Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-20 / 296. szám

1999. DECEMBER 20., HÉTFŐ HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Módosul az ügynöktörvény? Az egyes fontos tisztséget be­töltő személyek átvilágításáról rendelkező törvényt megszü­letése óta kisebb-nagyobb hévvel bírálják. A pártok, a kormány köreiben is érik a helyzet, hogy a jogszabály módosítását a parlament elé terjesszék. Egyes képviselők szeretnék elérni, hogy az átvilágítandók köre bővüljön ki a bírókkal, ügyészekkel, vezető újságírók­kal, és az egyházi vezetőkkel. Mások azt sérelmezik, hogy a róluk szóló iratokat egyes ne­vek, adatok kihúzásával kap­hatják csak meg, így nem is­merhetik meg besúgóik nevét. A Történeti Hivatal elnöke, Markó György parlamenti be­számolójában egyebek mellett elhibázottnak nevezte a tör­vény azon rendelkezését is, amely csupán 90 év elteltével, azaz 2086-tól engedélyezi a különleges adatok kutatását. A Ill/III-as iratokat őrző hivatal elnökével a parlamenti pártok mellett a kormány is egyetért, így a T. Ház várhatóan már a tavasszal módosíthatja a hiva­tal működési rendjét. Érte már .olyan vád is a tör­vényt, hogy jobban védi az ügynökök személyiségi jogait, mint az áldozatokét - mondta lapunknak nyilatkozva az átvilágítóbírák soros elnöke, Fehérné dr. Léb Judit. Az átvilágítóbíró nem kívánt vála­szolni arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartaná-e a tör­vény kiterjesztését, csupán annyit mondott: az átvilágí­tóbírók készen állnak az újabb feladatra. Amennyiben azon­ban a politikusok a változtatás mellett döntenek, úgy szükség volna az átvilágító testület ki­bővítésére, valamint a törvény hatályának meghosszabbítá­sára. A jelenleg dolgozó öt bíró ezen a héten befejezi a képvi­selők, a miniszterek, az állam­titkárok, az*új alkotmánybí­rók, valamint a parlament előtt esküre kötelezettek átvi­lágítását. De az átvilágítóbírók ezek után sem maradnak munka nélkül. A kormányban, a minisztériumokban történt személyi változásokat követni­ük kell. Horváth Magdolna Pártok hétvégéje A MIÉP lényegesnek tartja, hogy a polgárok népszavazáson döntsék el, kívánják-e Magyar- ország európai uniós csatlako­zását - mondotta szombaton Csurka István pártelnök, frak­cióvezető. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy a lakosság pontos, részletes képet kapjon az EU-csatlakozás előnyeiről és hátrányairól. Az MDF Országos Választ­mánya Elnökségének és a me­gyei elnökök grémiumának az a meggyőződése, hogy a politi­kusoknak főleg a társadalmi és a gazdasági egyensúly javítását kell szorgalmazniuk - közölte Székelyhídi Ágoston a testüle­tek együttes ülését követően szombaton. Hozzátette: az MDF ma és a jövőben is felelős­séget vállal a rendszerváltozás eredeti programjának érvénye­sítéséért, ezért a 2000. évtől több területen nagyobb arányú egyensúlyjavító intézkedéseket kezdeményez. A kormány ugyanolyan cinikus PR-poli- tikát folytat a romaoktatás terü­letén, mint általában a hátrá­nyos helyzetű társadalmi cso­portok vonatkozásában - nyi­latkozta Horn Gábor szabadde­mokrata ügyvivő, az SZDSZ ok­tatási tagozatának szombati budapesti ülése után. A politi­kus úgy látja, hogy a kormány romapolitikájából hiányoznak a foglalkoztatás növelésére, a szociális körülmények javításá­ra vonatkozó koncepciók. A kormány és a főváros A kabinet együttműködésre törekszik Budapesttel A kormány érdekelt abban, hogy Budapest a kelet-közép- európai régió központjává vál­jon, de ez csak úgy lehetséges, ha mindenki tisztában van az­zal: az országnak van fővárosa és nem a fővárosnak országa - hangoztatta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt veze­tő miniszter szombati sajtótá­jékoztatóján. Kiemelte, hogy a kormány stratégiai együttműködésre tö­rekszik a fővárossal és annak ki kell terjednie az európai uniós csatlakozás feltételeinek megteremtésére, a regionális fejlesztési politikára, a multi­nacionális cégekkel való meg­állapodásra, tartós jelenlétük biztosítására. Álláspontja sze­rint Budapest jövőképének ké­szítésekor a térség, illetve az ország helyzetéből, adottsága­iból célszerű kiindulni, feltéte­lezve a város és környéke kö­zötti együttműködést. Stumpf úgy vélte, hogy a fő­város erejét az agglomeráció fejlesztésére érdemes fordíta­ni, mert ez erős hátországot te­remt számára, és ebben part­nerre talál a polgári kormány­ban. Sztrájkolnak a vasutasok Nem tett új ajánlatot a MÁV Rt. a vasárnap délután meg­tartott bértárgyaláson, ezért a szakszervezetek nem von­ták vissza a ma hajnali 3 óra és déli 12 óra közötti időre meghirdetett sztrájkot. A sztrájk előtti egyeztető tárgyalá­son Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója közölte: a vállalat nincs abban a helyzetben, hogy 8,5 százalék felet­ti bérfejlesztési ajánlatáról elmozdulhasson. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége tegnap szolidari­tásáról biztosította a sztrájkoló vasutasokat. A szakszervezetek vezetői ezzel szemben hangoztatták, hogy ez a mérték reálbér­veszteséget jelent a vasuta soknak, így bejelentették, hogy december 20-án hajna­li 3 óra és 12 óra között ki lencórás, országos, általános sztrájkot tartanak Valamivel nagyobb egyetér­tés mutatkozott egyéb témák ban az érdekképviseletek és a munkaadó között. Nagyrészt megteremtődtek az együttmű­ködés feltételei a sztrájkkal kapcsolatos munkajogi kérdé­sekben nyilatkozta Borsik Já­nos, a Moz donyvezetők Szak- szervezete (MOSZ) alelnöke a tegnapi egyeztető tárgyalást követően. Közölte azonban: a szakszervezetek nem fogadják el a munkáltató néhány egyol­dalú intézkedését, amelyet több ponton is törvénysértő­nek tartanak, így például azt, hogy a munkabeszüntetés ide­jén a sztrájkoló munkavállaló ne tartózkodhasson a szolgála­ti helyén. A MÁV Rt. még egy kísér­letet tett arra, hogy elkerülje a hétfőre meghirdetett vasutas munkabeszüntetést. Megálla­podástervezetet terjesztett elő a kollektív szerződés 2000. március 31-ig történő meghosszabbításáról. Ennek feltétele, hogy a szakszerve­zetek visszavonják sztrájkfel hívásukat és 2000. március 31-éig ne szervezzenek újabb munkabeszüntetést. Az ér­dekképviseletek elutasították a javaslatot. A sztrájk ideje alatt egyéb­ként a vonatok részletes me­netrendjéről az utasok az MTV teletext adásából, a MÁV Internet-honlapján, valamint az állomásokon és a pályaud­varokon tájékozódhatnak. Kiskarácsony. Tegnap került sor az Országházban a parlamenti karácsonyi ünnepségre, amelynek dr. Áder János (ké­pünkön), az Országgyűlés elnöke volt a házigazdája. A Kiskarácsony ünnepségén elsősorban azok a kistelepülésekről érkezett diákok vettek részt, akik jelentkeztek a korábban meghirdetett karácsonyfadísz-pályázatra. FOTÓ: FEB Jól fizetett országgyűlési képviselők Jelenleg képviselői alapdíjjal, bizottsági pótdíjjal, költ­ségtérítéssel, ingyenes vasúti és távolsági buszközleke­déssel, valamint diplomata-útlevéllel honorálja az állam a honatyák munkáját. A nemrég megszavazott 13. havi illetménnyel és a korlátlan, ingyenes (de vitatott) parko­lási lehetőséggel is számolva 2000-ben a legelfoglal- tabb vidéki képviselők ilyen-olyan címen összesen akár évi bruttó 6-8 millió forintot is zsebre tehetnek. Jövőre az idei 130.000 forintról 140.750-re emelkedik az or­szággyűlési képviselők havi tiszteletdíja. Mivel szinte min­denki tagja egy vagy több ál­landó bizottságnak, a plusz­munkáért - egy bizottsági tag­ság után 56.300 forintos, de legfeljebb 112.600 forintos - pótdíjra is számíthatnak. A bi­zottságok elnökei pótdíjként a 140.750 forintos alapdíj 100 százalékát, az alelnökök 80 százalékát kapják Az alkot mányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságban és a költségvetési bizottságban helyet foglalók további 40 szá­zalékra is számíthatnak. Az említett díjakon felül úgynevezett költségtérítés is dukál. A fővárosi képviselők a jövő évtől ezen a címen havon­ta az alapdíj 70 százalékát, az­az 98.525 forintot tehetnek zsebre. A száz kilométeres körzeten belül lakóknak 100 százalékot, a 200 kilométeren belül élőknek 130 százalékot, a még messzebbről érkezők­nek 160 százalékot utalnak ki - az ő költségtéríté-sük tehát meghaladja majd a 225.000 fo­rintot. A vidéki honatyák az Országgyűlés hivatala által bé­relt budapesti lakásban hajt­hatják álomra fejüket. Értesülésünk szerint Kun- cze Gábor, az SZDSZ frakció- vezetője azzal a kéréssel for­dul Áder Jánoshoz, az Or­szággyűlés elnökéhez, hogy hívja össze a Házbizottság rendkívüli ülését. A kezde­ményezés célja, hogy a pár­tok a Házszabálytól való elté­réssel még a költségvetési végszavazás előtt lássák be, a juttatások felemelésével rosz- szul döntöttek. Ennek követ­keztében a 13. havi illetmény, valamint az ingyenes parko­lási lehetőség kerüljön ki a törvény szövegéből Közös sors. A Magyarországon élő kisebbségek és a határon túli magyarság sorsa szorosan kötődik az ország egészének sorsához - mondotta Orbán Viktor miniszterelnök azon a parlamenti ünnepségen, ame­lyen Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében átadta az idei Kisebbségekért-díjakat. Felzárkózási esély. Magyaror­szág gazdasági növekedése kétszerese az EU-tagországok átlagának, ezért Magyaror­szágnak nemcsak a csatlako­zásra van jó esélye, de arra is, hogy középtávon felzárkóz­zon az uniós országokhoz - hangsúlyozta Bas Eenhoorn, a holland V. V. D. koalíciós kormánypárt elnöke, amikor szombaton kora délután talál­kozott Orbán Viktorral. Koordinációs központ. Moj- zes Imre évszámkezelési kor­mánybiztos szombaton bemu­tatta a fővárosban kiépülő év­számkezelési koordinációs központot. Bizonyos szerveze­tek és vállalatok képviselői szil­veszterkor innen figyelik és elemzik a dátumváltással kap­csolatos külföldi és hazai ese­ményeket. Eltűnt tárgyak. A BRFK meg­kezdte a vizsgálatot annak ki­derítésére, milyen körülmé­nyek között tűntek el különbö­ző tárgyak a Budapest Sport- csarnokból a szerdai tűzeset alkalmával - közölte a BRFK sajtóügyeletese szombaton. Az áruk, pénzek hiányáról szerdán és csütörtökön töb­ben is bejelentést tettek a rendőrségen. Új elnök. Az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület (OFE) küldöttgyűlése Szabó Iván volt pénzügyminisztert választotta meg az egyesület el­nökének - jelentette be a szer­vezet sajtófőnöke. Korábban ezt a posztot Kukorelli István töltötte be, aki alkotmánybíró­vá választása után mondott le tisztségéről. Idegenrendészet. Eredmé­nyesnek bizonyul a Budapesti Határőr Igazgatóság által létre­hozott Idegenrendészeti Szol­gálat (ÍRSZ) tevékenysége: a hétfő óta működő 20 tagú cso­port szombatig összesen 40 bűncselekményt, illetve sza­bálysértést derített fel - közöl­te a határőrség szóvivője va­sárnap. Telefontarifák. Megállapodás született a jövő évi telefonta­rifákról. A várhatóan január közepén bevezetendő díjeme­lés átlagos mértéke nem ha­ladja majd meg a 6 százalékot - nyilatkozta a hétvégén Bölcskei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium (KHVM) helyettes ál­lamtitkára. A magány nem sorscsapás Minden harmadik háztartás egyszemélyes Magyarorszá­gon. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden harmadik honfitársunk egyedül tölti a közelgő ünnepeket. A becs­lések szerint a karácsony táján magukra maradottak több százezres tábora főként idős emberekből áll. A magányt sem fiatalon, sem idős korban nem kell sorscsa­pásnak tekinteni. A hasonló sor- súak megtalálása érdekében erőt kell venni az embernek ma­gán. Be szabad kopogtatni a szomszédokhoz. A távoli roko­nokkal is fel lehet venni a kap­csolatot. A vallásos emberek számára a legkönnyebb az egy­házakon keresztül társakra lel­ni. Ám az is okos dolog, ha vala­ki fogja magát és elmegy a köze­li kultúrotthon klubdélutánjára. Dr. Tringer László pszichiáter professzor fenti tanácsai azt su­gallják, hogy sokan maguk te­hetnek arról, ha az ünnepek ide­jén egyedül maradnak. A legna­gyobb hibát azzal követik el, hogy mindig másoktól várják, hogy rájuk nyissák az ajtót. Ka­rácsony közeledtével nem azon gondolkodnak, hogy mivel lep­hetnének meg valakit, hanem azon keseregnek, hogy bizonyá­ra az idén sem kapnak ajándé­kot senkitől. A magány többnyi­re nem függ az anyagiaktól. Nem írható a szegénység rová­sára az, ha valaki mellől „kikop­nak” a rokonok, a barátok. Bizo­nyítja ezt, hogy a nálunk gazda­gabb országokban, például a szomszédos Ausztriában egyre nagyobb tábort alkotnak az egyedül élők. Sokkal inkább be folyásolja a helyzetet a mai ro­hanó élettempó, a családi viszo­nyok elsivárosodása az embe­ri, baráti kapcsolatok elszürkii- lése. Mindez persze egyeseknél olyan mély nyomokat hagy, hogy már viselkedésével, rigó lyáival egyenesen taszítja ein bertársait. A szakemberek külö­nösen súlyos jelenségnek tart­ják, hogy az emberek egyre ön­zőbbek. A leuweni egyetem vizsgálatai egyértelműen bebi­zonyították, hogy Európában a közösségi gondolkodás mindin­kább háttérbe szorul Míg az idősebbeknél fellelhető a máso­kon való segítés öröme, addig a fiatalok elsősorban magukkal törődnek. Németh Zsuzsa Új gyógyintézet. Tegnap Budapesten Gógl Árpád egészségügyi miniszter (képünkön) ünnepélyes körülmények között átad­ta a Gyermekkardiológiai Központot. A hárommilliárd forint értékű új kórház a jövőben évente 700 nyitott szívműtét, 200 szívkatéter kezelés elvégzésére és 1800-2000 fekvő, 6000-6500 ambuláns kisbeteg ellátására lesz alkalmas FOTÓ: FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom