Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

1999. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Éjfélkor ütött az óra Vonatindulás előtt tudakozódjunk! Mire e sorok megjelen­nek, már eldőlt, hogy eredményes volt-e az au­gusztus 26-án reggel 5 órai kezdettel Jelzett vas­utassztrájk előtti utolsó érdekegyeztetés. A béral­ku jegyében, közvetítők bevonásával zajló tárgya­lás elméletileg 25-én éjfé­lig tarthatott. Tegnap esti lapzártánkkor csu­pán annyi volt bizonyos, hogy a MÁV és a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete vezetői az esetleges munkabeszüntetés alat­ti még elégséges szolgáltatásról folyó egyezkedésben mindvégig két malomban őröltek. Az Rt. ja­vaslatát - miszerint a forgalom­ban hagyott járatok mennyiségét a munkavállalók és a sztrájkot tá­mogatók arányában határozzák meg - a VDSZSZ elutasította. A szakszervezet az ajánlatnak legfeljebb a feléről tárgyalt volna. Amiben továbbra sincs vita: a sztrájk egyetlen napja mintegy 100 millió forintot visz el a fize­tésekre, jutalmazásokra, nem utolsósorban a műszaki fejlesz­tésre is fordítható kasszából. Mindkét oldalon valamelyest engedtek viszont a vasutasok a Munkaügyi Közvetítői és Döntő­bírói Szolgálat segítségével folyó alkuban. Kukely Márton vezér- igazgató vállalta, hogy a 4 száza­lékos teljesítményjutalmazásba bevontak körét 2000. január el­sejétől bőviti. ígéretet tett arra is, hogy a MÁV szorult anyagi hely­zete ellenére kifizeti a 1,5 száza­lékos év végi teljesítményjutal­mat. Gaskó István, a VDSZSZ el­nöke kijelentette: kész a kompro­misszumra, elfogadja, ha 17,96 százalékos alapbéremelés csak szeptember elsejétől lesz. A MÁV Rt. arra kérte a lakos­ságot, bogy a rádióból és a televí­zióból kövesse nyomon a fejle­ményeket. A miskolci vasút-igaz- gatóság közölte: saját területén mindenképpen biztosítja a sze­mélyszállítást, és a sztrájkolók helyett más vasutasokat állít be a forgalom levezénylésére. (cs. b.j.) Lányrabló ukránok A rendőrség Budapesten a Kele­ti pályaudvaron hétfőn elfogott három ukrán állampolgárt, egy 43 és egy 25 éves férfit valamint egy 24 éves nőt, mert még júni­us 29-én két 24 éves ukrán nőt elraboltak, szabadon bocsátásu­kért váltságdíjat követeltek, majd mikor pénzt nem kaptak prostitúcióra kényszerítették ál­dozataikat. A lányrablók a Kele­ti pályaudvarról vitték el erő­szakkal a két ukrán nőt, XI. ke­rületi Lágymányosi út 4. szám alatti lakásukba és ötezer ameri­kai dollárt kértek szabadon bo­csátásukért. Áldozataik a vált­ságdíjat nem tudták kifizetni, ezért mindkettőjüket prostitúci­óra kényszerítették. Mintegy há­rom héttel elrablásuk után az egyik ukrán lánynak sikerült megszöknie és a rendőrségen feljelentette elrablóit. Tárgyalások a bősi kérdésről Nem szűnt meg a folyamatos kapcsolattartás nyáron sem a bősi üggyel foglalkozó magyar és szlovák tárgyalódelegáció között - tájékoztatta Bartus Gá­bor, a dunai kormánybiztosi titkárság főtanácsadója tegnap a sajtót. A szakember elmondta, a közel­múltban küldtek választ a szlo­vákok által májusban feltett hat kérdés közül háromra. A továb­bi három kérdésre a most ké­szülő - a közös üzemeltetésre vonatkozó - részletes magyar ja­vaslat ad majd választ. Híd - szomszédok között Parafálták az Eszter- gom-Párkány közötti hídról szóló megállapo­dást a szakértők a ma­gyar-szlovák alapszerző­dés keretében működő Infrastruktúra vegyes bi­zottság harmadik ülésén szerdán, Budapesten. A magyar kormány már megad­ta az aláíráshoz szükséges fel­hatalmazást, a szlovák kor­mány pedig a jövő héten tárgyal a dokumentumról. A hid újjá­építésének költségeit a két fél közösen viseli. A megállapodás szerint a hi­dat 2000-ben kezdik el építeni és 2001 decemberéig készül el. Gyurkovics Sándor, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára közölte: a II. világhábo­rúban megsérült Mária Valéria- híd újjáépítése az előzetes szá­mítások szerint 6,5 milliárd fo­rintba kerül, ebből a magyar fél­re jutó összeg 3 milliárd forin­tot tesz ki. Sztrájkveszély az egészségügyben Több hete húzódik a dolgozók bérköveteléseiről folytatott érdemi tárgyalások megkezdése a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen. A szakszervezet közben már a sztrájk Idején is szükséges minimális betegellátási szolgáltatások köréről tárgyal az egyetem vezetésével. Az egyeztetések lezárulása után, szeptember elején pedig kész egy hosz- szabb sztrájkra, amelyhez más intézmények dolgozói is csatlakozni fognak. A SOTE gazdálkodását felügyelő kincs­tári biztos továbbra is az egyetem adósságainak lefaragá­sához köti a béremelési követelések teljesítését Más országos és megyei egész­ségügyi intézmények is csatla­koznak a SOTE sztrájkjához, ha arra sor kerül - mondta el la­punknak dr. Kóbor András, az egyetemi sztrájkbizottság he­lyettes vezetője. A sztrájk felté­tele az, hogy a dolgozók és az egyetem vezetése előzőleg meg­állapodjon azokról a minimáli­san szükséges szolgáltatásokról, amelyek a betegek ellátásához a demonstráció idején is elenged­hetetlenek. Július eleje óta várja a szakszervezet, hogy az egye­tem vezetése béremelési javasla­tot tegyen: ha továbbra sem ül­nek le velük tárgyalni, akkor szeptember elején sztrájkba lép­nek. Pálok László kincstári biz­tos szerint az egyetem vezetésé­től függ, hogy emelhető-e a dol­gozók bére vagy sem. A biztos takarékossági javaslatát a jövő héten fogja tárgyalni az alkalmi bizottság. Ä programcsomag Pálok László tájékoztatása sze­rint várhatóan több százmillió forintos megtakarítást és lét­számleépítést fog javasolni a SOTE vezetésének. Ennek elfo­gadása a bértárgyalások meg­kezdésének feltétele. Romics László, az egyetem rektora sze­rint az amúgy is alulfinanszíro­zott SOTE nem tud több száz­millió forintot megtakarítani csak azon az áron, ha bezárnak egyes klinikákat, ami azonban elképzelhetetlen. A SOTE veze­tői a gazdálkodásukat felügyelő kincstári biztos ellenjegyzése nélkül nem emelhetik a béreket, ezért a megoldás kulcsa az egye­tem adósságának rendezésére létrejött tárcaközi ad hoc bizott­ság kezében van. Államtitkár lett a szóvivő Borókai Gábor kormányszóvivőt a köztársasági elnök kedden kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkárává. Lapunknak még az ünnepélyes beiktatás előtt adott Interjút.- Köztudott, hogy Budapesten nincs titok, a jól értesültek csak­nem mindent előbb tudnak, mint ahogy azt hivatalosan közlik. Ta­valy azonban azt, hogy Borókai Gábor lesz a kormány szóvivője, senki sem tudta, mindenkit várat­lanul ért!- Senki sem tudhatta, én sem! Egy csütörtökön együtt ebédel­tem Stumpf István miniszter úr­ral, aki ekkor ajánlotta fel a szó- vivőséget. Másnap reggel várta a válaszomat és délben már a táv­irati iroda kiadta, hogy igent mondtam.- Milyen érzés a barikád túlsó oldalán, a kérdezők helyett, a kér­dezettek között állni?- Eleinte tele voltam feszült­séggel és megfelelési vággyal. Ez tulajdonképpen olyan új szak­ma, amelyik tíz éve létezik, és fo­lyamatosan alakul még napja­inkban is. Feladatom a legjob­ban kiszolgálni az újságírókat, miközben igyekszem a kormány érdekeit képviselni. Elég szűk mezsgyén kell egyensúlyoznom.- Gyakran előfordul, hogy ha a politikusok valami félreérthetőt mondanak, és azt a sajtó is közli, azonnal az újságírót éri a vád: csúsztatott, félreértette, rosszul ír­ta. Legutóbb példáid Lányi Zsolt fejből elmondott beszédéért okol­ták az újságírókat.- Lányi Zsolt nem a kormány, ami pedig a többi ügyet illeti, ar­ról esetenként kell beszélni. Az, hogy ki nem fogalmazott ponto­san, csak a konkrét esetben de­rülhet ki. Az újságírók is és a po­litikusok is védik a mundér be­csületét.- Ön államtitkárként a kor­mány tájékoztatási programjá­nak irányítója lesz. Ismeretes, hogy szóvivői munkája kapcsán a kormány ülésein kívül a kabinet­ülésen és még öt vagy hat felső szintű értekezleten vesz részt. Ho­gyan tudja mindezt ellátni?- Szóvivői kinevezésem után fél évig nagyon nehéz volt. Ma már, a szükséges ismeretek bir­tokában könnyebben látom el teendőimet. így lesz elég energi­ám kibővült feladatköröm ellátá­sára. Célunk az, hogy ez az új struktúrájú kommunikációs csa­pat olajozottan működjön. Azon kell lennünk, hogy még jobban tudjuk szolgálni a dön­téshozókat és az újságírókat is. Vita a sorkötelezettségről Tegnap és tegnapelőtt több mint hétezer fiatal vonult be a hadseregbe. Az ország négy katonai bázisán kez­dik meg szolgálatukat, ahol alapkiképzésben részesül­nek, majd visszakerülnek a lakhelyükhöz legközelebb lévő laktanyába. Az alkalmatlanok aránya általá­ban eléri a negyvenöt százalé­kot. Erdélyi Lajos, a Magyar Honvédség szóvivője szerint nemcsak a fizikai alkalmatlan­ság okoz komoly problémát, ha­nem a pszichológiai teszteken elbukók magas aránya is. Náluk a legfőbb probléma az alkalmaz­kodási képesség hiánya és a dep­resszióra való hajlam, ami fegy­veres szolgálatot teljesitők eseté­ben veszélyes helyzeteket szül­het. Az eddigi tapasztalatok ar­ról tanúskodnak, hogy majdnem minden második bevonuló mun­kanélküli. Ennek oka a szóvivő szerint a bevonulok fiatal életko­ra, ami átlagosan tizennyolc­húsz év. Másrészt vannak olyan fiatalok, akik önként jelentkez­nek, ők általában munkanélküli­ek. Az SZDSZ képviselője, Fodor Gábor tegnap figyelmeztetett: ha a terveknek megfelelően csök­kentik a hadsereg létszámát és fenntartják a sorozás intézmé­nyét, kizárólag - alkotmányos el­veket sértő módon - sorsolással, vagy önkényesen lehet kiválasz­tani a ténylegesen bevonuló fia­talokat. A politikus szerint csak a sorkötelezettség eltörlésével és önkéntes, hivatásos hadsereg ki­alakításával hajtható végre a hadsereg reformja. A bevonulókat egészségi álla­potuk, életkoruk és szakmájuk alapján választja ki a honvédség, és nem lehet szó semmiféle sor­solásról, mint ahogy azt néhá- nyan felvetették. Az általános hadkötelezettséget pedig csak hosszú távon lehet megszüntet­ni, ami egyébként a kormánynak is célja - mondta el Erdélyi Lajos. W. V. Indul az évad. Az Országgyű­lés szeptember 6-án kezdődő öt­napos plenáris ülésén a tervek szerint megkezdik és le is zárják az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vo­natkozó törvényjavaslat általá­nos vitáját. Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének indít­ványát a jövő heti házbizottsági ülésen véglegesítik, közölte a Ház sajtóirodája. Régi-új iskola. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán részt vett Szegeden, a Dugonics And­rás Piarista Gimnázium új épü­letének és kollégiumának avató­ünnepségén. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy azok a fiatalok, akik a gimnáziumban tanulnak, ugyanolyan hazafiak lesznek, mint neves elődjeik, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Petőfi Sándor, Ady End­re, Széchenyi István, Teleki Pál, Bibó István és Antall József. MÚOSZ-állásfoglalás. A Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöksége tegnap til­takozó nyilatkozatot tett közzé Torgyán József miniszternek „a sajtóval kapcsolatos elfogadha­tatlan magatartása miatt”. A MÚOSZ felkérte a kormányt és a parlamentet, foglaljon állást az ügyben, és hívja fel Torgyán József figyelmét a beosztásával járó kötelezettségekre, a sajtó- törvény és a sajtószabadság sza­bályainak megtartására. Én, a whiskys. A whiskys rab­lóként élhíresült Ambrus Attila is jelen volt a róla szóló és a részben általa írt könyv bemuta­tóján Budapesten, igaz csak életnagyságú kartonfotóját „ül­tették ki” a szervezők. Á jelen­leg is szökésben lévő Ambrus Attila ügyvédje, Magyar György elmondta: véleménye szerint társadalmi kérdés lett a whis­kys-jelenség. A szökevényt a rendőrség 27 pénzintézet ellen elkövetett fegyveres rablással, il­letve kísérlettel gyanúsítja, számlájára 90 millió forint el­rablását írják. Új csatornán. Friderikusz Sándor két új műsorral, egy po­litikai jellegű produkcióval és egy szórakoztató vetélkedővel jelentkezik szeptembertől a tv2 programján - jelentette be Pin­tér Dezső, a kereskedelmi tár­saság elnöke. A sajtórendészeti vétség gya­nújával indult nyomozás kere­tében házkutatást tartott ked­den az Országos Rendőr-főka­pitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya Mónus Áron hódmezővásárhe­lyi lakásán, ahol lefoglalta az általa megjelentetett Harcom (Mein Kampf) című könyv példányait - erősítette meg Garamvölgyi László ezredes, az ORFK kommunikációs igaz­gatója az MTI értesülését teg­nap. Jogosítvány luxuskivitelben Évente százezren szereznek új vezetői engedélyt Negyven-negyvenötezer forintba kerül hazánkban egy úr­vezetői jogosítvány. Az egyéb kiadásokkal együtt azon­ban a hatvan-nyolcvanezret Is elérheti a vezetői enge­délyre költött összeg. Orosz János, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara közúti jár­művezetői és szakemberképző ta­gozatának elnöke lapunknak el­mondta: évente mintegy száz-ez­ren jutnak új vezetői engedélyhez hazánkban. Többségük a sze­mélygépkocsira érvényes, „B” ka­tegóriás jogosítványt szerzi meg. Az úrvezetői tanfolyamok ára a múlt évhez képest nem sokat emelkedett. Ha mégis van némi különbség, az csupán az üzem- anyagár-növekedésből adódik. Egy jogosítvány átlagosan 45-50 ezer forintba kerül, bár akadhat­nak ennél lényegesen olcsóbb tanfolyamok is. Igaz, itt az okta­tás színvonala esetleg hagyhat kí­vánnivalót maga után. Az iskolák ennyi pénzért 28 elméleti órát és 30 gyakorlati órát biztosítanak. A KRESZ-, a műszaki és a gyakorla­ti vizsga ára összesen 6900 forint. A tanfolyamot megelőző alkal­massági vizsga 5000 forint, ezt minden jelentkezőnek ki kell fi­zetni. Pluszköltséget jelenthet még a tankönyv, a fénykép, illetve az okirati illeték, amely 1500 fo­rint. Az elmélet elsajátításához szükséges irodalom megközelítő­leg 3500 forintért megkapható. A jogosítvány megszerzésére elköl­tött pénz nagyobb hányadát azonban a gyakorlati órák költsé­ge teszi ki. Egy ötvenperces veze­tés ára 800 és 1800 forint között mozog. Bár vannak ennél drá­gább lehetőségek is. Ha valaki mondjuk egy Mercedesen, luxus­körülmények között szeretne megtanulni vezetni, ma már ezt is megteheti. Ilyenkor - mivel az au­tó üzemeltetése és szervizköltsé­gei messze meghaladják az ol­csóbb kategóriájú járművekét - a tandíj háromszorosát is elkérik az oktatásért. Ez ellen a kamarának nincs ki­fogása. Azokban az esetekben azonban, amikor olyan olcsón hirdetik meg a szolgáltatást, ami­ből még a tényleges költségeket sem lehet fedezni, a szakmai szer­vezet utánajár az okoknak. ■■■■■■■■■. .-------——.——M,, '...,.,,. -------...tor;. ———------------------------------------------——...................——------------—--------■-.'.LM R endörmotoros csillagtúra. Kétnapos nemzetközi rendörmotoros és -autós találkozó kezdődött tegnap a budapesti Hő­sök terén. A magyar rendőrök német, osztrák, spanyol kollégáikkal mérték össze ügyességüket. A program ma folytatódik a készenléti rendőrség bemutatójával. FOTÓ: FEB/STEFLER BALÁZS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom