Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

10. OLDAL GAZDASÁGI TŰKOR 1999. NOVEMBER 23., KEDD Részvényárfolyamok (1999. november 22.) Borsodchem ▲ 7910 Ft Prímagáz ▲ 2985 Ft Matáv T 1518 Ft Mól ▼ 5115 Ft OTP ▼ 11895 Ft Human ▲ 2500 Ft Richter A 12750 Ft TVK ▼ 4200 Ft BUX: 7493,28-0,6% eltérés az előző záróértékhez képest. Támogatás Az elmúlt négy évben a kor­mány átlagosan évente 500- 600 millió forinttal támogatta a Gazdaságfejlesztési Célelő­irányzatból a magyar vállala­tok részvételét a különféle ki­állításokon - mondta tegnap Balás Péter, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtit­kára egy budapesti konferen­cián. Az államtitkár közölte: a támogatáshoz évente mintegy 800 vállalat jutott hozzá. Az összegből, amely jövőre is ak­kora lesz, mint az elmúlt évek­ben volt, főként azokat a kis­vállalatokat segítik majd a ki­állításokon való részvételhez, amelyeknek esélyük van köz­vetlenül exportőrként is meg­jelenni a piacon. Csávában a Nissan Nőtt a pénzügyi csávába került Nissan Motor japán autógyár vesztesége. Egy hónapja a rész- tulajdonos Renault konszern 21 ezer munkahely megszünte­tését írta elő a gyárnak. Most a Nissan az anyavállalat 524,2 milliárd jen (4,80 milliárd euró) adózás utáni veszteségé­ről számolt be. Egy évvel ez­előtt vesztesége még csak 32,5 milliárd jen volt. Foglalkoztatási támogatást kapnak a vállalkozók A kormányzat álláspontja szerint a munkanélkülieket nem segélyekkel érdemes támogatni, hanem munkalehetősé­get kell teremteni számukra. Ezért a munkaadók részére többféle foglalkoztatási támogatást kínálnak. A foglalkoztatás bővítését szolgá­ló támogatást az a vállalkozó igényelheti, aki legalább hat hó­napja munkanélküli szakmun­kást, illetve három hónapja munkanélküli pályakezdőt kí­ván alkalmazni és vállalja, hogy az illetőt még legalább annyi ideig alkalmazásában tartja, mint amennyi időre a támoga­tást igénybe vette. A juttatás nem csekély: a foglalkoztatott szakember bérének legalább 50, de akár 100 százalékáig is ter­jedhet. Közhasznú munkavégzés tá­mogatására az a munkaadó tart­hat igényt, aki a lakosság vagy a település érdekeit szolgáló köz­feladatok elvégzésére elsősor­ban jövedelempótló támogatás­ban részesülő, vagy más, a mun­kaügyi központ által kiközvetí­tett munkanélkülit kíván foglal­koztatni. A támogatás összege a foglal­koztatási költségek 70 százalé­kát is elérheti. A foglalkoztatás közvetlen költségeinek a mun­kabér és járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz, az utazá­si költség munkaadót illető ré­sze, a munkavégzéshez nélkü­lözhetetlen szerszámok, a több­letlétszám irányításával kapcso­latos kiadások és az esetlegesen elvégzendő munkaalkalmassági vizsgálat költsége tekinthető. A munkahely megőrzését elő­segítő támogatás az átmeneti pénzügyi zavarral küzdő mun­káltatók megsegítésére szolgál, azért, hogy megőrizhessék fog­lalkoztatási szintjüket. A támo­gatás lehet visszatérítendő vagy ingyenes. Ha visszatérítendő, ak­kor a dolgozók munkabérének és járulékainak legfeljebb 50 százalékára kapható, maximum egy évig. Visszafizetéséhez a ké­relem benyújtásakor anyagi biz­tosítékot kell felmutatni. A ké­rés többször is megismételhető, de csak abban az esetben, ha a korábbi támogatás összegét a munkaadó már visszafizette. Az ingyenes támogatás abban az esetben igényelhető, ha a mun­kaerő megtartása csak olyan munkaidő-csökkentéssel oldha­tó meg, amely eléri a teljes mun­kaidő 25 százalékát. Ilyen eset­ben a támogatás összege a mun­kavállaló kieső munkaidejére já­ró bérének és járulékainak 65 százaléka lehet, de csak fél évig folyósítható. A részmunkaidős foglalkozta­tás-támogatás is sok családot érinthet. Kik vehetnek részt a támogatott részmunkaidős fog­lalkoztatásban? Olyan kisgyer­mekes szülők, akik saját ház­tartásukban 10 évesnél fiata­labb gyereket nevelnék, továbbá azok, akik munkanélküliként öt éven belül elérik az öregségi nyugdíj korhatárát, vagy akinél az orvos szakértői bizottság 40 százalékos munkaképesség­csökkenést állapított meg és egyéb ellátásuk nincs. A megváltozott munkaképessé­gű személyek foglalkoztatását is szolgálja a támogatások egy má­sik fajtája. Megváltozott munka- képességnek minősül a 40 szá­zalékra leszázalékoltak mellett azok, akik ugyan nincsenek le­százalékolva, de egészségügyi szakvélemény szerint testi vagy szellemi károsodás miatt mun­kavállalásra vagy munkahelyük megtartására a szokásosnál ke­vésbé alkalmasak. A munkahely-teremtési támo­gatás célja a foglalkoztatás szempontjából hátrányos hely­zetű térségekben, a munka vilá­gából tartósan kiszorultak mun­kához juttatása. Ez a támogatás közhasznú foglalkoztatás céljai­ra is adható. Ezek a leginkább érdeklődés­re számot tartó támogatások. Ezeken kivül még sok egyéb tá­mogatási forma is létezik. Ilye­nek többek között az utazási költségekkel kapcsolatos, vagy a fiatal munkanélküliek foglalkoz­tatását elősegítő különféle tá­mogatások. Mindegyikről rész­letes felvilágosítást az ipartestü­letek és a kézműveskamarák ad­hatnak. Koós Tamás Mire szolgál a devizatartalék? A Jegybank devizatartalékainak értéke szeptember 30-án 10,296 milliárd dollárt tett ki, szemben az au­gusztus végi 9,783 milliárd és a tavaly december 31- el 9,341 milliárd dollárral - derül ki az MNB hitelmér­legét Ismertető hétfői Jegybanki közleményből. A jegybank államháztartással szembeni nettó követe­lései 147,7 milliárd forinttal csökkentek, szeptem­ber végén 2022,5 milliárd forintot tettek ki. A tarta­lékok fontosságára világít rá hírmagyarázónk. A tartalékok elsődleges célja az, hogy az ország olyan körül­mények között is be tudja szerezni a létfontosságú behozata­li cikkeket, amikor valamilyen oknál fogva nem volna képes exportra. Ilyen helyzetet teremthetnek például a természeti katasztrófák, a súlyos társadalmi megrázkódtatások, a fegy­veres konfliktusok, vagy mondjuk egy elhúzódó polgári enge­detlenségi mozgalom, sztrájkhullám esetén. Bekövetkezhet ez az állapot külső hatásra is: például ha exportlehetőségeink mondjuk nálunk erősebb versenytársak fellépése nyomán be­szűkülnek, ha a tőkebeáramlás megszűnik, netán felgyorsul a tőkekiáramlás, vagy éppen a hitelfelvételi lehetőségeink hi­úsulnak meg. Jelenleg a tartalékok csaknem négyhavi impor­tot tennének lehetővé exportbevételek nélkül. Nem kevésbé fontos célja a tartalékoknak a forint árfolyamának, külső ér­tékének védelme. Erre a funkcióra az elmúlt másfél év során a latin-amerikai, az ázsiai és az orosz válság kisugárzásával kapcsolatban több ízben is szükség volt. Amikor a kölcsöntő­ke a válságok hatására az úgynevezett feltörekvő országokból - amelyek közé bennünket is sorolnak -, menekülni kezdett, akkor tartalékok híján aligha lehetett volna a forint érték- vesztését a csúszó leértékelés tervezett ütemén tartani. Az pe­dig az importárak általános növekedésével, a hazai infláció felélénkülésével járt volna. Hiszen, ha a külföldi pénzegysé­gért több forintot kell adni, akkora behozatal változatlan kül­földi árakon is drágábbá válna, a termelési és szolgáltatási költségek nőnének, előbb-utóbb a bérek is növekednének, s így vagy versenyképességünk szenvedne csorbát külföldön, vagy a versenyképesség megtartása végett ismét le kellene ér­tékelnünk a forintot. A tartaléktartásnak igaz, vannak kamatköltségei is, de erre mégis érdemes áldozni, mert az alacsony szinten tartott tarta­lékok ronthatják nemzetközi megítélésünket, ami más ügyle­teknél a nekünk felszámított kamatok szintjét növelné. Bácskai Tamás BÁT 1999. NOVEMBER 22. Búza BU0003 26300 Búza BU0005 27410 Búza . BU0008 20440 Búza BU0009 20450 Búza BU0012 22390 Búza BU0103 24000 Búza BU9912 23300 Takarmánykukorica TK0003 16970 Takarmánykukorica TK000S 17600 Takarmánykukorica TK0007 17990 Takarmánykukorica TK0011 17100 Takarmánykukorica TK0012 17430 Takarmánykukorica TK0103 19000 Takarmánykukorica TK9912 15630 @-!|35 éves a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola A GAMF megújult főbejárata Szakirányú (másoddiplomás) továbbképzési szakok A GAMF 2000-ben a következő ön­költséges, főiskolai szintű tovább­képzési szakokat indítja: 2000 februárjában a három féléves képzési idejű levelező tagozaton: • gyártásinformatikai szakirányú továbbképzési szak • menedzser szakirányú tovább­képzési szak 2000 szeptemberében a két féléves képzési Idejű nappali tagozaton: • menedzser szakirányú tovább­képzési szak • minőségügyi szakirányú tovább­képzési szak A gyártásinformatikai szakirányon olyan általános és speciális gyártási, va­lamint műszaki informatikai ismeretek­kel rendelkező szakmérnökök képzése a cél, akik - a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük, illetve szak­ismereteik birtokában - alkalmasak a gyártást, a gyártás-előkészítést és a gyártásautomatizálást a legújabb számí­tógépes technikák (CAD/CAM, PPS, CAPP, CAQ) felhasználásával irányíta­ni, fejleszteni. Bővebb információt a Gépgyártástechnológiai Tanszéken dr. Kodácsy János főiskolai tanár (tel.: 76/ 516-306, e-mail: kodacsy@gamf.hu ) és dr. Boza Pál főiskolai docens (tel.: 76/ 516-385, e-mail: boza@gamf.hu ) ad. A menedzser szakirányú tovább­képzési szak tantárgystruktúrája kizá­rólag gazdasági menedzsment tárgyak­ból áll. A szak képzési célja olyan kor­szerű, magas szintű, gazdasági, me­nedzsment-, vállalkozásszervezési is­meretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik alkalmasak a piaci koor­dináció keretei között működő szerve­zetekben menedzseri, vezetési, szerve­zési feladatok megoldására. A képzés iránt érdeklődők részletes tájékozta­tást a Gazdasági, Szervezési és Veze­tési Tanszéken dr. Tóth József főiskolai docenstől (tel.: 76/ 516-340, e-mail: tó.thj@gamf,hu) kaphatnak. A minőségügyi szakirányú tovább­képzési szakon olyan felsőfokú minő­ségügyi szakemberek képzése a cél, akik tudásukat képesek a vállalati minő­ségügy mindegyik, de elsősorban a ter­mék-előállítás területén hasznosítani, a minőségügyi rendszert önállóan kialakí­tani és működtetni. Bővebb felvilágo­sítás az Informatika Tanszéken dr. Hermann Gyula főiskolai tanártól kér­hető (telefon: 76/ 516-320, e-mail: Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. November 26-án nyílt nap a GAMF-on Piacképes ismeretek, átjárhatóságot biztosító tanterv A fennállásának 35. évfordulóját az elmúlt na­pokban ünneplő Gépipari és Automatizálási Fő­iskola az utóbbi években - az új követelmé­nyekhez igazodva - jelentősen átalakította kép­zési rendszerét, új szakot, szakirányokat indí­tott, tartalmilag megújította tárgyait, és számos új tantárgyat vezetett be. Mindezeknek is kö­szönhető, hogy megnőtt az érdeklődés a főisko­la iránt Hallgatóinak száma jelenleg több mint háromszorosa a 10 évvel ezelőttinek: az 1999/2000. tanévben nappali tagozaton 1539 fő - közülük 437 fő Bács-Kiskun megyei lakos -, levelező tagozaton pedig 374 fő kezd­te meg tanulmányait. A 2000-ben választható képzési formákról dr. Bagány Mihály főigazga­tó-helyettes adott tájékoztatást.- Tanterv-korszerűsítési munkálataink során tantervűnket a műszaki felsőoktatás alapkép­zési szakjainak általános követelményeihez igazítottuk, megteremtve ezzel az intézmények közötti könnyebb átjárhatóság és az ezt előse­gítő kreditrendszer bevezetésének feltételeit. Nappali tagozaton négy szakon folyik az okta­tás. A legrégebbi szakunkra, a gépészmérnöki szakra felvett hallgatók anyagtechnológiai és minőségügyi, automatizálási, gyártásinformati­kai, műanyag-feldolgozó, valamint a termékfej­lesztő szakirányt választhatják. Az elmúlt évek­ben jelentősen megnőtt az érdeklődés a szak iránt. A műszaki informatikai szakon a korábbi, de tartalmilag jelentősen megújult műszaki in­formatikai szakirány mellett lehetőség van gaz­dasági informatikára is specializálódni. A kép­zési idő a gépészmérnöki és a műszaki infor­matikai szakon egyaránt hat félév. A hét fél­éves - hat oktatási és egy gyakorlati szemesz­terből álló - műszaki menedzser szakon gaz­dálkodási és marketing szakirányok választha­tók. A nyolc féléves képzési időtartamú mér­nöktanári szakra az első évfolyam elvégzése után a gépészmérnöki és a műszaki informati­kai szakokról jelentkezhetnek át a hallgatók, ahol gyártásinformatikai, műanyag-feldolgozó és műszaki informatikai szakirányokon folytat­hatók tanulmányok. Levelező tagozaton - ahol a képzési idő hat félév - csak a gépész- mérnöki szak választható. A 2000/2001. tanévtől új képzési formát is bevezetünk: gépipari mérnökasszisztens sza­kon beindítjuk a kétéves időtartamú akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést. E kép­zési forma résztvevői tanulmányaik sikeres be­fejeztével felsőfokú szakképzettséget szerez­nek. A szakon NC/CNC technológus vagy mi­nőségbiztosító szakirány választható. A felvételi rendje az 1999. évihez viszonyítva nem változik. A jelentkezők most is két módon: a középiskolából hozott, vagy a felvételi írásbeli­ken szerzett pontszámok alapján nyerhetnek felvételt. Ha valaki mindkét módon megkísérli az összpontszám megszerzését, a számára ked­vezőbbet vesszük figyelembe. Az így megsze­rezhető pontszámon kívül többféle jogcímen (pl. nyelvvizsgáért, szakirányú technikusi okle­vélért) többletpontok szerezhetők. Folytatjuk posztgraduális képzési programja­inkat is. Nagy és korszerű kínálatunk van a különböző tanfolyamokból, amelyek megtartását helyi és kihelyezett formában egyaránt vállaljuk. Hallgatóinkat igyekszünk mindazokkal az is­meretekkel felruházni, amelyek ma „piacképes­sé " teszik a fiatal mérnököket. Bár a központi támogatás évről évre csökken, a különböző pá­lyázatok révén az elmúlt években is sikerült esz­közparkunkat - elsősorban a számítástechnikai eszközöket - fejleszteni. Informatikai képzé­sünk és infrastruktúránk a többi műszaki főisko­láéval felveszi a versenyt. A számítógép-haszná­lati és Internet-hozzáférési lehetőség országos szinten is a legjobbak közé sorolható. Nagy hangsúlyt helyezünk az idegen nyelvi képzésre. Ez különösen fontos, hiszen a záróvizsgára bo­csátás feltétele -.mint minden műszaki felsőok­tatási intézményben - legalább egy középfokú „C" típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelv­vizsga megszerzése. A nyelvoktatást folyama­tosan segítik a kütföldi lektorok, de a főiskola ki­terjedt nemzetközi kapcsolatrendszere és a kü- lönféJe pályázatok számos lehetőséget biztosí­tanak ezen a téren is. Jól felszerelt könyvtárunk széles körű dokumentációs és számítógépes információs szolgáltatást nyújt, és az Internet- hálózatba is be van kapcsolva. A szabad idő hasznos eltöltését a sokrétű szórakozási és ön­művelődési lehetőség mellett a kiemelkedően jó sportolási feltételek is biztosítják. Oktatómunkánk elismerését je.lzi a Magyar Akkreditációs Bizottság ebben az évben közzé­tett azon jelentése is, amely megállapítja, hogy a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola képzési és kutatási tevékenysége az akkreditá- ció feltételéül szabott minőségi követelmény- rendszernek eleget tesz. 2000. január 1-jétől a főiskola a háromkarú Kecskeméti Főiskola Műszaki Karaként folytat­A képen a 35 éves jubileumát ünneplő GAMF rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseményén, az öregdiákok találkozóján részt vevők egy csoportja látható. Az eddig végzett több mint 6700 hallgató közül Igen sokan látogattak vissza az intézménybe. A GAMF nappali tagozatos hallgatói létszámának alakulása 1990-99 között 1600 3 Más megyékből o Bács-Kiskun megyeiek A nappali tagozatos hallgatók összlétszáma 10 év alatt megháromszorozódott, s ezen belül a Bács-Kiskun megyeiek száma közel hatszorosára nőtt ja munkáját. Reméljük, hogy az integráció olyan előnyeit, mint a szélesebb oktatási kínálat és át­hallgatási lehetőség mái- a következő tanévtől élvezik hallgatóink. Végezetül a főiskolánk iránt érdeklődőket sok szeretettel meghívom az 1999. november 26-án (pénteken), 9 órakor tartandó nyílt nap­ra, ahol bővebb információt szerezhetnek kép­zési rendszerünkről, a 2000. évi felvételi eljá­rásról, valamint megtekinthetik az egyes tan­székeket, laboratóriumokat - mondta dr. Bagány Mihály főigazgató-helyettes. Az egyes szakokkal, szakirányokkal kapcso­latban az illetékes tanszékek, a felvételi eljárás­sal összefüggő ügyekben pedig a Tanulmányi Osztály ad információt a Kecskemét, Izsáki út 10. sz. alatt. Telefon: (76) 516-316, . e-mail: felvetel@gamf.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom