Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-06 / 259. szám

1999. NOVEMBER 6., SZOMBAT HAZAI TŰKOR 5. OLDAL A miniszter elégedett A gazdaság szeptemberi és októberi eredményei még a kormány iegopti- mistább várakozásait is felülmúlták - jelentette ki Chikán Attila gazdasá­gi miniszter, a Magyar Lo­gisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) háromnapos kongresszusának záró­ülésén. A miniszter szerint a háborús és egyéb válságok (például árvizek) ellenére a magyar gazdaság a ter­melés növekedésében, az inflá­ció csökkentésében, valamint a külső és belső egyensúlyi muta­tók tekintetében olyan sikereket ért el, amelyek azt mutatják, hogy a gazdaság egésze jól alkal­mazkodott a mostoha körülmé­nyekhez, és a külső sokkok elle­nére is igen jó évet zárhat majd. Mindez természetesen az üzleti, vállalkozói szféra rugalmasságá­nak és alkalmazkodóképességé­nek köszönhető - jegyezte meg a miniszter. Tény ugyanakkor az is, hogy a magyar export kéthar­madát a multinacionális cégek produkálják - fűzte hozzá Chikán Attila -, ezek egyben a technikai fejlesztés éllovasai is, tehát a magyar gazdaságban meghatározó a multik szerepe. A globális gazdaságban való helytállásunkhoz elengedhetet­len a makro- és mikroszintű ver­senyképességünk megteremtése, amihez viszont vonzó befekteté­si lehetőségeket kell kínálnunk, valamint meg kell teremteni az EU-csatlakozás feltételeit. A mi­niszter szerint az uniós tagság nem kevés kellemetlenséggel is jár majd, de nincs más alternatí­va. Ez ugyanis egy olyan klub - mint mondta -, amely tagjának kell lenni még akkor is, ha több játékszabálya nem lesz jó szá­munkra. A kormány gazdasági prog­ramja kiemelten kezeli 2000-ben is a kis- és középvállalkozások fej­lesztését, a külgazdasági stratégi­át, valamint a befektetések ösz­tönzését - hangsúlyozta a mi­niszter. A kormányzati és üzleti szférának egyaránt érdeke a konf­liktusmentesség. Nagy tehertétel ugyanakkor az, hogy jövőre 800 milliárd forintot kell fizetnünk a külső adósság törlesztésére - je­gyezte meg Chikán. Két főigazgató az OEP élén Hiába várták az újságírók pénteken Cser Ágnest az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztárban. ígéreté­vel ellentétben munkaügyi perének nyerteseként az „egykori” főigazgató még­sem ment be azonnal régi­új munkahelyére. A Fővárosi Bíróság másodfokú ítélete alapján Cser Ágnes most már jogerősen is megnyerte a visszahelyezése érdekében indí­tott munkaügyi pert. Az alperes jogi képviselője a bíróságon kifej­tette, hogy az OEP hatáskör hiá­nyában nem tudja végrehajtani az ítéletet, tehát a felperes főigaz­gatóként történő foglalkoztatá­sát. Cser Ágnes menesztéséről ugyanis kormányzati szinten szü­letett döntés. A bíróság szerint a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tavaly júliusban va­lótlanul indokolta átszervezéssel a főigazgató menesztését, s a poszt megmaradt. A tb-alapokat felügyelő politikai államtitkár ka­binetfőnöke, dr. Szabadfí Árpád lapunknak elmondta: illőképpen fogadja Cser Ágnest, ha az OEP épületébe mégis betér. Ám kifej­tette, hogy a bírósági döntésről csak a hivatalos értesítés átvétele után tud véleményt formálni. S hogy mi lesz az Egészség­ügyben Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének nemrég elnyert elnöki székével? Cser Ágnes úgy nyilatkozott, erről sem kíván lemondani. N. Zs. Kihallgatták a whiskyst A whiskys rabló néven is emle­getett Ambrus Attilát a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájából pénteken átszállították a bün­tetésvégrehajtás Markó utcai épületébe - tudtuk meg védőügy­védjétől. Magyar György beszámolt ar­ról is, hogy a Fővárosi Fő­ügyészség a július 10-e előtt tör­tént 27 pénzintézeti rablással kapcsolatban pénteken kihall­gatta védencét.- A védelem indítványozta, hogy az ügyészség az egyik bankrablás utáni fegyverhaszná­lat kérdésében újra készítsen szakértői véleményt és csinálja­nak bizonyítási kísérletet. Ambrus Attila álláspontja, hogy az akkor rögzített löve­déknyomok nem az ő fegyveré­ből, hanem üldözőitől származ­tak. A védelem - titoktartásra hi­vatkozva - további részleteket nem árult el az ügyészi kihallga­tásról. Magyar György közölte: vé­dence tanúként kész megjelenni annak a három fogdaőmek a büntetőperén, akiket azzal vá­dolnak, hogy kötelességszegés­sel elősegítették Ambrus Attila szökését. A whiskys rabló e- gyébként azt állítja, hogy szöké­sében nem segített neki senki, ő csupán kihasználta fogvatar- tásának hiányosságait. Kecskeméten tart szakmai tanács­kozást az Axel Springer Magyaror­szág kiadó. Az Aranyhomok szálló­ban zajló konferencián a kiadó fő­szerkesztői és gazdasági vezetői vesznek részt az ország minden ré­széből, dr. Bayer József igazgató el nökletével. Vita a munkanélküliek jövőjéről Jó vagy rossz a munkanélküliek ellátásának új, jövő évtől bevezetni kívánt rendszere? - erről vitatkoztak az Országos Munkaügyi Tanács tegnapi ülésén a kor­mányzati, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői. A szakszervezetek és a munkaadók a tör­vénytervezet visszavonását kérik a kabinettől. A munkanélküliség kezelésére vonatkozó kormányzati javasla­tok visszavonását kérik a mun­kaadók és a szakszervezetek. Az érdekegyeztetés nemrég életre hívott új fórumán, az OMT tegnapi ülésén kifogásai­kat is csokorba szedték. Esze­rint: az egy évről háromnegyed­re csökkenő járadékos idő a családtagokkal együtt csaknem egymillió embert hozna lehetet­len helyzetbe. Tovább rontaná az érintettek kilátásait, hogy a szociális segély feltételéül sza­bott, legalább 30 napos kötele­ző közmunkára számos telepü­lésen nincs is lehetőség. A FEB sajtóügynökség szak- szervezeti körökből úgy érte­sült, hogy a helyhatóságok zö­me nincs felkészülve az új rend­szer alkalmazására. Főként a keleti régiókban hiányzik a pénz és az apparátus - de lehe­tőség sincs - a közmunkák szervezésére, s noha a kormány összességében 6,8 milliárd fo­rintot ad a településeknek a többletfeladatok ellátására, a legszegényebbek póttámogatá­sért fognak kilincselni. A kormányzati oldal kitart a „segély helyett munkát” jelszó­val meghirdetett új program mel­lett. Mint az a tegnapi tanácsko­záson elhangzott, a rendszer át­alakításához szükséges források az önkormányzatok rendelkezé­sére állnak majd, s annak sincs akadálya, hogy a szociális part­nerek kézhez kapják a hiányolt végrehajtási rendeleteket és ha­tástanulmányokat. A kabinet úgy véli: alaptalan a szakszervezetek aggodalma amiatt, hogy a legalább 30 na­pos közmunkát a minimálbér­nél 10.000 forinttal alacso­nyabb nyugdíjminimumért is el kell vállalniuk az embereknek. A közmunka ugyanis részmun­kaidős foglalkoztatásnak szá­mít, így díjazását is arányosan kell számolni. T. M. Ki fizesse a távhőmérést? Az épületenkénti távhőmérés költségét a budapesti városatyák többsége a lakástulajdonosokra hárítaná. E fővárosi ötlet - mint lehetséges országos modell - aggasztja a vidéken élőket is. Az összességében több milli­árd forintra rúgó pénzt úgy te­remtenék elő, hogy az infláci­ót követő szokásos évi árki­egészítéstől függetlenül meg­emelnék a távhődíjakat. A pa­nellakásban élők pénztárcája ebben az esetben megint az átlagosnál erőteljesebben vé­konyodna. Jelenleg ugyanis azért számláznak az ottho­nokban érzékelhető melegnél jócskán többet, mert sok he­lyütt kényszerűségből az utcát is fűtik. Tarján Róbert, a Gazdasági Minisztérium energetikai ta­nácsadója lapunk érdeklődé­sére hangsúlyozta: egy 1990- ben hozott törvény értelmé­ben a hőfogadó állomásoknak már 1992-től rendelkezniük kellene a méréshez szükséges eszközökkel. Ennek ellenére - pénzszűkére való hivatko­zással - többnyire mindmáig hiányoznak e berendezések. A távhőszolgáltatásról szóló, 1998-tól hatályos törvény elő­írja: 5 éven belül a távfűtő kö­telessége, hogy megteremtse a mérés feltételeit. Annyi tehát bizonyos, hogy nem a lakótelepeken élők dol­ga e költséges technikai műve­let lehetővé tétele. Más kérdés az - tette hozzá a szakember -, hogy a legmagasabb hatósá­gi ár megállapítása az adott térség önkormányzati képvi­selő-testületének a jogköre. Márpedig ebben a minőségé­ben hozhat olyan határozatot, miszerint a fejlesztési költsé­gek az árképzésben érvénye­síthetők. A jogszabály ugyanis előírja a szolgáltatónak a tulajdoná­ban lévő hálózat folyamatos korszerűsítését. Tarján Ró­bert emlékeztetett: egy másik szabályozás értelmében az ár­emelésre kizárólag a fogyasz­tóvédelmi szervezetekkel, s a fogyasztók érdekképviseletei­vel való egyeztetés után kerül­het sor. Az árképzés részletei nem titkosak, abba bárki bete­kinthet. (cs. b.j.) Sztrájkbizottság. Országos közszolgálati sztrájkbizottságot hozott létre hat - elsősorban oktatási - szakszervezet pénte­ken annak érdekében, hogy a kormány folytasson tárgyaláso­kat velük. Ezt a szóban forgó szakszervezetek képviselői je­lentették be pénteken, a fővá­rosban. Követeléseik között sze­repel, hogy működtetni kell a közszolgálati érdekérvényesí­tést, továbbá a jövő évi költség- vetésben - létszámleépítés nél­kül - legalább háromszázalékos reálkereset-növekedést kell biz­tosítani az érintett szférában. Tehetséggondozás. Megala­kulásának tizedik évfordulója alkalmából ülésezett pénteken Vácott a Magyar Tehetséggon­dozó Társaság. A szervezet munkája nyomán Debrecenben már megkezdődött a tehetséges gyerekek gondozásával kapcso­latos képzés, s jövőre a buda­pesti ELTE-n is lesz ilyen okta­tás. A tapasztalat szerint min­den harmadik gyereknek ki- , emelkedő képessége van valami­lyen téren, ám a tehetséges fia­talok csak speciális tudással föl­vértezett pedagógusok közre­működésével bontakozhatnak ki igazán. Falusi vendéglátás. A szolgál­tatás fellendítése érdekében jö­vőre kétezer gazda piacraj utási feltételeit kell megteremteni. Ez családonként 2 millió forint tá­mogatást jelentene - mondta el Csáky Csaba, a Magyar Falusi, Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke pénteken. Az el­nök hangoztatta: ilyen segítség­gel 10 éven belül az 50 ezer ágyas hotelkapacitással azonos nagyságú falusi vendéglátó ka­pacitás lenne kialakítható. Kárpótlás. Mintegy 8900 egyé­ni igénylés érkezett Magyaror­szágról október közepéig a sváj­ci bankokkal és más jogi szemé­lyekkel szembeni kárpótlási fel­hívásra az illetékes New York-i bírósághoz; erről Sebes Gábor, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) iroda igazgatója adott tájékoztatást pénteken. A Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége és a Mazsök az elmúlt hónapban 202 millió 350 ezer dollár kö­zösségi igénnyel fordult a bíró­sághoz. Mentőállomások. Az élet­mentés, a betegek időben törté­nő korszerű ellátása az egész­ségügy egyik legfontosabb teen­dője; ezt szolgálja a sürgősségi hálózat fejlesztése, a két év alatt létrehozandó ötven új mentőállomás is - közölte pén­teken Gógl Árpád, a sürgősségi orvosokat tömörítő Magyar Oxyológiai Társaság bükfürdői szimpóziumán. Az egészség- ügyi miniszter elmondta: a jö­vő év első feléig a félszázból legalább tizenöt állomást akar­nak átadni. MEGJELENT AZ ügyes KÓPÉ poénos rejtvénylapl5. száma KERESSE A HÍRLAP­ÁRUSOKNÁL! Csak 45 forint T* Már szombaton kérje az újság­árusoktól! A család minden tagjának szól! A televízió - és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás­előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom