Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - BALESETI SEBESZEK II 1999. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK A csontváz adja az emberi test szilárd támasztékát. Csont­jaink, ízületeink és izmaink összjátékának köszönhetően állhatunk, ülhetünk, futhatunk. Az emberi csontváz olyan erős, mint a tölgyfa, és olyan hajlékony, mint a nádszál. És persze sérülékeny is. Összetört csontjaink, végtagjaink megmentői a baleseti sebészek. Munkájuk nehéz, hiszen pillanatokon belül dönteniük kell arról, milyen műtétre van szüksége például egy életveszélyes állapotban lévő sé­rültnek ahhoz, hogy életben maradjon. A közúti és ottho­ni balesetek sérültjei mellett a baleseti sebészek feladata a kisebb zúzódások, ficamok, reumás eredetű végtagbeteg­ségek gyógyítása is. Sorozatunk következő részeiben a megye baleseti sebészei közül mutatunk be néhányat. Ma kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg. Különleges kézműtétek Országosan is egyedülálló kéz­műtétek fűződnek dr. Kertész Gábor trauinatológus főorvos nevéhez. A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének főorvosa Szegeden doktorált, 19 éve dolgozik a megyei kór­házban. Általános sebészeti, baleseti sebészeti és kézsebé­szeti szakvizsgával rendelke­zik. A traumatológia kézsebé­szeti részlegének vezetője, dr. Fröhlich Péter osztályvezető főorvos egyik helyettese. Sző­kébb szakterülete a kéz- és mikrosebészet. Az utóbbi tíz évben a kézsebészet önálló te­rületté vált. Nemcsak a kéz sérüléseit foglalja magába, ha­nem az egyéb kézbetegségek (daganatok, fejlődési rendelle­nességek, reumás betegségek) gyógyítását is. A megyében ki­zárólag a megyei kórházban működik kézsebészeti részleg, egyelőre két, hamarosan három kézsebész szakorvossal. A mikrosebészet is a kézsebésze­ti részleghez tartozik, ám mivel a kórháznak még mindig nincs korszerű operációs mikroszr kópja, a műtéti lehetőségek korlátozottak. Illetve a szaktu­dás, a megsokszorozott figye­lem, az összpontosítás segíti át az orvost a nehézségeken, ami­kor operációs szemüvegen ke­resztül varázsol újjá milliméter- nyi ereket, idegeket. A megyei kórház egyébként az ország egyetlen olyan megyei kórháza, ahol nincs korszerű operációs mikroszkóp. Dr. Kertész Gábor szakmai körökben jegyzett, Magyarországon egyedülálló kézsebészeti operációja volt az az eset, amikor egy beteg levá­gott alkarcsonkjára a kéz fogó­képességének helyreállítására ültette át a beteg egyik lábujját. Ez az eljárás külföldön is ritka­ságnak számít, hazánkban pe­dig egyáltalán nem alkalmaz­ták még. A másik, még ennél is érdekesebb műtétnél a beteg érszűkülete miatt lábujja nem jöhetett szóba az átültetésnél. Ezért a baleset után megmaradt csuklócsonkra a beteg másik kezének egyik ujját ültette át dr. Kertész Gábor és team-je. Tehát a csonkolt kezű embe­rek rehabilitációjára is van már a megyében lehetőség. A bete­gek már meggyógyultak, és sok más sorstársukhoz hasonlóan újra tudják használni a kezü­ket. A kézsebészet segítségével megmenekültek a végtagam­putálástól, és újra teljes életet élhetnek. A végtag-átültetések érdekessége, hogy mind a kéz, mind a láb ujjai esetében a be­teg gondolkodása is megválto­zik a műtét következtében. Ah­hoz ugyanis, hogy behajlítsa az ujját, mozgassa a csuklóját, a szokásos anatómiai paran­csok helyett új parancsokat kell, hogy adjon az agy. Dr. Kertész Gábor vezeti a megyei kórház traumatológiá­ján a kézsebészeti szakrende­lést is, melyet szerdánként reg­gel 9-től 12-ig kereshetnek fel a betegek. Protézis a fájdalom ellen Dr. Gera László Igazi szakmai kihívásnak a többszörösen sérült, életve­szélyes állapotban lévő bete­gek ellátását tartja dr. Gera László, a kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének adjunktusa. Szegeden szferzett diplomát, 18 éve dolgozik a megyei kórházban. Általános sebészeti és baleseti sebészeti szakvizsgája van. Érdeklődé­si területe a medence és mell­kassérülések műtéti ellátása. Speciális szakterülete a csípő- és térdízület protetizálása. A protetika, vagyis a mozgást se­gítő protézis beültetése-a mo­dern baleseti sebészet egyik legizgalmasabb területe. A be­ültetendő anyagok ma már egyre jobbak, a műtéti eljárá­sok egyre hatékonyabbak. Ma mind a csípő-, mind a térdpro­tézis beültetése rutinműtétnek számít egy jól felkészült trau­matológián. A csípőprotézis beültetésére akkor lehet szükség, ha bal­eset során sérül, eltörik a me­dencecsont vagy a combnyak. Emiatt ugyanis sérülnek a csípőízületek. Időskorban a combnyaktörések miatt kiala­kulhat combfej-elhalás vagy fokozott csípőízületi meszese- dés. A betegek nagy fájdalmat éreznek minden mozdulatnál, és képtelenek járni. Az egyet­len segítség számukra a csípő- protézis. A fémötvözetből ké­szült, szövetbarát protézist belefúrják a combcsontba, majd speciális anyaggal rögzí­tik. A protézis másik vége a medencecsonthoz illeszkedik. A mozgást (ülést, járást, tehát mindazt, amihez a medencére szükség van) a protézis teszi lehetővé. A protézis szabadít­ja meg a beteget a kínzó csí­pőtáji fájdalomtól is. A térdsérüléseknél a mesze- sedési folyamat szintén fáj­dalommal jár, és mozgáskép­telenséget okoz. A megoldás sokszor itt is a protézis. A térdműtéteknél a teljes ízületi felszínt pótolják a csontba épített fémötvözettel. Az eljá­rás hasonló, mint a csípőpro­tézisnél. A műtét után a bete­gek elég hamar, már a 3-4 nap múlva fel tudnak kelni, és járó­kerettel járnak is. Dr. Kertész Gábor kézsebész főorvos egyik bravúros kézműtétjének végered­ménye: a csonkolt kézfejre a beteg másik, ép kezének egyik ujját ültette át. A műtét több órán át tartott, és több fázisból állt. Mint látható, olyan szépen sikerült az operáció, hogy szinte alig venni észre, hogy a beteg ép kezén csak négy ujj van. A másik kezével pedig fogni tud. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter. A következő részben folytatjuk a baleseti sebészek bemutatását, kecskeméti és bajai szakembereket ismerhetnek meg. Csukló- és bokasérülések A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének járóbe- teg-szakrendelését dr. Forgó Márta adjunktus vezeti. Szege­den doktorált 1975-ben, azóta dolgozik a megyei kórházban. Általános sebészeti és balese­ti sebészeti szakvizsgája van. Három éve vezeti a járóbeteg­szakrendelést, emellett részt vesz az osztályos munkában, és operál is. A traumatológiai szakrendelésre nem kell házi­orvosi beutaló. A várakozási idő lerövidítése miatt a bete­geket sorszám szerint látják el, kivéve a sürgős eseteket, ami­kor a beteg állapota azonnali, sürgősségi ellátást igényel. A hatévesnél fiatalabb gyereke­ket is soron kívül látják el a já­róbeteg-rendelésen. A trauma­tológiai szakrendelés a balese­ti sebészet szerves része. Két fő feladata van: a frissen sé­rült járó betegek ellátása mun­kaidőben és a baleseti ambu­lancián már ellátott betegek utókezelése. Az orvos felada­ta az, hogy a friss sérülteknél eldöntse: a betegnek szüksé­ge van-e kórházi ápolásra. Az adjunktusnő úgy tapasz­talja, hogy sérülésükkel sokan nem a járóbeteg-rendelést, ha­nem az ambulanciát keresik fel, holott a járóbeteg-rendelés feladata a kisebb zúzódások, vágások, rándulások, ficamok - vagyis a törés nélküli sérülé­sek - ellátása. Dr. Forgó Márta Dr. Forgó Márta tapasztalata szerint a betegek egy része egy-két hetes sérü­léssel - hosszabb-rövidebb ideig tartó sikertelen otthoni öngyógyítás után - keresi fel a rendelést. A traumatológus azonban ilyenkor már nem sokat tehet. A járóbeteg-szakrerfdelésen is megfigyelhetők a szezonális sérülések. Télen a csúszós utak, járdák miatt az idősek körében sok a csuklósérülés. Tavasztól őszig - tehát kerék­párszezonban - sok a bokasé­rülés (ficam, zúzódás, törés). Elszenvedői a gyerekek, akik komolyan megsérülnek csak azért, mert anyukájuk, apu­kájuk biciklijén például nincs küllővédő. Protézisek a medencében és a térdben A röntgenfelvételeken jól látszik a medencébe (a kép bal szélén) és a térdbe ültetett fémprotézis. A protézis behelyezésére azért van szükség, mert az elmeszesedett medence, illetve térd minden mozdulatnál fáj, és a beteg egy idő után elveszíti já­róképességét. A protézisek különleges, szövetbarát fémötvözetből készülnek, a traumatológus befúrja ezeket a csontba, majd speciális rögzítöaiiy^ggal rögzíti. A műtét után három-négy nappal a betegek már járnak. Szájsebészet Kecskeméten Bács-Kiskun megyében egye­dül dr. Urbán Gábor, a kecske­méti megyei kórház traumato- lógusa rendelkezik baleseti se­bészeti és szájsebészeti szak­vizsgával. A fiatal szakember Budapesten végzett a SOTE-n, 14 éve dolgozik Kecskemé­ten. Előbb általános sebészet­ből, majd baleseti sebészetből, tavaly pedig szájsebészetből szerzett szakvizsgát. Ez utób­bit a budapesti Szájsebészeti és Fogászati Klinikán. Szű- kebb szakterülete és érdeklő­dési területe a speciális arc, il­letve állkapocstörések ellátá­sa. Néhány hónapja szájsebé­szeti szakrendelés is működik a megyei kórházban, az Izsáki úti épületben lévő szájsebésze­ti részlegen. Itt találkozhatnak a betegek dr. Urbán Gáborral péntekenként, reggel 8.30-tól 12 óráig. A kórház tervei kö­zött szerepel egy szájsebészeti ambulancia létrehozása a Nyí­ri úti kórházban, hogy a műté­ti és ambuláns ellátás egy hely­re kerüljön. Távlati terv, hogy az ambuláns fogsebészeti mű­téteken és az arccsonttöröttek ellátásán kívül más szájsebé­szeti műtéteket is végezzenek a megyei kórházban, pl. száj­Dr. Urbán Gábor üregi daganatok, speciális fog­környéki betegségek, nyálmi- rigygyulladások, fogszabályo­zással nem kezelhető arcde­formitások tartoznak e körbe. A traumatológián belüli száj- sebészeti ellátás arra hivatott, hogy a balesetben roncsolt, sé­rült arcot, annak részeit műtéti úton helyreállítsa. A leggyako­ribb arcsérülések a közúti bal­eset során vagy családi perpat­varban szerzett állkapocstöré­sek, arccsonttörések, melyeket speciális mini- és mikroleme­zek beültetésével lehet helyre­állítani. A traumás szájsebé­szeti feladatok mind a sebészt, mind az altató orvost nehéz feladat elé állítják: nem ritka az olyan baleseti sérülés, ami­kor a beteg arca a felismerhe- tetlenségig roncsolódik. Ilyen esetben a meglévő stabil pon­tokból indul ki a sebész, előbb a fogsort, majd a felső állcson­tot állítja helyre. Lépésről lé­pésre bontakozik ki az arc for­mája, miközben a sebésznek ügyelnie kell a bőr alatt futó idegek helyreállítására is. A szájsebésznek ugyanis nem­csak az a feladata, hogy újból beszéd- és rágóképessé tegye a beteget, hanem az is, hogy szinte a semmiből teremtve visszaadja a beteg arcát. Baleseti ügyelet Kecskeméten a hét minden napján 24 órás szolgálatot teljesít a kecskeméti me­gyei kórház baleseti ambu­lanciája. Kedden és csütör­tökön viszont a baleseti éj­jeli ügyelet a Kecskeméti Repülőkórházban van. Ilyen kívülről egy medenceprotézis. Az eszköz alsó részét a combcsontba fa­ragja a baleseti sebész, felső részét pedig a medencecsonthoz illeszti. Dr. Kertész Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom