Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-29 / 252. szám

4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - MENTŐSÖK II 1999. OKTÓBER 29., PÉNTEK Segítsünk a szívbetegeknek! Összeszorul a gyomrunk, ha halljuk a mentőautó szirénázá­sát. Mindannyian tudjuk, hogy valahol baj van. Valaki bajban vagy életveszélyben van. Minden gyerek tudja, hogy baleset, rosszullét esetén elég feltárcsázni a 104-et és jön a mentőautó. Bács-Kiskun megyében a mentőszervezetnek mindössze 350 munkatársa van. Ez a csapat felel azért, hogy mindig időben ott legyen a mentőautó, ahol kell. És persze segítsen. Köztu­dott, hogy a megyében több mentőállomásra volna szükség és jó lenne, ha még több orvos választaná hivatásául a mentő- szolgálatot. Csakhogy a munka nehéz, a fizetés pedig gyaláza­tosán alacsony. Sorozatunk mai és következő részeiben azo­kat a szakembereket mutatjuk be, akik a mi életünkért, sze­retteink életéért küzdenek. A mentőorvosok mellett bemutat­juk az egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező men­tőtiszteket is. A mentőtisztek ugyanis - néhány eset kivételé­vel - mind a rohamkocsin, mind az úgynevezett esetkocsin ugyanazt az ellátást nyújthatják és nyújtják is, mint a mentő­orvosok. Ma kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg. Újszülött a telefonfülkében Huszonkét éve dolgozik az Or­szágos Mentőszolgálatnál Váczi László mentőtiszt. Szolnokon, Budapesten, Cegléden teljesített szolgálatot, szeptember óta pe­dig a kecskeméti mentőállomás mentőtisztje. A HIETE főiskolai karán a mentőtiszti szakon 1989-ben végzett. Huszonkét éves pályafutása alatt számos emlékezetes esete volt. Az egyik leghíresebb történetét az Élet­veszélyben című tv-műsorban milliók ismerték meg. Váczi László volt az a mentőtiszt, aki Törökbálinton egy telefonfül­kében megtalálta mindenki Bá- lintkáját. A kisfiú mindössze 1 kg 70 dkg súllyal született. Egy sárga pólóba és egy párnahuzat­ba volt csomagolva. Vélhetően édesanyja hagyta ott a telefon- fülkében, de előtte értesítette a mentőket. Az újszülött a megta­lálása előtt alig fél órával jött a világra. Váczi László feladata volt a légutak szabaddá tétele (nyákleszívás), a köldök ellátá­sa. Mivel minden mentőautó­ban van babakelengye, az új­szülöttet fel is öltöztette. Bálint remekül átvészelte a télefonful- kés kalandot, ma talán már Váczi László örökbe is fogadta valaki. A ta­pasztalt mentőtiszt többször ta­lált már halott csecsemőt. Kuká­ban, árokparton. A látvány, az élmény feldolgozhatatlan volt és maradt. Ezért is tartja szív­ügyének, hogy közismertté vál­jon: több kórház kapujában van már inkubátor, amiben ott lehet hagyni azokat az újszülötteket, akikről lemond az anyjuk. De minden kórház, ahdl szülészeti osztály működik, felkészült az ilyen esetekre. Dr. Elek Judit Dr. Elek Judit mentőorvos 1991- ben végzett a szegedi SZOTE-n. A mentőzéssel medikusként is­merkedett meg, s végzés után egyértelmű volt, hogy a mentő- szolgálatnál marad. Megszeret­te a megunhatatlanul változatos munkát. Oxyológiai szakvizsgá­val rendelkezik, a kecskeméti mentőállomás rohammentőjén teljesít szolgálatot. Minden újraélesztés élet­mentés, a mentőorvos munká­jának legszebb és legmaradan­dóbb pillanata, ha ez sikerül. Dr. Elek Juditnak munkája so­rán többször megadatott már ez a siker. Emlékezetes számára annak az idős férfinak a meg­mentése, akinek súlyos szív­elégtelenség miatt tüdőödémája (tüdővizenyő) alakult ki. Nagy küzdelem volt, de eredményes. Az idős férfi a sikeres újraélesz­tés és a kórházi kezelés után otthonába távozhatott. A tüdőödéma halálhoz vezet, ha a beteg nem kap időben gyógyszert, oxigént. A betegek ilyen esetben erősen fulladnak, elkékülnek, verejtékeznek, csak ülni tudnak, feküdni nem. Ilyen­kor a beteg mozgatása szigorú­an tilos. A szívműködést viszont lehet segíteni nyelv alá tett Nit- romint tablettával, nyelv alá fújt Nitromint spray-vel. A mentőor­vos feladata, hogy stabilizálja a beteg állapotát. Addig ugyanis nem szállítható kórházba. A doktornő szerint a legfontosabb, amit a hozzátartozók tehetnek, hogy már a mentő hívásakor közlik, hogy a beteg milyen álla­potban van és azt is, hogy pl. szívbetegről van szó. Elmond­ják, milyen gyógyszert szed. Majd végig a beteg mellett ma­radnak, amíg a mentőorvos oda­ér. Hiszen, ha orvosi segítséget nem is tudnak nyújtani, jelen­létük megnyugtatja a beteget. A hozzátartozók sokszor nem tudják, mit kell tenni a beteg­gel, ha nem lélegzik. Az újra­élesztést a légútbiztosítással kell kezdeni. A beteget fektes­sük kemény alapra. Először oldjuk meg a beteg nyakán a ruházatot, majd nyissuk ki a száját. A nyelvet húzzuk előre, távolítsuk el (ha van) az ide­gentestet a garatból, töröljük ki a vért, váladékot. Szegezzük hátra a beteg fejét és kezdjük meg a szájból orrba lélegezte­tést. A beteg fejét hátraszegve zárjuk a száját össze és orrá­ba saját kilélegzett levegőnket fújjuk be (felső ábra). Percen­ként 16 befújásra van szükség. Ha nem indult be a légzése, külső szívkompressziót kell al­kalmazni. A beteg alsó végtag­jait felpolcoljük, majd törzsé jobb oldalán elhelyezkedve - általában térdelve - jobb tenye­rünket a szegycsont alsó har­madára illesztjük, pontosan a középvonalban úgy, hogy ujja- ink a beteg feje felé mutassa­nak. Bal kezünk a jobb fölé kerül, arra merőlegesen. A kompressziót nyújtott karral végezzük (felső ábra) a szegy­csont alsó harmadára (alsó áb­ra). A compressziót percen­ként 60-70-szer végezzük. Fontos szabály, hogy a befú- vást (szájból orrba lélegezte­tést) és a compressziót egy­szerre csinálni szigorúan tilos! • A mérgezettek ellátásánál döntő a gyorsaság. Ezért a mérge­zést bejelentő hozzátartozót a mentő kiérkezéséig is tanáccsal szokta ellátni telefonon a mentőállomás szolgálatvezetője. A hoz­zátartozó akkor segít a betegnek, ha az utasításokat pontosan végrehajtja. A szén-dioxid például borospincék, emésztőgödrök, silómedencék alján halmozódhat fel. A gáz belélegzése nemcsak úgy következik be, hogy valaki szén-dioxiddal telt helyiségbe lép, hanem úgy is, hogy a szén-dioxiddal félig telt helyiségben - ahol esetleg már régebb óta dolgozik - valamiért lehajol. így a mélyebb részen elhelyezkedő tömény gázt lélegzi be. A gáz kis mennyi­ségben a légzőközpontot izgatja, nagyobb töménységben bénítja. Tömény gáz belélegzése azonnali halált okoz. Jó menynyiségmé- rő az égő gyertya, az ugyanis már 10% szén-dioxidot tartalmazó gáztérben is elalszik. A hozzátartozók tehát az életüket kockáz­tatják, ha maszk nélkül próbálják a mérgezett betegét kivinni a szabad levegőre. Ez a tűzoltók vagy a mentősök feladata. Pár percen múlik az élet Mentőápolóként került a men­tőszolgálathoz, ma a kecske­méti mentőállomás mentő­tisztje Tóth Csaba. 1989 óta tel­jesít az állomáson szolgálatot, a Haynal Imre Egészségtudo­mányi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán idén szerzett mentőtiszti diplomát. Eset-, il­letve rohamkocsin teljesít szol­gálatot, s mivel Kunszent- miklóson lakik, gyakran vál­lal ügyeletet a szabadszállási mentőállomáson is. Azért vá­lasztotta ezt a hivatást, mert a munka szakmai kihívást je­lent. Önállóan kell minden esetben döntést hoznia, és mindig jól kell döntenie. Na­gyon fontosnak tartja, hogy a mentés igazi csapatmunka. Egy beteg ellátásához, szállítá­sához három ember összehan­golt munkája szükséges. A mentőtiszt mellett egy rutinos gépkocsivezető és egy ráter­mett ápoló dolgozik azért, Tóth Csaba hogy minden sérült megfelelő helyszíni és kórházi ellátásban részesüljön. Számára is emlékezetesek a szüléslevezetések. A legszebb emlék egy hetényegyházi asz- szony szülése volt, aki az ötö­dik gyermekét hozta világra a mentőautóban. Nagy szakmai kihívást jelent az infarktusos betegek ellátása is. A szívmű­ködés helyreállítására, a be­teg állapotának stabilizálására mindössze néhány perc áll ál­talában rendelkezésre. A men­tőtiszt feladata egy ilyen eset­ben az életveszély és a ké­sőbbi szövődmények elhárítá­sa különböző gyógyszerek és műszerek segítségével és a fáj­dalom csökkentése, a beteg ha­lálfélelmének oldása. Tóth Csaba szerint gyakran előfordul, hogy a baleset vagy utcai rosszullét szemtanúi nem tesznek semmit. Hagyják a föl­dön feküdni a szenvedő embert anélkül, hogy meggyőződnének róla, lélegzik-e. Magánál van-e vagy eszméletlen. Az elemi se­gítségnyújtást - szájból orrba lé­legeztetés - elvileg minden első­segélynyújtó tanfolyamon tanít­ják. Alkalmazni is kellene. Le­het, hogy egy ember élete múlik azon a néhány percen, amíg a mentő kiérkezik a helyszínre. Felelősségteljes hivatás a mentősöké. Megtapasztalhatták ezt a kecskeméti mentőállomáson szerdán a helvéciai Feketeer­dei Általános Iskola hetedik-nyolcadik osztályos diákjai is. A gyerekek a helyi vöröskeresztes alapszervezet segítségével ismer­kedhettek a mentőállomás munkájával. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Legyen partner a mentoorvos Szegeden szerzett diplomát és 1988 óta dolgozik a kecske­méti mentőállomáson dr. Má­tyás Edit. Oxyológiából szak­vizsgázott előbb, majd ka- tasztrófa-orvostanból. Idén háziorvosi (licens) vizsgát tett és hipnoterapeuta címet szer­zett. Jelenleg pszichoterápiá­ból szakvizsgázik.- Megváltozott az orvosi szemléletem, mióta a pszichote­rápiával foglalkozom - mondja a fiatal doktornő. Sokan mondják, hogy egy-egy helyszínen nincs idő arra, hogyha mentőorvos el­beszélgessen a sérülttel vagy a beteggel. Az idő hiánya miatt a mentős általában gyors, rövid kérdéseket tesz fel, s inkább uta­sít, mint kér. Dr. Mátyás Edit számára viszont fontos, hogy a Dr. Mátyás Edit mentőorvoslásban is meg tudja valósítani az orvos és beteg kö­zötti partnerviszonyt. Emléke­zetes számára az az eset, amikor a kecskeméti piacon összeesett egy idős asszony. Zsibbadt a fél oldala, nem tudott lábra állni. A doktornő kérdései nyomán vilá­gossá vált, hogy múló rosszullét- ről van szó. És arról, hogy a 75 éves asszony nem bírja már a hajnali kelést, a cipekedést. Vál­toztatnia kell tehát az életén. A családi konfliktusoknál is gya­korta előfordul, hogy nem a hir­telen kialakult rosszullét, gyen­geség, remegés, szívpanaszok orvoslását várják csak a mentő- orvostól, hanem a lelki segítsé­get. A figyelmet, a törődést, a megértést. Mint az az öngyilkos­sággal fenyegetőző asszony is, aki dr. Mátyás Edit kérésére haj­landó volt a férjével együtt be­menni a pszichiátriára, hogy szakszerű segítséget kapjon. Jó iskola a mentőszolgálat A mentőszolgálatnál sok min­dent meg lehet tanulni. Ha kezdő orvosként kritikus helyzetbe kerülök, szeretnék jól megfelelni. Ezért dolgo­zom a mentőszolgálatnál - mondta Gajdácsi József, aki végzős orvostanhallgató a szegedi SZOTE-n. Mentőtiszt­ként teljesít szolgálatot a kecskeméti mentőállomáson, s az egyetem után is szeretne a sürgősségi ellátásban dol­gozni. A fiatal orvosjelölthöz kegyes volt az élet: az első napon, amikor már nem men­tőápolóként, hanem mentő­tisztként vonult ki egy eset­hez, sikeresen újraélesztett egy beteget. Átesett a tűzke­resztségen. Véleménye szerint a sza­bad légútbiztosítás techniká­ját mindannyiunknak meg Gajdácsi József kellene tanulnunk, hogy egy- egy súlyos állapotban lévő, eszméletlen beteg túlélési e- sélyeit megnöveljük, amíg az orvosi segítség meg nem érke­zik. Több elsősegélynyújtó tanfolyamra volna szükség, már az általános iskolákban meg kellene kezdeni a taní­tást. És meg kellene ismertet­ni a diákokkal a mentősök munkáját. Akkor talán nem hívogatnák annyit feleslege­sen a 104-et a csínytevő gye­rekek. Ők nem is tudják, hogy mi­lyen nagy baj lehet abból, ha egy hamis hívásra elindul a ro­hammentő például Lajosmi- zsére, miközben Tiszakécskén valakinek az élete múlhat azon, hogy időben érkezik-e a segít­ség, odaér-e hozzá a mentőautó. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Az újraélesztés szabályai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom