Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-14 / 291. szám

10. OLDAL

1999. DECEMBER 14., KEDD

ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG

A normál súlyúakat keresik

Tovább élénkül a kereslet a normál súlyú vágósertések iránt. Ez derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelentéséből. Egyes térségekben már egy-egy szállítmányra való sertés felvásárlása is nehézségekbe ütközik - áll az összegzésben. Ennek hatására a fizetési határidők is lényegesen csökkentek, sőt egyes felvásárlók azonnal kifizetik a vételárat. Országosan megközelíti a 88 ezret a hetente felvásárolt sertések száma, amiért élősúlyban átlagosan 215,5 forintot adnak kilónként. Továbbra is csak állami vagy terméktanácsi segítséggel megoldott a túlsúlyos sertések és selejtkocák értékesítése. Különösen Bács- Kiskunban, Jász-Nagykun- Szolnokban, Pest és Tolna megyében van gond a túlsúlyos sertések felvásárlásával, itt ezen állatok feldolgozására nem pályázott üzem.

Kisebb területen több zöldség

A zöldségfélékből tavaly ösz- szesen 1,796 millió tonna termett. Ez a mennyiség az 1997. évit 16 százalékkal, míg az 1991-95 közötti időszak átlagát 27 százalékkal haladta meg. A Központi Statisztikai Hivatal most elkészült összegzése szól minderről. A zöldségfélék termelésében a korábbi évekhez hasonlóan meghatározó volt - ez adta az összzöldségtermelés 82 százalékát - a paradicsom, a csemegekukorica, a fejeskáposzta, a vöröshagyma, a sárgarépa, az uborka, a görögdinnye, a zöldpaprika, a zöldborsó, a zöldbab és a petrezselyem. Zöldséget tavaly 109 ezer hektárról takarítottak be. Ez a terület 9 ezer hektárral, azaz mintegy 8 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor a termés mennyisége 16 százalékkal volt nagyobb a 97-esnél. A múlt évben 834 ezer tonna gyümölcs termett az országban, ami az előző évi mennyiségnél 5 százalékkal volt kevesebb. Az 1998. évi gyümölcs- termés volt a statisztikai adatok szerint az évtized legkisebb mennyisége. A múlt évben a nyilvántartott gyümölcsöskertek területének nagysága 96.319 hektár volt. Ez egy százalékkal haladta meg az előző évit.

DUNAHOLDING BRÓKERHÁZ RT.-------------------------—•—-—..

É

rtékpapírpiac

Értékpapírpiac, 1999. december 03-december 10.

Nép László

Áldozat az infláció (M)oltárán?

Kellemes "Mikulás-hossz”-hangulat övezte a világ értékpapírpiacait az elmúlt héten. A fontosabb tőzsdék indexei az előző hét végi szárnyalást követően kissé visszavettek lendületükből, ami a Dow Jones-nak kicsit talán jobban sikerült a kelleténél. Pedig a hét ismét bővelkedett USA-adatokban, melyek már-már csodának számító módon még mindig a világ legnagyobb gazdaságának erejét és további elsőségét hirdetik fennhangon (érdekes azonban, hogy a piac már nem a megszokott hurráoptimizmussal fogadja ezeket a híreket). A Nasdaq bikája azonban legyőz- hetetlennek bizonyult ezúttal is, a hét végére újabb magaslatokat hódított meg a high-tech szektor legfőbb indikátora. A távol-keleti régió éllovasa a hongkongi piac volt, heti trendje szinte töretlen emelkedést mutatott. Ezzel ellentétben a japán befektetők kissé óvatosabbak voltak: egyrészt az erős jen nyugtalanító hatása miatt, másrészt pedig egy kamatemelés lehetőségére utaló központi megjegyzés vetette vissza a vételi kedvet. Az öreg kontinens gazdasági adatai igencsak fényes közeljövőt jósolnak, bár a gazdasági növekedés üteme elmarad a tengerentúlitól. Mindenesetre a fontosabb európai börzék is a fáradtság jeleit hordozták magukon (bár lehet, hogy csak erőgyűjtés folyt). Az euro erősen korrigált a dollárral szemben, valószínűleg a kedvező gazdasági mutatóknak köszönhetően. Az olaj szárnyalása egyelőre kifulladni látszott, bár a tél közeledte és az olajkészletek erős csökkenése az- irányba mutat, hogy az árfolyam erősödése folytatódni fog

Diákok a környezet védelméért

Befejeződött a kecskeméti Városgazdasági Kft. vetélkedője

A környezet védelme közös feladatunk és érdekünk. A kék bolygó veszélyben van. Ezért különösen fontos, hogy már az általános iskolás korú gyerekek is tudják: a természetet és a környezetet óvni kell. Ezért indított többfordulós környezetvédelmi vetélkedőt diákok számára a kecskeméti Városgazdasági Kft.- A vetélkedő sikeres és eredményes volt - mondta kérdésünkre dr. Mayer Antal, a kecskeméti Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója. Az ismeretterjesztő versenyt a Bácsvíz Rt.-vel együtt indítottuk azzal a céllal, hogy az általános iskolásokkal megismertessük tevékenységeinket, illetve azért, hogy ráirányítsuk a figyelmüket a természet és a környezet védelmére. A vetélkedő két fordulóban - tavaszi és őszi fordulóban - zajlott, a csapatoknak tizenkétszer öt kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdéseket úgy igyekeztünk összeállítani, hogy a környezetvédelem minden fontos aspektusáról essék szó. így a

veszélyes hulladék fogalmáról, a szelektív hulladékgyűjtésről és természetesen arról is, hogy mi mindent tehetnek a gyerekek vizeink tisztaságának megőrzése érdekében. Örömmel számolhatok be arról is, hogy nemcsak gyerekek, de felnőttek is küldtek be helyes megfejtéseket. A két fordulóban három olyan általános iskolai csapat volt, akik majdnem mind a 12 kérdésre helyesen válaszoltak. Ők a játék nyertesei. Az első díjat a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola 6. c osztályos csapata nyerte. (A csapat tagjai: Csertő Zsolt, Leitner Szilárd, Chiovini Márk). Ők a maximális 60 pontból 55 pontot szereztek meg. A vetélkedő második díját a kecskeméti Arany János Általános Iskola 6. b osztályos csapata nyerte 50 ponttal. A vetélkedőn harmadik helyezést a kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola csapata ért el 45 ponttal. (A csapat tagjai: Fekete

László, Filius István, Rapari Renáta, Nagy László.) Ahogy ígértük: a csapatok értékes díjakat nyertek. Az első helyezett csapat 25 ezer, a második helyezett csapat 20 ezer, a harmadik helyezett csapat 15 ezer forint értékben nyert jutalmat. Várjuk az iskolák, illetve csapatok jelentkezését a 76/480-602-es, illetve a 76/501-910-es telefonszámon. Terveink szerint a győztes diákok a nagyobb nyilvánosság előtt is számot adhatnak tudásukról: felvettük

a kapcsolatot a Kecskeméti Televízióval egy környezetvédelmi vetélkedőről, melyben a három első helyezett csapat mérné össze tudását - mondta dr. Mayer Antal.- A vetélkedő lezárása egyben a számvetés időszaka is a Város- gazdasági Kft. életében - folytatta az ügyvezető igazgató. Idén is rendkívül szoros költségvetéssel dolgoztunk, de az alapvető önkormányzati feladatokat - parkfenntartás, köztisztaság, síkosságmentesítés - idén is ellátuk. A hirtelen ránk szakadt, nagy havazás miatt a hóeltakarításra, illetve az utak síkosságmentesítésére több mint 20 millió forintot költöttünk.

Az év eredményeinek összegzése mellett természetesen a jövő esztendő tervezése is aktuális feladat. Most dolgozzuk ki azokat a díjemelésre vonatkozó szakmai terveket, melyeket szeretnénk 2000 januárjában az önkormányzat képviselő-testülete elé vinni. Összességében közel 12 százalékos hulladékkezelési díjemelést tervezünk.

1

2

3

4

5

6

1

c

b

b

c

b

a

2

b

a

b

b

a

c

3

X

c

a

c

c

c

4

XX

b

e

b

a

c

s

XXX

b

a

a

b

b

A vetélkedőben részt vevő diákok kérésére közöljük a két forduló megoldási kulcsait. Az x-szel jelölt kérdéseknél többféle válasz is elfogadható volt.

1

2

3

4

5

6

1

c

a

a

c

b

b

2

c

c

a

b

a

a

3

c

c

b

c

a

a

4

b

a

a

c

a

c

5

a

c

c

b

c

b

BÁCS-MSKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-K1SKUN COUNTY

ALLASFOGLALAS

a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányj avaslatról

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége nem ért egyet a kormány javaslatával, mely a gazdasági kamarák gazdaságban eddig betöltött szerepének visszaszorítására, köztestületi jellegük jelentős csorbítására, a gazdálkodók összességét.érintő érdekérvényesítő funkciójuk megszüntetésére irányul.

A gazdasági kamarákra vonatkozó törvény megfelelő előkészítésének hiánya miatt ma már teljes bizonyossággal állítható az a sajnálatos tény, hogy a vállalkozók összességét és a gazdaság egészét érintő jelentős törvényről sem a kormánykoalíció, sem a vezető kormánypárt, sem a kormány nem rendelkezik politikai, szakmai konszenzuson alapuló koncepcióval.

Ezt jelzi a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok szokatlanul nagy száma, valamint a koncepcionális elképzelések különbözősége. (Az 50 §-ból álló törvényjavaslathoz 391 módosító indítvány érkezett.)

Az MKIK Elnöksége egyetért azzal az eredeti kormányzati céllal, hogy a kamarai rendszer - mint piacgazdaságunk egyik legfiatalabb intézménye - megreformálható. Az erre vonatkozó javaslatait már a törvény előkészítésének kezdetén, majd azt követően folyamatosan eljuttatta a törvény-előkészítőknek. (Tagdíjmentesség a kezdő és bizonyos árbevétel alatti vállalkozóknak; további, a gazdálkodók tevékenységét érintő közfeladatok és közigazgatási feladatok átvétele az államtól, szolgáltatások bővítése, teljesebbé tétele, szervezeti korszerűsítés stb.)

Az ezekről lefolytatandó érdemi vita helyett a kormány által támogatott javaslat azt célozza, hogy a közjogi kamarák egy jelentősen csökkentett közfeladatokkal rendelkező, a gazdálkodók összességét semmiképp nem reprezentáló, formálisan köztestületnek nevezett, valójában azonban ágazati, szakmai érdekképviseletet ellátó „lobbyszervezetté” alakuljanak át.

A kormány és a vezető kormánypárt „Az új évezred küszöbén” című kormányprogramjában leírt azon elképzelésétől, mely szerint „a Kormány eltökélt szándéka, hogy felgyorsítsa a gazdaság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a gazdasági kamarák részére”, az évezred küszöbét lassan átlépve eljutott a már átadott feladatok visszaállamosításáig.

Ez a kormányzati elképzelés ‘ellentétes az európai gyakorlattal, amit alátámaszt az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Chartája is: „A kereskedelmi és iparkamarák elvégzik az állam és a közhivatalok által részükre átadott feladatokat, összhangban a szubszidiaritás elvével.”

A Chartát 1999. október 15-én harminchárom európai ország kamarájának elnöke, köztük az MKIK elnöke is aláírta. Az ebben megfogalmazott kamarai feladatstruktúra megfelel a jelenlegi kamarai törvényben foglaltaknak. A kormány e törvény hatályon kívül helyezését javasolja.

Az MKIK Elnöksége szerint az elsődlegesen eldöntendő kérdés nem az, hogy kötelező vagy önkéntes legyen-e a kamarai tagság, hanem az, hogy a gazdasági kamarák milyen szerepet töltsenek be a gazdaságban, mik legyenek a feladatai, milyen típusú szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozóknak. Az erre adandó válasz ismeretében dönthető majd el, hogy a gazdaság és annak szereplői által igényelt feladatokat végző kamara és a vállalkozók között milyen szervezeti, jogi, pénzügyi kapcsolat létrehozása célszerű és indokolt.

Elhibázott törvényalkotási módszer, melynek során - egy prekoncepció alapján - megfellebbezhetetlenül eldöntjük a járulékos, másodlagos kérdést (önkéntes tagság) és ehhez keresgéljük a feladatokat, vagyis a gombhoz illő kabátot. Ennek egyenes következménye csak a 391 módosító indítvány lehet, nem kis részük a koalíció pártjainak képviselőitől.

A fő kérdés tehát a következő: igénylik-e a vállalkozók, hogy a gazdasági tevékenységgel összefüggő közfeladatok és köz- igazgatási feladatok ellátásában (szakképzés, infrastruktúra fejlesztése, gazdasági információk nyújtása, vállalkozások és gazdasági tevékenységek regisztrálása, engedélyezése, üzleti forgalom biztonságának növelése, kis- és középvállalkozásokat segítő alapok képzése, kereskedelmi viták rendezése stb.) az általuk létrehozott és irányított kamarák szerepe továbbra is fennmaradjon, illetve bővüljön, vagy e kamarai feladatok jelentős része ismét állami szervekhez kerüljön? Szükséges-e, hogy a gazdálkodók integrált érdekeit hitelesen megjelenítő és képviselő kamarák működjenek?

Több területi kamara közelmúltban tartott küldöttgyűlésének tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a kamarai rendszer a vállalkozások túlnyomó többsége körében elfogadottá vált. A működést javító reformokat, a tagdíjfizetési könnyítéseket a tagság támogatja és igényli, de továbbra is szükségesnek tartja a teljes körben érvényesülő regisztráció és a természetes tagság fenntartását, mert csak ez teszi lehetővé a gazdasági önkormányzat önszabályozó funkciójának érvényesülését a gazdálkodók összessége tekintetében.

A közigazgatási feladatokat 1998-ban a kamarák zökkenő- mentesen átvették, azok ellátásához kialakították a korszerű technikai és személyi feltételeket, e tekintetben a kamarákat érdemi elmarasztalás, kritika a törvényességi felügyelet, a társhatóságok és a vállalkozások részéről nem érte. A kamarák folyamatosan törekszenek arra, hogy közigazgatási tevékenységüket - komplex szolgáltatásként felfogva - gazdasági, műszaki, jogi tanácsadással kiegészítve lássák el, és készek a további feladatok átvételére is. A közigazgatási feladatok visszaállamosítása mellett semmilyen praktikus érv nem hozható fel, ugyanakkor jelentős pénzpocséko- lással jár.

Az előzmények alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági kamarákról egy elhibázott, szakmai, politikai konszenzust nélkülöző törvényjavaslat kerül a parlament elé, melynek elfogadása jelentős visszalépés lenne a jelenleg hatályos törvényhez képest, és több évre visszavetné a kamarák fejlődését.

Végül az MKIK Elnöksége hangsúlyozni kívánja, hogy a gazdasági kamarák a vállalkozók összessége érdekében, a mindenkori kormány partnereként, politikai befolyástól mentesen kívánnak működni. Ehhez kérik a kormány támogatását és a törvényjavaslatról történő szavazáskor a képviselők józan mérlegelését.

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKSÉGE

___________________________________________________________________10127

Mindeközben a Budapesti Értéktőzsdén tombolt a bika, bár "áldozatait1 igencsak megválogatta. A hét vesztesének egyértelműen a MÓL részvényeit lehet kikiáltani, ugyanis árfolyama a 3,7%-kal erősödő BUX-szal szemben 2,7%-ot esett. A negatív megítélés továbbra is a gázárképlet körüli huzavonából származik, ráadásul a gazdaságiminiszter-csere sem kedvezett a helyzetnek (a jövő év első felében várhatóan tovább emelkedő olajár sem fogja arra biztatni a kormányt, hogy a gázárképletet minél hamarabb vezessék be, de ez hatalmas veszteségeket okozhat a MOL-nak - vagyis az inflációs célkitűzés teljesítése elsődleges fontosságú marad). A többi "blue chip" azonban száguldott felfelé (a tényleges külföldi érdeklődés szinte csak rájuk korlátozódott): a Matáv és az OTP soha nem látott magasságokba emelkedett, és a Richter is éves csúcson zárta a hetet. A vegyipari szektor is kivette részét a felívelésből, a TVK éves, míg a BorsodChem történelmi rekordot döntött. Hasonlóan jól szerepelt az Egis is, pénteken már 9.000 Ft felett forgott. Említést érdemel a Pannonplast és a Pick szárnyalása is (a húsipari céggel kapcsolatosan felvásárlási találgatások is napvilágot láttak az utóbbi időben, bár ezek valóságtartalma megkérdőjelezhető az alapszabályi korlátok miatt). A gépipari szektor stagnált, sőt ez mondható el a kisebb részvények piacáról is.

DUNAHOLDING BROKERHÁZ RT.

6000 Kecskemét, Horváth D. krt. 10. Tel.: 76/486-606, 486-607 Fax: 76/481-884

Q11Q