Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-26 / 276. szám

4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - ÁLTALÁNOS SEBÉSZEK II. 1999. NOVEMBER 26., PÉNTEK Míg a férfiak körében a tüdőrák, a nők körében az emlőrák vezeti Bács-Kiskun megyében mind a megbetegedési, mind a halálozási listát. Sajnos az emésztőszervi (gyomor, bél, máj) daganatok száma is évről évre emelkedik. A jó- és rosszindulatú daganatok és általában az emésztőszervi betegségek (pl. vastagbél-gyulladás, gyomorfekély, epekő) kezelésében a főszerep az általános sebészeké. Az úgyne­vezett lágysebészet napjainkban forradalmi átalakuláson ment keresztül. Új műtéti eljárások honosodtak meg, tökéletesedtek az eszközök. Egyre inkább háttérbe szorul­nak a régi módszerek: a nagy feltáró műtétek. Helyükbe az úgynevezett minimálisan invazív - kis metszéses - eljárá­sok léptek. Az általános sebészeten belül új szakágak fejlődtek ki, ilyen például a mellkassebészet vagy az emlősebészet, illetve az érsebészet. Sorozatunk mai részében a bajai és a kiskunfélegyházi kórház sebészeit ismerhetik meg. Visszaadni az egészséget Visszaadni egy ember egészsé­gét felemelő érzés. Ez az, ami a sok nehézség és fáradság mellett naponta erőt ad. Ha is­mét pályaválasztás előtt áll- nék, akkor is sebész lennék - mondta dr. Letoha Gyula (58), a kiskunfélegyházi városi kór­ház sebészetének osztályveze­tő főorvosa. Dr. Letoha Gyula 1965 ben végzett a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem általános orvo­si karán. Utána az egyetem 11. számú klinikájára került, ahol bepillantást nyert a sebészet három fő területébe: az általá­nos, a baleseti, illetve az ideg- sebészetbe. Általános sebészeti szakvizs­gáját 1969-ben szerezte meg. Ekkor még mindig a 2. szá­mú klinikán dolgozott. Közben három évet az idegsebészeten töltött. Az itt szerzett tudásnak ma is sokszor veszi hasznát, an­nak ellenére, hogy Félegyházán nincs idegsebészet. 1981-ben a Petri professzor vezette 1. számú sebészeti kli­nikára került, majd 1988-ban Kiskunfélegyháza következett (pályázat útján), ahol a sebé­szeti osztály főorvosává ne­vezték ki. Főbb érdeklődési területe az általános sebészet, ezen belül is a hasi sebészet. A kiskunfélegyházi kórház sebészeti osztályán évente át­lagosan 1.500 műtétet végez­nek. Folyamatosan vezettek be A kézen múlik minden Dr. Letoha Gyula új eljárásokat, például a met­szés nélküli epehólyag-eltávo­lítást, vagy az ízületek úgyne­vezett endoszkópos vizsgála­tát, valamint a prosztatameg­nagyobbodás endoszkóp segít­ségével történő gyógyítását. Igyekeznek lépést tartani a technikai fejlődéssel. A főor­vos úgy véli, a sebészeti osz­tály színvonala felszereltség és szaktudás terén egyaránt országos szintű. A sebészgár­da kiemelten jól végzi a la- paraszkópos beavatkozásokat, a vastagbél- és végbélsebésze- tet, valamint az epeműtéteket. Problémát jelent viszont, hogy két üres sebészeti állást évek óta nem tudnak betölteni. Az érdeklődő fiatalok (főleg kül­földiek) a feltételek hallatán rendre visszalépnek. Dr. Juhász Gábor főorvos Sze­geden doktorált 1982 ben. Bu­dapesten az ürvostovábbképzö Intézetben általános, 1991-ben pedig plasztikai sebészetből szakvizsgázott a központi hon­védkórházban szerzett 2 éves tapasztalat, valamint egy veze­tő müncheni klinikán töltött gyakorlat után. A plasztikai se­bészet nagyon keresett, felfelé ívelő ága lett a sebészetnek. Óriási igény, mutatkozik iránta a betegek részéről. A tovább­képzés folyamatos, de olyany- nyira megnőtt a jelentkezők száma, hogy évekig kell várni az egyébként 2-3 évig tartó szakképzésre. Egyetlen plaszti­kai sebészként Baján, dr. Ju­hász Gábornak rengeteg a dol­ga. Leggyakrabban emlődaga­nat, vagy daganatgyanú esetén keresik fel a betegek. Finom, szövetkírnélő technikát alkal­maz, melynek során kis nyo­mot hagy a beavatkozás. Célja az emlő minél előbbi saját szö­vettel, vagy szükség esetén ide­gen szövettel való rekonstruk­ciója. Baján ma még nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy egyazon operáció keretén belül távolítsák el a daganatot és pó­tolják a hiányzó részt. A beteg érdeke viszont ezt kívánja, és ez felel meg a korszer ű szak­mai elvárásoknak is. Fiz Baján a szakmai előrelépés következő fázisa. 1992 óta egyre több az esztétikai műtétek száma is. El­Dr. Juhász Gábor sősorban az enrlőnagyobbítás, a has és deréktáji zsírleszívás (a híresztelésekkel ellentétben ez a technika egyáltalán nem ve­szélyes), valamint a ráncta- lanító műtétek. Ezeknél a be­avatkozásoknál a gépi varrás nem jön számításba. Az embe­ri kéz finomságát ugyanis a gép nem tudja pótolni. Gépi varrást nehezen hozzáférhető, például végbélműtéteknél alkalmaz­nak, ahol az sok szempontból indokolt. Szakterületéhez tar­toznak továbbá a fej-nyak tájé­kán levő bőrdaganatok, a ko­rábbi műtétek, valamint az égés utáni állapotok hegkorrek­ciója. Nagyobb hasfali sérvek esetén szabad irha átültetésével (a beteg saját szövete) végzi el a rekonstrukciót. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Király László és Vajda Piroska Uj műtéti technikák a bajai sebészeten Augusztustól a bajai kórház se­bészeti osztályának új megbí­zott vezetője van. Dr. Tihanyi Miklós főorvos ugyanis mind­máig a Pécsi Orvostudományi Egyetem I-es számú sebészeti klinikájának adjunktusa és dr. Petri András szegedi docenst váltja Baján. Dr. Tihanyi Mik­lós Pécsett született 1948-ban, 1975-ben diplomázott, 1978-tól 1999-ig a nagy múltú POTE ll-es számú sebészeti klinikáján dol­gozott. 1981-ben ugyanitt álta­lános sebészeti, majd 1983-ban baleseti sebészeti szakvizsgát tett és 1988 óta a klinika ad­junktusa. Munkaidejének har­mad részét (20 éven át) az okta­tás, most pedig a szervezés köti le. A bajai 50 ágyas általános se­bészeti osztályon 9 orvos, köz­tük 7 szakorvos látja el a bete­geket. Az utóbbiak közül ketten baleseti sebészek, 4 doktor pe­dig 2-2 szakvizsgával rendelke­zik. Az osztály specialitása az érsebészet és a plasztikai sebé­-Ja­Dr. Tihanyi Miklós szét. A járóbeteg-ellátást dr. Gaál Dezső nyugállományú se­bész főorvos végzi. Zömmel ál­talános sebészeti beavatkozáso­kat végeznek. Ezek között ki­emelkedően sok a hasi műtét (epe, gyomor, gyomorsipoly- képzés, bélrendszer). Baján dr. Mencser András főorvos révén nagy hagyománya van a vas­tagbélműtéteknek, amit folytat­ni kívánnak. Évente 1600-1700 műtétet hajtanak végre. Sajnos csak két műtővel rendelkeznek, melyek közül egy korszerűtlen, felújításra szorul. A vezetővál­tás óta nem csökkent az operá­ciók száma, viszont szemlélet- váltás következett be. A nagyon alapos előzetes kivizsgálások sora után ugyanis a beteget az osztályra való felvétel napján megműtik. így átlagosan kettő­vel csökken a kórházban töltött napok száma. Szinte kizárólag laparoszkópos eljárást alkal­maznak az epehólyag eltávolí­tásánál. A beteg a műtét után 2 nappal távozhat, és 2 hét múl­va már munkaképes. Ezek eredményeként műtéti várólista sincs. Dr. Tihanyi Miklós főor­vos terjesztette ki az endoszkó­pos, illetve minimálisan invazív sebészetet, például a vakbélmű­tétek, a lágyéksérvek (köztük egy kétoldalit is együltében el­végzett) és a végbélműtétek irá­nyába. Ugyanezt a korszerű or­vosi műszert használják diag­nosztizálásra is. A pécsi klini­kán végtagmegtartó lágyrész­tumorok sebészetével, vastag- és végbélrákok, valamint a vég­bél jóindulatú betegségeinek di­agnosztizálásával és gyógyítá­sával foglalkozott 12 évig. Kor­szerű varrógépekkel az elsők között végzett olyan vastagbél­műtéteket, melyek során meg- tarthatóvá vált a végbélzáró izomzat. 1987-től krónikus máj­betegségekhez társuló hasvíz- kór műtéti kezelését végzi egy speciális billentyű behelyezésé­vel. A klinikán mellkasi ideg- dúcátmetszést (eltávolítást), terhesség alatti, illetve májzsu­gorodásban szenvedő betegek­nél és gyermekkorban is vég­zett endoszkópos műtéteket. Mindezeket most igyekszik meghonosítani a bajai sebésze­ten is. Rövidesen levétővé válik a vakbél- és a sérvplasztika is. Az általános sebészek a belső szervek, így a gyomor, a máj, a bélrendszer és a hasnyálmirigy betegségeit gyógyítják. Ábránkon ezen szerveket mutat­juk be. 1. máj, 2. epehólyag, 3. cseplesz, 4. patkóbél, 5. felszálló vastag­bél, 6. végbél (a vékonybél mögött), 7. lép, 8. hasnyálmirigy (a gyomor mö­gött), 9. gyomor, 10. haránt vastagbél, 11. vékonybél. A sebészet szép hivatás Dr. Dragon Károly (38) 1985- ben végzett a SZOTE-n. Gyer­mekkorától sebésznek készült. Édesapja is sebész, ezért szá­mára az orvoslás mindig a se­bészettel volt egyenlő. Úgy vé­li, a sebészet szépsége abban rejlik, hogy együtt tudnak mű­ködni a természettel, az embe­ri szervezettel. Tevőlegesen, kezük munkájával segítik az embereket a gyógyulásban. Még egyetemistaként egy hónapot töltött a hamburgi egyetem klinikáján. Az állam­vizsga után a kiskunfélegyházi kórházban kezdett dolgozni - segédorvosként. 1989- ben szerezte meg se­bészorvosi szakvizsgáját. 1990- ben a félegyházi kór­házban létrehozta az úgyneve­zett proctológiai ambulanciát, ahol az aranyér- és végbélbe- tegségek gyógyításával foglal­koznak. 1998-han a Soros Alapít­vány támogatásával ausztriai továbbképzésen vett részt, a- hol a daganatos sebészet új­donságait ismerhette meg. Dr. Dragon Károly főbb ér­deklődési területe a vastagbél­és végbélsebészet. E témában több kongresszuson is részt vett. Tavaly például München­ben, az európai kongresszu­Dr. Dragon Károly son. Legutóbb Debrecenben járt, ahol előadást is tartott. Mint mondta, szeretne kijutni Amerikába is, hogy megismer­je a világ legmodernebb sebé­szeti technikáit. A doktor úr évente három­száz műtétet végez. Ennek oka az, hogy napjainkban egyre gyakoribb a vastagbélrák. Ma kétszer annyi műtétet végeznek Félegyházán, mint egy évtized­del ezelőtt. Az aranyér is gyako­ri betegség, elsősorban a nők körében. Ma már viszont műtét helyett úgynevezett gumigyű­rűzéssel vagy fagyasztásos eljá­rással kezelik az aranyeret. Kis vágás, gyors gyógyulás Dr. Szappanos Béla (50) 1973- ban végzett a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem általá­nos orvosi karán. Tanulmányai befejezése után a kiskunfélegy­házi városi kórházban kezdett dolgozni. 1978-ban szakvizsgá­zott. 1982-től osztályvezető-he­lyettes, adjunktus, 1998-tól má­sodfőorvos. Egyetemi évei alatt inkább a gyermeksebészethez vonzó­dott. Később rádöbbent: na­gyon nehezen tudja elviselni egy gyermek elvesztését, ezért a felnőtt sebészetet választotta. Főbb érdeklődési területe a hasi sebészet. Negyedszázados pályafutása alatt több mint négyezer műtétet végzett. Szá­mára a sebészet varázsa abban rejlik, hogy rendkívül látványos sikereket lehet benne elérni. Vi­szont a bukások is „látványo­sak”. A főorvos úgy véli, egyre inkább gyakorlattá válik, hogy műtéteknél minél kisebb sebe­ket ejtsenek a betegen: a jövő az endoszkópos műtéteké. Elő­nyük: gyorsabb a gyógyulás, a Dr. Szappanos Béla beteget hamarabb kiengedhetik a kórházból. Ez viszont nem je­lenti azt, hogy a klasszikus ha­si sebészeti műtétek megszűn­nek. A főorvos szerint a kiskun­félegyházi kórház felszereltsége az országos intézményekhez vi­szonyítva jó. A megyei kórházat is megelőzve, 1994-től végez­nek laparoszkópos műtéteket Félegyházán. Ermütéttel mentik a lábat Dr. Garbai Imre főorvos a szege­di SZOTE-n diplomázott 1980- ban, azóta dolgozik a bajai kór­ház sebészeti osztályán. 1984- ben általános, 1994-ben pedig érsebész szakvizsgát tett Buda­pesten a SOTE Ér- és Szívsebé­szeti Klinikán. 1992-től 1996-ig ugyanitt tanfolyamos orvosként és a budai MÁV-kórházban szerzett érsebészeti gyakorla­tot. 1996 óta érsebész szakor­vosként dolgozik Baján. Dr. Mencser András főorvos úr nyugdíjba vonulása óta egyedü­li érsebész a kórházban. Ha szükség van rá, a bajai balese­ti sebészeten és az urológi­ai osztályon is operál. Hazánk­ban népbetegségnek számíta­nak az alsó végtagok érszűküle- tes megbetegedései. A részben, vagy teljesen elzáródott ereknél több megoldás is lehetséges a láb megmentése érdekében: az értisztítás (az érfalmeszesedés, a felrakódások eltávolítása), át­hidaló műér beültetése a saját ér mellé (80-350 ezer forintba kerülnek ezek a műerek), vala­mint saját ér átültetése jön szá­mításba (a lágyék alatti kis erek esetében). Évente 80-90 ilyen műtétre kerül sor Baján. Nehéz és nagy műtéteknek számíta­nak az ütőereken végzett be­avatkozások, melyek 2-4, oly­kor 6-8 óráig is eltartanak. Rendszerint nagyon beteg, idős embereken végzik el ezeket az operációkat, akiknek 70 száza­léka erős dohányos, 40 százalé­ka cukorbeteg, többségük ma­Dr. Garbai Imre gas vérnyomásban is szenved. Az érműtétek kibővülésével a combamputációk száma 3 év alatt a felére csökkent. Garbai doktor munkaidőben és ügye­letben az általános sebészeti műtéteket is elvégzi. A vissz- eres megbetegedések szintén népbetegségnek számítanak. A hajlam örökölhető, okozhatja elhízás, a terhesség mint kocká­zati tényező, az álló vagy hely­ben ülő életmód. A bőr alatti vé­nák kitágulnak, a vér pang, fáj­dalmas, duzzadt lesz a végtag. Kialakulhatnak a lábszárfeké­lyek, a visszérgyulladás és a trombózis. Három éve új, lézer­késes módszerrel műtik a beteg visszereket Baján. A beteg a műtét estéjén felkelhet és 24 óra múlva távozhat a kórházból. 1996 óta 400 ilyen operáció volt Baján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom