Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-11 / 186. szám

10. OLDAL 1999. AUGUSZTUS 11., SZERDA TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Balul sikerült koncert Aradszky azt állítja, nem volt részeg Több olvasónk is felháborodot­tan telefonált szerkesztőségünk­be. A múlt hétvégén megrende­zett soltvadkerti sörfesztiválon szerintük Aradszky László fellé­pése botrányos volt. Azt állítják, hogy a művész részeg volt. Olyannyira, hogy elfelejtette az egyik szám szövegét, majd átesett a hangfalakon, és ülve folytatta az előadást. Arról, hogy Aradszky László ülve, háttal a közönségnek énekel, több fény- képfelvétel is készült. A művész ezzel kapcsolatban más lapban megjelent nyilatko­zata szerint a színpadra ülés a műsor része. Szerinte azt, hogy részeg volt, csak azok állítják, akik le akarják járatni. Mint mondta, egész nap iszonyatos fejfájás gyötörte, és emiatt a fel­lépést megpróbálta lemondani. Ám a szervezők nem hagyták, hogy visszamondja a koncertet. Szereztek neki erős fájdalom- csillapítót. Ezután pedig nem hagyták addig, míg egy áldo­mást meg nem ivott rajongóival - mondta a művész. A meleg, a gyógyszer és a kevéske alko­hol megtette együttes hatását. Aradszky szerint szó sem volt elesésről, és részeg sem volt. Mint mondta, az sem igaz, hogy elfelejtette az egyik szám szövegét, ezért azt CD-ről ját­szották be. A sörfesztiválon a koncertet végignéző közönség máshogy látta. A hercegszántói teaházért Sok helyen halljuk, olvassuk azt, hogy egyre kevesebbet tö­rődünk egymással, elfordulunk egymástól. Én most egy ép­pen ellenkező esetet szeretnék önök elé tárni. Varga Gábor vagyok, herceg- szántói vállalkozó, a Főtéren álló teaház tulajdonosa. Július 30-án kettőkor zártunk. Ezt követően igyekeztünk gyorsan ágyba kerülni, hiszen szomba­ton a falunapon jelentős forga­lomra számítottunk. Jóformán még el sem aludtunk, mikor felvertek bennünket, hogy tűz van, a teaház lángokban áll. Mire odaértünk, már a tüzet észlelő Határőrség Igazgatósá­gának helyi szolgálatban lévő katonái poroltóval oltottak. Si­ralmas látvány volt a faház, kí- vül-belül égett. A bajai tűzol­tók is megérkeztek, sok fiatal is részt vett az oltásban. A dél­előtti kárfelmérést követően úgy döntöttünk, hogy megkí­séreljük a lehetetlent, és a fa­lunapi rendezvény kezdetére használható állapotba hozzuk a teaházat. Meghatódás nélkül nehéz el­mondani, hogy a barátok, a fia­tal vendégkör, községünk szak­emberei - több mint harmincán - mennyit dolgoztak. így már este nyolc órára viszonylag el­fogadható állapotba került a fa­ház, ami szerencsénkre nem égett le. Nem gondoltam volna, hogy ennyi segítőkész ember van Hercegszántón! Miután másképpen nem tudom meg­köszönni, meghálálni segítsé­güket, megyei lapunk hasábja­in kívánok köszönetét monda­ni az önzetlen segítségért. Varga Gábor, Hercegszántó A technika évszázada?! A telefon csodálatos találmány. Orvosi segítséget lehet kérni, üzleti ügyeket vagy randevút lehet rajta megbeszélni. De so­rolhatnánk még azokat az ál­dásos tulajdonságokat, amelye­ket a telefon nyújt. Kicsit beárnyékolja ezt a ké­pet, ha az ember számláján kül­földi, szerencsejáték-, esetleg szextelefonszámok szerepel­nek. Természetesen ez akár százezer forintos nagyságren­dű is lehet. Folyamatosan gyűjt­jük azok nevét, akiket ilyen kel­lemetlenség ért, de a Matáv ré­széről is reagálni kell erre a problémára. Nem jó reklám a cégnek, ha ügyfeleinek ilyen veszéllyel kell szembenézni. Remélem, a telefontársaság megvizsgálja ezt a kérdést, s el­tekint a jogtalan követelésektől. R. J., Kunszentmiklós Jokerrel a 80 értékes nyeremény bármelyikét Játszva elviheti! Küldjttn be 1999. aug. 9. és szept. 11. között megjátszott: Joker játékaiból legalább 1 500 Ft értékű nyeretlen szel­vényt cintünkre! Ezzel részt vesz a szept. i!3-ai nyeremény­sorsoláson, és lehet, hogy Ön viszi el az "JÁTSZVA ELVIHETI" Szerencsejáték Rt Szegedi Területi Igazgatóság 6701 Szeged, Pf. 300. Beküldési határidő: 1999. szeptember 2D, Az akcióban csak a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád .... és Jász-l\lagykun-Szolnok megyékben megjátszott szel­IATOS SBIS9$HkfA»La« részt. Petőfí-legendák nyomában A Petőfl-óvforduló kap­csán többen érezték fon­tosnak, hogy az általuk hallott, tudott dolgokról - amelyek nagy költőnkkel kapcsolatosak - hosz- szabb-rövldebb levelek­ben beszámoljanak. Az alábbiakban egy dunave- csel olvasónk levelének - terjedelmi okokból - csak részleteit közöljük. Magam is nagy tisztelője va­gyok Petőfi költészetének, s örülök, hogy Dunavecsén élhe­tek, ott, ahol valaha olyan szép napokat töltött az akkor már országos hírű költő. Akkoriban igen bizakodó volt, hiszen ál­lást kapott Pesten, az édes­apja is kezdett megbékélni fia foglalkozásával, s már-már büszke is volt „csavargó” fiára. Vecsén körülbelül harminc gyönyörű vers született a költő tollából. Barátokra lelt itt, sőt a / Áron alul? Egy híradástechnikai eszközö­ket forgalmazó cég hirdetésére jelentkeztem. Idegen nyelvről magyarra kellett lefordítani olyan kezelési utasításokat, melyek terjedelme meghaladta a több száz oldalt. Én megad­tam az igen méltányos ajánla­tomat. Pár nap múlva értesí­tettek, hogy a munkát másnak adták. Kérdésemre közölték, hogy az a másik fél oldalan­ként pár száz forintért vállalko­zott a feladatra. Ez bosszantó, mivel egy oldal lefordítása nor­mál esetben is ezer forint körül lenne. Csodálkozom a megbí­zón, hogy ezért a pénzért vajon mit kaphatott, de jobban a for­dítón, aki bagóért, a szakmát és főként saját tudását degra­dálva vállalt el ilyen munkát. Karmai Károlyné, Kecskemét szerelem is megérintette szívét a „Kicsinké szőke kis leányka” személyében, aki Nagy Pál uram leánya volt - náluk lakott Petőfi -, a házat ma is emlék­tábla jelöli. Az emlékezés ko­szorúja egyetlen évben sem ma­rad el róla, s Zsuzsika sírjára is jut néhány szál virág halot­tak napján a Petőfi Baráti Kör és a nyugdíjasklub jóvoltából. A hajdani mészárszék ma emlékmúzeum, s nagyon sok érdeklődő csoport és magán- személy keresi fel a parányi emlékhelyet. S Vecsén állt a „Kis lak” (vitáznak még ma is, hogy pontosan mely helyen). „Vecsei Himnusznak” tartjuk a megzenésített „Kis lak áll a nagy Duna mentében” kezdetű verset, mely „Távolból” címmel született. S a vecsei legenda úgy tartja: nevet is itt választott a költő! Ismeretes, hogy szá­mos álnevet használt, mielőtt a Petőfi nevet választotta. Ügy A Petőfi Népében augusztus 2-án megjelent, az Égen szá­guldó kék lidérc című cikkre reagálva tanúsítom, én és családom több tagja is, sőt a városunk másik részén buli­zó társaság is látta a különös fényjelenséget az égbolton átsuhanni. Én, mivel már megettem a kenyeret javát - ugyanis 56 éves múltam -, nagyon sok meteorhullást láttam. Ugyanis szeretem csillagos estéken az eget : kémlelni, igaz csak szabad szemmel, de ilyet, ami ilyen Íj alacsonyan és ilyen zöldes­sárgás fénnyel világított, és nálunk, Bács-Kiskun megyé­tartja a fáma, hogy szívesen üldögélt zsenge ifjú korában Sándor a Pető bácsi jó szagú asztalos műhelyében. Mivel akkor még az apja más pályá­ra szánta, a jó öreg mesterrel igen jól elbeszélgettek, s atyai jó barátság alakult ki köztük. A jó vecsei nép úgy gondolta, hogy a szép emlékek, a barát­ság s az atyai barátnak kijáró tisztelet sugallta a névválasz­tást, amely eszerint így eshe­tett: Pető, Pető fia, Petőfi. Nos, akár így volt, akár nem, az igazat már nem tudhatjuk meg, de mi, vecseiek szívesen hisszük, hogy így történt. Levélírónk még hosszasan ír a költő életútjáról, amelyet így fejez be: ... a költőt meghalni senki sem látta. Ez a fő oka, hogy később annyi legenda szüle­tett a fogoly, bujdosó Petőfiről. Reményi Lajosné, Dunavecse ben, Szabadszálláson este kb. 9 óra körül látható volt a délnyugati égbolton, még sohasem láttam. Ezt tanúsít­hatja a lányom, a vejem és a 13 éves unokám is. Tehát nem az uborkasze­zon miatt találták ki a lako­sok. Csak mi nem vettük a fá­radságot, hogy akár a rádiót vagy a rendőrséget értesítet­tük volna, mert nem voltunk benne biztosak, hogy meteor volt-e, vagy valami földönkí­vüli látogató. De az biztos, hogy nem kitaláció, hanem igenis valós látvány volt. Somogyi Sándomé, Szabadszállás CIKKÜNK NYOMÁN Valós látvány volt Több mint négyszáz üveg lekvár Tegnap lezárult a lekvárfőző ver­senyünk nevezé­si határideje. A legtöbb üveget éppen e hét ele­jén kaptuk. Több mint négy­száz „pályaművet” hoztak, illet­ve küldtek el a megmérettetésre jelentkezők. Megtisztelő - s per­sze szépérzékre is vall -, hogy sokan a csomagolásra is meny­nyi időt és energiát szenteltek. A különféle díszítések - textiles, fonott kosárkás, színes papírok­kal lekötött, és sorolhatnánk - sok háziasszonyt dicsérnek. Természetesen ezúttal is csak a belbecsei, vagyis a tartalmat nézi, helyesebben kóstolja a szakértő zsűri. Az előzsűrizés máris meg­kezdődött. A jövő héten pedig eldől, hogy kik kapják a meg­érdemelt nyereményt. A Pető­fi Népe hasábjain közreadjuk majd a nyertesek listáját. Sok volt az eső a gyümölcsökre Nagyon megörültem, amikor olvastam, hogy újra itt a lekvár­főző verseny. Az időjárás nem kedvezett a gyümölcsöknek. A sok esőzés miatt lazább lett a gyümölcs szerkezete, és a vizet magába szívta. Ezt tapasztal­tam már a meggy elrakásánál. Az idén sok kajszibarack ter­mett. Sajnos ezért igen aprók a barackok. Nagyon sok utánjá­rással tudtam szép, fáról sze­dett, közepes nagyságú barac­kot szerezni. Szerintem azok a vidéki versenyzők előnyben vannak, akik a saját fájukról a legnagyobb, a legszebb barac­kot szedhetik, mint azok, akik a városban élnek, s a piacra fel­hozott pici, apró, gombnagysá­gú, fák alól felszedett, mosott barackot vehetik. A kitartást és a szorgalmat szüleimtől tanultam. Édes­apám nagyon dolgos ember volt. Sohasem keseredett el. A munkában találta örömét. Ha valami nem sikerült, meg­próbálta még egyszer. S ad­dig csinálta, míg munkáját végül siker koronázta. Ezért határoztam el, beneve­zek újra. Három a magyar igaz­ság. így szól a közmondás. Úgy teljes valami, ha eléri a hármat. Hátha sikerül. Laczi Edit, Kecskemét A kecskeméti Református Kollégiumban 1932-ben rendezett karácsonyi vá­sáron készült a fotó, amelyen a háttérben láthatók a befőttek. Ezeket édes­anyám tette el, s díjat is nyert. Néhány évvel később már én is segítettem a be­főzésben. Akihez naponta járunk Csapó Péterné a megye- székhelyen, a kecskeméti Aranyhomok Szálló mögött lévő autóbusz-pályaudvarnál már évek óta foglalkozik a Petőfi Népe árusításával. A trafikba betérő vásárló sze­me előtt ott az újság, ami­ből naponta jócskán elad. Igaz, nyitva tartása is hosz- szadalmas, hiszen reggel héttől este hétig áll a vevők szolgálatára. Kérésre szíve­sen arról is tájékoztatást ad, hogy aznap mit érdemes el­olvasni a lapban. OLVASÓSZOLGÁLAT Sorsolás: a jövő héten Ma jár le a nyári Szeren- csekártya-játék beküldési határideje. A Petőfi Népe régi és új előfizetői korlát­lan számú szelvénnyel pá­lyázhatnak. Kérjük, hogy minden cédulát töltsenek ki, s nem elég, ha csak a borítékon szerepel a név és cím. Új előfizetőink, akik azt jelölték be: most sze­retnének előfizetni, s még nem tették meg, azt Ol­vasószolgálatunk ingyenes számán megtehetik (06- 80/480-756). A jövő heti sorsoláson 301 szelvényt húzunk ki, természetesen közjegyző jelenlétében. A legelső cé­dulán szereplő előfizetőnk nyeri meg a játék fődíját, a fagyasztószekrényt. A to­vábbi 300 szerencsés nyer­tes az általa megjelölt aján­dékot kapja. Sok sikert kí­vánunk lapunk előfizetői­nek! Újra kapható! Több előfizetőnk érdeklő­dött: lehet-e még zár nélkü­li levélszekrényt kapni? Ez a típus fogyott el leghama­rabb, ezért néhány hétig nem tudtuk szállítani. A jö­vő héttől újra megrendelhe­tő és kapható - természete­sen most is a raktárkészlet erejéig. A kétféle zárás vál­tozatot is engedményes áron vásárolhatják meg a Petőfi Népe előfizetői. Mennyi az engedmény? Éppen egyhavi előfizetési díjnak megfelelő összeg, vagyis 895 Ft. Olvasószol­gálatunk ingyen hívható zöldszámán is megrendel­hető: 06-80/480-756. Olvasóink kérdezték Tiszaugról, Törteiről és Nagykőrösről több olva­sónk érdeklődött: hol és hogyan fizethetnek elő a Petőfi Népére? Kérjük, hív­ják fel Olvasószolgálatun­kat, keressék fel kézbesí­tő munkatársunkat vagy Nagykőrösön a helyi iro­dánkat a Derkovits u. 7. sz. alatt. Címünk: 6000 Kecs­kemét, Szabadság tér 1/A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom