Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-25 / 146. szám
4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - IDEGGYÓGYÁSZOK II. 1999. JÚNIUS 25., PÉNTEK R ettegett betegségekről, a szélütésről, az agyi érrendszeri betegségekről, az ezreket kínzó idegrendszeri gyulladásokról, kórképekről szól sorozatunk mai része. Ma Magyar- országon és így Bács-Kiskun megyében is az agyi érrendszeri betegségek (stroke) népbetegségnek tekinthetők. Pedig a gyakran halállal, máskor bénulással végződő baj megelőzhető, illetve - ha a beteg időben megy orvoshoz - jó eséllyel gyógyítható. Változó, zaklatott korunk nem kedvez az egészségünknek, a környezeti ártalmakra, a folyamatos, szinte soha nem szünetelő stresszre a testünk betegségekkel válaszol. A központi idegrendszer betegségeit, az epilepsziát, a Parkinson-kórt, a még mindig gyógyíthatatlan szklerózis multiplexet a neurológusok, vagyis az ideggyógyászok hivatottak gyógyítani, kezelni. Közkeletű tévedés tehát, hogy az ideggyógyász elmebetegekkel foglalkozik. Tény viszont, hogy évtizedeken át nem választották szét Magyarországon az ideg- gyógyászati és a pszichiátert szakmát. Ma a megye kórházaiban is megtörtént a „profiltisztítás” azzal együtt, hogy az ideg- gyógyászok többsége pszichiátriai szakvizsgával is rendelkezik. Ebben az összeállításban kiskunfélegyházi és kiskunhalasi ideggyógyászokat ismerhetnek meg. Gyermekkori epilepszia Az érzőidegek és az agy Lézer és gyógynövények A kiskunhalasi ideggyógyászat osztályvezető főorvosa 1973 óta. Neurológiai, pszichiátriai és idegsebészeti szakvizsgája mellé akupunktúrából és addiktológiából is szakvizsgázott. Évtizedek óta igazságügyi orvos szakértőként is dolgozik. Szűkebb szakterülete, érdeklődési területe az ideg- gyógyászatban alkalmazható természetgyógyászat, illetve a manuálterápia. E tárgykörben több tanulmányt írt, a Természetgyógyászati alapismeretek című tankönyv Fitoterápia (gyógynövények alkalmazása a gyógyászatban) című fejezete az ő nevéhez fűződik. Az általa vezetett osztályon a neu- rorehabilitációs részlegen a mindennapi gyógyító munkában alkalmazza a manuál- terápiát, az akupunktúrát, az íriszdiagnosztikát. A hagyományos nyugati orvoslás kiegészítője lehet a természet- gyógyászat - vallja dr. Katona József.- Kötelességemnek éreztem, hogy a betegek érdekében megismerjem a tradicionális természetes gyógymódokat, hogy aztán ezek ismeretében teljes biztonsággal eldönthessem: mi az, ami sarlatánság és káros, illetve mit mikor lehet, szabad, célszerű alkalmazni, mert hasznos, mert előreviszi a beteg gyógyítását. Dr. Katona József Az osztály egyébként hagyományos, általános ideggyógyászatként működik, ám az alternatív gyógymódok alkalmazása mellett abban is különbözik a megye többi ideggyógyászati osztályától, Hogy kilenc éve rendszeresen alkalmazzák az úgynevezett lágy lézeres terápiát. A lézeres besugárzás jelentős javulást eredményezhet például perifériás idegbénulások esetén, ficamok után, vagy fájdalomterápiaként olyan betegeknél, akiknek a porckorongsérvük állandó derékfájást okoz. A lézer elősegíti a sérült szerv regenerációját, illetve lecsökkenti a különböző sérülések utáni gyógyulási időt. Az alkoholizmus népbetegség Dr. Palásti Magdolna A kiskunhalasi kórház ideg- gyógyászati osztályának adjunktusa. 15 éve dolgozik a kórházban, pszichiátriai és neurológiai szakvizsgája mellett most készül addiktológiai szakvizsgájára. Több mint másfél évtizede foglalkozik alkoholbetegekkel, ő az alkohol- ellenes klubok Bács-Kiskun megyei egyesületének elnöke és a halasi alkoholellenes klub orvostanácsadója. Általános ideggyógyászati tevékenysége mellett rendszeresen találkozhatnak vele a betegek az ideg- gyógyászati szakrendelésen is. Ezen a rendelésen fogadják (háziorvosi beutalóval) az alkoholbetegeket, akik általános kivizsgálás után kerülnek - ha szükséges - vagy az ideggyógyászatra, vagy a pszichiátriára. Az alkohol ugyanis keringési rendellenességeket, agylágyulást, agysorvadást okozhat, tehát szükséges a gyógyszeres kezelés. Az alkoholfüggés viszont mint szenvedélybetegség a pszichiátria szakterülete.- Úgy érzem, az alkoholizmus elleni küzdelem még mindig szélmalomharc. Inkább tünetmentességet érhetünk el - vagyis azt, hogy a beteg átmeneti ideig nem iszik -, a teljes gyógyulás nagyon ritka. Ma már nincs kényszergyógykezelés, ezért fontos volna, hogy a betegek maguktól jöjjenek a szakrendelésre. Örülünk annak is, ha a beteg családja keres fel bennünket és kéri a segítségünket, mert úgy tapasztaljuk, hogy a legtöbben szégyellik, hogy a családjukban alkoholista él. Nem ritka, hogy az alkoholista szülő rettegésben tartja a gyerekét, aki szorong, rosszul tanul, s előbb- utóbb súlyos beilleszkedési zavarokkal küzd. Jó lenne elérni, hogy az alkoholista tudja: ő beteg, az alkoholfüggés betegség és a szakember azért van, hogy segítsen - mondja dr. Palásti Magdolna. A kórházban az ideggyógyászati és addiktológiai (szenvedélybetegeket gyógyító) szak- rendelés hétfőtől csütörtökig reggel 9-től 14 óráig, pénteken reggel 9-től 12 óráig fogadja a betegeket. Dr. Huszta Györgyi A kiskunhalasi kórház ideg- gyógyászatának osztályvezető-helyettes főorvosa. 15 éve dolgozik a kórházban, ideg- gyógyászati és gyermek-ideggyógyászati szakvizsgával rendelkezik. Szűkebb érdeklődési területe a gyermekkori epilepszia. Gyermek-ideggyógyászként konzíliumot ad a kórház valamennyi, gyermekeket is gyógyító osztályának. A szak- rendelésen keddenként délelőtt 9-től 14 óráig találkozhatnak vele a betegek. A gyermekek körében a leggyakoribb ideggyógyászati betegség az epilepszia, amely az esetek 70-80 százalékában gyógyszeres kezeléssel tünetmentessé tehető. Az ideg- gyógyászhoz fordulnak a szülők akkor is, ha a gyerek fejfájásról, szédülésről panaszkodik. Az esetek többségében leltó eredetű probléma van a háttérben, de előfordul agyi eredetű betegség: agydaganat, agyvelő- és agyhártyagyulladás, születési agyi sérülés, illetve migrén vagy szemészeti, gégészeti jellegű betegség. Mivel a gyermekkori fejfájásnak számtalan oka lehet, nem szűnő panaszok esetén célszerű orvoshoz fordulni. A gyermekkori epilepsziának is változatosak a tünetei, a közismert nagy roham: eszméletvesztés, rángatózás, habzó száj, nyelvharapás nem gyakori. Az epilepszia első jele lehet egy egyszerű „elbambulás”, amikor a gyerek egy-két pillanatra kikapcsol. Ilyenkor remeghet a szemhéja, ránghat a szája széle, esetleg egy pillanatra fennakad a szeme. Az epilepsziát kísérhetik furcsa pszichés tünetek is: hirtelen előtörő félelemérzés, megmagyarázhatatlan végtagrángatózás. Jele lehet az is, ha a gyereknek több alkalommal zsibbad a keze. Az EEG-vizsgálat során derül aztán ki, hogy valóban epilepsziáról van-e szó. Maga a vizsgálat teljesen fájdalommentes, s néhány percig tart. A képalkotó vizsgálatok arra adnak választ, hogy az epilepszia hátterében milyen agyi eltérés áll (például agyi fejlődési rendellenesség, szülési sérülés, esetleg daganat). A gyermekkori epilepszia gyógyítható, ha a beteg gyermek időben kerül orvoshoz, felnőtt korára az esetek többségében „kinövi” a betegséget. Az agyműködést vizsgálja Dr. Balog István A kiskunhalasi kórház ideg- gyógyászati osztályának szakorvosa. Hét éve dolgozik a kórházban, ideggyógyászatból szakvizsgázott, elektrofizioló- gia szakvizsgájára készül. Az ideggyógyászaton, illetve az osztály szakrendelésén ő végzi az EEG-vizsgálatokat. Különös érdeklődési területe az agyi érbetegségek, ezen belül a stroke, illetve az idegrendszeri daganatos megbetegedések. Az EEG-vizsgálatra - amely az agy elektromos tevékenységét vizsgálja - előjegyzés alapján, szakorvosi beutalóval, illetve a kórház különböző osztályairól fogadják a betegeket. Az EEG különféle agyi tevékenységi zavarok, agyi betegségek, így az epilepszia megállapítására, nyomon követésére alkalmas vizsgáló eszköz. A reflex védekező mechanizmus, amely a szervezetre káros Ingerekre az agy mozgósítása nélkül csaknem azonnali izomválaszt eredményez. A bal oldali ábrán bemutatott példában az azonnali válasz az érzőidegek által az agyba továbbított fájdalomjelzés. A jelzést azonban a gerincvelő is érzékeli, és a mozgató neuronokon keresztül azonnali parancsot küld a láb izmaiba, amelyek összehúzódva elrántják a lábat a veszélyes helyről (jobb ábra). Ha kínoz a fejfájás Kiskunfélegyházán négy éve működik napi rendszerességgel a neurológiai szakrendelés a rendelőintézetben, melynek vezetője dr. Szaszkó Mária. 1984-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán. Utána a szentesi városi kórházban, majd pedig a Pest megyei Flór Ferenc Kórházban dolgozott. 1989-ben szerezte meg a neurológiai szakvizsgát. 1995 óta dolgozik Kiskunfélegyházán. Az ideggyógyászati szakrendelőben heti 30 órában, reggel héttől délután egy óráig fogadják a betegeket. A rendelés csak beutalóval vehető igénybe. A szakrendelésen foglalkoznak agyi érrendszeri betegségekkel, fejfájásos és gyulladásos kórképekkel, epilepsziával, daganatos megbetegedésekkel, sérülésből eredő agyi és gerincvelő-károsodással, gerincoszlop eredetű betegségekkel valamint szklerózis multiplexben szenvedőkkel. A neurológiai szakrendelést naponta átlagosan 15-20 beteg keresi fel. A félegyházi betegek i:ᣠDr. Szaszkó Mária elektrofiziológiai és CT vizsgálatait Kecskeméten, az MR vizsgálatokat Szegeden, az agyi érrendszeri betegeknél a nyaki erek ultrahangos vizsgálatát pedig a helyi kórház röntgenosztályán végzik. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter ''NX y ) , a jobb kéz > r\ 1 ~**eZtb&**~ vezérlése s beszélt nyelv @© © (SiS Ä) ®@o© számolási készség írott nyelv (olvasás) 1 J WmÜ\ J jjr ..I.. 4 m mÉL L LL tudományos gondolkodás ,0BÍkus QOridolkodás Intuíció képzelet Logikus vagy kreatív gondolkodás? Az emberi intellektus e két részét az agy két oldala irányítja. A logikus, tudományos gondolkodás székhelye a legtöbb emberben a bal félteke. A képzeletgazdag, térbeli gondolkodás, a művészi és a zenei érzék a jobb félteke képessége. Az agy valamely felének dominanciája (túlsúlya) meghatározhatja az egyes ember hajlamait, késztetéseit, tehetségét. A koponya görbülete alatt ívelő nagyagy a gondolkodás, a képzelet és a kreativitás székhelye. Felszínét számos tekervény alakítja ki, amelyeket hasadékok és barázdák választanak el egymástól. A legmélyebb hasadék a két agyfélteke között húzódik. Az emberi agy alkotóerejének titka az ideg- sejt-összeköttetések milliárdjaiban rejlik.
