Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-09 / 158. szám

6. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - ONKOLÓGIA I 1999. JÚLIUS 9., PÉNTEK őrünk pusztító népbetegsége a rák. A férfiak körében a tüdődaganat, a nők körében az emlődaganat vezeti mind a megbetegedési, mind a halálozási listát. A rákos megbetegedések elleni küzdelem, az egészségmegőrző szű­rővizsgálatokon való rendszeres részvétel valamennyiünk közös érdeke. Az időben felismert daganat ugyanis ma már jó eséllyel gyógyítható. A rák tehát korántsem jelent egyet a halállal. A szűrővizsgálatokat a mai egészségügyi rendszer­ben a szakorvosok végzik. A tüdőszűrést tüdőgyógyász, a nőgyógyászati szűrést szülész-nőgyógyász. A tumor megál­lapításában fontos szerepet játszik a sejteket, szöveteket vizsgáló citológus. A betegség gyógyításában, a beteg keze­lésében egyaránt részt vesz a daganatot eltávolító sebész (pl. általános sebész, nőgyógyász, urológus, fül-orr-gégész, bőrgyógyász) és az onkológiai terápiát meghatározó, a su­gár- és kemoterápiát ellenőrző onkológus szakorvos, össze­állításunkban ezért kaptak helyet és teret azok az orvosok is, akik ugyan nem rendelkeznek onkológus szakvizsgával, de mindennapi munkájuk során óriási részt vállalnak a da­ganatos betegségek megállapításában, illetve a rákos bete­gek kezelésében. Ezen a héten a kecskeméti szakemberek közül ismerhetnek meg néhányat. A témát több héten át folytatjuk, így részletesen megismerhetik a kecskeméti me­gyei kórház onkoradiológiai centrumának tevékenységét, illetve a megyében dolgozó onkológus szakorvosokat. Verkepzoszervi betegségek A kecskeméti megyei kórház onkoradiológiai központjának főorvosa, a kemoterápiás rész­leg vezetője. 26 éve dolgozik a kórházban, belgyógyászati és haematológiai szakvizsgája mellett klinikai onkológából is szakképesítést szerzett. A hae- matológia elismert szakembere. A nyitás óta dolgozik az onko­radiológiai centrumban, ahol nemcsak az onkohaematológai (vérképzőszervi daganatban szenvedő) fekvőbetegeket keze­li, gyógyítja, hanem ő vezeti a napi 50(1) beteget fogadó hae­matológiai járóbeteg-szakren­delést is. A szakrendelésre háziorvosi és szakorvosi beutalóval mehet­nek a betegek. Dr. Hajnal Lajos meggyőződése, hogy az onko- haematológiai Szakrendelés csak akkor éri el célját, ha a vér­képzőszervek valamennyi le­hetséges betegségének vizs­gálatára kiterjed. Ugyanis mind a véralvadási zavarok, mind a vérsejtszámeltérések, vagy a nyirokcsomó-duzzanatok, lép- nagyobbodás hátterében egy­Dr. Hajnal Lajos aránt állhat jó- vagy rosszindu­latú megbetegedés. De ilyen tü­netek esetén gondolni lehet va­lamely szervből kiinduló rákos daganatra is. A haematológiai tevékenység és szakrendelés ki­váló szakmai színvonalát bizo­nyítja az a tény, hogy a kecske­méti kórházat regionális hae­matológiai decentrummá nyil­vánították. Sejtek, szövetek, kenetek A tüdőszűrés életet ment A kecskeméti megyei kórház citodiagnosztikai részlegének vezető főorvosa. 25 éve dolgo­zik a megyei kórházban, kór- bonctan-kórszövettan szakvizs­gával és citológus szakképesí­téssel rendelkezik. Ő vezeti az aspirációs citológiai szakrende­lést, melyet minden héten szer­dán délelőtt 8.30-tól 10.30-ig ke­reshetnek fel a betegek beutaló­val, előjegyzés alapján az onko­radiológiai centrumban. A cito- diagnosztika sejtvizsgálatot je­lent, a citológus a testüregi fo­lyadékból, az üreges szervek hámfelszíneiről, illetve a külön­böző szövetekből kinyert sejte­ket vizsgálja. Ezek közül a legis­mertebb talán a nőgyógyászati szűrővizsgálat, melynek során a hüvelykenetben lévő sejtekből megállapíthatók különféle gyul­ladások és rosszindulatú daga­natot megelőző állapotok. A ke­netvétel mellett a másik sejtvéte­li eljárás - s ez egyben dr. Seré­nyi Péter szűkebb szakmai ér­deklődési területe is - a finomtű- biopszia. A fájdalommentes vizsgálat során vékony tűvel szúrják meg a beteg vizsgált szervében (pl. emlő, pajzsmi­rigy, nyálmirigy, nyirokcsomó) lévő elváltozást és sejteket nyer­nek vákuum segítségével. A la­borban történő sejtfestés után a citológus dolga, hogy vélemé­nyezze a kenetben lévő sejteket, illetve azt, hogy a sejtelváíltozás jó- vagy rosszindulatú-e? Ez Dr. Serényi Péter dönti el, hogy szükséges-e a műtét vagy sem. A citológus a sejtek mellett szöveteket is vizsgál. Ez eset­ben az endoszkópos (tükrözé- ses) eljárással nyert piciny szö­vetekből, illetve a műtéttel már eltávolított szervekből, szöve­tekből állapítja meg, hogy mi­lyen jellegű a látott elváltozás. Példaként említhető a tüdő sejt- vagy szövettani vizsgála­ta, amikor a citológus vélemé­nye alapján döntenek arról, hogy szükséges-e a tüdőműtét, vagy gyógyszeres, illetve su­gárterápiás kezelésre van szük­ség. Dr. Serényi Péter a megyei kórház onkoradiológiai köz­pontjában hetente összeülő egyik onkoteam tagja. Dr. Pánczél Gyula több mint harminc éve dolgozik a kecske­méti megyei kórházban. Tüdő- gyógyász szakorvos, a megyei tüdőbeteg-gondozó intézet osz­tályvezető főorvosa 1992 óta, s egyben ő a megyei tüdőgyó­gyász szakfőorvos is. Szűkebb érdeklődési területe az allergiás eredetű légúti betegségek, a hör­S ' asztmák vizsgálata, kezelése. hívta életre a havi rendszeres­séggel működő asztmaklubot, melynek összejövetelein (a tü­dőgondozó kecskeméti, Piaris­ták terén lévő épületében) orvo­sok és szakasszisztensek szol­gálnak személyre szóló tanács­adással a tüdőbetegeknek és az asztmában szenvedőknek. A megyei tüdőgondozó inté­zet Bács-Kiskun északi területé­ről fogad háziorvosi beutaló nél­kül, illetve tüdőszűrésre hívó beutalóval betegeket. A tüdő­gondozó két fő feladata a tüdő­betegek (beleértve az asztmát, az allergiás betegségeket, a tü­dőgyulladásokat és a tüdőrákot is) járóbeteg-szakellátása, illetve a tüdőtuberkulózis követéses gondozása. A tüdőgyógyász leg­fontosabb vizsgáló eszköze a röntgen, melyet légzésfunkciós vizsgálat, szükség esetén com- putertomográfos vizsgálat egé­szít ki. A tüdőszűrés és az azt követő fizikális vizsgálat során állapítja meg a tüdőgyógyász a tüdőben lévő kóros elváltozáso­kat. Kecskemétről és a város vonzáskörzetéből tavaly 33 ezer Dr. Pánczél Gyula ember vett részt tüdőszűrésen. 1998-ban közülük 96 tüdőrákos beteget, a megyét tekintve 290 tüdőrákos beteget szűrtek ki. A számok elborzasztóak, ma Bács-Kiskun megyében a daga­nat okozta megbetegedési és ha­lálozási listát a férfiak körében a tüdőrák vezeti! A daganat kiala­kulásának oka ma még ismeret­len, annyi bizonyos csak, hogy a tüdőrák magasabb számban for­dul elő azon betegek körében, akik aktívan dohányoznak. Ép­pen ezért indított dohányzásról leszoktató programot és rende­lést a tüdőgondozó intézet, me­lyet minden héten szerdán dél­után 2-től kereshetnek fel (be­utaló nélkül) a leszokást felvál­laló emberek. A tüdőtumor ma már jó eséllyel gyógyítható, az eredményes kezelés feltétele azonban a korai felismerés. A korai felismerés egyetlen haté­kony eszköze pedig a szűrővizs­gálaton való rendszeres, leg­alább évi egyszeri részvétel. (Bár a tudomány mai állása sze­rint nem fedezhető fel minden tüdőrák időben szűréssel sem.) A tüdőrák gyógyítása, a tüdőbe­teg kezelésének meghatározása a tüdőgyógyász, a citológus, a mellkassebész és az onkológus közös feladata. Ma már a kecs­keméti megyei kórházban is működik mellkassebészet, a be­tegeket tehát helyben meg tud­ják operálni. A daganat megelőzhető! A kecskeméti megyei kórház onkoradiológiai centrumának osztályvezető főorvosa. 15 éve dolgozik a kórházban, szülé­szet-nőgyógyászati, onkológi­ai és radiológiai szakvizsgája mellett sugárterápiás szakvizs­gával is rendelkezik. Szűkebb érdeklődési területe a brachyterápia, az úgynevezett közelbesugárzás. A megyei kórház új, világszínvonalú, 800 ezer ember ellátására hi­vatott regionális onkoradioló­giai központját 1997-ben adták át a betegeknek, s ma már a betegforgalmat, az elvégzett kezelések számát tekintve az Országos Onkoradiológiai In­tézet után az ország második onkológiai centrumaként tart­ják számon. Szakmai színvo­nalát, illetve a kezelések komplexitását tekintve viszont az országban az első a kecske­méti központ. A 60 ágyas su­gárterápiás és klinikai onkoló­giai fekvőbeteg részleg bete­gei, illetve a járóbeteg részleg betegei Kecskeméten komplex onkológiai ellátásban része­sülnek. A sugárterápia eszköze a két lineáris gyorsítóberende­zés, melyek számítógéppel ve­zérelt sugárnyalábjai pusztít­ják el a rosszindulatú dagana­tos sejteket. E lokális kezelése­ket két esetben alkalmazzák: műtéti beavatkozás helyett, il­letve műtéti beavatkozás után. A tumoros szövetek, szerv­rész, szerv eltávolítása után ugyanis a rosszindulatú góc teljes felszámolásához szüksé­Dr. Szűcs Miklós ges a sugárterápiás utókeze­lés. A sugárterápia másik fajtá­ja a brachyterápia, amikor nem 10-20 cm-es vagy még na­gyobb testfelületet ér a gyógyí­tó sugár, hanem néhány milli­méterre, „közeibe” sugároz­nak a szakemberek. A tumorféleségeket a komp­lexitás jegyében kezelik az onkoradiológiai központban, ezért a sugárterápiát ltiegészíti a gyógyszeres kezelés, az úgy­nevezett kemoterápia. A ke­moterápia általános kezelés, célja az, hogy elpusztítsa a szervezetben lévő daganatos sejteket. A centrumhoz, mely a ma Magyarországon elérhető legmagasabb szintű onkológi­ai ellátást nyújtja, haematoló­giai és onkoradiológiai szak- rendelés, illetve onkológiai gondozó tartozik. A betegek a centrumba e szakrendelése­ken, illetve az onkológiai gon­dozón át kerülhetnek be. Min­den daganatos beteg kezelésé­nek, gyógyításának tervét on­koteam határozza meg, az or­vosi munkacsoportnak külön­böző szakorvosok (pl. tüdő- gyógyász, szülész-nőgyó­gyász, fül-orr-gégész, uroló­gus) a tagjai az onkológusok mellett. A centrum egyedülál­ló abban is, hogy a betegek lel­ki segítését, a daganatos lét el­viselését pszichoonkológiai csoport, a fájdalom leküzdését kimondottan a fájdalomcsilla­pítással foglalkozó orvosok se­gítik. A centrum munkájának eredményességét jelzi, hogy az indulás óta folyamatosan emelkedik a gyógyító, azaz kurativ kezelések száma. Ez azt jelenti, hogy a betegek a daganat korai felismerésének köszönhetően - melyben a rendszeres szűrővizsgálatok döntő szerepet játszanak - az időben elvégzett műtét, majd az azt követő sugár-, illetve ke­moterápia után meggyógyul­nak. A rák tehát nem egyenlő a halállal! Vannak azonban olyan esetek, amikor az onko­lógus már semmit nem tehet. Az úgynevezett palliativ keze­lések legfeljebb csökkenthetik a tumor nagyságát, és csillapít­ják a beteg fájdalmát, de a már előrehaladott kóros folyamatot nem tudják visszafordítani. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Különféle fajtájú sejtek tucatjai alkották a különböző testszöveteket. A vörösvérsejtek kivételével minden sejt közös jellemzője a központi elhelyezkedésű sejtmag. A sejtek alakja azonban a különböző szövetek működésétől függően igen eltérő lehet. A sejtek vizsgálata alapján állapítja meg a citológus szakorvos, hogy milyen jellegű elváltozás, daganat van a beteg szervezetében. Az ábrán különböző sejttípusokat mutatunk be, melyek egyes szerveink, illetve a vér építőanyagai: 1. agy, 2. vér, 3. szív, 4. izom, 5. hasnyálmirigy, 6. női ivarsejt, 7. hímivarsejt, 8. vese, 9. máj, 10. csont, 11. tüdő. [ A kecskeméti megyei kórház regionális onkoradiológiai cent­rumában sugárterápiával is

Next

/
Oldalképek
Tartalom