo­gadja a gerincbetegeket is, il­letve gondozza a már műtött betegeket. A gerinc kopásos betegségei ugyanolyanok, mint a térd vagy a csípő porckopásos betegségei. A kezelés elsősorban konzerva­tív (gyógyszer, kenőcs, sok mozgás, életmódváltás), ám vannak olyan esetek (porcko­rongsérv, gerinccsatorna-szű­kület, csigolyacsúszás), amikor csak a műtét segít. Az utóbbi időben az egyéb daganatok (pl. emlő-, tüdő-, here-, proszta­ta-) csigolyaáttétei miatt is egy­re több gerincműtétet végez a kiváló szakember. Daganatnál Dr. Kovács Gyula nem ritkán az egész csigolyát el kell távolítani, majd pótolni kell a csigolyát és a gerincet fémmel rögzíteni, ami óriási or­vostechnikai feladat. Az operá­ció 12 órán át tart, s annyira bonyolult, hogy az országban csak néhány helyen vállalkoz­tak eddig ilyen műtét elvégzé­sére. Dr. Kovács Gyula számára a legnagyobb szakmai kihívást az ilyen gerincműtét jelenti. A térdízületi protézisek beültetése az ortopédsebészek egyik fontos feladata. A műtét eléggé bonyolult, orvostechnikai szempontból nehéz feladat. A lényege az, hogy a térd sérült porcrészét kell kicserélni. Porckopás A súlyhordozó ízületek, mint például a csípő, a térd és a gerinc, zavartalan működését porcrétegeket biztosítják. A porc elhasználódása pl. os- teoarthritisben a súrlódás ré­vén elkoptatja az ízületet, és ez erős fájdalommal jár. Az ízület begyullad, elmerevedik. A be­tegnek minden lépés fájdalmat okoz. Súlyos esetekben az ízü­let teljesen tönkremehet, és ez mozgáskorlátozottságot okoz­hat. A kézízületek porckopása csomós duzzanatokat, bütykö­ket eredményez. Ha a konzer­vatív kezelés (gyógyszer, ke­nőcs, gyógytorna, úszás) ered­ménytelen, a megoldás a mű­tét. A sérült ízületeket protézi­sekkel pótolják. Ezek általában fém és műanyag ötvözetéből készülnek. Kihordási idejük tíz-tizenöt év. Az osteoarthritis kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Ha a csontok közötti porcok megkopnak, a csontok egymáshoz dörzsölődnek. A csontszövet újjáépítő folyama­tai megváltoznak, és az elko­pott porcok korábban lágy fe­lületei csontdudorokká és ki­növésekké keményednek. Dr. Nemes Józsefnek az álta­lános ortopédiai beavatkozá­sok mellett a térd, a váll, a könyök és a boka endoszkó­pos sebészete tartozik min­dennapi feladatai közé. Az egyetemet Budapesten (SO­TE) végezte 1982-ben. 1986- ban szakvizsgázott ortopédi­ából, a kecskeméti megyei kórházban 18 éve dolgozik. Kedvenc szakterülete a térd­sebészet, a térdartroszkópia. A Magyar Artroszkópos Tár­saság vezetőségi tagja. A műtétet nem feltárással, hanem kicsiny behatoláso­kon, tükrözéses módszerrel végzi. A térdoperációk jelen­tős hányada végezhető helyi érzéstelenítésben, elkerülve az altatással, gerincérzéstele­nítéssel járó kellemetlensé­get. A beteg számára így ki­sebb megterhelést jelent a műtét, gyorsabb a gyógyulás. Térdtükrözéses műtéteket a megyei kórházban baleseti és ortopédsebészek egyaránt végeznek. Míg a traumatoló- gusok a sérülések, az orto­pédorvosok elsősorban a de- generatív jellegű, illetve reu­más eredetű ízületi betegsé­gek (pl. gyűrűporcszakadás, Dr. Nemes József porckopás, krónikus térdfáj­dalom) miatt operálnak. Az ortopédián az elszakadt ke­resztszalag plasztikáját is el tudják végezni fedett, tehát endoszkópos technikával. Ez utóbbi műtét bonyolult or­vostechnikai feladat, ezért Nemes doktor számára nagy kihívás. Szívesen végez csí­pőprotézis-beültetéseket és válltükrözéses operációkat is. Az évi műtétszáma kb. há­romszáz. Helyrerakja a csontokat Dr. Fekete Róbert (37) mindig is sebésznek készült. Mun­kájában a változatosságot, az izgalmat, a feszültséget ked­veli. Elsősorban a csontsebé­szet vonzotta, ezért választot­ta az ortopédiát. 1987-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem ál­talános orvosi karán. Utána a kiskunfélegyházi városi kór­ház sebészeti osztályán he­lyezkedett el. Sebészi szak­vizsgáját 1991-ben tette le. 1992-ben kezdte meg ortopé­diai gyakorlatát Kecskemé­ten, a megyei kórházban. 1992 őszén a németországi Braunfels ortopédklinikáján szerzett gyakorlatot. 1995-ben tette le ortopédszakvizsgá­ját. Ettől kezdve végzi Fél­egyházán az ortopéd-szak­rendelést a kórház sebészeti osztályán és a rendelőinté­zetben. A szakrendelés kere­tén belül látja el a gyermekor­topédiát, amely a csecsemők csípőszűréséből, valamint a láb és egyéb ízületi panasza­inak vizsgálatából áll. A fel­nőttek gerinc- és mozgásszer­vi problémáikkal keresik fel a rendelést. A rendelőintézetben heten­te két alkalommal, hétfőn és csütörtökön délelőtt fél 12-től délután fél 5-ig várják a be­Dr. Fekete Róbert tegeket. Naponta átlagosan harmincöt pácienst látnak el. A lábdeformitások kezelé­sét, a térdízületi tükrözése­ket és az egyéb kisebb orto­pédiai műtéteket a kórház­ban végzik. ízületi protézis­műtétekre Kecskemétre kül­dik a betegeket. Dr. Fekete Róbert természe­tesen nem csak ortopédiai műtéteket végez, hanem hasi és kisebb traumatológiai be­avatkozásokat is. Évente át­lagosan 140 beteget operál. Ebből csaknem negyven orto­pédiai beavatkozás. Leggya­koribb a lábdeformitás, illet­ve a térdízületi műtét. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Vajda Piroska, Király László A sorozat következő része január első hetében jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom