Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-17 / 191. szám

4. OLDAL VILAGTUKOR 1999. AUGUSZTUS 17., KEDD Kemény intézkedések Dagesztánban A honatyák megszavazták az új miniszterelnök kinevezését Az orosz parlament alsó­háza, a duma jóváhagyta Vlagyimir Putyln kor­mányfői kinevezését. A Jelcin elnök által múlt héten jelölt politikus mellett 232, ellene 84 képviselő szavazott, ti­zenheten tartózkodtak.- Oroszország területi integ­ritása megkérdőjelezhetetlen. Nem lehet sem alku, sem pe­dig zsarolás tárgya - jelentet­te ki Vlagyimir Putyin, akinek kormányfői jelölését tegnap el­fogadta az orosz parlament al­sóháza. Világhatalmi érdek 13 perces, kemény hangú be­mutatkozó programbeszédé­ben az új miniszterelnök a jog­rend biztosítására helyezte a legfőbb hangsúlyt. Kijelentet­te, hogy egyetlen feladatot sem lehet megoldani anélkül, hogy ne teremtenének rendet az or­szágban. A végrehajtó hata­lom erősítésének szükségessé­ge kapcsán leszögezte, hogy a fegyveres erők fejlesztésére a hazai össztermék 3,5 százalé­kát kell fordítani. Mint mond­ta, ha megoldódnak a hadse­reg gondjai, akkor az ország­ban is stabilitás fog uralkodni. Az ügyvezető miniszterelnök a rend és nyugalom szavatolá­sán túl a legfőbb feladatot ab­ban látja, hogy helyre kell állí­tani és fenn kell tartani Orosz­ország védelmi erejét. Egyebek között kezdeményezte a védel­mi iparágazat állami adósságá­nak leírását. Kijelentette továbbá, hogy Az orosz katonák bekerítették a vahabita lázadókat. az orosz külpolitika változat­lan marad, de - fűzte hozzá - az orosz diplomatáknak az ed­digieknél jobban kell védeniük Oroszország „világhatalmi ér­dekeit”. - Oroszország évszá­zadok óta világhatalom volt, és az is marad, fenntartja jogos érdekövezetét, ezért nem en­gedhetjük meg érdekeink fi­gyelmen kívül hagyását - mondta Putyin. Tízezer menekült A dagesztáni állapotokkal kapcsolatban sürgette a szaka- dár lázadás törvényes eszkö­zökkel történő felszámolását és a korrupció megszünteté­sét. A terrorizmus ellen a leg­szigorúbb intézkedéseket he­lyezte kilátásba. Az orosz szö­vetségi erők tegnap döntő had­műveletet indítottak a musz­lint fegyveresek ellen a dagesz­táni botlihi körzetben. Leg­alább hatszáz vahabita fegyve­rest öltek meg eddig. A légi­erő 18 rakéta- és bombatáma­dást intézett a lázadók ellen, s megsemmisített három harc­kocsit, hét légvédelmi üteget, mintegy húsz, muszlim fegy­vereseket szállító gépkocsit és autóbuszt. Az orosz fél vesz­tesége 14 halott és 50 sebe­sült. Hírek szerint már csak­nem tízezren menekültek el a harcok körzetéből. Az iszlám szakadárok beje­lentették: megalakítják a „da­gesztáni iszlám állam” kormá­nyát. A lázadók a múlt kedden FOTÓ: FEB-REUTERS kiáltották ki a dagesztáni füg­getlen iszlám államot. Grozniji szóvivőjük szerint vizsgálatot indítottak Vlagyimir Putyin da­gesztáni ténykedéséről, és ha az iszlám bíróság bűnösnek ta­lálja, akkor kivégzik, bárhol le­gyen is a földgolyón. Jön az utánpótlás- Az orosz szövetségi erőknek sikerült elfoglalniuk az összes katonailag fontos magaslatot Dagesztán botlihi járásában. Csupán néhány nap kérdése, hogy a járás valamennyi tele­pülését megtisztítsák az iszlám szélsőséges fegyveresektől - közölte az észak-kaukázusi ka­tonai körzet parancsnoka, Vik­tor Kazancev vezérezredes. .silóm ól ltitíl iiihöi -ti) snirrni; m\i*> j~- zó,'-':-// >. ,od-cIY'>M Hírek röviden Schröder hazánkba látogat A német kancellár a jövő hónapban Len­gyelországba, Magyarországra és Cseh­országba látogat, hogy köszönetét mond­jon ezeknek az országoknak, amiért hoz­zájárultak a német újraegyesítéshez. Törvénysértő politikus Illegális bankszámlával rendelkezik Auszt­riában Egon Lánsky cseh miniszterelnök­helyettes - adta hírül a Mlada Fronta Dnes című prágai napilap. A cseh kül- és bizton­ságpolitikáért felelős politikus nevén állí­tólag olyan számla van az Erste Banknál, amelynek létezéséhez a cseh nemzeti bank nem adta jóváhagyását. Fogolycsere iráni módra Cserét ajánlottak azok az iráni emberrab­lók, akik négy európait tartanak fogság­ban. A foglyokért két, iráni börtönben ra­boskodó társuk szabadon bocsátását köve­telik. Iráni hivatalos és spanyol diplomá­ciai források szerint az emberrablók kábí­tószercsempészek, akik szombaton rabol­tak el három spanyol és egy olasz állam­polgárt egy kermáni hotelből. Magyar filmek külföldön Hét magyar filmet, köztük Huszárik Zol­tán, András Ferenc, Rózsa János és Radványi Géza alkotásait tűzte augusztusi műsorára a „L’isola del cinema” elnevezé­sű római nyári fesztivál. A magyar film­szemle részeként utoljára Makk Károly Szerelem című alkotását tekinthette meg a közönség. Katolikus fesztivál Vietnamban Több mint százezer vietnami katolikus vett részt a hét végén annak az immár egy éve tartó fesztiválnak a záróünnepségén, ame­lyet Szűz Mária 200 évvel ezelőtti állítóla­gos megjelenése alkalmából rendeztek. A 12 hónapja kezdődött nagyszabású katoli­kus fesztivál a legnagyobb ilyen jellegű engedélyezett esemény volt Vietnamban. Szűz Mária megjelenését 1798-ban, a viet­nami katolikusok üldöztetése idején ész­lelték La Vangban. Vádindítvány Pozsonyban A szlovák nyomozóhivatal igazgatója Po­zsonyban bejelentette: újabb vádindítvány készül a Meciarhoz közel álló, volt titkos- szolgálati igazgató, Ivan Lexa ellen, aki a korábbi vádemelés szerint megszervezte, és a titkosszolgálati erőkkel külföldre hur- coltatta a volt államfő, Michal Kovác fiát. Jaroslav Ivor tábornok közlése szerint a Lexa ellen még ezen a héten elkészülő vádindítványt ezúttal gazdasági természe­tű okok indokolják. Clinton nyomást gyakorol Jasszer Arafat Hoszni Mubarakkal tárgyalt Baraknak küldött levelé­ben Clinton elnök sürget­te az izraeli kormányfőt, hogy késlekedés nélkül hajtsa végre a ciszjordá- nlai csapatkivonásról tavaly megkötött Wye Plantation-! megállapo­dást. Üzenetében fenntartásainak adott hangot az amerikai elnök azzal az izraeli elképzeléssel kapcsolatban, amely a csapat­kivonás harmadik szakaszát az elfoglalt területek végső státusá­ról még ki sem tűzött tárgyalá­sok keretébe kívánja beilleszte­ni. A palesztin és az izraeli kül­döttség legközelebb szerdán ül tárgyalóasztalhoz, hogy folytas­sa az alkudozásokat a csapat­kivonási menetrend függőben lévő kérdéseiről. A Wye Plantation-i egyez­mény előírásai szerint Izraelnek 1999. január 1-jéig három sza­kaszban Ciszjordánia 13,1 szá­zalékáról kellett volna kivonnia megszálló csapatait, s szabadon bocsátani 750 palesztin rabot izraeli börtönökből, miközben a palesztin félnek az Izrael szá­mára elengedhetetlenül szüksé­ges biztonsági kérdésekben kel­lett volna intézkedéseket foga­natosítani a palesztin önkor­mányzatú területeken. Barak elődje, Netanjahu kormányfő a megállapodások állítólagos pa­lesztin megsértésére hivatkoz­va tavaly novemberben felfüg­gesztette a végrehajtást. A közel-keleti rendezéssel kapcsolatos a hír, hogy Muba­rak egyiptomi elnök tegnap Ale­xandria melletti nyári reziden­ciáján fogadta Arafat palesztin elnököt, s eszmecserét folyta­tott vele a közel-keleti békefo­lyamat alakulásáról. A csúcs­szintű találkozó azért vált szük­ségessé, mert a Wye Plantation- i egyezmény ügyében kezdett izraeli-palesztin egyeztetések megfeneklettek. Külügyi szóvivői cáfolat A szerb tábornok követeli a KFOR távozását A Külügyminisztérium szóvivői irodája hétfőn közleményben cáfolta a jugoszláv tájékoztatási miniszter állítását, misze­rint Magyarország zavar­ja a jugoszláv hírközlés adásait.- Magyarország területéről és légteréből nem került sor a jugo­szláv állami televízió és rádió adásainak zavarására - cáfolta a szóvivői iroda az egyik hazai napilap hírét, amely arról a belg­rádi állításról számolt be, misze­rint Magyarország és Horvátor­szág területétől zavarják az álla­mi rádió és a Szerbia TV mind­három csatornájának adását. A Külügyminisztérium meg­kérdezte az illetékes magyar ha­tóságokat is, amelyek megerő­sítették, hogy ilyen tevékenység­ről nincs tudomásuk. Jugoszláviában egyébként változatlanul feszült a hely­zet. Nebojsa Pavkovics tábor­nok, a dél-szerbiai katonai körzet parancsnoka követel­te, hogy távozzanak Koszo- vóból a NATO-irányítású nemzetközi békefenntartó erők. A harmadik jugoszláv had­sereg parancsnoka szerint a KFOR nem teljesítette a NATO és Belgrád között kö­tött egyezményben vállalt kö­telezettségeit, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsának most a csapatok kivonása mellett kellene döntenie. Belgrád már hivatalosan is tiltakozott az ENSZ-ben ami­att, hogy a KFOR nem garan­tálja a koszovói szerbek biz­tonságát, és nem ellenőrzi megfelelően a koszovói hatá­rokat. A nagykövet Székelyföldön Négynapos székelyföldi körútra indult James Ro- sapepe, az Egyesült Ál­lamok bukaresti nagykö­vete. Az amerikai nagykövet tegnap Gyergyószárhegyre és Gyergyó- szentmiklósra utazott, kedden pedig Csíkszeredát, Csíksomlyót, Csíkszentkirályt és Tusnádfür- dőt látogatja meg. James Rosapepe felkeresi a csíksomlyói ferencestemplom- együttest, gyárakat, üzemeket és egészségügyi intézményeket, Tusnádfurdőn pedig találkozik a Hargita megyében élő amerikai állampolgárokkal. A látogatás során a nagykövet megismerke­dik néhány kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi ipari létesít­ménnyel, csütörtökön pedig Székelyudvarhelyre, Koronára és Parajdra utazik.- Örömmel látogatok Székely­földre, mert szeretném megismer­ni ennek a térségnek a kereskedel­mi és gazdasági potenciálját - je­lentette ki az amerikai nagykövet. Vihar az Eichmann-emlékiratok körül Különös ügy keltett vihart és osztotta meg az ország közvéleményét Izraelben. Adolf Elchmann fia, Dieter azt kérte, hogy adják át a családnak az 1962-ben kivégzett háborús bűnös börtönben írt emlékiratait. Koszovói visszatelepítési terv Eichmann 1906-ban Solingenben született, Linzben nőtt fel, s 1932- ben lett az ausztriai náci párt, majd az SS tagja. Himmler már 1934-ben bizalmas munkatársai közé sorolja, és a zsidókérdés ta­nulmányozásával bízza meg. Rö­videsen a Birodalmi Biztonsági Hivatal illetékes referatúráját ve­zeti, és „Európa zsidómentesíté­sét” szervezi. 1944-ben, Magyar- ország náci megszállása után sze­mélyesen készítette elő Budapes­ten a deportálásokat. Az összeomlás után sikerült megszöknie, álnéven az argentin fővárosban élte világát, mígnem az izraeli titkosszolgálat azonosí­totta, és egy kommandóakcióval Izraelbe vitték, ahol bíróság elé állították, és halálra ítélték. Bör­tönében 1300 oldalnyi feljegy­zést vetett papírra. Azok a tudo­mányos kutatók, akik elolvasták, megállapították: nincs benne új elem, legfeljebb a pszichológu­soknak lehet érdekes, miként próbálja Eichmann önmagát tisztára mosni. Számtalanszor megismétli: csupán egyszerű hi­vatalnok volt, aki Hitler utasítá­sait hajtotta végre. Ennek ellent­mond egy 1957-es nyilatkozata, amelyben kijelentette: boldog, hogy közreműködhetett az End- lösung, a „végső megoldás” kivi­telezésében. (A cikk csak kivég­zése után látott napvilágot.) Az izraeli vezetők azért dön­töttek úgy, hogy kerüljenek a memoárok páncélszekrénybe, mert úgy vélték: nincs értelme nyilvánosságot biztosítani egy háborús bűnös hazudozásainak. Ilyen előzmények után kérte az Eichmann család a dokumen­tumot. A holokausztkutatók többsége is a nyilvánosságra hozatal mel­lett érvelt. Az Eichmann-per fő­ügyészének fia, Amosz Hausner egyébként még azt is fölhozta a publikálás megtagadása érdeké­ben, hogy az örökösök ne jussa­nak anyagi előnyökhöz a gaztet­tek nyomán. Az illetékes izraeli bíróság az érvek és ellenérvek fi­gyelembevételével végül is lehe­tőséget adott a közzétételre, és a német Die Welt már több folyta­tásban közölt belőle szemelvénye­ket. Réti Ervin Kosovska Mitrovica (albán nemzetiségű) polgármestere és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) helyi parancs­noka hétfőn békésen feloszla­tott egy bejelentett és meghir­detett albán tüntetést, amelyet a megosztott észak-koszovói bányászváros szerb és albán negyedeit összekötő hídján tartottak volna. Bajram Rexhepi polgármes­ter a hídon gyülekező mintegy 150 embernek - zömében egyetemistáknak és bányá­szoknak - a tervezett tünte­tés előtt röviddel bejelentette: egyezség született arról, hogy a koszovói ENSZ-képviselet terve alapján és közreműködé­sével, KFOR-katonák kíséreté­ben naponta 25 albán család tér vissza a szerb városrészben lévő otthonaiba az Ibar folyón átívelő hídon. A polgármester közölte, hogy az egyezség kompro­misszum eredménye, és az al­bán fél eredetileg napi 100 al­bán család visszatelepítését ja­vasolta. Rexhepi szerint össze­sen 1200 család vár arra, hogy hazatérhessen a szerbek ellen­őrizte északi negyedekbe. Az albán vezetés hétnapos türel­mi időt kért, ami alatt felmér­hetik a terv hatékonyságát, és dönthetnek végleges elfogadá­sáról vagy elvetéséről. A pol­gármester szükségtelennek ne­vezte a tüntetést, és jobb meg­oldásnak tüntette fel a tervben megfogalmazott irányvonal követését. Az AP helyszíni beszámolója szerint Rexhepi beszéde előtt Rrahman Rama körzeti UCK-parancsnok már távozásra szólította fel a gyüle­kezőket, de a tervet nem volt hajlandó kommentálni. Rama később visszatért, és az újon­nan érkezőkkel is tudatta: az UCK nem támogatja a tüntetés megtartását. A megmozdulásra készülők közül többen zavartnak tűn­tek, mert korábban a tévé és a rádió egyaránt bemondta, hogy tiltakozó nagygyűlést tartanak. A tüntetés lefújása mindenképpen kedvező fejle­mény a feszült bányászváros­ban, ahol az északi városrész­be erőszakkal bevonulni szándékozó, dühödt albán tüntetők a múlt héten négy egymást követő napon csap­tak össze a hídra kivezényelt francia békefenntartókkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom