Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

1999. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Tíz éve nyílt meg a magyar-osztrák határ }yAz akkori kormánytényezők és a reformerők közös diadala volt” A magyar-osztrák határnyitás 10. évfordulója alkalmá­ból megemlékezést tartottak a Parlamentben. Az Or­szággyűlés ünnepi rendezvényére meghívást kapott többek között Hans-Dietrich Genscher volt német kül­ügyminiszter, Franz Vranitzky egykori osztrák kancel­lár és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, valamint Horn Gyula (10 esztendeje külügyminiszter), Németh Miklós és Boross Péter volt magyar kormányfők, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Kovács László, az MSZP és Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, továbbá más közjogi méltóságok. Gerhard Schröder, Orbán Viktor és Viktor Klima. FOTÓK: FEB/DIÓSI IMRE Az ünnepségsorozat bevezetése­ként Göncz Árpád 11 személyt állami elismerésben részesített, az indoklás szerint a Magyar Köztársaságnak tett szolgálatu­kért, amellyel a magyar demok­rácia megszületését és a jaltai vi­lágrend összeomlását megelőző első történelmi jelentőségű ese­ményt, a Páneurópai Pikniket és a vasfüggöny áttörését lehetővé tették. Az államfő ebből az alka­lomból kifejtette: „Egy kor­mányzati döntés akkor hiteles, ha a népi támogatása is megvan. Az elmúlt évek hitelesítették az akkor megtett lépéseket”. Történelmet írtunk „A tíz évvel ezelőtti események Magyarországnak az európai kö­zösséghez való csatlakozását eredményezték, azt, hogy az or­szág immár a NATO tagjává vált, és csatlakozási tárgyaláso­kat folytat az Európai Unióval” - hangsúlyozta Gerhard Schrö­der német kancellár, amikor Göncz Árpád köztársasági el­nökkel folytatott megbeszélést. Az államfő ugyancsak fogadta Viktor Klíma osztrák kancellárt. „Ritkán adatik meg, hogy egy kis ország egyetlen évszázad alatt kétszer is beleszólhat a vi­lág történelmébe” - hangsúlyoz­ta a^elnök, utalva äz >1956: évi forradalomra és a tíz évvel ez­előtti határnyitásra. A német és az osztrák szövet­ségi kancellár, valamint a ma­gyar miniszterelnök ünnepi be­szédet mondott az évforduló al­kalmából rendezett megemléke­zésen pénteken, az Országház­ban. Gerhard Schröder beszédé­ben felidézte: „Tíz évvel ezelőtt a keletnémet polgárok - a falak és a szögesdrótok mögött eltöl­tött 40 esztendő után - a ma­gyarországi kitérővel először tá­vozhattak Nyugatra. Néhány hónap múlva a világ legcsú­nyább építménye, a berlini fal összeomlott az emberek szabad­ságvágya alatt.” Gorbacsov szerepe A kancellár rámutatott: a mene­kültek kiengedéséről hozott bá­tor döntés történelmi következ­ménye a német egység volt, ami nem lett volna lehetséges Ma­gyarország nélkül. Gerhard Schröder felidézte Mihail Gorba­csov akkori szovjet vezető szere­pét is, aki „éleslátással járult hozzá ahhoz a változáshoz, amelyet 1953-ban még a szovjet páncélosok tapostak el”. Hang­súlyozta ugyanakkor: a berlini falat a keletnémet polgárok bá­torsága döntötte le. Viktor Kiima kifejtette: tíz esztendeje sokan nem tudták el­képzelni, hogy az úgynevezett háború utáni rendben valami megváltozhat. Az osztrák kan­cellár álláspontja szerint a törté­nelmet azok a bátor emberek csinálták, akik az 1989 előtti de­mokratikus mozgalmakban Szembefczálltak a rendszerrel. Szólt arról is, hogy a hideghábo­rú mély nyomokat hagyott és nagy károkat okozott. Ezzel kapcsolatban példaértékűnek nevezte az elmúlt 10 évet a ma­gyar-osztrák kapcsolatok újjá­építésében. A kancellár állás­pontja szerint állandó figyel­meztetés az Európai Unió szá­mára, hogy nem szabad új vá­lasztóvonalakat építeni - látha­tatlant sem -, mert azok is ugyanolyan fájdalmat okozhat­nak, mint a kőből és szögesdrót­ból épültek. Orbán Viktor kifejtette: „Egy évtized elmúltával is felkavar mindannyiunkat, ha arra gondo­lunk, hogy miféle rendszer volt az, ahol az emberek biztos mun­kájukat, mindennapjaik nyugal­mát, életük minden eredményét gondolkodás nélkül maguk mö­gött hagyták a szabadságért. A 10 évvel ezelőtti események be­bizonyították: sem a történelem rendje, sem az emberi természet nem tűri el az ilyen világot.” Hozzáfűzte: „1990 előtt joggal lehetett mondani, hogy amíg a brandenburgi kapu zárva van, addig a németkérdés nyitott. Ma ugyanilyen joggal mondhatjuk azt, hogy amíg az Európai Unió zárva van, addig az európai kér­dés nyitott”. A csatlakozás rajtja „Itt az ideje annak, hogy Ma­gyarország és a közép-európai országok részévé váljanak az egységes Európának, hasonlóan ahhoz, ahogy a magyar határnyi­tással elinduló folyamat eredmé­nyeként a két Németország egyesülésével az NDK is egy csapásra csatlakozott Európá­hoz” - mondta Göncz Árpád pénteken, a Parlament kupola­termében, az ünnepség vendégei számára adott fogadáson. A köztársasági elnök a határnyi­tást az akkori miniszterelnök és külügyminiszter, valamint az or­szág reformerőinek kollektív si­kereként értékelte. „Ausztria mindig is támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását” - hangsúlyozta Viktor Kiima osztrák kancellár az Orbán Viktor miniszterelnök­kel és Gerhard Schröder német kancellárral közösen tartott saj­tótájékoztatón. Leszögezte: az Unió jogosan döntött amellett, hogy a belépési folyamatot indi­vidualizálja, így Magyarország­nak nem kell bevárnia a csatla­kozással más országokat. Az osztrák kancellár hangot adott azon véleményének, hogy Ma­gyarország jól halad a csatlako­zás felé vezető úton. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a 2002-ben meghatározott határidő nem az unió számára megfogalma­zott igény, hanem saját maga elé kitűzött cél. „Magyaror­szágnak 2002-re készen kell áll­nia arra, hogy az Unió számára befogadható legyen” - szögez­te le a miniszterelnök. * „A német kancellárral folytatott megbeszélésemen nem került szóba az MSZP és a Fidesz vi­szonya” - mondta Kovács Lász­ló, az MSZP elnöke, miután pénteken a Parlamentben talál­kozott Gerhard Schröderrel, a Németországot kormányzó koa­líció nagyobbik pártjának, az SPD-nek az elnökével. „A csatát itthon, magunknak kell megvív­ni, nem szükséges segitségül hív­ni a külföldi, kormányzó szociál­demokrata pártjokat, ugyanis ez az országnak esetleg ártana”. Hozzáfűzte az integráció kér­déskörét illetően nincs különb­ség az MSZP és a kormány ál­láspontja között. Kovács László a délután fo­lyamán találkozott Viktor Kiimával is, aki az Osztrák Szo­ciáldemokrata Párt vezéreként irányítja a bécsi kabinet munká­ját. Az osztrák testvérpárt elnö­ke - remélve, hogy az október 3- ai általános választásokon ismét sikerül első helyen végezniük - biztosította a magyar politikust: az SPÖ és személy szerint ő ma­ga mindent megtesz azért, hogy hazánk átvehesse az osztrák uni­ós csatlakozás tapasztalatait, éshozzásegitsen minket a tagfel­vételhez. Kötetlen program a Várban, a Szent György téren. Fordulat a benesi dekrétumok ügyében Teljes körű kárpótlás jár Egy nappal azt követően, hogy Milos Zeman cseh kormányfő úgy nyilatko­zott: Prágának nem áll szándékában a még ér­vényben lévő, de gyakorla­tilag nem hatályos benesi dekrétumok visszavonása, érdekes fordulat követke­zett be. Visszakaphatják ingó és ingatlan vagyonukat azok a német és ma­gyar nemzetiségű cseh állampol­gárok, akik ezt a második világhá­ború utáni benesi dekrétumok alapján veszítették el, és megfelel­nek a hatályos kárpótlási törvény előírásainak. A csehországi kár­pótlási ügyekben fordulatot jelen­tő döntést csütörtökön hozta meg a brünni székhelyű cseh al­kotmánybíróság. Ivana Janú, az alkotmánybíró­ság alelnöke kifejtette: a német és a magyar származású személye­ket a háború után megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól, s ezzel együtt vagyonuktól is. Egy részük később ugyan bebizonyi- totta, hogy a náci megszállás alatt nem vétett a köztársaság ellen, de a vagyonukat már nem kapták vissza, mert a kommunisták ke­rültek hatalomra, akik a vagyont mindenkitől elvették. Az alkotmánybíróság Marian Dlouhy és Ivana Nováková megke­resésére hozta meg döntését. Ők azért fordultak jogorvoslatért az alkotmánybirósághoz, mert már hét éve nem tudják visszaszerezni vagyonukat: 1992-ben egy bíróság visszaadta ugyan nekik az elkob­zott földjeiket, de az azokon lévő ingatlanokat nem. Ez ügyben for­dultak végül is az alkotmánybíró­sághoz. Janú szerint az embere­ket nem lehet megkülönböztetni azért, mert vagyonukat lényegé­ben ugyanolyan körülmények kö­zött veszítették el, mint mások. Jól halad a felkészülés Tegnap nyílt meg a BNV A 103. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) méltó a hagyomá­nyokhoz, és mutatja a gazdaság lehetséges fejlődését - hangsú­lyozta Chikán Attila gazdasági miniszter, pénteken a rendezvény megnyitóján a kőbányai vásárvá­rosban. Á szeptember 19-ig nyit­va tartó BNV-n 860 kiállító több mint 32 ezer négyzetméteren mu­tatja be kínálatát. A megnyitón Chikán Attila miniszter szólt a vásár gazdag szakmai és közönségprogramjai­ról, rámutatva, hogy a fogyasztó- védelemmel foglalkozó témák az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a mostani BNV-n. Az utóbbi években a jogi szabá­lyozás területén Magyarország nagyot lépett előre az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Er­ről Michael Lake, az Európai Bi­zottság Magyarországi Delegáció­jának vezetője is elismerően nyi­latkozott. Michael Lake a tör­vénykezés területén elért eredmé­nyekre utalva úgy vélekedett, hogy a magyarországi fogyasztó- védelem rövid időn belül EU-kon- formmá válhat. Hazánk teljes jo­gú EU-taggá válásának időpontját azonban nem határozta meg pon­tosan. Véleménye szerint Magyar- ország 2001 végére teljesiteni fog­ja a csatlakozás feltételeit. Biztonságban érezheti magát az Európai Unióban az, aki meg­vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Ha úgy érzi, be­csapták és a pénzéért nem azt a minőséget kapta, amit az eladás­kor ígértek neki, számos lehető­sége van sérelmének orvoslására. Nyugat-Európában a fogyasztók védelmének egyik legelterjedtebb módja az úgynevezett békéltető testületek segítségül hívása. Ez az intézmény, amelyben a gyártók és a fogyasztók érdekeit védő he­lyi szervezetek képviseltetik ma­gukat, lehetővé teszi, hogy a hosszadalmas birósági pereske­dést elkerülve vizsgálják ki a vá­sárlói panaszokat. Garai István, az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület igazga­tója kiemelte a civil szervezetek jelentőségét, amelyek az érdek- képviseletben és az oktatásban játszhatnak nagyobb szerepet, ám Magyarországon még sokkal kisebb a befolyásuk, mint Nyu­gat-Európában. (wilk) Martonyi Finnországban Helsinki programja kereté­ben Martonyi János külügy­minisztert fogadta Martti Ah­tisaari finn köztársasági el­nök. Martonyi János elismerését fejezte ki azért a meghatározó szerepért, amelyet Ahtisaari elnök a koszovói válság ren­dezésében játszott. Hangsú­lyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja az önálló eu­rópai biztonsági és védelmi háló kialakítását, emellett a- zonban a magyar külpolitika változatlanul fontosnak tartja a transzatlanti elkötelezettség érvényesülését, a transzat­lanti együttműködés fenntar­tását is. Hírek röviden Veszélyben a világörökség cím? Politikai színezetű dolgok, problémák nem befolyásolhat­ják az UNESCO Világörökségi Bizottságának döntéshozó tes­tületét a novemberi marokkói konferencián, amelyen a Horto­bágyi Nemzeti Park világörök­ségi emlékhelyek sorába törté­nő felvételéről is döntenek - mondta Visy Zsolt, a kultusz- tárca helyettes államtitkára. Visy emlékeztetett: az UNES­CO Világörökségi Bizottságá­nak héttagú testületé a nyár fo­lyamán sikeresnek ítélte a ma­gyar előterjesztést. Drogellenes kampány Az Oktatási Minisztérium szep­tember végén minden általános és középiskolába eljuttatja azt az ingyenes egységcsomagot, amely a drogokkal kapcsolatos lényeges tudnivalókról tájékoz­tatja a diákokat, illetve a peda­gógusokat - közölte Brassói Sándor, a tárca illetékese. Az in­tézményekhez külön tájékozta­tó füzetet küldenek a drogtör­vénnyel kapcsolatos informáci­ókról a pedagógusoknak, és kü­lön anyagot kapnak a diákok. Tanévnyitó közgyűlés Az egyetemekre és főiskolákra most belépő első évfolyamos hallgatók reményeink szerint végzéskor már egy olyan Ma­gyarországon kezdhetik meg pályafutásukat, amely az Euró­pai Unió teljes jogú tagja - fo­galmazott Pokomi Zoltán okta­tási miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem 365. ünne­pélyes tanévnyitó közgyűlésén. Táppénzvita: csak az első 40 nap nehéz Az Országgyűlésben lezárult az adók, járulékok és egyéb költségvetési befizetések tervezett változtatá­sairól szóló törvénytervezetek általános vitája. Tegnap a társadalombiztosítási járulékokról, az alkalmi mun­kavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és a táp­pénzszabályok változásáról mondták el a véleményü­ket a felszólalók. Jövőre a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó 33 százalé­kos tb-járulékot fizet a dolgo­zó után, akárcsak az idén. A biztosított dolgozó kicsit job­ban jár, mert a korábban tör­vényben rögzített kilencszáza­lékos nyugdíjbiztosítás helyett az idei nyolcszázalékos szin­ten marad az ő része. Aki magánnyugdíjpénztár tagja, az 2 százalékot fizet a társada­lombiztosításnak és 6 százalé­kot tagdíjként a nyugdíjpénz­tárnak. A most még hatályos előírás szerint 1 és 8 százalék lett volna ez az arány, de a költségvetés szorult helyzete arra kényszeritette a kor­mányt, hogy a magán- nyugdíjpénztár-tagok befizeté­seinek a tervezettnél nagyobb hányadát juttassa a társada­lombiztosítási nyugdíjalapba. A mai nyugdijakat is ki kell ugyanis fizetni valamiből, és a rendszerből kivont és a nyug­díjpénztárakba befizetett ösz­szeget a költségvetésnek kell pótolnia. Kedvező változás lesz, hogy a magánnyugdíjpénztárakba történő belépés szempontjá­ból pályakezdőnek minősül­nek azok is, akik iskolarend­szerű nappali tanulmányaik után munkába állnak, de ko­rábban már dolgoztak, példá­ul a nyári szünidőben. Az egyéni vállalkozó a jövő évtől negyedévenként fizetheti be tb-járulékát az eddigi havi kö­telezettség helyett. A törvénytervezet 40 naptá­ri napra emelné azt az időtar­tamot, ameddig a munkáltató­nak kell megfizetnie a táp­pénzt, a további napok pedig a társadalombiztosításra há­rulnának. A fideszes képvise­lők azonban jelezték, hogy itt igen csekély központi haszon­nal igen nagy társadalmi el­lenállás áll szemben, így szak­értők bevonásával új megoldá­son dolgoznak. Az alkalmi munkavállalói törvény ez idáig kizárólag a magánszemélyek számára te­remtette meg azt a lehetősé­get, hogy alkalmi munkaválla­lót foglalkoztassanak. Az igény azonban nagyobb. A ja­vaslat ezért bővíti az alkalmi munkavállalói könyvvel törté­nő foglalkoztatásra jogosult munkáltatók körét, például a mezőgazdasági nagyüzemek­kel, a kisvállalkozás méretű betéti társaságokkal, a kft.- kkel és a társasházakkal. (simonffy)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom