Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-27 / 173. szám

1999. JÚLIUS 27., KEDD HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Telefon az Interneten Az európai piacnyitás jegyében, meghatározott feltételekkel Ma­gyarországon is lehetővé válik az Internet hangtovábbításra történő felhasználása. A Hír­közlési Főfelügyelet engedélyt adott a Pan Tel Részvénytársa­ságnak arra, hogy az Interneten keresztül beszédátviteli szolgál­tatást, vagyis telefonálási lehe­tőséget nyújtson a jövőben - je­lentette be tegnap Frischmann Gábor, a felügyelet elnöke. A Hírközlési Főfelügyelet már májusban is kiadott egy be­szédátviteli engedélyt, azonban ezt a szolgáltatást csak azok tudják igénybe venni, akik szá­mítógéppel és internetes hoz­záféréssel is rendelkeznek. Az új engedély életbe lépésével vi­szont már azok is telefonálhat­nak a világhálón keresztül, akiknek hagyományos, illetve mobiltelefonjuk van. Igaz, a szolgáltatás minősége gyen­gébb a normál távközlési szol­gáltatókénál, hiszen késlelte­tik a hangokat, így a beszéd kissé szaggatottá válik. A gyen­gébb minőség ellentételezése lesz a - várhatóan - kedve­zőbb ár, amely elsősorban a nagyobb távolságú összekötte­tések esetén lehet számottevő. Szakértők szerint a távbeszélő szolgáltatás Interneten keresz­tül akár 25 százalékkal is ol­csóbb lehet, sőt a szolgáltatást igénybe vevőt nem terheli sem előfizetési, sem kapcsolási díj. Frischmann Gábor hangsúlyoz­ta, a Hírközlési Főfelügyelet nem titkolt szándéka, hogy a bejelentéssel a távközlési szol­gáltatások és szolgáltatók ver­senyét segítse elő, hogy a fel­használók egyre szélesebb kör­ben élvezhessék az „informáci­ós társadalom bölcsőjének”, az Internetnek az előnyeit. A felügyelet elnöke a táv­közlési törvény módosításá­nak holnapi életbe lépésével kapcsolatban közölte, hogy míg korábban az ingatlanon már elhelyezett távközlő esz­köz esetében közérdekből a hatóság szolgalmi jogot ala­píthatott, erre a jövőben a be­rendezések telepítése előtt is lehetősége lesz, ha egyezség­re jut az ingatlan tulajdono­sával. Ha nem születik meg­egyezés, mindkét fél élhet jog­orvoslattal. (stsj Búcsú a régi ötezrestől Éjfél óta már nem törvé­nyes fizetőeszköz a régi, barna ötezerforintos. A bankjegyet azért kellett bevonni, mert hirtelen na­gyon sok hamisítvány ke­rült forgalomba - értesül­tünk a Magyar Nemzeti Banktól (MNB). A jegybank illetékese elmond­ta: immár harmadszor változott meg a régi ötezer forintos bank­jegy bevonási határideje. Az MNB először - az új típusú ötezres megjelenésekor - 2000. április 1-jére tervezte a régi be­vonását, majd módosította az időpontot 1999. augusztus 31- ére. A múlt hét végén megint új dátumot tűztek ki a pénz be­vonására és elévülésére. A köz­lemény szerint július 26-a után már nem számít törvényes fize­tőeszköznek a régi ötezer forin­tos. A módosítást az tette szük­ségessé, hogy a határidő beje­lentése után ugrásszerűen meg­növekedett a hamis ötezresek száma. Ráadásul ezek a hami­sítványok olyan jó minőségűek, hogy az állampolgárok nem, vagy csak nagyon nehezen tud­ták megkülönböztetni a való­ditól. Azok, akiknek még van régi ötezresük, ez év november 30-áig becserélhetik a bankok­ban illetve a postahivatalokban. Információink szerint au­gusztus végén a régi ezres és az ötszázas is erre a sorsra jut, tehát szeptember elsejétől már azokkal sem lehet fizetni. Az érmék közül az ötvenfillérest szünteti meg az MNB a hónap végén. (h. gy.) Feljelentés, etikai vizsgálat A szakmai szabályok szerint az orvosok kötelesek meggyőződ­ni arról, hogy melyek az enge­délyezett szerek, és az alkal­mazni kívánt készítménynek milyen hatásai vannak - közöl­te a Magyar Orvosi Kamara (MOK] országos etikai bizott­ságának elnöke hétfőn. Poczkodi Sándor annak kap­csán tudatta ezt, hogy - mint is­meretes - két budapesti termé­szetgyógyászati centrumban az Országos Gyógyszerészeti Inté­zet (OGYI) által nem törzsköny­vezett, és forgalomba hozatali engedéllyel sem rendelkező Vectorex és Scalarex nevű injek­ciókkal kezeltek embereket. Vé­leménye szerint az ügyben érin­tett orvosoktól elvárható lett volna, hogy az OGYI-tól tájé­koztatást kérjenek az ügynö­kök által terjesztett két szerről. Mivel rendőrségi feljelentés is van az ügyben, a nyomozás be­fejezéséig az etikai vizsgálat le­folytatását felfüggesztik, közölte az elnök. A vizsgálat eredménye független a nyomozásétól. Kide­rülhet, hogy az érintett orvosok etikai vétséget követtek el. Szociális segélyből beruházás Megváltozik a jövedelempótló támogatás rendszere Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lapunk érdeklődésére hangsú­lyozta: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben nyil­vánosságra hozott jelentésétől függetlenül, még azt megelőzően kezdték meg a tárcánál a jövedelempótló támogatás rendszerének átalakítását. A számvevőszéki vizsgálat mielőbbi változtatást sürge­tett. Elfogadhatatlan ugyanis - állapította meg -, hogy az állami költségvetésből a tele­pülési önkormányzatokhoz szociális célra átutalt pénz tetemes részét évek óta más­ra költik. A nagy vihart kivál­tott elemzés amúgy, mint emlékezetes, 82 helyszínen vette górcső alá az állam­kasszából 1995-1998 között folyósított összegek sorsát. Az ÁSZ-mérleg szerint egyetlen esztendő alatt a le­hetséges keret mintegy egy­negyedével, átlagosan 20-22 milliárd forinttal kurtították meg a helyhatóságok a rászo­rulók pénztárcáját. A polgá­rok életkörülményeinek javí­tása helyett főként az intéz­mények fenntartására, inf­rastrukturális beruházások­ra, a fejlesztések finanszíro­zására vándorolt a kelleté­nél amúgy kétségtelenül egyre kisebb, ráadásul egyre kevesebbet érő summa. Lakner nem vitatja, hogy az önkormányzatoknak ko­moly anyagi gondjai vannak. Ám ez véleménye szerint semmiképpen sem enyhíthe­tő a hátrányos helyzetűek, így például a munkanélküliek tá­mogatásának rovására. Mind­ezek miatt is a tárca, akárcsak az ÁSZ-jelentés, az utóbbiak­nak szánt anyagiak kezelését mielőbb a munkaügyi köz­pontokhoz szeretné rendelni az önkormányzatok helyett. Ami egyébként a munka- nélküliek megsegítésére, gondjaik enyhítésére elő­irányzott pénzforrások fel- használását illeti, a jelenlegi rendszer teljes egészében mó­dosításra, ésszerűsítésre szo­rul. Mindenekelőtt rendkívül fontos, hogy ahol és akinél csak lehetséges, a segélye­ket lehetőleg mielőbb a mun­kalehetőség megteremtésére váltsák fel. A mostaninál kor­szerűbb, egyszersmind haté­konyabb foglalkoztatáspoliti­ka az egyén és a társadalom közös érdeke. Hasonlóképp újrafogalma­zásra érett az egyéb szociális indítékú pénzbeli segítségek elosztásának rendszere is. Er­re vonatkozóan megszívlelen­dő tapasztalatokat is összeg­zett az Állami Számvevőszék vizsgálati anyaga. Egyebek mellett tényekkel támasztotta alá, hogy még azokon a kiste­lepüléseken sem érvényesül gyakorta maradéktalanul a se­gélyek kiutalásának alapjául szolgáló rászorultsági elv, ahol pedig igencsak jól isme­rik egymást az emberek. Nem ritkán megesik, hogy a való­ság és a kérelmező által be­nyújtott jövedelemnyilatko­zat még köszönő viszonyban sincs egymással. Az eseten­kénti visszaélést követően a jogosulatlanul felvett pénz visszafizettetésére azonban alig-alig kerül sor. (cs. b. j.) A műemléki kastélyok hasznosítása: életforma A civil társadalom szerepének erősítése, a magántőke tudato­sabb bevonása, az új funkciók felkutatása állt a magyarországi műemlék kastélyok hasznosí­tásáról és menedzsmentjéről szervezett, a múlt héten befeje­ződött nemzetközi programso­rozat középpontjában - közölte Pintér Tamás, az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal (OMvH) oszályvezetője hétfőn Budapes­ten, sajtótájékoztatón. A Nemzetközi Együttműkö­dési Önálló Osztály vezetője utalt arra: az egyik legrango­sabb, az Angliában több mint száz éve működő National Trust nevű civil szerveződés kezde­ményezésére három évvel ez­előtt jött létre az európai mű­emlékvédelmi szervezetek szö­vetsége. A most véget ért tanácskozá­son a hazai műemlékeseken kí­vül a National Trust két, a cseh, valamint a finn szakma egy-egy munkatárssal képviseltette ma­gát. A workshop keretében láto­gatást tettek Magyarországon a Műemlékek Állami Gondnoksá­ga (MÁG) kezelésében lévő nádasdladányi és a fehérvár­csurgói kastélyban, valamint megtekintették a Fertődön fo­lyó munkálatokat is. Csányi Éva, a Műemlékek Ál­lami Gondnokságának igazga­tó-helyettese a füzérradványi Károlyi-kastély tervezett hasz­nosítási lehetőségeivel kapcso­latosan emlékeztetett: a festői környezetben fekvő, vadászati és borászati programokra egy­aránt alkalmas kastélyban már az 1930-as években, a Károlyiak idejében szálloda működött. Kifejtette: a vendég szakembe­rek a magyarországi kastélyok felújítását, műemléki helyreállí­tását kiváló színvonalúnak mi­nősítették. Nem rejtették véka alá ugyananakkor azt a vélemé­nyüket sem, hogy a hasznosí­tás, a kezelés terén van még el­lesni való. Fejérdy Tamás, az Országos Műemléki Hivatal el­nökhelyettese megjegyezte: a műemléki kastélyok hasznosítá­sa nem vállalkozás, hanem élet­forma. A felújítás és az épület új funkciójának megtervezése­kor ugyanis több évtizedes távla­tokban kellene gondolkodni. Hírek röviden Nincs politikai alku Az Országos Rendőr-főkapitányság hatá- rozattan visszautasítja azt a feltételezést, amely szerint Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója ellen folytatott büntetőeljárás bármilyen politikai alku része lenne. Az ORFK jogalkalmazói te­vékenysége során kizárólagosan a mun­káját és tevékenységét meghatározó bün­tető és más jogszabályok alapján, azok alapelveinek messzemenő figyelembe­vételével folytatja eljárásait - mutat rá állásfoglalásában a rendőrség. Az SZDSZ a közélet tisztaságáról A Szabad Demokraták Szövetsége a tisz­ta közélet megteremtése érdekében fon­tosnak tartja, hogy banktitokra hivatkoz­va ne lehessen megtagadni olyan, a köz­vélemény számára lényeges információk nyilvánosságra hozatalát, amelyek a köz­pénzek felhasználására vonatkoznak - tartalmazza a párt hétfői közleménye. A dokumentum leszögezi: az SZDSZ üd­vözli Majtényi László adatvédelmi biz­tosnak azt az ajánlását, amely a bank­titokra vonatkozó törvényi szabályozá­sok módosítását javasolta. Majtényi le­hetségesnek és alkotmányossági szem­pontból is kifejezetten kívánatosnak tar­tana egy olyan törvényt, amely ilyen kü­lönleges esetekben a banktitok feloldá­sára lehetőséget adna. Adományokat várnak A Helyreállítási és Újjáépítési Kormánybi­zottság felhívást tett közzé az időjárási vi­szonyok miatt kárt szenvedettek megsegí­tése érdekében, és összefogásra, adomá­nyozásra, valamint segítségnyújtásra szó­lított fel. A segítséget készpénzben, építő­anyagban, festékben, ruhaneműben, tar­tós élelmiszerekben, tervező és kivitele­ző munkában, kinek-kinek tehetősége és lehetősége szerint várják. Az adományo­zók felajánlásaikat a 06-80-43-33-43-as in­gyenes zöld számon tehetik meg. Pótfelvételi 15 ezer helyre A pótfelvételiként emlegetett nyári felvéte­li vizsgák keretében összesen még mint­egy tizenötezer jelentkezőt várnak a felső- oktatási intézmények. Alapképzésre mint­egy 500 szakon 14 ezer költségtérítéses he­lyet hirdettek meg az egyetemek és a főis­kolák. Államilag finanszírozott képzésre 12 intézményben mintegy 25 szakra 700 jelentkezőt várnak. Az idén csak az nyújt­hat be pótjelentkezést, aki 1999-ben egyál­talán nem felvételizett, vagy akit egyetlen felsőoktatási intézménybe sem vettek fel. Balkáni iroda Budapesten Az Európai Unió délkelet-európai megbí­zottja hamarosan irodát nyit Budapesten - közölte hétfőn Horváth Gábor külügyi szóvivő. Bodo Hombach, az EU balkáni képviselője a regionális újjáépítés előse­gítése és a stabilitási egyezmény céljai­nak megvalósítása érdekében nyitja meg az irodát a magyar fővárosban. Bombát találtak. Második világháborús, 81 milliméteres német aknavetőgránátot és egy repeszlövedéket találtak a tűz­szerészek hétfőn Budapesten a VI. kerületben, a Ferdinánd híd melletti építkezésen. A gránátot a helyszínen TNT-vel felrob­bantották. fotó: feb/diósi imre •T0P-ra vetett ágy • Lakásmaffia: a felhajtó, az eladó, a behajtó és a többiek • Rettenetes, már megint elfelejtettem! •Telefonáljon i és nyerjen! J )

Next

/
Oldalképek
Tartalom