Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
NEMZETI ÜNNEPÜNK 7. OLDAL 1999. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK „Szent István példája ma is erőt ad és tanít...” Beszélgetés dr. Bábel Balázzsal a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye metropolitájával Ünnepel a Kalocsa-Kecskeméti Római Katolikus Főegyházmegye. A keresztény magyarság egyik legjelentősebb ünnepén, Szűz Mária mennybevételére emlékezve kezdődtek (augusztus 15-én) a jelentősebb búcsúk és emelkedett lélekkel folytatódnak Szent Istvánkor. Szorosan összekapcsolódnak ezek a jeles napok. Nagyasszony-nyolcada a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka. Történelmi tanítás: az Árpád-ház Nagyboldogasszony oltalmába kérte magát. Szent István pedig az országot és a királyságot Mária örökségének tartotta. Már a honszerző Árpád sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot. De neki szentelték a székesfehérvári és az esztergomi bazilikát a kalocsai érseki, a váci és a győri püspöki székesegyházat; a szent király alapításait. A megemlékezések spirituális fóruma nálunk ma is Kalocsa. Megkezdődtek - történészi konferenciával, lelki találkozókkal folytatódtak - a hagyományos Szent István Napok, amelyek augusztus 20-án az ünnepi érseki misével, koszorúzással teljesülnek. Keresztény és magyar- Első szent királyunk évről évre való megünneplésekor gyakran eszünkben jut, van-e máig érvényes üzenete az államalapító apostolnak? Példájával, küzdelmével, tanításával tud-e segíteni a testamentum mai gondozójának? A többi között erről beszélgettünk dr. Bábel Balázs érsekkel, akit ez év májusában hívott a Duna melléki városba - az alapító Astrik apát 90. utódaként - a Szentatya.- A Szent István-korabeli magyarságot a társadalmi osz- tálykülőnbségek ellenére is egységes és azonos, a mai népkultúrára emlékeztető műveltség fűzte össze és tette erőssé, magabízóvá - mondotta dr. Bábel Balázs. - Ősi műveltségünket a kereszténység nem nyelte el nyomtalanul. Szent István örök nagysága pedig éppen abban rejlik, hogy országát, népét a kereszténységben is meg tudta magyarnak őrizni. Szent István népének atyja olyan, mint a családfő gyermekei között. Ha az általa is gyakran olvasott Bibliát, vagy éppen - a szintén sokat forgatott - Szent Ágoston-írásokat mi is föllapozzuk, ráérezhetünk személyiségére, amelyek a patriarchális társadalmak kemény, Dr. Bábel Balázs érsek Asztrik apát 90.utóda. parancsoló szellemében nyilatkozott meg.- Kalocsa főpapja tehát a XX. század végén is időszerűnek tartja az államalapító gondolatait?- Természetesen. Bensőséges kapcsolatom Szent Istvánnal nem mai keletű. Bérmálásomkor magam választotta nevem, István, a szentéletű államférfi emléke előtti tisztelgés volt. Kisdiák koromban már tudatosan vizsgáltam a nagy király művét. Csodáltam és csodálom máig, hogy olyat alkotott, amelyet a Kárpát medencében másnak senkinek sem sikerült korábban, s amely máig fönnmaradt és működik. Mélyen hívő ember volt. Olyan, aki célja eléréséért igen kemény döntéseket is bátor volt meghozni. Drámai élete volt. Hiszen nagy betegen, haldokolva sem ismerhetett jövőt ígérő megoldásokat. Nem láthatta reális alapját annak, hogy az elvetett mag szárba szökken és termést hoz. Amikor a plébániákat járva látom az emésztő gondokat, hasonló reményvesz- tettség közepette próbálom hittel meglelni és közvetíteni a reményt. Tőle tanultam, hogy a bajokat csak lelkiséggel, belső tartással lehet elviselni. Tatárjárás után- Az elmúlt hónapokban plébánosokkal és a hívekkel beszélgetve, mit tapasztalt, milyen esélyei vannak e programnak?- A szentelésem óta eltelt időben bérmálásokon és egyszerű egyházközségi látogatások alkalmával valóban megkezdtem az egyházmegye megismerését. Mindeddig őszinte és kedves fogadtatásban részesültem. Reális ember vagyok, nem mondhatok mást: olyan az egyházmegye állapota, mintha a tatárjárás után lennénk. Talán nem túlzás azt álltam, hogy ez az egyházmegye szenvedett a legtöbbet történelmünk folyamán. A török hódoltság alatt települések százai néptelenedtek el. Az országvesztéssel arányos egyházmegyevesztés, a világháborúk, a kommunizmus pusztítása és most az elvilágiasodás hasonló eredményeket produkáltak, mint a félhold harcosai. Jól tudom, hogy nem vagyunk egyedül ezekkel a gondokkal. Szenved egész Európa, az ember van válságban.- Ugyanakkor biztosan megtapasztalta azt is, hogy egyre több embernek kezd elege lenni: mindig többen lesznek, akiket nem elégít ki az ezer csatornát kapcsolni képes tv-s távirányító, akik megcsö- mörlöttek a diszkós zajágyúktól és nem kémek többet a drogok kínálta extázisbái.- Mindenfelé azt hallom, hogy lelki segítséget adó, hűséges, felkészült, példaadó pásztorokat szeretnének maguk között tudni a híveink. Húsz hívás közül tizenkilenc vészjelzés, panasz és kérés, valamelyik válságba jutott, szétszóródás előtt álló plébániai közösségtől érkezik. Persze tudom, nem lehet ezen csodálkozni. Hiszen az orvoshoz nem azért megy az ember, mert megvan mind a harminckét foga, kiváló a közérzete, és rendben vannak az idegei. Sajnos az esetek többségében csak kényszermegoldások születhetnek. Nagyon kevés a hadra fogható, fölkészült papunk. Ősi nagy plébániák is vannak ma már plébános nélkül. Nap mint nap jönnek hírek: meghalt a pap testvér, súlyos beteg lett, felőrölték az idegeit a nehézségek, tartását, önfegyelmét legyűrte a magány, a sikertelenség, az értetlenség vagy a rosszindulat. Gyakran úgy érzem - szembenézve a napi gondokkal -, hogy egy olyan hajó kapitánya vagyok, ahol a legénység nem engedelmeskedik a parancsoknak és a hajótest is nap nap után léket kap. Ennek ellenére meggyőződésem: elérjük a partot, a biztonságos kikötőt... Az érzelmek homokvára- Vajon az ön meggyőződését elfogadják-e azok, akik most élik át közvetlen környezetükben először a súlyos paphiány lélekpnsztító hatásait?- Nagyon kellemetlen tapasztalataim vannak e téren. Úgy látom: elvárások vannak, de az áldozatvállalás és a tolerancia jelei hiányoznak. Könnyen elfogy a hívek serege, ha nincs pap. Apáinknál még lehetett egy meghatározó élményakkumulátor. Mondjuk a Katolikus Legényegyletben (KÁLÓT) volt egy jó pap, aki hitet tudott közvetíteni. Es ez a néhány prédikáció vagy egy misszió elég volt hosszú időre. Egy életre. Kibírta véle az ember a katonaságot - a háborút, a hadifogságot - és még hű tudott maradni a kommunizmus időszakában is. Ma már ritkán fordul elő ilyen mély kötődés. Annyi hallott és látott információ zúdul ma az emberre, hogy csak kapkodja a fejét. Nem tud tájékozódni. Nem tudja, hogy kinek higgyen? Zavarodottá, majd közönyössé válik.- Milyen megoldást javasol?- Ne az érzelmekre építsük a világunkat, hanem az akaratunkra. Az érzelem olyan, mint a homok. Folyton változik, ahogy fúj a szél. Itt látom a család válságának is az egyik fő okát. Nem véletlen, hogy a pap az oltár előtt nem azt kérdezi a házasulandóktól: úgy érzed- e, hogy holtáig hűséges leszel a férjedhez vagy a feleségedhez? A kérdés így szól: akarod-e a házasságot? Akarod-e a gyerekeket? Az ember ma így érez, holnap úgy. Gondoljunk bele, az elhíresült Clinton-botrányról az embereknek naponta más volt a véleményük. Mikor mit tápláltak a fülekbe a kommunikációs agytrösztök. Támadások kereszttüzében- Önt az elmúlt időszakban sok támadás érte, mert amint átvette az egyházmegye vezetését, elkezdte a papokat he- lyezgetni. A döntései ellenérzéseket, sőt ellenállást váltottak ki a hívek és a papok részéről is.- Támadás nélkül nincs vezetés. Őszintén mondom: nem azért küldöm új feladatra a munkatársaimat, hogy megmutassam a hatalmamat. A hívek sajnos igen gyakran csak azt látják, hogy elvittem tőlük egy papot, akit szerettek. Ha ők ismernék az én szempontjaimat vagy az egyházmegye gondjait, biztos vagyok benne, hogy másként vélekednének. Én soha nem jókedvemből írom alá a diszpozíciót. Léktömést csinálok. Sok időmet elveszi egy-egy döntés alapos előkészítése.- Néha úgy tűnik, régebben sokkal könnyebben mentek az áthelyezések...- Sokkal több pap volt és nagyobb volt az egyházfegyelem. Sok évig szolgáltam káplánként, illetve lelkipásztorként. Minden helyemről fájó szívvel mentem el, amikor a püspököm új feladatot adott. De olyan nem volt, hogy magyarázatot kértem volna a főpásztoromtól, vagy nemet mondtam volna a kérésre. A híveknek meg megmondtam: ne tiltakozzanak, ne menjenek az elöljárómhoz. Értsék meg: amikor papok lettünk, engedelmességet fogadtunk. Ma sokszor tapasztalom, hogy a régi fegyelem meglazult. Nem töri el a megrepedt nádat- Önt szeretettel fogadták itt. Nem tart attól, hogy intézkedései miatt veszít a népszerűségéből. ..- Döntéseimnél nem az a mérce, hogy általuk népszerűbb leszek vagy sem. Nem vágyok olcsó sikerekre. Szeretnék úgy szolgálni, hogy a hívek elégedettek legyenek a munkámmal, de aki mindenkinek kedvezni akar, az igazából senkihez sem jó. Amikor hosszas kérlelés után elvállaltam (magasabb beosztás esetében lehet önmagunk elégtelensége miatt szabadkozni) ezt a feladatot, tudtam, hogy attól a perctől kezdve nekem békém nem lesz. Ennek ellenére hiszem, hogy fáradozásom gyümölcse beérik. Legfőbb feladatomnak most az egyházmegye alaposabb megismerését tartom. Tehát a jövőben is látogatom a hívek közösségeit. A magam esendőségét is ismerve, „nem töröm el a megroppant nádat, a pislákoló mécsest nem oltom el”. Kölcsönösen megismerve, megszeretve egymást könnyebben hordozzuk a ránk mért keresztet. ISTEN ORSZÁGÁÉRT ! Farkas P. József Karl-Josef Räuber érsek, apostoli nunclus hozta el dr. Bábel Balázsnak, a főegyházmegye első papjának II. János Pál pápa ajándékát, a metroplltal lelki hatalmat jelképező palllumot. Augusztus 20-a az ikrek napja Az idén már az Ikrek napjaként is ünnepelhetjük augusztus 20-át, ugyanis az országos ikertalálkozó szervezői hivatalosan is levédették ezt a napot a természet különös „ajándékainak” tiszteletére. Dr. Métneki Júlia humángenetikus 1971 óta foglalkozik az ikrek vizsgálatával, a veleszületett rendellenességek kutatásával. Ez a választás talán nem véletlen, ugyanis maga is egypetéjű iker. „Hasonmása” fogorvosként dolgozik, Salgótarjánban.- Már az orvostudományi egyetemen, Czeizel doktor szárnyai alatt elköteleztem magam a humángenetika mellett. Jelenleg a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézetben foglalkozom iker- kutatással.- Mit sikerült eddig kideríteniük?- A legérdekesebb talán az ikerszülés örökletességének a kérdése. A mi esetünkben például sem a testvéremnek, sem nekem nem születtek ikreink. A kutatások során kiderült: tévhit az, hogy az ikrek születése minden második generációban ismétlődik. Bebizonyosodott viszont az, hogy a kétpetéjű ikrek születésében szerepe lehet az örökletes hajlamnak, s a külső, hormonális hatásoknak.- Gyakran épp a meddőség ellen alkalmazott hormonális kezelések „gyümölcseként” születnek ikrek.- Igen, ez valóban így van. Jó példa erre a Kiskunfélegyházán, 1983-ban született ötös csapat. Ebben az esetben többszörösen is megtérült a hormonkezelés.- Hányán élhetnek ma Magyarországon kettő vagy több „példányban”?- Pontos nyilvántartás nincs az ikrek számáról. Orvosi szempontból azt lehet mondani, hogy átlagosan minden 93. szülésre esik egy ikerpár világra jötte. Ennek alapján jelenleg 90 ezren lehetünk.- Milyen rekordokat tartanak nyilván az ikerkutatók?- Az életben maradtak rekordját egy Amerikában világra jött nyolcas ikerpár tartja. Európában az angliai hatos ikrek vannak a legtöbben. Ötös ikerből több is van. Európában 1968-ban a lengyelországi Gdansk városában születtek az elsők. Az amerikai kontinensen persze már ebben is előttünk jártak, hiszen a kanadai ötös ikrek 1934-ben jöttek a világra. Aki ikreknek ad életet, kétszeres annak a boldogsága. A kicsik minden bizonnyal kiváló csapatot alkotnak majd egész életükben. FOTÓ: KOVÁCS JUDIT
