Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-05 / 232. szám

Hamis, vagy nem hamis? Az ukrán Bulgakov címkét és bort hozott, majd eltűnt Közel 49 millió forint és annak kétévi kamata. Ennyit kellene fizetnie egy keceli és egy tabdi cégnek. Leg­alábbis egy elsőfokú bírósági ítélet szerint. A vállalko­zások tulajdonosai azonban ebbe nem nyugszanak be­le. Fellebbeznek. Állítják, az ítéletben foglaltakkal el­lentétben nem hamisítottak bort és nem akarták egy másik cég üzletét rontani Oroszországban. A Bács-Kis- kun Megyei Bíróság első fokú ítélete szerint a kiskőrösi Boránál Kft. a fent említett két vállalkozás miatt igen sok vevőt vesztett Oroszországban. A kiskőrösi Boránál jó üzleti hírnevének megsértése miatt perelt. Az ítéletben foglaltak szerint a körösi vállalkozás ve­zetői ’96 őszén jelzést kaptak a boraikat forgalmazó svájci cég­től. Eszerint az övékével telje­sen azonos kiszerelésben, azo­nos címkével ellátott, ám si­lány minőségű bor kapható az orosz boltokban. A Bőrkéméi úgy vélték, ez lehet az oka, hogy visszaesett a kereslet bo­raik iránt az orosz piacon. Az első fokon meghozott íté­let szerint a keceli Kecel- Borker Kft. és a tabdi Wóker- Trade Kft. az ukrán Quadró céggel kötött bérpalackozási szerződést 1996 közepén. A megállapodás szerint az ukrá­nok hozták a bort. A bérpalac­kozás kezdetén a keceli és tabdi cég saját címkéket hasz­nált. Majd a megrendelő kéré­sére másikra tértek át. Azt szintén az ukrán cég biztosí­totta. 1996 novemberében az Or­szágos Borminősítő Intézet (OBI) főfelügyelője vizsgálatot tartott a Wóker-Trade-nél. A fő­felügyelő jelzése nyomán a két palackozó cég ellen büntetőel­járás indult áru hamis megjelö­lése miatt. Ennek során foglalt le novemberben a körösi rend­őrkapitányság két kamionnyi bort a kiskőrösi vámudvarban. Az OBI vizsgálati eredménye szerint a bor hibás szagú és ízű, citromsavtartalma megha­ladja a szabványban megenge­dett mértéket. Rossz minősé­gű termék. Utóédesítése nem megengedett anyaggal történt. Mesterséges édesítőszert tar­talmaz. Ezért hamisítványnak minősül. A megyei bíróság szerint a bérpalackozást vállalóknak fel kellett volna ismerniük, hogy a kiskőrösi versenytárs címkéjét adta nekik az ukrán cég. Az ítélet szerint nyilvánvaló, hogy a borforgalmazással foglalko­zók ismerik egymás termékeit. Érdekes momentuma az íté­letnek a kiskőrösi rendőrkapi­tány jelentéséből idézett rész. Eszerint Vlagyimir Bulgakov, az ukrán Quadro cég képvise­lője ’96. november 26-án el­ment dr. Balogh Zoltán kapi­tány irodájába. Arra próbálta rávenni, hogy szüntesse meg a két kamionnyi bor lefoglalását. Ebből az ügyből ugyanis 200 ezer dollár kára származik. Kö­zölte, hogy a kapitány nem tudja, mibe nyúlt bele. Megkérdeztük az ügyről az érintett cégek jogi képviselőit. A keceli Kecel-Borkert képvise­lő dr. Sütő József ügyvéd a kö­vetkezőket tartotta fontosnak elmondani. Fellebbeznek. Sze­rinte sem vitás, hogy az ukrá­nok által hozott címkék na­gyon hasonlítanak a Boránál címkéire. Ám azokon rajta van, hogy a Borker palackozta. A bíróság ítélete azonban nem bizonyított tényekre, mindösz- sze vélelmeken és feltételezé­seken alapul. A bérpalackozást vállaló cégeknek az ügyvéd szerint nem volt kötelességük és joguk sem, hogy a címke fel- használásának jogszerűségét vizsgálják. Ilyen alapon a cím­kéket előállító - egyébként ma­gyarországi - nyomdát is kárté­rítésre lehetne kötelezni. Dr. Sütő József szerint nem tisztá­zott az sem, hogy az említett címkével ellátott borból mek­kora mennyiség került forga­lomba Oroszországban. Az ügyvéd szerint vámokmányok­kal igazolhatóan egy darab sem. Az első, ukránok által ho­zott címkével ragasztott üvege­ket ugyanis lefoglalta a kiskő­rösi rendőrség. Előtte a telje­sen eltérő saját címkét hasz­nálta a két cég. A lefoglalt áru minősége is kérdéses. Az ügy­véd megmutatta azt a rendőr által is hitelesített jegyzőköny­vet, amely az általa kezdemé­nyezett mintavételről szól. A lefoglalt áruból vett mintát megküldték a Földművelés- ügyi Minisztérium kecskeméti szőlészeti és borászati kutató- intézetének. A laborvizsgálati jegyzőkönyv szerint a palac­kok sértetlenül érkeztek meg a kutatóintézetbe. A vizsgálat eredménye több lényeges pon­ton teljesen ellentétes az OBI vizsgálatának eredményével. Eszerint a szakvélemény sze­rint például mesterséges édesí­tőszert nem tartalmaz a folya­dék, amelyet a jegyzőkönyv vékony bornak nevez. Dr. Sütő József felhívta a figyelmet arra is, hogy a kecelieknek nem állt érdekében a körösi cég piacát rontani. Hiszen a bort nem ők, hanem az ukránok értékesítet­ték. A bérpalackozásért járó pénzt így is, úgy is megkapták volna. Árról nem tehetnek, hogy a címkéket hozó Bulga­kov nevű férfit a hatóságok évek óta nem tudják előkeríte­ni, így az ügyben kihallgatni sem. Pedig nyilvánvaló, hogy ő a felelős a történtekért, hi­szen nem véletlenül hozta a Boranaléhoz hasonló címké­ket. Amelyekről az az állítás sem igaz, hogy egyediek. Ren­geteg hasonló van a piacon. A jogi képviselő úgy véli, az ítélet azon állítása nem életszerű, hogy a borpiacon dolgozóknak ismerniük kellett egymás cím­kéit. Állítása szerint a bírósá­gon megkérte a kiskőrösi cég vezetőjét, hogy mondjon há­rom címketípust, amivel a ke­celjek palackoznak. Szerinte egyet sem tudott mondani. Dr. Szűcs László, a tabdi Wóker-Trade Kft. ügyvédje a következőket mondta el. A tabdi cég eddig az ügyig bort nem is palackozott, csak más­féle szeszes italt. így nem sze­replője a borpiacnak, nem is tudhatta, hogy az általa ragasz­tott címke hasonlít máséhoz. Szerinte az egész ítélet azon alapul, hogy a címke milyen. A bíróság jellegzetes, egyedi designnal rendelkező címké­nek ismerte el a Boránál cím­kéit. Holott a piacon évek óta rengeteg hasonlót használnak az úgynevezett félliteres bor­dói palackokon. Ráadásul a kérdéses időben nem volt véd­jegyoltalom a címkén. Ráadá­sul Tabdin csak ’96 októberé­ben kezdték az ukrán bort pa­lackozni. A Borker és a bíróság is egy olyan tanúvallomásra hivatko­zik, amely szerint a piacvesz­tés már szeptemberben bekö­vetkezett. Dr. Szűcs László sé­relmezi, hogy a bíróság az ügy­ben egy kalap alá vette az álta­la képviselt céget és a keceli Borkert. Fellebbezésében több helyen is rámutat, hogy a körösiek jelentős oroszországi piacvesztését sok minden o- kozhatta a címkéken kívül. W. Király Ernő Nincs cáfolat Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke tegna­pi nyilatkozatában megerősí­tette, hogy a Postabanknál az előző vezetés alatti banki tevé­kenység kapcsán lefolytatott ÁSZ-ellenőrzés után három ügyben tett feljelentést a számvevőszék. Arra a kérdés­re, hogy a feljelentett szemé­lyek között van-e Princz Gá­bor, Sándor István azt vála­szolta: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom”. A sajtó azután kereste meg az alelnököt, hogy felröppent a hír: a számvevőszék vezetése az ORFK-n három, az úgyne­vezett VIP-listán szereplő sze­mély ellen tett feljelentést, a Postabank volt elnök-vezér­igazgatója, Princz Gábor azon­ban nem volt a feljelentettek között. Sándor István nyoma­tékosította: a feljelentések kapcsán a számvevőszék nem adja ki a feljelentettek nevét. Miközben a hétvégén a megye több településén nagyszabású szüreti felvonu­lást és mulatságot rendeztek, a földeken nem állt meg a munka. Ágasegyháza melletti, ötszáz négyszögöl nagyságú szőlejükről szüretelt Antal János és csa­ládja. Harminc mázsa termést remélnek. FOTÓ: BANCZIK R. Szent Mihály-nap: elszámolás Az elmúlt héten volt Szent Mihály napja. A hagyomány szerint a pásztorok ezen a napon számoltak el gazdá­jukkal. Ekkor kapták meg számadójuktól egyévi fizetsé­güket. Ez általában szalonna, zsír, száraztészta, búza és né­mi pénz volt. Ha a gazda elé­gedett volt a juhásszal, a kö­vetkező év Szent Mihály-nap- jáig ismét rábízta nyáját. A kiskunfélegyházi Krecz Gyu­la és felesége, Margitka több mint négy évtizede foglalko­zik birkatenyésztéssel. Jelen­leg húsz hektáron (többsége bérelt föld) háromszázhúsz birkát legeltetnek nap mint nap. Mint mondták, az idei év kedvező volt. A sok esőtől még most is szép zöldek a le­gelők. Van mit enni a jószág­nak. De télen sem fognak éhezni. A Krecz házaspár már jó előre gondoskodott az állatok téli takarmányáról. Remélik, még sokáig tart a jó idő és a nyáj minél tovább a legelőn maradhat. A teleltetés után, tavasszal Szent György napján hajtják ki a birkákat a mezőre. Vajda Piroska Az állatorvos a garancia Tök terem a fán. Tóth József soltvadkerti gazda portáján szokatlan kép fogad­ja a betérőt. Felmászott a tök a fára. Tóth úr szerint igen kényelmes, hogy le­hajlás nélkül is szüretelni lehet a kabaktermést. A gazda álmaiban magasugró malacok jelentek meg az utóbbi időben. A szökkenő sertések önkiszolgáló ét­keztetésben részesülnének... Magyarországon a tranzitfor­galom miatt mindig is közpon­ti kérdés marad a fertőző be­tegségekkel szembeni védeke­zés az állategészségügyben - hangoztatta Fodor László. Az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője erről Buda­pesten hétfőn beszélt a vírusok okozta állatbetegségekről, az egyetem által szervezett nem­zetközi speciális kollégiumon. A határok átjárhatósága szük­ségessé teszi az egzotikus fer­tőző betegségek alapos ismere­tét, nehogy Magyarországon elterjedhessenek a már régen elfeledett, avagy soha nem is ismert betegségek. Példaként említette a sertéspestist, vagy a száj- és körömfájást. Fodor László szerint az állatorvosok­nak garantálhatják a biológiai biztonságot. Minőségi házak r Építtessen most a Bien Zenkerrel! Egy gyönyörű ház a Bien Zenker kollekciójából. Az utóbbi időben jelentős emel­kedésnek indultak az ingatlan­árak. Az elmúlt egy évben a fő­városban közel hatvan százalék­kal emelkedtek a házak, épüle­tek, lakások árai. Ez a tenden­cia vidéken is egyre inkább érez­hető. Szakértők szerint ez nagy­részt a közelgő európai uniós csatlakozásnak köszönhető. A csatlakozás időszakában a ma­gyarországi ingatlanárak meg fogják közelíteni a már tagor­szágok árait. Ezért érdemes most házat építtetni. Különösen érdemes a nagy múltú, német Bien Zenker céggel szövetkezni, ha igazi családi otthont szeretne teremteni. Miért érdemes Bien Zenker házakat építtetni? Ezek az épületek nemhogy megfe­lelnek minőségi követelményeik­ben az EU-előírásoknak, de azon jó­val túl is haladtak már. Az előírások támasztotta minimális feltételeknél sokkal jobb minőségűek. A Bien Zenker szakembereinek köszönhe­tően az idén tovább javult az amúgy is kiváló hőszigetelési érték (K). A K-értéke már 0,21 W/négyzetméter K. A házak hőszigetelési értéke ma már rendkívül fontos mutató az épület későbbi üzemeltetése szem­pontjából. A Bien Zenker nem várakoztatja feleslegesen ügyfeleit. A ház építése nagyon gyorsan történik. Az építke­zés a kulcsrakész átadásig mind­össze három hónap. A tervezéssel, engedélyeztetéssel maximum hét hó­nap telik el. Érdemes házat építtet­ni a Bien Zenkerrel azért is, mert a munka közben nem emelkednek az árak. A szerződéskötéstől az építke­zés befejezéség érvényes a megálla­podott ár. A Bien Zenker házak szé­pek, statikailag sokkal jobbak, mint a hagyományos épületek. Élettarta­muk nagyon hosszú, jóval több, mint száz év. Az automatizált gyártás mi­att az épület elemei igen pontosan il­leszkednek. A derékszög ott tényleg derékszög. A gyártás közben folya­matos a minőségellenőrzés, amely­nek hatékonyságát több minőségek lenőrző intézet is tanúsítja. Közel 45.000 felépített Bien Zenker ház tulajdonosa pedig Európa-szerte tudja és nap mint nap érzi, hogy ezek az épületek kiváló minőségűek. A Bien Zenker házakról, egy jelen­leg folyó építkezésről és az árakról további részleteket a csütörtöki Pe­tőfi Népében olvashatnak. Addig is, ha kérdésük van, hívják a Bien Zen­ker kecskeméti képviseletét! Bien-Haus Hungária Építőipari Kft. Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel./Fax: 76/418-849, 30/9556- 508*

Next

/
Oldalképek
Tartalom