Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ HAZAI TŰKOR 5. OLDAL Az európai környezet megóvásáért Klúnavédelmi stratégia Az EU-országok és a tagjelöltek szombaton egynapos környezet- védelmi csúcstalálkozót tartottak Helsinkiben. A legfőbb napirendi pont az éghajlat védelme volt, az Európai Bizottság által előter­jesztett klímavédelmi stratégia alapján. A magyar küldöttséget Pepó Pál környezetvédelmi mi­niszter vezette. Pepó Pál szerint az a tény, hogy az EU egyik szokásos mi­niszteri tanácsi értekezletére ki­vételesen meghívták a társult és tagjelölt országok illetékes mi­nisztereit is, azt mutatja, az EU máris számít a tagjelölt országok környezetvédelmében rejlő elő­nyök kihasználására.- A magyar kormányzat, most már tényadatokkal gazdagodva, a hazai, nemzeti klímavédelmi stra­tégiát is kidolgozhatja - folytatta Pepó Pál, és hozzátette: - Az üvegházhatást okozó káros anya­gok kibocsátásának csökkentésé­ben Magyarország előbbre tart, mint az Európai Unió tagállamai. A hazai eredetű széndioxid-kibo­csátás hozzávetőleg mintegy 15 százalékkal mérséklődött az el­múlt évtizedben. Ez természete­sen a GDP és az energiafelhasz­nálás visszaesésével is magyaráz­ható. A kiotói jegyzőkönyvben vállalt károsanyag-kibocsátás csökkentése nem akadályozza a gazdaság fejlődését. Magyaror­szág a prognosztizált 4-5 százalé­kos, vagy akár 7 százalékos GDP- növekedés mellett is eleget tud tenni kötelezettségeinek - állapí­totta meg Pepó Pál, és emlékezte­tett: Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt.- A tárca szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi infrastruktúrát tekintsék „teljes jogú” gazdasági infrastruktúrának. A környezet- védelmi tárca a többi minisztéri­ummal, a tudományos élet képvi­selőivel, a környezetvédelmi moz­galmakkal átfogó klímavédelmi stratégiát dolgoz ki, és tár a köz­vélemény elé, és ez ad lehetősé­get feltételezhetően Magyaror­szágnak arra, hogy a klímavédel­mi célokat szolgáló európai uniós erőforrásokhoz hozzáférjen - mondta a miniszter.- Magyarország minél több te­rületen, a gyakorlatban is szeret­ne eleget tenni az Európai Unió környezetvédelmi elvárásainak, és minél kevesebb területen akar átmeneti mentességet, derogációt kérni - mondta végezetül Pepó Pál. Zenehallgatás a világhálón Módosul a szerzői jogról szóló törvény Az illegális szoftverfel- használat és az Internet elterjedése mellett az eu­rópai uniós csatlakozás Is Indokolttá tette a szer­zői jogról szóló törvény módosítását. Az új jog­szabály szeptember else­jétől hatályos - értesül­tünk a Szerzői Jogvédő Iroda főigazgatójától. Gyertyánfi Péter lapunknak el­mondta: a számítógépes progra­mok (szoftverek) és az Internet egyre inkább terjed hazánkban is. Az egyes művek, alkotások fel- használását ebben a digitális kör­nyezetben sokkal nehezebb nyo­mon követni, illetve a jogtalan felhasználót lefülelni, mint ko­rábban. Ezért vált szükségessé a szerzői jogról harminc évvel ez­előtt készült törvény mielőbbi módosítása. A másik ok, amiért a koráb­bi törvényen változtatni kellett, az Európai Unióhoz való csatla­kozásunk. A nemrég elkészült módosítással az új változat eurokonformmá vált - közölte a főigazgató. Mint mondta, eddig elsősor­ban mindenkinek magának kel­lett figyelnie, hogy ki és mi­kor használja fel jogtalanul az alkotását. Szeptember elsejétől azonban - ekkor lép életbe a törvény - az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület is kép­viseli bizonyos körökben az al­kotók érdekeit, és fel is léphet a jogbitorlók ellen. A jövőben az egyesület - természetesen a szerző is - követelheti a jogsér­tés bírósági megállapítását, és nyilatkozattal vagy más megfele­lő módon - a nyilvánosság bevo­násával - elégtételt kérhet a jog­sértőtől. Sőt, az adott mű megal­kotója a jogtalan használatból származó üzleti bevételt is visz- szakövetelheti az ilyenkor szo­kásos kártérítés mellett. A módosítás szerint a szerzői jog az alkotót az életében, vala­mint a halálától számított hetven évig illeti meg. Az Artisjus igazgatója úgy vé­li, a legtöbb gond - a már ma is óriási problémát jelentő, illegá­lis számítógépes szoftverlopás mellett - a világhálóra felkerült zenei anyagok felhasználásából származhat majd. Várhatóan ná­lunk is bekövetkezik ugyanis az, hogy a lemezkiadók csak bizo­nyos összeg befizetése ellené­ben teszik majd lehetővé az Internetre feltett zene meghall­gatását és letöltését. Egyelőre még ném tudnak ilyen inter­netes vállalkozásról hazánkban. Az Egyesült Államokban vi­szont sok ilyen van, így több száz, ilyen típusú perre is akadt már példa. (haszon) Napfogyatkozás: ezt látni kell A teljes napfogyatkozást hazánkban augusztus 11-én a Szombathely-Slófok-Szeged tengelyen, 112 kilo­méter szélességű területen érzékelhetjük majd. Az érintett megyékben hónapok óta készülnek arra, hogy tudományos és Idegenforgalmi szempontból Is hasznosítsák a ritka természeti Jelenséget. Szombathelyen több mint 20 ezer érdeklődő érkezésére számí­tanak a természeti tünemény napján. A város főterén felállít­ják a Naprendszer modelljét, au­gusztus 8-án a Gotthard-obszer- vatóriumban felavatják Gotthard Jénő szobrát, valamint a napfo­gyatkozás alkalmából készített, a napot ábrázoló alkotást. Somogy megyében Siófok lesz a központja a napfogyatkozás­hoz kapcsolódó rendezvények­nek. A szervezők mintegy 200 ezer vendégre számítanak. Au­gusztus 8-ra már minden készen áll majd a Siófok-Kiliti vásárté­ren felállított „csillagkonyhában” ahhoz, hogy mindenki saját ho­roszkópjának megfelelő ételek közül válogathasson. Tolna megyében Paks a legide­álisabb pontja a természeti jelen­ség megfigyelésének. Az egyik helyszín az Atomerőmű SE Sportcsarnoka melletti zöldterü­let lesz, ahol szabad-téri színpa­dot állítanak fel. Bács-Kiskun megyében is egy­re nagyobb számban jelzik érke­zésüket az érdeklődők. A napfo­gyatkozást a települések idegen­forgalmi vonzerejük hatványo- zottabb bemutatásával igyekez­nek kihasználni. Bugacon min­den bizonnyal izgalmas lát­vány lesz, hogy a nemes jószá­gok miként reagálnak a termé­szeti jelenségre. Kiskunhalason egyebek között alkalmi posta­bélyegzés, légibemutató, Duna- patajon pedig augusztus 9-től háromnapos kulturális rendez­vénysorozat, termék- és ter­ménybemutató, kézművesek ta­lálkozója várja az odalátogató­kat. Szegeden látható majd a leg­hosszabb ideig a teljes napfogyat­kozás, csaknem két és fél percig. Az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban egyebek kö­zött tüzes nyülal gyújtják meg a máglyát délben, majd a tánckar újraéleszti a Napot. FKgP-MSZP: kapcsolatfelvétel Pokol Béla, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságá­nak kls-gazdapárti politikusa már-már tolakodó barát- kozásnak tartja az MSZP elnökének és az FKgP parla­menti frakcióvezetőjének találkozásait. Kovács László szerint viszont a közélet eldurvulásán csak a vezető politikusok nyugodt hangú megbeszélései javíthatnak. Az elmúlt hónapokban Kovács László szocialista pártelnök és Bánk Attila, a FKgP frakcióveze­tője három alkalommal is eszmét cserélt aktuális bel-, vagy külpoli­tikai témáról. Az első találkozón - amelyet az MSZP elnöke kez­deményezett - a kisebb létszámú parlament témaköre került kette­jük között napirendre. Másod­szorra a koszovói válság rendezé­sében való magyar részvételt vi­tatták meg, mint ahogy az eddig utolsó, harmadik alkalommal is.- Egy kormányzó és egy ellen­zéki párt között a rendszeres pár­beszéd segít elkerülni a félreérté­seket, valamint elősegitheti a nor­mális politikai légkör kialakulá­sát, amelyre egyébként nagy szükség lenne - nyilatkozta la­punknak Kovács László. A párt­elnök sajnálatát fejezi ki azért, amiért egyes kisgazda és fideszes politikusok Bánk Attilával tör­tént találkozásait gyanakvással, sőt ellenérzéssel fogadják. Meg­keresésünk nyomán Pokol Béla tolakodó barátkozási gesztusként értelmezte a szocialista Kovács tárgyalási kezdeményezéseit. Mint mondta, inkább a parla­menti munka során kellene ér­vényre juttatnia együttműködési készségét az ellenzéknek.- Torgyán József nem kezdemé­nyezett találkozót velem, és én sem tettem felé ilyen lépést - cá­folta Kovács László a Pokol Bélá­tól származó értesülésünket, de mint azt a szocialisták első embe­re kifejtette, a két párt elnökének időszakos megbeszélése is bele­férne a normális jogállami műkö­dés kereteibe. A fejlett demokrati­kus államokban az ilyesfajta talál­kozók - fogalmazott Kovács László. (h) Ebben az évben kevesebb a bűncselekmény Több a halál az utakon A Legfőbb Ügyészség adatai szerint csökkent a bűn­cselekmények száma. Az év első felében mintegy ne­gyedmillió, 246 307 bűncselekmény vált ismertté, amely 27,6 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos Időszakában volt. Az idén eddig kevesebb bűnöző kevesebb bűncselekményt köve­tett el, mint tavaly, és az általuk okozott kár is kisebb. Az ismert­té vált bűncselekmények száma legnagyobb mértékben a fővá­rosban csökkent. Szabolcs- Szatmár-Bereg, Komárom-Esz- tergom, és Baranya megyében is csökkent a bűncselekmények száma, Vas, Borsod-Abaúj- Zemplén és Veszprém megyé­ben viszont emelkedett. Nagyobb mértékben a sze­mély elleni bűncselekmények száma nőtt meg, a gazdasági, valamint a vagyon elleni bűn­cselekmények száma viszont jelentősen csökkent tavalyhoz képest. Az ügyészség adatai szerint például az adó- és társa­dalombiztosítási csalások szá­ma 85,2 százalékkal, a csaláso­ké pedig 70 százalékkal mér­séklődött 1998 azonos idősza­kához képest. Kevesebb közle­kedéssel összefüggő bűneset történt, viszont sajnálatosan megugrott - 312-ről 341-re - a halálos közúti balesetek szá­ma. Míg a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntettek száma kis mértékben csökkent, a kategória legsúlyo­sabb cselekménye, az erősza­kos közösülés csaknem 10 szá­zalékkal több, mint tavaly volt. A legnagyobb mértékű növeke­dést az államigazgatás, igazság­szolgáltatás és a közélet tiszta­sága elleni bűncselekmények mutatják; összesen több mint ötven százalékkal emelkedtek. A növekedés legfőbb oka az embercsempészet megtízszere- ződése. Az idén kevesebb betö­rés, zsebtolvajlás, gépkoc­silopás keserítette a polgárok életét, a rablások száma vi­szont kis mértékben emelke­dett. A vagyon elleni bünteten­dő cselekmények által okozott kár a tavalyi 41,4 milliárd után az idén 35,7 milliárd forint volt június végéig. (horváth) Értékelés. Orbán Viktor kor­mányfő, valamint nyolc mi­niszter mond beszédet hétfőn a Külügyminisztériumban az idei külképviselet-vezetői érte­kezleten. A hagyományosan minden év nyarán sorra kerülő kétnapos tanácskozáson a kül­ügyi tárca vezetése, valamint a nagykövetek és a főkonzulok át­tekintik az elmúlt évben végzett munkát. Kicsi, de befolyásos. Az MDF frakcióvezetője szerint sikeres a koaliciós kormányzás elmúlt egy esztendeje, ellentét­ben a sajtóban mind gyakrab­ban olvasható, katasztrófaha­sonlatokkal megtűzdelt ellenzé­ki nyilatkozatokkal. Balsai Ist­ván szombaton Szegeden kije­lentette: a szubjektív értékelé­seknél sokkal fontosabbak a té­nyek, amelyek szerint az idén negyven százalékkal több la­kás építése kezdődött el, s harmincezerrel több személy- gépkocsit vásároltak a polgárok a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest. Balsai szerint az MDF - parlamenti létszámát meghala­dó mértékben - pozitív befolyá­soló tényező a kormány dönté­seiben. Pápai ajándék. Szent Kinga tiszteletére rendeztek az elmúlt hétvégén, szombaton ünnepsé­get az esztergomi bazilikában. A szertartás után IV. Béla ki­rály lányának szobra alatt elhelyezték azt a táblát, ame­lyet II. János Pál pápa ado­mányozott Boldog Kinga szent­té avatásának napján, június 16-án a magyar katolikusok képviselőinek a lengyelországi Ószandecen. Dékány Vilmos püspök, érseki helynök hangsú­lyozta, a tábla nemcsak a szent életére, hanem a magyar és a lengyel nép közös múltjára is utal. Hamis bomba. A tűzszeré­szek egy bombához tökélete­sen hasonló imitációt találtak abban a táskában, amelynek felrobbantásával fenyegetőzve húszmillió forintot követelt egy zsaroló a Nyíregyházi 1. számú postahivataltól - közöl­te Pap Judit, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense szombaton. A rendőrség nagy erők bevonásával keresi a zsarolót. Földváravató. Csaknem egy- esztendei munkával sikerült fel­építeni Felsőrajk középkori földvárának kisebbitett változa­tát, amelyet vasárnap avattak fel a dél-zalai községben. Egy­kor a Rajky-család nagy ud­varházát vette körül a XVI. században a törökök által le­rombolt palánkvár, amelynek „utódját” építették meg. A munkákat Vígh László polgár- mester kezdeményezésére vé­gezték el, kapuval és négy őrto­ronnyal, feljáróhíddal. Még mindig sokan bedőlnek az ingatlancsalóknak Országos méretű lakásmaffia ugyan nincs hazánkban, de efféle csalásra szakosodott szervezetek szép szám­mal akadnak mind a fővárosban, mind vidéken. A rend­őrség már megkezdte a bandák számbavételét. Szomor Sándor alezredes, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság (ORFK) illetékes nyomozóosztá­lyának vezetője lapunknak el­mondta: az ingatlancsalás a ’90- es évek elején kezdett elterjedni hazánkban. Azóta már szinte mindenki hallott erről a bűncse­lekményről, ennek ellenére ren­getegen vannak még ma is olya­nok, akiket sikerült lépre csalni. A rendőrség szerint nem egy­séges, szervezett bandáról van szó, ezért nem helyes a „lakás­maffia” kifejezés. Valószínűbb - és az eddigi nyomozási eredmé­nyek is ezt igazolják -, hogy több kisebb-nagyobb bűnszövetkezet dolgozik szerte az országban, amelyek erre a jól jövedelmező tevékenységre szakosodtak. Vidé­ken leginkább a szociálpolitikai támogatással kapcsolatos csalá­sok terjedtek el. Ezek közül is a leggyakrabban előforduló eset az, amikor a csalók egy korábban épült ház beépített tetőterébe köl­töztetnek ideiglenesen olyan csa­ládokat, amelyek szociális támo­gatásra szorulnak, majd ezt köve­tően kölcsönt vesznek fel a pénz­intézettől, hogy az átalakítási munkálatokat elvégezhessék. A baj csak az, hogy az adott épület­rész már korábban elkészült. Utá­na hamis számlákat szereznek, megmutatják azokat a banknak, és lelépnek a pénzzel. A csalásra csak jóval később derülhet fény, amikor a hitelező rájön, hogy a hitelfelvevő (tehát a rossz körül­mények között élő család) a köl­csönt nem törleszti. A nagyobb városokban egy en­nél jóval veszélyesebb, ám job­ban jövedelmező módszert alkal­maznak a csalók. Ráadásul itt nem csupán némi felújításra adott pénzről van szó, hanem a kiszemelt áldozat lakásáról. A bűnözők egy rövid lejáratú köl­csön fedezetéül másnak az ingat­lanát ajánlják fel. Az ügyvéd ilyenkor - aki szintén a szervezet tagja - a szóban megbeszéltekkel ellentétben jelzálogszerződés he­lyett adásvételi szerződést készít. Ha az illető nem olvassa el a szer­ződést - általában nem szokták „ugrott” a lakása, ha mégis el­olvassa, megpróbálják meggyőz­ni, hogy ilyen esetben adásvételi szerződést szokás írni. Tehát többnyire így is megszabadítják lakásától a lakásmaffiózók. Hogy eddig hány ilyen jellegű ügylet történt, nehéz lenne meg­mondani. Általában ugyanis az a személy, aki elvesztette a lakását, egyedül van álláspontjával a rendőrség előtt, szemben a bűn­szövetkezeti tagokkal, a kölcsön- kérelmezővel, a tanúkkal és a be­avatott ügyvéddel. Ők az ellenke­zőjét állítják annak, mint amit a nemrég még lakással rendelkező tisztes polgár mond. Az ORFK nyomozója elmond­ta azt is, hogy a rendőrség már megkezdte az efféle ban-dák számbavételét, a Budapesti Ügy­védi Kamara is közös fellépésre készül a Közjegyzői Kamarával az ilyen esetek megelőzéséért, a tisztességtelen ügyvédek lebukta- tásáért. (h. gy.) Füredi Anna-bál, a 174. Balatonfüreden vasár­nap délelőtt többezres tömeg előtt mutatkozott be a 174. Anna-bál szép­ségkirálynője, Graffel- ner Katalin 17 éves győ­ri gimnazista. Első ud­varhölgye Czirók Márta 18 éves zalaegerszegi lány, a második udvar­hölgy Szalay Dalma 18 éves tatabányai közép- iskolás lett A fővédnök, Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyitotta meg szomba­ton este a balatonfüredi Árkád Hotelben a 174. Anna-bált. A 25, illetve 30 ezer forintos belé­pők már hetekkel ezelőtt elkel­tek, így összesen 220 vendéget fogadtak a felújított szállodá­ban. A bálra az Egyesült Álla­mokból, Kanadából, Ausztráliá­ból, Svédországból, Spanyolor­szágból, Ausztriából és Német­országból is érkeztek vendégek, Ausztráliából például eljött az 1958. évi Anna-bál szépség­királynője. A minden évben nagy attrak­ciónak számító díszes báli bevo­nulás este 7 órakor kezdődött, az estélyi ruhás hölgyek és a szmokingos urak a kíváncsisko­dó tömeg sorfala közt vonultak a Gyógy tér fái alatt a virágkapus főbejáratig. Ott minden hölgy kapott a hagyományoknak meg­felelően egy herendi porcelánból készült szívet. Aki a nyakába akasztotta, ezzel jelezte: indul a hölgyvetélkedőn a szépségkirály­női címért. Az urak belépőkár­tyáikkal szavazhattak - a szíve­ken látott szám alapján - az álta­luk legszebbnek tartott hölgyre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom