Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-04 / 128. szám

4. oldal Háborús Krízis 1999. június 4., péntek A NATO tetteket vár Milosevicstől - és folytatja a légi csapásokat Belgrad elfogadta a béketervet Milosevics és tárgyaló partnerei fotó: feb/reuters A jugoszláv kormány és a szerb parla­ment tegnap elfogadta a nemzetközi béketervet. Martti Ahtisaari finn elnök és Viktor Csernomirgyin orosz külön­megbízott együtt terjesztették Milose­vics elnök elé az ajánlatot. Az államelnökség közleményben tudatta, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elfogadta az orosz és az EU-küldött által előterjesztett béketervet, miután ezt a szerb parlament elsöprő többséggel jóváhagyta. Az amerikai védelmi minisztérium mindamellett közölte: a NATO légi hadjá­rata addig folytatódik, amíg Milosevics nem bizonyítja, hogy valóra váltja az észak-atlanti szövetség békeelveit. A 250 tagú szerb tör­vényhozásban 136 képvi­selő támogatta, 74 honatya ellenezte a tervet. Hárman tartózkodtak, egy képviselő nem szavazott, 36 társuk pedig távolmaradt az ülés­ről. A Vojislav Seselj kor­mányfőhelyettes vezette Szerb Radikális Párt fenn­hangon ellenezte a béketer­vet, s végül annak elfoga­dása ellen szavazott. A parlamenti ülés idejére felfüggesztették Milosevics és a megbízottak másfél órája tartó megbeszéléseit. A szavazás után a jugoszláv elnök és a megbízottak rö­vid időre ismét találkoztak, majd a közvetítők elutaztak Belgrádból. Csernomirgyin Moszkvába, a Ahtisaari finn elnök pedig Kölnbe in­dult, hogy az EU-csúcs résztvevőit tájékoztassa. Brit értesülés szerint a nemzetközi béketerv kilenc alapfeltételt tartalmaz. Ezek között szerepel:- a koszovói erőszakcse­lekmények azonnali és el­lenőrizhető beszüntetése;- a jugoszláv erők kivo­nása gyors ütemterv szerint;- NATO-részvétellel megalakuló nemzetközi biztonsági erők bevetése;- átmeneti közigazgatás megteremtése Koszovóban, amelyről az ENSZ Bizton­sági Tanácsa fog határozni, és ennek kere­tében Koszovó jelentős autonómiát élvez majd Jugoszlávián belül;- szerb erők visszavonulása után meg­határozott számú szerb személy térhet vissza Koszovóba, ezek feladata a kapcso­lattartás a helyi közigazgatással és a nem­zetközi felügyelő erőkkel, az aknamezők megjelölése, a szerb örökség részét ké­pező helyek felügyelete, a kulcsfontos­ságú határátkelők biztosítása;- a menekültek és az otthonukból el- űzöttek visszatérése, a humanitárius szervezetek akadálytalan bejutása Ko­szovóba;- a szerb csapatkivonás szakaszos, részletes menetrend szerint zajlik majd, kijelölve a konfliktusokat akadályozó üt­közőövezetet Szerbia határán. Magyar vélemények A parlamenti frakciók örömmel, de óvatosan fogadták a belgrádi jó hírt. Simicskó István (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy ez a lépés a jugoszlávok valós politikai akaratát tükrözi és teljesítik a béketervben foglalt feltételeket. - Örülünk annak, hogy Jugoszlávia elfogadta a béketervet- jelentette ki Juhász Ferenc (MSZP). - Az FKGP bízik abban, hogy Magyarország jelentó's szerepet kap az újjá­építésben - hangsúlyozta Horváth Béla (FKGP). - Ma­gyar Bálint (SZDSZ) álláspontja szerint a konfliktus lezá­rása után mielőbb elő' kell segíteni a menekültek hazaté­rését, biztosítani kell az egyéni, illetve kisebbségi kollek­tív jogokat, és tárgyalásokat kell kezdeni az újjáépítésről.- Az MDF képviselőcsoportja örömmel nyugtázza, hogy a NATO légi akciói és a diplomáciai erőfeszítések meg­hozhatják a remélt eredményt, a koszovói válság befeje­zését - mondta Balsai István (MDF). - Az a fő kérdés: mikor érnek véget a bombázások, mikor kezdődnek meg a béketárgyalások - mondta Csurka István (M1ÉP). A békefenntartó csapatok irányításáról tovább kell egyeztetniük a nagyhatalmaknak- A Jugoszlávia által tegnap el­fogadott nemzetközi béketerv kulcsfontosságú lábjegyzete rá­világít arra, hogy a NATO és Oroszország még mindig ifem egyezett meg abban, kinek az irányítása alatt álljon a Koszo­vóba küldendő békefenntartó erő. A Reuters hírügynökséghez eljutott szövegből megállapít­ható a NATO és Moszkva kö­zötti véleménykülönbség a bé­kefenntartó erő parancsnokságát és irányítását illetően. „Moszkva álláspontja szerint az orosz kontingens nem lesz NATO-parancsnokság alatt, és viszonyát a nemzetközi jelenlét­hez az erre vonatkozó kiegészítő megállapodások szabályozák majd”. A lábjegyzetet ahhoz a béketervhez csatolták, amelyet Martti Ahtisaari finn elnök és Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbízottja vitt el Belgrádba, de nem tartal­mazta az a dokumentum, amely a szerb parlament elé került jó­váhagyásra - közölték diploma­ták. A Nyugat változatát megfo­galmazva a szöveg megállapítja: „A NATO a nemzetközi bizton­sági erőt jelentős N ATO-részvé- tellel képzeli el, amely egységes parancsnokságot és ellenőrzést jelent, középpontjában az észak­atlanti szövetséggel. Ez pedig azt jelenti, hogy az egységes NATO parancsnoki rendszer az Észak-atlanti Tanács politikai irányítása alá kerülne, amely szervezet konzultálna a bizton­sági erők soraiban részt vevő nem NATO-tagállamokkal. Minden NATO-tagország, NATO-partner és minden más ország részt vehet a nemzetközi biztonsági erő kötelékében. A NATO-egységek az atlanti szö­vetség parancsnoksága alatt áll­nának.” Nyugati tisztviselők ragasz­kodnak ahhoz, hogy ne legyenek különálló csapattestek külön­böző nemzeti parancsnokságok alatt Koszovóban. Macedónia támogatja a rendezést Alekszandar Dimitrov mace­dón külügyminiszter tegnap üdvözölte a szerb parlament döntését, amellyel a törvény- hozás elfogadta a hét vezető ipari állam és Oroszország (Nyolcak) koszovói béketer­vét. Dimitrov az AFP-nek nyi­latkozva „kedvezőnek” és „de­rűlátással kecsegtetőnek” ne­vezte a nagy többséggel elfo­gadott határozatot. A belgrádi döntés ugyanis „reálisabb feltételeket” teremt a többségében albánok lakta szerbiai tartományban dúló válság közelgő politikai ren­dezésére - érvelt a politikus. Dimitrov úgy vélte, hogy a történtek különös jelentőséggel bírnak Macedónia számára, hiszen Szkopje a kezdetektől fogva a békés és politikai ren­dezést támogatta. Miközben körvonalazódni látszik a ko­szovói békekötés, Macedónia a NATO dél-koszovói hídfőál­lásává válik. Szkopje hozzájárult a Ma­cedóniába vezényelt NATO- katonák számának 30 ezer főre történő növeléséhez, s a jelenleg mintegy 15 ezer fős létszámot várhatóan napokon belül elkezdik feltölteni e szintre. A 30 ezer katona a tervezett koszovói nemzetközi béke- fenntartó erő (KFOR) kéthar­madának felel meg, s a mace­dóniai NATO-alakulatok a tervek szerint beolvadnak majd a KFOR-ba. PARTIUM 70 Műanyagipari Rt. Berettyóújfalu, Keresztesi u. 3. GYÁRTELEPÜNKÖN KIS TÉTELBEN vásárolhat a termelőtől TERMELŐI ÁRON! Műanyag csőtermékeket: • Nyomócsövek (gáz-, víz-, padlófütö) • Drén- és védőcsövek (bordázott, perforált és nem perforált) • Csatorna- és lefolyócsövek KÖTÖZŐ ZSINEGEKET: export minőségű, 3-4000 m/5 kg-os tekercs 25-35 körbála bekötésére elegendő. Zsákokat, takarófóliákat. Termékeink európai minőségűek. ISO 9002 minőségbiztosítás. 10 tonnán felül az árut leszállítjuk. Telefon: (54) 402-084 NYARALAS JÚNIUSBAN LAST MINUTE UTAK MALTA Iliét« 2 hét/fó jún. 7., 14., 21., 28. 46 900 » 59 900! MALLORCA jún. 10., 17., 24. 39 900 Iá 59 900S KRÉTA jún. 5., 13., 20., 27. 29 9001 44 900! TUNÉZIA jón. 21., 28. 49 9001 69 900! Áraink tartalmazzák o repülőjegyet, a transzfert, a szállást és a magyar nyelvű idegenvezetést. Érdeklődjön ingyenes katalógusunk és speciális kedvezményeink iránt! £canHolida^fyT Utazási Iroda Kft. 1061 Bp., Jókai tér 6. Tel.: 332-3129,332-5107 Nyitva: H-P 9-19 óráig, Sz 10-16 ófáig E-mail: scanholiday@scanholiday.hu Partnerek Kecskemét: 76/329-265, 76/479-467, . 76/329 236 76/326-567 . Az ENSZ-nek vezető szerephez kell jutnia az ellenőrzésben Knut Vollebaek norvég kül­ügyminiszter csütörtökön úgy vélte, hogy az ENSZ-nek kell vezető szerephez jutnia a maj­dani koszovói békeegyezmény valóra váltásában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) pedig az egyezmény polgári előírásainak megvalósításáért lehetne fele­lős. Az EBESZ soros elnöki tisztségét betöltő, jelenleg há­romnapos boszniai és horvátor­szági látogatáson tartózkodó Vollebaek szarajevói sajtóérte­kezletén fejtette ki elképzelé­seit a koszovói béketeremtés­ben várhatóan részt vevő nem­zetközi szervezetek munka- megosztásáról. Mint mondta, bár még folyik az egyeztetés az érintettek között, az ENSZ ré­széről határozott szándék mu­tatkozik arra, hogy a világszer­vezet játsszon vezető szerepet e téren. Vollebaek ezt helyesli. El­képzelései szerint ezen belül, a békeegyezmény katonai előírá­sainak végrehajtásában a NATO kapna főszerepet; az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága (UNHCR) a több száz­ezernyi koszovói menekültről gondoskodna; az Európai Unió a gazdasági újjáépítést és fej­lesztést felügyelné, míg az EBESZ a polgári előírások vég­rehajtásáért felelne. Az EBESZ feladatkörébe ily módon a de­mokratikus intézmények és a helyi közigazgatási szervek helyreállítása, a hazatérő me­nekültek nyilvántartásba vétele és a tervezett választások elő­készítése tartozna. (Boszniában 1995 óta szintén az összeurópai szervezet feladata az általános és a helyhatósági választások megszervezése.) Vollebaek szerint a helyi (koszovói) rend­őrség felügyeletéről még nincs döntés: nem tudni, hogy a ram- bouillet-i tárgyalásokon elő­irányzott terveknek megfele­lően az EBESZ látja majd el ezen feladatot, vagy az ENSZ-t bízzák meg a felügyelettel. A norvég külügyminiszter szer­dán közölte, hogy feloszlatja az EBESZ koszovói megfigyelő misszióját (KVM), amelynek helyébe egy új, több mint két­ezer fős misszió felállítását ter­vezi. Draskovic béktilni akar- Vük Draskovic volt jugoszláv miniszterelnök-helyettes tegnap- miután Belgrád elfogadta a nemzetközi béketervet - a NATO-val való kibékülésre szó­lított fel. „A szerbek mától nem állnak hadban a NATO-tagországai- val, azt várjuk, hogy a NATO- tagországok is hasonlóan ítéljék meg a helyzetet” - mondta Dras­kovic a BBC-nek adott interjú­ban. Draskovic szerint Szerbiá­ban neiti éreznek' harägot 'k1 NATO iránt. Draskovic - utalva arra, hogy meg kell őrizni Jugo­szlávia területi egységét - vilá­gossá tette, hogy Belgrád nem ad függetlenséget Koszovónak. Megjegyezte azonban, hogy a tartománynak „nagyon magas szintű, különleges autonómiát kell biztosítani”. „Az albánok­nak szükségük van a szerbekre, a szerbeknek pedig az albánokra. Szerbiának minél hamarabb az európai demokráciák családjá­hoz kell tartoznia” - mondta Draskovic. Draskovicot, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) pártelnökét áprilisban mentették fel1' mfrllSZterelhök-helyettéSi tisztségéből, miután kijelentette, hogy az ENSZ égisze alatt kül­földi csapatoknak kell állomá­sozniuk Koszovóban. A legsürgősebb feladatok- Hubert Védrine francia kül­ügyminiszter tegnap úgy vélte, hogy a NATO katonai csapásai­nak leállításáról csak azután le­het szó, ha az ENSZ BT elfo­gadja a koszovói válság feloldá­sáról, a helyi teendőkről szóló határozatát. Az elsődleges fel­adat most az, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában elkezdődje­nek a határozatot előkészítő megbeszélések, és megszüles­sen a hadműveletek lezárását le­hetővé tevő döntés. E törekvések jegyében kezdődtek meg tegnap estétől a G8-ak külügyi igazga­tói tárgyalásai - mondotta Véd­rine. A kölni EU-csúcson részt vevő francia külügyminiszter szerint az európaiak, amerikaiak és oroszok kitartó erőfeszítése hozta meg az annyira várt ered­mény. Alain Richard francia vé­delmi miniszter a párizsi szená­tus előtt hangoztatta, hogy most három sürgős teendőt kell elvé­gezni: megállapodást kell kötni a Koszovóban lévő szerb erők bi­zonyítható kivonulásáról, meg kell egyezni a tartományba az ENSZ mandátumával felvo­nuló, a lakosság biztonságát szavatoló nemzetközi katonai erőről és annak irányításáról, ezenkívül folytatni kell a mene­kültek megsegítését. Az ALFÖLD PRO-COOP Rt. felvesz adminisztrációs munkakörbe fiatal, érettségizett munkavállalót, számítógépes gyakorlattal. Jelentkezni lehet: személyesen, a számviteli vezetó'nél, Kecskemét, Kurucz krt. 24. szám alatt. 1 7 cm

Next

/
Oldalképek
Tartalom