Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-22 / 221. szám

1999. SZEPTEMBER 22., SZERDA HAZAI TŰKOR 5. OLDAL A kormány elfogadta a 2000-es költségvetés tervezetét A kisgazda kormánytagok nem támogatták a költ­ségvetés kedden elfoga­dott végleges tervezetét. Ezt Borókai Gábor szóvi­vő közölte tegnap a kor­mányülés utáni sajtótájé­koztatón. Elmondta: Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter, valamint Homoki János honvédelmi ál­lamtitkár nemmel szavazott a büdzsé tervezetére, míg a má­sik két kisgazda kormánytag tartózkodott. Borókai Gábor beszámolója szerint Torgyán József a korábbi 413 milliárd forinttal szemben 413,1 milli­árd forintot tartott szükséges­nek tárcája számára a jövő év­ben. Járai Zsigmond pénzügymi­niszter azt közölte a sajtótájé­koztatón, hogy nem lát lehető­séget a sarokszámok komo­lyabb megváltoztatására, így várhatóan a kormány nem is támogat majd ilyen módosító javaslatokat. A költségvetési tervezetről szólva Járai Zsigmond el­mondta: a kabinet 4-5 százalé­kos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánnyal és 6-7 százalékos inflációval számol a jövő évben. Közölte: ez utóbbi számmal kapcsolatban kételyek is meg­fogalmazódtak a kormányülé­sen, álláspontja szerint azon­ban elképzelhető, hogy az energia olcsóbb lesz 2000-ben. Borókai Gábor beszámolója szerint Surányi György jegy­bank-elnök a tavalyinál jobb­nak és megbízhatóbbnak ne­vezte a most elfogadott költ­ségvetést. A törvényjavaslatot a kormány szeptember 24-én nyújtja be a.parlamentnek.- Orbán Viktor miniszterel­nök keddi találkozójukon azt közölte Surányi György jegy­bank-elnökkel, hogy az MNB monetáris politikája egybevág a kormány elképzeléseivel - számolt be a megbeszélésről Borókai Gábor.- A kormány keddi ülésén döntés született arról, hogy a kabinet mely módosító javas­latokat támogatja majd az adó­törvények vitája során - közöl­te Járai Zsigmond pénzügymi­niszter. Tájékoztatásából kiderült, hogy a kormány egyetlen el­lenzéki módosító javaslatot sem támogat. Összesen egyébként 260 mó­dosító indítványt nyújtottak be az adótörvényekhez a képvise­lők, amelyek legnagyobb része a jövedéki adót és az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályozást érinti. A pénzügyminiszter beszá­molója szerint nem kapott kor­mánytámogatást Font Sándor MDF-es képviselő indítványa, amely szerint 5 millió forintos jövedelem felett 50 százalékra emelkedett volna a személyi jövedelemadó kulcsa. A kabi­net nem értett egyet a képvise­lő gazdasági reklámadó beve­zetésére vonatkozó javaslatá­val sem. Elutasította a kor­mány Csúcs László kisgazda képviselő indítványát is, ami a biztosítási adó elhagyását kez­deményezte. A kabinet nem támogatott egyetlen olyan indítványt sem, amelyik a borra vonatko­zó jövedéki adó fizetésével kapcsolatban jelentett volna könnyítést. Egyetértett vi­szont azzal, hogy a jövőben csak igazolással vehessék ki a munkavállalók 3 napos beteg- szabadságukat. Kisebbségpolitika Cél az anyanyelvi oktatás megszervezése Nemcsak a jelenlegi és az előző kormányok elhatározása, ha­nem az egész magyar társada­lom ereje, türelme és elkötele­zettsége kellett ahhoz, hogy a hazai kisebbségpolitikát Euró- pa-szerte példaértékűnek te­kintsék. Az eredmények mellett természetesen vannak még hiá­nyosságok, amelyek megoldá­sához politikai akarat szüksé­ges - állapította meg a kisebbsé­gi hivatal elnöke. Magyarország kisebbségpoli­tikája tíz éve törésektől mentes, egyenes ívelésű, így példaérté­kű lehet más államok számára is - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal elnöke azt követően, hogy az Ország- gyűlés emberi jogi bizottsága megtárgyalta a kisebbségek helyzetéről s^óló kormányzati jelentést. A Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke legfonto­sabb feladatnak a kisebbségi nyelveken történő oktatás biz­tosítását tekinti. A kormányzat jelentős erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a cigányság színes, sokoldalú kultúrája öröklődjön, mindeközben le­vetkőzhessék rendkívüli mérté­kű anyagi-életmódbeli elmara­dottságukat. Doncsev Toso sze­rint minderre legkevesebb 30 év szükséges. Ennyi idő nem kell viszont ahhoz, hogy a kisebbsé­gi törvényben foglaltak, neve­zetesen a kisebbségek parla­menti képviselete megvalósul­jon. (horváth) A kormányfő és két bizottság is meghallgatta Surányit MNB: vétlen a jelenlegi vezetés? Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága, valamint számvevőszéki bizottsága tegnap általános vi­tára alkalmasnak találta a Magyar Nemzeti Bank 1998. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, amelyet Surányi György, a jegybank elnöke terjesztett elő. Az elnök a kor mányülós szünetében négyszemközti megbeszélést foly­tatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A költségvetési és pénzügyi bi­zottság ülésén az MNB leány­bankjának, az osztrák CW Banknak 70 milliárd forintos vesztesége került reflektor- fénybe. Kormánypárti képvise­lők arra keresték a választ, mi­ért csak ez év tavaszán tájé­koztatta a jegybank a parla­mentet és a közvéleményt a veszteségről, és miért csak szeptember 13-án tettek felje­lentést a bank vezetői a bécsi pénzintézet öt korábbi vezető­je ellen. Surányi György a kép­viselők kérdéseire válaszolva elmondta, a veszteségek feltá­rására igen rövid idő állt ren­delkezésre, és a tavaszinál ko­rábbi bejelentés ártott volna az ország nemzetközi pénzügyi megítélésének. Ez pedig «oda vezethetett volna, hogy a bécsi betétesek megrohanják a CW Bankot, ami schilling-százmil- lióknak megfelelő forintjába került volna a magyar adófi­zetőknek. Surányi György hangsúlyozta, Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint sem terheli szakmai vagy erkölcsi felelősség a jegybank jelenlegi vezetését. Orbán Viktor miniszterel­nök, miután a kormányülés szünetében megbeszélést foly­tatott a jegybank elnökével, el­mondta: a kormány nem kíván a CW Bank ügyében semmit sem tenni, mivel nincs rá ha­tásköre. Orbán szerint Surányi György esetleges felelőssége pedig nem tartozik a kabinet­re, ezzel a parlament foglalko­zik. A CW Bank ügyét kivizs­gáló albizottság felállításáról a költségvetési és pénzügyi bi­zottság három hét múlva sorra kerülő ülésén dönt majd. Torgyán zsarol, de tudja, hol a határ A koalíciós felek egymásrautaltsága miatt - Torgyán Jó­zsef sajátos akciója ellenére - szinte kizárt, hogy felbo­ruljon a Fidesz-FKGP szövetség - mondja Csizmadia Er­vin. A politológus ezzel együtt úgy véli: a nyugati demok­ráciákban is szokatlan, hogy egy miniszter rövidebb- hosszabb időre átengedje székét államtitkárának. Mint ismeretes, a földművelési és vidékfejlesztési miniszter kilátásba helyezte, hogy a tár­cájának régóta követelt 413 milliárdos támogatás elnyeré­se érdekében miniszteri széké­ből képviselői helyére ül át, s onnan mondja el érveit a Ház­nak. A politológus szerint Torgyán azért kényszerülne erre a lépésre, mert kormány­tagként másképp nem torpe- dózhatná meg a minisztertár­sai által támogatott 250 milliár­dos költségvetési javaslatot. Csizmadia Ervin úgy véli: jogilag lehetséges, még ha igen szokatlan is, hogy egy minisz­ter átmeneti időre átadja szé­két politikai államtitkárának - esetünkben Torgyán Szabadi Bélának. Mivel a szabályok megengedik, hogy akadályoz­tatás, például külföldi út vagy betegség esetén a kormánytag a helyettesét küldje el maga helyett a kabinet ülésére, illet­ve a politikai államtitkár vála­szoljon a parlamenti interpel­lációkra, a kisgazda miniszter egyéb elfoglaltságra hivatkoz­va egy időre nyugodtan előny­ben részesítheti képviselői mi­voltát. A „helycserés támadás” a politológus szerint két ok mi­att sem fog kormányszakadás­hoz vezetni. Egyrészt azért, mert - ahogy ez lenni szokott - Torgyán az utolsó pillanatban kompromisszumot köt majd a miniszterelnökkel, másrészt azért, mert a Fidesznek is és a kisgazdapártnak is elemi érde­ke a többségi kormányzás fenntartása. Ez utóbbi tény magyarázza, hogy noha várha­tóan az MSZP is megszavazná a 413 milliárdos támogatást, a két párt hosszú távú együtt­működésének alig van esélye. Takács Mariann A közalkalmazottak keveslik bérüket A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma keddi or­szágos értekezletén a kor­mány jövő évi költségvetés- tervezetének a közalkalma­zottakra vonatkozó fejezetét tárgyalta meg a mintegy 300 küldött. Az eredmény egy ál­lásfoglalás, amelyet elkülde­nek a miniszterelnökhöz, a gazdasági, valamint a pénz­ügyminiszterhez. Követelé­sük 11-12 százalékos béreme­lést tartalmaz a 2000. évre. A SZÉF álláspontja szerint 2000-ben nem ismétlődhet meg az, ami az idén, vagyis, hogy a kormány befagyasztja az illetményalapot. Fehér Jó­zsef, a SZÉF alelnöke lapunk­nak elmondta:- A szakszervezetek biza­lommal várták a tavaly meg­választott kormány intézke­déseit. Már a múlt év végére bebizonyosodott, hogy ez hi­ba volt részünkről. Az érdek- egyeztetés megszűnt, dacára az erről szóló törvények tar­talmának. Ami a mintegy 800 ezer közalkalmazott bérét il­leti, drámai a helyzet. A reál­keresetük, vagyis a bérük vá­sárlóértéke 60 százalékkal kevesebb, mint az EU-tag- országokban általában. Mi ezt az állapotot tűrhetetlen­nek tartjuk, s ezért a kor­mány által tervezett 8,25 szá­zalékos bérnövekedést nem fogadjuk el.- Az önök által megfogalma­zott állásfoglalásban mit tu­datnak az érintettekkel?- Mi a keresetek reálszinten tartását kérjük, s szerintünk ehhez 11-12 százalékos kere­setnövekedés szükséges 2000­ben. Ráadásul mi ezt csak úgy tudjuk elfogadni, ha a költség- vetés külön forrásként adja át a szférának, ugyanis a szak- szervezetek a létszámcsök­kentésből származó bérnöve­kedést sem tekintik alternatí­vának. Mi ezek alapján szeret­nénk a kormányzati oldallal tárgyalni.- Mit tesznek, ha kéréseik, követeléseik nem találnak meghallgatásra?- Pontos menetrendet erről még nem tudok mondani, és a meglepetés ízét sem szeret­nénk elvenni. Az bizonyos, hogy ésszerű javaslatokat fontolóra veszünk, de a 8,25 százalék nem maradhat. A- mennyiben nem kapunk érté­kelhető javaslatot, kénytele­nek leszünk mi is keményebb eszközökhöz folyamodni. Összehangolt munka. Az Or­szággyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága keddi ülésén elfogadta Sümeghy Csaba (Fidesz) alelnök javasla­tát, hogy az érintett minisztéri­umok összehangoltan dolgoz­zanak ki előterjesztést a Mun­kaerő-piaci Alap hatékonyabb felhasználására. A magánnyugdíj-pénztári rendszer választhatóságának augusztus 31-i határidejéig a gazdaságilag aktív népesség­nek csaknem a fele, mintegy 2 millió dolgozó döntött úgy, hogy a vegyes finanszírozású rendszert választja - közölte Radnai György, az Állami Pénztárfelügyelet elnöke ked­den, budapesti sajtótájékozta­tóján. Javaslatok. A magyar parla­menti jog fejlesztéséhez kíván hozzájárulni Vastagh Pál az Országgyűlés vizsgálóbizottsá­gairól szóló előterjesztésével, és az ehhez kapcsolódó alkot­mánymódosítási javaslatával - közölte kedden a szocialista frakcióvezető-helyettes. A ja­vaslatok célja az, hogy a jövő­ben a kormánytöbbség ne aka­dályozhassa meg eljárási mód­szerekkel vizsgálóbizottságok felállítását. Összefogás. A 3200 hazai ön- kormányzat és azok szövetsé­geinek összefogására, haté­kony fellépésére van szükség ahhoz, hogy meghiúsuljon a tanácsrendszer újjáélesztése; ehhez vezet ugyanis, ha a kor­mány 25 százalékra csökkenti a településeknél maradó szja- részt - mondta Demszky Gá­bor egy keddi nemzetközi konferencián. Szaporodó jogsértések. A vám- és pénzügyőrség augusz­tus végéig csaknem 13 ezer esetben, mintegy 40,5 milli­árd forint értékben derített fel jogsértést, ami 1998 azonos időszakához képest esetszám­ban 20, értékben 51,4 százalé­kos növekedés - közölte teg­nap Bencze József dandártá­bornok, a VPOP rendészeti főigazgatója. Könyvvásár. A frankfurti sze­replés akár 15 évre meghatá­rozhatja, befolyásolhatja a ma­gyar kultúra helyzetét Nyugat- Európában és a világban - je­lentette ki Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazga­tási államtitkára kedden, a könyvvásár végleges magyar programjának elkészülte alkal­mából. Felfüggesztés. Az Antenna Hungária Rt. (AH) üzleti prob­lémák miatt szerdán éjféltől felfüggeszti a HBCO cégcso­porthoz tartozó MSat és Szív Tv műsorainak műholdas su­gárzását - közölte az AH ked­den. Dráma. A Szexvizsgálatot követelnek című újságcikk alapján kellett darabot írnia a József Attila Színházban a magyar dráma napján, kedden reggel kezdődött íróverseny bárom résztvevőjének, Kornis Mihálynak, Fábry Péternek és Egressy Zoltánnak (képünkön). Az újságcikk arról szólt, hogy szexvizsgálatnak vetették alá a 7. Afrikai Játékokon elsöprő győzel­met aratott nigériai súlyemelőnőket. FOTÓ: FEB-KÖRMENDI Kétszáz üres zsebű örmény szerencsére vár Algyő határában Kétszáz örmény férfi tölti napjait Algyő határában. A ti­szai híd környékén várnak sorsuk jobbra fordulására - tá­jékoztatta a sajtót Vígh Vik­tor, Székkutas polgármestere. Még szeptember 16-án je­lent meg a községben egy fér­fiakkal telezsúfolt autóbusz. Az örmény utasok szerint két nappal korábban Záhonynál lépték át a határt. Hat busz szállította őket. Érvényes útlevéllel rendel­keznek, tartózkodási engedé­lyük szeptember 29-éig szól. Vezetőjük, aki külön mikro- busszal érkezett az országba, Debrecenben maradt az egyik lerobbant autóbuszszal. Az örmények azt mondták, hogy Jugoszláviába tartanak, ahol építkezésen fognak dolgozni. Vezetőjük - aki szerintük a ví­zumot intézi számukra - az­óta sem jelentkezett, az em­berek pedig az öt üzemképes járművel az algyői hídnál tá­boroztak le. Az orosz nyelvet beszélő polgármester megtudta az ör­ményektől, hogy vezetőjük in­duláskor személyenként 250 dollárt kért tőlük. Miután a fér­fiaknál egy magyar vállalkozás nevét, címét s telefonját feltün­tető értesítés van, Vígh Viktor felhívta a papírokon megjelölt céget, ám annak vezetője az emberekről semmit nem tud, szerinte visszaéltek a vállalat okmányaival. A polgármester mindezek­ből arra következtetett, hogy az örmények bűncselekmény áldozatai lettek. Helyzetükről tájékoztatta a rendőrséget és néhány hivatalt, de miután a férfiaknak magyarországi tar­tózkodása egyelőre nem sza­bálytalan, nem tudnak velük mit kezdeni - mondta Vígh Viktor. Az örményeknek idő­közben elfogyott a pénzük, élelmük, a környező települé­sektől kapnak támogatást. Vígh Zoltán kedden a Kül­ügyminisztériumhoz fordult segítségért az örmények hely­zetének rendezésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom