Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14 / 189. szám

1999. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT 5. OLDAL HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR Módosul a törvénykönyv Nem lehet többé betegállományba szökni Augusztus 17-én .lép ha­tályba a munka törvény- könyve néhány paragra­fusának módosítása. Egyebek mellett szigoro­dik a felmondással kap­csolatos szabályozás. Im­már részletesen taglalva határozza meg azt is, ki léphet állásba. A változtatás egyik lényeges indítéka, hogy a munkáltató személyében bekövetkező jog­utódlás a munkavállaló esetle­ges hátrányos helyzetét csök­kentse. A szerepcserére hivat­kozással ezentúl nem szüntet­hető meg rendes felmondás­sal a határozatlan idejű mun­kaviszony. A védett kor fogalma ugyan létezett valaha a törvénykezés­ben, ám mára csak a szokásjog őrizte meg. Ezentúl a munkál­tató kizárólag különösen indo­kolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munka­vállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogo­sultságot megelőző 5 éven be­lül. Jogos indoknak számít például a rossz munkavégzés, ha a céget bizonyíthatóan ká­rosítja. Szintén az élet diktálta azt a szigorítást, amely szerint nem hiúsítható meg többé újabb és újabb betegállománnyal a ren­des felmondás. Ha eddig vala­kinek az elbocsátását kilátásba helyezték, az illető nyomban betegállományba vonult. E lé­pés ugyan gyógyír volt a fel­mondás elodázására, ám a cég­nek új munkaerő felvételére ritkán futotta. A felmondási idő ezután a betegállományban is ketyeg, azaz nem teszi semmis­sé a meg-meghosszabbított táp­pénz. A szabályozás most már nem a tankötelezettség teljesítéséhez köti a munkaviszony létesítésé­nek korhatárát. Munkavállaló bárki lehet, aki 16. életévét be­töltötte. Alkalmi munkát az is­kolai szünetben 15 éves kortól végezhetnek az általános iskolá­ban, szakiskolában, középisko­lában nappali képzés keretében tanulók. Ezentúl azonban pa­ragrafus rögzíti: kizárólag törvé­nyes képviselő írásos hozzájá­rulásával létesíthet munkavi­szonyt a 16 éven aluli, (cs.b.j.) Meglepetések tűzijátéka A korábbi években megszokott 7-800 ezernél is több embert várnak augusztus 20-án este kilencre a budapesti Duna-hi- dak környékére, az évezred utolsó ünnepi tűzijátékára. A 78 millió forintba kerülő fél­órás látványossághoz a rende­ző cég 6700 robbanótöltetet használ fel. Augusztus 3. óta 17 szakem­ber telepíti az idei tűzijátékra szánt több ezer robbanótölte­tet. Tekintettel arra, hogy ez lesz az évezred utolsó ilyen rendezvénye, néhány megle­petésre is számítani lehet. A hagyományos effekteken túl például új recept szerint ké­szült kék, arany és színváltós bombák kápráztatják majd a közönséget. Az úgynevezett fi­gurás töltetek mellett pásztázó diszkófényeket is bevetnek, de az Erzsébet híd két oldaláról aláhulló, 300 méter hosszú vi­lágító vízesést aligha múlhatja bármi felül. Hacsak a parádé végén eldurranó két hatalmas tűzijátékbomba nem. Mint megtudtuk, az edclig még soha nem alkalmazott, 400 millimé­ter átmérőjű és 38 kilogramm súlyú töltet hangja a szó szo­ros értelmében felrázza majd a korán fekvő budapestieket. Négymilliárdos kártérítés A Magyar Biztosítók Szövetsé­gének (MABISZ) tagjai mintegy négymilliárd forintos kártérítést fizetnek a viharkárokat szenve­dett ügyfeleiknek - közölte pén­teken Trunkó Barnabás elnök. Trunkó Barnabás Kepecs Gáborral, az ÁB-AEGON elnök vezérigazgatójával közösen is­mertette a biztosítók tevékeny­ségét. Utalt a miniszterelnök elmarasztaló kijelentésére, amely szerint a biztosítók úgy viselkednek, mintha semmi közük sem lett volna a történ­tekhez. Ennek kapcsán rámu­tatott, hogy ötmilliárd forintért kedvezőtlen kondíciójú állam- kötvényeket vásároltak, az idén már 600 millió forint ka­tasztrófa-védelmi hozzájáru­lást fizettek ki, és 100 millió forintnyi önkéntes adomány összegyűjtésére vállaltak köte­lezettséget, amelyből 50 milli­ót már el is juttattak a károsul­taknak. Végül reményét fejez­te ki, hogy a kormány végleg elveti a biztosítási adóra vo­natkozó terveit, mert az nem­hogy növelné a biztosítási ked­vet, hanem éppen ellenkező­leg: csökkentené. Kepecs Gábor arról számolt be, hogy országos szinten a szerződéses kötelezettségükből fakadó kártérítés összege eléri majd az 1,5-2 milliárd forintot. Több támogatás, csökkenő árak Már megkezdődött a tankönyvek kiszállítása A több mint egymillió hazai diák számára a hónap vé­géig kell kiszállítani az iskolák által megrendelt tan­könyveket. Az Oktatási Minisztérium az idén jelentős mértékben növelte a kiadványok megvásárlására adott támogatást, amely jelenleg a költségek körülbe­lül egynegyedét fedezi. Az 1999/2000. tanévre az is­kolák által megrendelt több mint 15 millió tankönyvet leg­később augusztus 31-ig, a hi­vatalos tanévkezdés előtti utol­só napig kell megkapniuk az intézményeknek. Áruk átlagosan két-három százalékkal csökkent, de ezt, mint Gál Ferenc, az Oktatási Minisztérium Tankönyvirodá­jának vezetője lapunknak el­mondta, igazán csak azok a családok érzékelik, ahol van olyan gyermek/aki ugyanabba az osztályba megy, mint előző évben a testvére. A felsőbb év­folyamba lépők tankönyvcso­magjai ugyanis általában drá­gábbak, mint az alsóbb évfo­lyamok számára szükséges ki­adványok. A szülőknek ezért minden évben többe kerül gyermekeik iskoláztatása. Jelentősen változott vi­szont a tankönyvvásárlásra adott támogatás nagysága. Tavaly ezeregyszáz, idén pe­dig ezerhétszáz forintot kap­nak az iskolák tanulónként. A minisztériumi támogatás kö­rülbelül a költségek egyne­gyedét fedezi, de az iskolák szabadon döntenek arról, hogy milyen arányban oszt­ják szét a pénzt tanulók kö­zött. A rászoruló diákokat a helyi önkormányzatok is tá­mogatják. Az iskolák külön­böző akciókkal próbálnak könnyíteni a szegényebb csa­ládok helyzetén. A leggyako­ribb, hogy a régi könyveket újra felhasználják, vagy úgy­nevezett tartós könyveket vá­sárolnak. A kemény fedelű, nehezen elnyűhető kiadvá­nyokat nem kell a tanulóknak megvásárolniuk, hanem az iskola könyvtárából kölcsö­nözhetik ki őket az év elején.- ivük ­Felvétel készült a tolvajról Belső vizsgálat indult a felelősség kiderítésére Két héten belül lezárul a Magyar Államkincstárnál az a belső vizsgálat, amelynek ki kell derítenie: hogyan ve­hette fel valaki hamis bélyegzővel és aláírással pénztá­ruknál a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság (LRI) 112 millióját. A tettesről egyébként videofelvétel készült. Július elején ismeretlen sze­mély az LRI meghamisított bizonylataival besétált a Ma­gyar Államkincstárba, hogy felvegye a cég dolgozóinak bérét. Noha az LRI korábban mindig átutalással kérte a havi járandóságra valót, a szokatlan módszer nem kel­tett gyanút a pénztárosban: fizetett. Az esetre csak nem­régiben derült fény, holott a Repülőtéri Biztonsági Szol­gálat azonnal feljelentést tett a rendőrségen és a Kincstár­nál is vizsgálatot rendeltek el. Szőke Miklós, a Kincstár elnökhelyettese szerint két héten belül megtudjuk, hogy ki és milyen hibát követett el, bár egyelőre úgy tűnik, az előre kitervelt, profi akcióban jelenlegi, illetve korábbi dol­gozóik közül senki sem érin­tett. Minden jel arra mutat, hogy a két cég szabályzatát jól ismerő, a pénzkifizetési szokásokban jártas személy lehetett a tettes, akinek moz­gását rögzítette a belső biz­tonsági rendszer kamerája. Szőke elmondta: a pénzfelvé­telt a szokásoknak megfelelő­en most is előre bejelentet­ték, de ezúttal az LRI képvi­seletében és - hamis - papír­jaival személyesen jelentke­zett valaki az összegért. Mi­vel a Kincstár szabályzata nem egyértelmű atekintet- ben, hogy az átutalást alkal­mazó ügyfelek kérhetnek-e készpénzes fizetést vagy sem, a pénztáros fizetett. Szőke elmondta: a tettest megörökítő videofelvételt teg­nap átadták a rendőrségnek. Takács Mariann Elítélő nyilatkozat. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma elítél minden vallásgyalá- zást, és szolidáris a vallásukban megsértett emberekkel - közöl­te Semjén Zsolt, a tárca egyhá­zi ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára pénteken, a Cion böl­cseinek jegyzőkönyve című könyv megjelenése kapcsán. Elhalasztott fejlesztés? Napja­inkra darabjaira hullott szét a Balaton központi finanszírozá­sa, esély nincs arra, hogy az 1996-tól rendelkezésre álló évi 9 milliárd forintnyi fejlesztés foly­tatódjon - mondta Nemcsók János az Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottságának MSZP-s alelnöke pénteken Sió­fokon, a Balatonról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Levél. Megfogalmazták tárgya­lási javaslatukat a csütörtöki szolnoki gazdagyűlés résztve­vői által megválasztott tárgyaló- küldöttség tagjai, akik a megbe­széléseket kezdeményező leve­let már el is küldték a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba - mondotta pénteken Nagy Tamás, a kijelölt tárgyalódelegáció vezetője. Vizsgálat. Megkezdte a vizsgá­latot a Veszprém Városi Rendőr- kapitányság a szombathelyi polgármester ügyében - közölte pénteken Tóth Zoltán, a Veszp­rém Megyei Rendőr-főkapitány­ság sajtóreferense. Szabó Gá­bort közokirat-hamisítás vádjá­val jelentette fel ismeretlen sze­mély, aki azt állította, hogy ha­mis nyelvvizsga-bizonyítvány segítségével szerezte meg a tu­dományos fokozatot. Elismerés. A Nemzetközi Bor­turisztikai Szövetség (RDA) tiszteletdíját nyerte el a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) két pros­pektusa - jelentette be az MT Rt. pénteken. Az RDA éves köl­ni kiállításán az Egyházi Kin­csek Magyarországon és a Bor és Gasztronómia Eseménynap­tár részesült az elismerésben. Nagytakarítás. Vasárnapra megtisztul az óbudai Hajó­gyári-sziget, amely augusztus 4-től egy héten át helyet adott a Pepsi Sziget ’99 fesztiválnak - mondta el Vető Viktória, az esemény sajtóreferense pén­teken. Ötvenhármán vesznek részt a nagytakarításban, munkájukat egy nagy teljesít­ményű szemétporszívó is se­gíti. Határdugó. Pénteken délben 30 perces volt a várakozási idő Hegyeshalomnál az országba belépőknek annak ellenére, hogy hét sávon fogadták az uta­sokat - közölte a határőrség he­gyeshalmi kirendeltségének he­lyettes vezetője. A külföldi uta­sok zöme Mogyoródra tart a Hungaroring hét végi Forma-1 versenyére. Játék ez, gyermek! A városligeti Globe Színház legújabb, ma megnyílt, az év végéig nyitva tartó kiállítása ismét a já­tékok világába kalauzolja el vendégeit. Nem csak a már jól ismert, népszerű, klasszikusnak számító játékokat mutat­ják be, hanem az új évszázad játékvilágába is betekintést engednek. A játékok némelyike, a látogatók örömére, ki is próbálható. A kiállításról bővebben lapunk 14. oldalán olvashatnak. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Két kórokozót már azonosítottak Magyarországra még nem terjedt át a romániai járvány Még nem észlelték jelét a romániai agyvelőgyulladás-jár- vány átterjedésének, de mert már a hozzánk közeli, erdé­lyi területeken is felütötte a fejét a betegség, az orvosok fokozott óvatosságra intik az oda utazókat. Időközben Bu­karestben két kórokozót is azonosítottak a biológusok. Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ fő­igazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy az agyhártya­gyulladást okozó fertőzéses megbetegedések bejelentési kötelezettség alá tartoznak. Magyarországon az orvosok a határ közeléből sem jelentet­tek a járvány átterjedésére uta­ló eseteket. Románia hozzánk közeli vidékein is csak szórvá­nyos megbetegedéseket észlel­tek. Az agyhártyagyulladásban szenvedők mindössze 8-9 szá­zaléka él ezeken a területeken. A bukaresti kutatóintézetben az eddigi vizsgálatok során két olyan kórokozót találtak, ame­lyek mindegyike a bélcsator­nában szaporodó enterovíru- sok népes családjához tarto­zik. A két tömeges megbetege­dést okozó „rokon” az Echo 30 és az Enterovirus 7 elnevezésű kórokozó. A biológusok nem zárják ki, hogy a további szék­letmintákban újabb „családta­gokat” találnak. A szakembe­rek szerint a betegek száma ugyan folyamatosan emelke­dik Romániában, de a helyzet nem drámai. Jelenleg mint­egy 1300 agyhártyagyulladá- sos beteget tartanak nyilván, ám ennél jóval több lehet a fertőzöttek száma, akiknél el­térő súlyossággal jelentkez­nek az esetleges tünetek - a láz, a hányás és a fejfájás. A lehetséges védőoltásról elterjedt hírek nem felelnek meg a valóságnak. Dr. Melles Márta szerint továbbra is a megelőzés fontosságára kell felhívni a Romániába utazók figyelmét. Aki ugyanis az ivó­víz, a fürdővíz és ételeinek a tisztasága mellett az alapos kézmosásra is ügyel, annak nem kell a fertőződéstől tarta­nia. n. zs. Kincset érő rovar. A Japánban nagy becsben tartott szarvasbogárnak ezt a 80 milliméter hosszú, 87 ezer dollárra tak­sált ritka példányát egy tokiói kiállításon csodálhatják meg az érdeklődők. FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom