Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

1999. OKTÓBER 20., SZERDA 5. OLDAL HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR Brüsszel elégedett Budapesttel A brüsszeli látogatáson tartózkodó magyar miniszterel­nök fölkereste a múlt héten beiktatott új NATO-főtitkárt, Lord George Robertsont és Romano Prodit, az Európai Bi­zottság elnökét, valamint Guy Verhofstadt belga kor­mányfőt. Prodi türelemre inti a bebocsátásra várókat. FOTÓ: FEB/REUTERS Orbán Viktor volt az észak­atlanti szövetség új főtitkárá­nak első kormányfő vendége. George Robertson főtitkár mél­tatta Magyarország eddigi sze­repvállalását a szövetségben, s hangsúlyozta: a szövetség sok­ra becsüli hazánk törekvését, hogy megfeleljen a tagsággal járó kihívásnak. Orbán Viktor a megbeszélésre utalva megem­lítette, hogy szó esett az új költ­ségvetési törvényről is. „Azt mondtam, hogy valószínűleg jó eséllyel pályázhatunk a Guinness-rekordok könyvébe való bekerülésre. Nagyon ne­héz lenne még egy olyan orszá­got találni, amely képes lenne egy év alatt 43 százalékkal emelni védelmi kiadásait. A kormány javaslata mögött szé­les körű egyetértés van, így jó a kilátásunk arra, hogy tartsuk magunkat a NATO csatlakozási tárgyalások idején tett ígérete­inkhez.” Robertson elégedetten nyugtázta a jelentős anyagi rá­fordításban is megnyilvánuló magyar haderő-fejlesztési és -átszervezési programot. Rá­mutatott, hogy ez nemcsak szövetségesi vállalásunk telje­sítése, hanem nemzeti érdek is, aminek eredményes folyta­tására buzdítja a szövetség ré­széről Magyarországot. Bosz­niát illetően elmondotta, hogy a NATO-tanács rövidesen tes­tületileg ellátogat az országba. Boszniában valódi haladás kö­vetkezett be, így sor kerülhet az SFOR-erők átszervezésére és ezzel csökkentésére. A ma­gyar miniszterelnök arról is be­szélt, hogy szívesen vesszük igénybe Robertson főtitkár ko­rábbi védelmi miniszteri ta­pasztalatait a folyamatban levő haderőreform végrehajtásánál. „Szükségünk lesz minden ilyen irányú tanácsára, és bí­zom benne, hogy Magyaror­szág képes lesz erre a struktu­rális haderőreformra.” Orbán Viktor részletes ismertetést adott a hazai haderőreform el­képzeléseiről, a politikai dön­tésekről és a folyamatban levő parlamenti egyeztetésekről, amelyek azt célozzák, hogy a szükséges törvénymódosítá­sokhoz meglegyen a kellő tá­mogatás. Elmondta, hogy a kormány eltökélt a nagy meg­terhelést jelentő költségvetési intézkedésre is, mert a reform enélkül lehetetlen. Ez a költ­ségvetési támogatás lehetővé teszi például a beszerzések számottevő növelését. Vita a költségvetésről Az ország jövő évi költ­ségvetéséről tegnap a pártok vezérszónokai fej­tették ki véleményüket a parlamentben. A kor­mány tervezetét balról az MSZP, Jobbról a MIÉP támadta a legheveseb­ben. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselőcso­portja jelezte: igennel fognak szavazni. Domokos László (Fidesz) rá­mutatott, hogy a magyar gaz­daságot a versenyképesség ja­vulása, a kiegyensúlyozott és dinamikus fejlődés jellemzi, aminek hatására a munkanél­küliség jelentősen csökkent. A kormány jövőre egyszerre akarja biztosítani a gazdasági növekedést és javítani a csalá­dok életszínvonalát. A gazda­sági növekmény egyik felét ezért az egyik, míg a másik fe­lét a másik célra fordítják. A családok fogyasztása 2000- ben átlagosan 3 százalékkal fogja meghaladni az ez évit. Kovács László (MSZP) sze­rint a jövő évi költségvetés semmivel nem lesz jobb, mint az idei, ezért továbbra is vesz­tesek lesznek a nyugdíjasok, a kisjövedelműek, a szegé­nyebb családok, és „az embe­reken megtakarított pénzt az állam magára költi, ahogy ez tekintélyuralmi rendszerek­ben szokás”. Burányi Sándor (MSZP) a szocialisták alternatív költség- vetését mutatta be. 138 milli­árd forintot, amit többlet-adó­bevételekből, illetve az ÁPV Rt.-re és a kormányzati kiadá­sokra tervezett összeg csök­kentéséből nyernének, több­letet juttatnának az agrárium- nak, az egészségügynek, az önkormányzatoknak, a nyug­díjasoknak és az oktatásnak. Kuncze Gábor (SZDSZ) ki­fogásolta, hogy nincs össz­hang a törvényjavaslat szöve­ges indokolása, a számszerű előirányzatok és a csatolt szá­mítási anyagok számadatai között. A költségvetés általá­nos jellemzője szerinte a köz- pontosítás és a kézi vezérlésre való áttérés a gátlástalanságot és a pazarlást szolgálja. Medgyasszay László (MDF) - miként előtte Kovács is - „kicsit optimistának” tartotta a kormány alacsony inflációs várakozását. Határozottan ki­állt az önkormányzatok jövő­beni függetlensége mellett (mint mondta, ez politikai kérdés), és ezért a jövőben feltétlenül újragondolandó- nak tartotta a személyi jöve­delemadó helyben maradó részéről hozott kormányzati döntést. Megnyugtatta a nyugdíjasokat, hogy a nyolc- százalékos nyugdíjemelés a hatszázalékos inflációhoz van méretezve, de ha esetleg az infláció ennél magasabb lenne, akkor év közben a nyugdíjakat is megemelik - pótlólag. Rozgonyi Ernő (MIÉP) lát­szólag nem is a költségvetés­ről beszélt, hanem annak ürügyén az elmúlt húsz év gazdaságpolitikáját ostoroz­ta. A tárgyalt témához ez csak azért volt kapcsolható, mert a képviselő szerint az Orbán-kormány egyáltalán nem változtatott elődjei poli­tikáján, kritikátlanul aláveti magát a monetarista terror­nak. A költségvetés pontosan olyan - folytatta Rozgonyi amilyennek egy gyarmatosí­tó hatalom előírta, pedig a MIÉP azt remélte, hogy a fia­tal csapat el mer és el tud in­dulni a nemzeti érdekek ér­vényesítésének rögös útján. Az adócsomag a parlamentben Az adótörvényekhez érkezett módosító indítványokról való szavazáskor a Ház 314 igen szavazattal, 17 ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a biztosítási adót elutasító - a kormány által nem támogatott - javaslatot. A cigaretta jövedéki adójá­nál a képviselők elsöprő több­sége azt a változatot támogat­ta, hogy 2000. január 1-jétől ezerdarabonként 2.645 forint, plusz a kiskereskedelmi ár 17 százaléka legyen az adó mér­téke. A kabinet által is támogatott indítványok sorában fogadta el a Ház azt a kezdeménye­zést, hogy a bor jövedéki adó­ját a korábban javasolt lite­renkénti 10 forint helyett 5 fo­rintban állapítsák meg. A sze­mélyi jövedelemadó-törvényt érintően - az előterjesztő egyetértésével - megszavazta az Országgyűlés, hogy egy­millió és egymillió-kétszáz­ezer forint között is járjon adójóváírás. De az egymillió forint feletti éves jövedelem 18 százalékával csökkentett ösz- szegben. A jövő évben szigorodnak az általános forgalmi adó visz- szaigénylésének szabályai, néhány ponton azonban eny­hítettek a honatyák az eredeti előterjesztésen. A kezdő vál­lalkozóknak tett gesztusként esetükben a négymillió forin­tos árbevételi értékhatárt idő­arányosan kell elérni ahhoz, hogy lehetőségük legyen áfa­visszaigénylésre. Az adótörvények zárósza­vazására a parlament követke­ző ülésén kerü sor. Tanúkihallgatás az óvári sortűzperben Az 1956. október 264 mo­sonmagyaróvári tünte­tés előzményeiről, a meg­mozdulásról, valamint a határőrlaktanyánál eldör­dült sortűz részleteiről számoltak be a per tanúi kedden a Fővárosi Bíró­ságon. A vádirat szerint több mint 50 halálos áldozatot követelt az a sortűz, amelyet a mosonmagya­róvári határőrlaktanyánál ösz- szegyűlt békés tömegre adtak le a katonák Dudás István nyugál­lományú ezredes - akkori lakta­nyaparancsnok, százados - uta­sítására. Ezért az ügyészség Du­dást (aki később a halasi határ­őrség parancsnoka volt) és há­rom akkori sorállományú kato­nát, a genfi egyezmény alapján, emberiség elleni bűntettel vádol. Ennek büntetési tétele 10 évtől életfogytig tartó szabadságvesz­tés. A tanúk, illetve az elsőrendű vádlott a tárgyaláson ellent- mondtak egymásnak a tekintet­ben, hogy hány fegyverből ad­ták le a lövéseket. Két vagy há­rom sortűz dördült-e el, továbbá ki, valamint hogyan adta ki a tűzparancsot. Az október 26-án történtekről a tanúk azt, állítot­ták, hogy a körülbelül ezerfős tömeg délelőtt tíz és tizenegy óra között érkezett a városból a laktanya elé. Ekkor már az objektum előtt álltak a felfegyverzett katonák, köztük több tiszt. A laktanya előtt pedig a lövészárokban két- három géppuska, illetve golyó­szóró volt. A tanúvallomások szerint ek- kpr a tömeg arról kezdett tár­gyalni a katonákkal, hogy ve­gyék le az épület faláról, illetve ruhájukról a vörös csillagot, és álljanak át hozzájuk. Az egyik tanú, aki azt állítot­ta, hogy Dudás Istvánnal tár­gyalt, azt mondta, hogy a pa­rancsnok beleegyezett a vörös csillag eltávolításába, majd hátralépett, és karjelzése után megszólaltak a fegyverek. A tömeg első sora 10-15 méterre állt az ismétlőfegyverek csöve előtt. A beszámoló szerint ek­kor két vagy három sorozat dördült el, és a második már a menekülőket érte. A többi tanú nem állította egyértelmű­en, hogy Dudás István tárgyalt volna velük, és hogy az ő utasí­tására dördültek volna el a fegyverek. A tárgyalás ma a ta­núk további meghallgatásával folytatódik. Orbán Viktor miniszterelnök az olajhamisítási ügyekben vizsgálati anyag összeállításá­ra kérte fel a pénzügyminisz­tert, valamint a belügyminisz­tert - közölte a Miniszterelnö­ki Hivatal Kommunikációs Ál­lamtitkársága kedden. A két miniszter a hét végéig köteles tájékoztatást adni az olajsző­kítéssel kapcsolatos, 1991-től napjainkig lefolytatott vala­mennyi eljárásról, s a bírósági döntések végrehajtásáról. Jelcin ismertette az amerikai elnökkel „az orosz vezetés ál­láspontját az alkotmányos rend csecsenföldi helyreállí­tásáról”. Az elnök telefonon megerősítette: Moszkva a konfliktus megoldásában po­litikai módszereket kíván al­kalmazni. Eközben az orosz csapatok tegnap is támadták a csecsének feltételezett állá­sait, raktárait. Mától újra jár a komp Kécske és Nagyrév között Mától, negyvenéves kény­szerszünet után, ismét be­indul a kompjárat Tisza- kécske és Nagyrév között. Az új komp tizenöt tonna terhelést bír el. Ez négy személygépkocsit, vagy egy teherautót (esetleg üres autóbuszt) jelent. Jár­művek nélkül százhúsz em­bert tud átjuttatni egyik ol­dalról a másikra a húszton­nás vízi jármű. Napkeltétől napnyugtáig. Az új kikötők jelenleg Magyarország leg­korszerűbb kompkikötői. A korábbi kompjárat egy po­litikai döntés következmé­nyeként 1958-ban szűnt meg. A komp pedig nyomta­lanul eltűnt. A személyforgal­mat azóta révcsónak biztosí­totta. A kompjárat újraindítását két esztendeje Székács Ist­ván nagyrévi polgármester kezdeményezte. Elszigetelt­sége miatt Nagyrév az elmúlt negyven év alatt Tiszazug tér­ség egyik legszegényebb, legelmaradottabb települé­sévé vált. Az új komp üzembe helye­zése elsősorban a környék nyolc-tíz települése számára biztosít könnyebb elérhetősé­get. Nagyrév előtt pedig meg­nyitja a lehetőséget megkez­dett önkormányzati fejleszté­sei és beruházásai bővítésé­re. A kompjárat újraindításá­val a kécskeiek is egyetértet­tek, ám kivitelezéséhez egyik önkormányzatnak sem volt elég pénze. Ezért közösen kértek támogatást a közleke­dési tárcától. A szakminiszté­rium a komp újraindításának A tiszkécskei (bőgi) oldalon tegnap már fel is csíkozták az útburkolatot. Utoljára kelt útra a révcsónak Tiszkécske és Nagyrév között. re, tízet a kompra fordítottak. A húsztonnás járművet 35 milliméteres acélsodrony ve­zeti. Hajó áthaladásakor a sodronyt elektromos csörlők leeresztik a folyó fenekére. Az utak és a partszakasz­ok kialakítása során több mint nyolcezer köbméter föl­det mozgattak meg a kivitele­ző Vakond Kft. szakemberei. Mindkét oldalon elkészültek a kikötőkhöz vezető utak. A kécskei oldalon tegnap már fel is csíkozták az útburkola­tot. A tervek szerint jövőre mindkét oldalon parkosítják a kompkikötők környékét. A kompjárat ünnepélyes átadása ma délután 3 órakor Nagyréven kezdődik. Az ün­nepségen részt vesz Ka- zatsay Zoltán, a közlekedési tárca helyettes államtitkára, illetve a két település polgár- mesterei és a kivitelező Va­kond Kft. vezetői. A résztvevőket Székács Ist­ván nagyrévi polgármester köszönti. költségeit teljes egészében magára vállalta. A hatvanmil­lió forintos beruházásból öt­venmillió forintot útépítések-

Next

/
Oldalképek
Tartalom