Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-15 / 241. szám
4. OLDAL 1999. OKTÓBER 15., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - BALESETI SEBÉSZEK V. A csontváz adja az emberi test szilárd támasztékát. Csontjaink, ízületeink és izmaink összjátékának köszönhetően állhatunk, ülhetünk, futhatunk. Az emberi csontváz olyan erős, mint a tölgyfa és olyan hajlékony, mint a nádszál. És persze sérülékeny is. Összetört csontjaink, végtagjaink megmentői a baleseti sebészek. Munkájuk nehéz, hiszen pillanatokon belül dönteniük kell arról, milyen műtétre van szüksége például egy életveszélyes állapotban lévő sérültnek ahhoz, hogy életben maradjon. A közúti és otthoni balesetek sérültjei mellett a baleseti sebészek feladata a kisebb zúzódások, ficamok, reumás eredetű végtagbetegségek gyógyítása is. Sorozatunk mai részében a kiskunhalasi traumatológusok közül mutatunk be két szakembert és megismerhetik a kórház idegsebész főorvosát is. Mivel dr. Nagy József, a halasi kórház baleseti sebészetének főorvosa éppen szabadságát tölti, őt egy későbbi időpontban mutatjuk be. Sorozatunk következő részeiben a megye mentőorvosait és mentőtisztjeit ismerhetik meg. Ambulancia éjjel-nappal Idegsebészet Kiskunhalason Dr. Soós Károly A kiskunhalasi kórház rangidős főorvosa dr. Soós Károly idegsebész. 1956-ban végzett a szegedi orvostudományi egyetemen, majd évekig a szegedi II. számú sebészeti klinikán dolgozott. 1972-ben telepedett le Kiskunhalason, azóta van idegsebészet a kórházban. Általános sebészeti és idegsebészeti szakvizsgával rendelkezik. Bács-Kiskun megyében mindössze három (!) idegsebész dolgozik. (Dr. Huszka Endre és dr. Kiss Ákos a kecskeméti megyei kórházban.) Az idegsebészet szervezetileg mind Kecskeméten, mind Halason a baleseti sebészethez tartozik. A traumatológiai sérülések ugyanis gyakran ideg- rendszeri sérülést is okoznak. A neurotraumatológia (az idegsebészet egyik ága) feladatkörébe a koponya és agy, illetve a gerincsérültek ellátása tartozik. A halasi kórházban azokat a koponya- és agysérülteket műtik meg, akik nem szállíthatók tovább. Súlyos, életveszélyes állapotuk miatt ugyanis nem bírnák ki az utazást valamelyik országos centrumba. Az életmentő idegsebészeti műtétekhez óriási segítséget jelent, hogy a halasi kórházban van computerto- mográf. így az idegsebész pillanatok alatt feltérképezheti a koponya, az agy sérüléseit. Az utóbbi időben a műtéti eszköztár is gyarapodott egy korszerű koponyafeltáró eszközzel, amely felére csökkentette a műtéti időt. Az idegsebészet másik ága a gerincsérültek ellátása. A baleseti gerincsérülteket nem operálják meg Halason, hanem állapotuk stabilizálása után továbbszállítják Szegedre, Kecskemétre vagy Budapestre. A halasi kórházban az úgynevezett fájdalomsebészet, vagyis az előre tervezett porc- korongsérv-műtétek jelentik dr. Soós Károly főorvos egyik fő feladatát. A tapasztalt, kiváló szakember évente 120 (!) porckorongsérv-műtétet végez. Ma Magyarországon a porckorongsérv szinte népbetegségnek számít. Minden harmadik embernek fáj a dereka, s közülük minden harmadiknak porckorongsérve van. A betegség mindig nagy fájdalommal jár, s gyakran okoz mozgási nehézséget, járásképtelenséget. Az egyetlen segítség a betegek számára a műtét. Dr. Soós Károly idegsebészeti szakrendelést is vezet a halasi kórházban. Hétfőn és pénteken reggel 8 és 9 között kereshetik fel a szakrendelést a már megmű- tött betegek. Lássuk a térd belsejét! Dr. Urfi László, a kiskunhalasi kórház traumatológusa 1992- ben végzett a szegedi orvostudományi egyetemen. Azóta dolgozik a kórházban, baleseti sebészeti szakvizsgával rendelkezik. Szűkebb érdeklődési területe a csípőtáji sérülések, például a combnyaktörések ellátása. Mivel a halasi kórházban általános traumatológiai osztály van (nincsenek speciális szakrendelések, pl. kézsebészet, vállsebé- szet), az osztály orvosainak, így dr. Urfi Lászlónak is minden szakmai feladatot el kell látnia. Munkája része az ügyelet, illetve hétfőnként a rendelés a járóbeteg-szakrendelőben. A baleseti ambulancia a halasi kórházban 24 órás, tehát éjjel-nappali szolgálatot lát el. Mindennap reggel 8-tól 4-ig fogadják a friss sérülteket (gyerekeket, felnőtteket egyaránt), illetve a kontrollvizsgálatra visszarendelt betegeket. A két rendelőben naponta 120-140 beteget látnak el. Délután 4-től reggel 8- ig tart az ügyelet, amely jócskán ad feladatot a traumatológusok- nak. Dr. Urfi László tapasztalata szerint a kiskunhalasi traumatológiai ambulancián is jellemDr. Urfi László ző esetek a szezonális sérülések. Ősszel a szüreti balesetek, a gyümölcsfákról, létrákról leeső sérültek adnak feladatot a traumatológusnak. A disznóvágások idején az ujj sérülések a tipikusak. Télen a csúszós utak miatt szinte óránként látnak el bokasérülést, csípőtáji sérülést. A gyerekek körében a leggyakoribb baleset a könyök-, csuklótörés, zúzódás és a bicikliküllő okozta bokaficam, bokatörés. A térd a csontváz legbonyolultabb és legelmésebben kialakított ízülete, éppen ezért a legsérülékenyebb is. Stabilitását négy fő szalag biztosítja, amelyek egymáshoz kapcsolják az ízület csontjait, és a hozzá tartozó tizenhárom izmot. Az izmok és a szalagok minden egyes mozdulat során összehúzódnak, elernyednek, elcsavarodnak és elfordulnak. A combcsont és sípcsont között elhelyezkedő két félhold alakú porcrész feladata az ízfelszíni egyenetlenségek megszüntetése, a súrlódásmentes elcsúszás biztosítása. Vérellátásuk nem kielégítő, sérülés után rosszul gyógyulnak. Törésük a hivatásos sportolók rémálma, általában műtétet igényel, mivel a sérült porcrész gyorsan kopva krónikus ízületi gyulladást eredményezhet. A térdízület- vizsgálat az artroszkópia. Az eljárás során egy fél centiméteres kis vágáson keresztül egy száloptikát tartalmazó, kb. húsz cm hosszú csövet (artroszkópot) vezetnek be a térdbe és belülről megvilágítják az ízületet. Az eszköz segítségével vágás nélkül műthet a sebész, kamerán követve a műtét útját. Tudta-e? • Az emberi fejnek 29 csontja van. A boltozatos agykoponya 8 csontból áll. További 14 csont alkotja az arckoponyát, a két fülben 3- 3 hallócsont van. A sort lefelé az állkapocscsont zárja. • Az emberi gerincoszlop 26 különálló csontból - csigolyából - épül fel. Ezeket is ízületek láncolják egymáshoz. • A mellkast alkotó csontok száma 25. • A vállöv, a kar és a kéz összesen 64 csontja szám szerint körülbelül harmada az emberi test csontjainak. • A medenceöv, a lábszár és a láb 62 csontból épül fel: ez nagyjából a csontok egy- harmada. • Csontjainkhoz több mint 500 izom csatlakozik. Az izmok az inakkal kapcsolódnak a csontokhoz. Az izmok és a test 206 különálló csontja alkotja az emberi szervezet legnagyobb tömegű szervrendszerét, a váz- és izomrendszert. • A csontosodás a terhesség ötödik hetében indul meg és 25 éves korban fejeződik be. A csont újrateremti önmagát A csontregenerálódás kulcstényezője egy csontalakító fehérje, amely a gyógyuló törésvonal mentén megjelenő csontsejteket arra készteti, hogy újra porcképzőként viselkedjenek. Az így kialakuló porc ezután ásványi anyagok segítségével újra csonttá képes keményedni. Á sebészek klinikai vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy a csontalakító fehérjét felhasználhassák a csonttörések gyógyításában, vagy segítségével az átültetett csontokat a helyükre „ragasszák”. Segítséget jelenthet a sebészeknek abban, hogy újjáépíthessék olyan betegek csontjait, akiknek sérülésük vagy veleszületett okok miatt torz arccal kellene élniük. 6. 5. v KA koponyacsontok teljes csontosodása és összenövése évekig tartó folyamat. Ábránkon a varratok mentén elválasztott koponyacsontokat mutatjuk be. Az ábra részel: 1. nyakszirtcsont, 2. falcsont, 3. halántékcsont, 4. járomcsont, 5. összeforrt felső állcsont, 6. orrcsont, 7. homlokcsont. A gerincvelőt és a belőle kilépő idegeket a csigolyák által alkotott csontos csatorna védelmezi. A gerinc rugalmasságát és a külső erőhatásokkal szembeni ellenállását a csigolyaközti porckorongok szivacsos porcállománya biztosítja. Túlterhelés vagy hirtelen ütés hatására azonban ez a kocsonyás állomány áttöri a porckorong védőburkát és porckorongsérv alakul ki. A kilépő idegre nehezedő nyomás az adott ideg által beidegzett testrész fájdalmát vagy érzéketlenségét eredményezi. Az ábra részei: 1. gerincvelő, 2. gerincvelői ideg, 3. porckorongsérv, 4. csigolya. Sebészet fejtől a lábig A baleseti sebészet hasi sebészeti része érdekli leginkább dr. Papp Lászlót, a kiskunhalasi kórház traumatológiai osztályának adjunktusát. Papp doktor 1973-ban végzett a szegedi orvostudományi egyetemen, azóta hű a halasi kórházhoz. Általános és baleseti sebészeti szakvizsgával rendelkezik. Tizenöt évig dolgozott az általános sebészeten, a traumatológiára tíz éve „igazolt át”. A halasi kórházban mind a nyílt, mind a fedett hasi sérüléseket (pl. máj, lép, hasnyálmirigy) a baleseti sebészek látják el. Dr. Papp László egyik emlékezetes esete annak a fiatal férfinak a műtétje volt, aki egy balesetben súlyos hasnyálmirigy-sérülést szenvedett. Sürgősséggel került a kórházba, s bár hasnyálmirigy-eltávolító műtétet csak klinikákon végeznek ma Magyarországon, dr. Papp László sikerrel műtötte meg a fiatal férfit, és ezzel megmentette az életét. Szakmai körökben is méltán számon tartott dr. Papp Lászlónak az a műtété is, amely egy öngyilkosjelölt férfi életét adta vissza. A beteg mellkasát, tüdejét, gyomrát és lépét is össze kellett varrni, olyan súlyosan megsebesítette önmagát. A kiskunhalasi kórházban a fejtől a lábig, a nyelőcsőtől a végbélig mindenhez kell értenie a traumatológusnak - vallja dr. Papp László. - Annál is Dr. Papp László inkább, mert nem a hasi sérülések fordulnak elő a leggyakrabban a traumatológián, hanem a végtagsérülések. Szinte mindennaposak a könnyebb vagy súlyosabb közúti balesetek és a szezonális sérülések. Tavasszal és ősszel a kerti munkák, télen a csúszós utak okoznak bajt. A családi és egyéb perpatvarok is gyakran a tettlegességig fajulnak: a szúrt, vágott, lőtt (!) sebek ellátása is az osztály feladata. A traumatológusnak pedig minden esetben pillanatok alatt kell döntenie arról, hogy a sérültnek milyen ellátásra van szüksége. De éppen ez adja a munkánk szépségét, épp ezért megunhatatlan és izgalmas feladat traumatológusnak lenni - mondja dr. Papp László. Köszvény és porckopás A csontváz mint mechanikai szerkezet magában hordja a meghibásodás lehetőségét. Ennek leggyakoribb példája az ízületi gyulladás, vagyis az ízületekben jelentkező és sokszor maradandó elváltozásokat okozó krónikus gyulladás. A legismertebb ízületi gyulladás a köszvény. A betegség kialakulásában szerepet játszik a helytelen táplálkozás, nevezetesen az olyan étrend, mellyel túl sok purin kerül a szervezetbe. A másik gyakori ízületi gyulladás a porckopás. A betegség főként a teherhordó ízületeket, a térdet, a csípőt és a gerincet támadja meg, de jelentkezhet a kézen is. Érdekes módon kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Akkor alakul ki, amikor a csontok közötti erőhatásokat elnyelő porcok megkopnak. Elveszítve a védőréteget, a csontok egymáshoz dörzsölődnek, ami súlyos fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz.
