Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-02 / 126. szám

1999. június 2„ szerda Hazai tükör - Világtükör 5. oldal Miloseviccsel tárgyalni nem bűn, de a jugoszláv elnök országának foglya Bonnban egyeztet a közvetítő trojka A NATO fontos jelnek tartja, hogy Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnök hétfőn ismét értésre adta: elfogadja a Nyolcak - azaz a hét vezető ipari állam és Oroszország - által kidol­gozott koszovói rendezési elveket. Jamie Shea szóvivő kedden elmondta, hogy a szövetség érdeklődéssel néz az orosz, finn és amerikai közvetítők bonni, illetve belgrádi útja elé. Viktor Csernomirgyin, Martti Ahtisaari és Strobe Talbott szerdán utazik Belgrádba, hogy a jugoszláv álláspont egyértelművé tételét kérje, il­letve - orosz részről - újabb javaslatokat ismertessen meg Miloseviccsel. Nem rekordokra törnek A szóvivő bejelentette, hogy a tizenkilenc NATO-tagország mellett a szövetséggel partneri viszonyban lévő tizenkét or­szág is részt vesz azon a talál­kozón, amelyen felmérik, me­lyik állam mivel tud vagy kí­ván hozzájárulni a majdani békefenntartó erő 45 ezer ka­tonájának összeállításához. Shea nem kívánt találgatá­sokba bocsátkozni a nemzeti felajánlásokról, mondván: „a mérkőzés előtt nem lehetséges megmondani az eredményt”. Shea megerősítette, hogy a NATO hétfő délután és este is az előző napokéhoz hasonló intenzitással támadta a jugo­szláv célpontokat. Nem tudott számokat mondani a repülé­sekről és a csapásokról. Intett azonban a rekordok túlzott hangoztatásától: „nem arról van szó, hogy a NATO be kí­ván kerülni a Guinness-rekor- dok könyvébe” - mondta. Vadonatúj javaslatok Kedden megérkezett Bonnba Martti Ahtisaari, az Európai Unió megbízottja és Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbízottja, hogy tárgyalást folytasson Strobe Talbptt amerikai kül­ügyminiszter-helyettessel a koszovói konfliktus megoldá­sáról. Viktor Csernomirgyin egészen új, Borisz Jelcin által is jóváhagyott javaslatokkal indult a német városba. Konk­rétumok azonban egyelőre nem szivárogtak ki a javasla­tok mibenlétéről. Amennyiben a három poli­tikus érdemi megegyezésre jut - mindenek előtt a háború be­fejezése után Koszovóba ve- zénylendő békefenntartó erők összetételéről -, akkor Ahti­saari és Csernomirgyin már szerdán Belgrádba utazik, hogy találkozzék Szlobodan Miloseviccsel. Martti Ahti­saari kedden a finn rádiónak adott nyilatkozatában hangsú­lyozta: azért utazna Belg­rádba, hogy ismertesse Szlo­bodan Miloseviccsel a béke­tervet, nem pedig azért, hogy alkudozásokba bocsátkozzon. Áttörésre van szükség „A balkáni válságról folytatott bonni eszmecserék nehezek lesznek, de áttörést kell hoz­niuk a békés rendezés érdeké­ben, különben Oroszország­nak más megoldásokhoz kell folyamodnia” - jelentette ki kedden Moszkvában Igor Szergejev. Az orosz védelmi miniszter nem részletezte, mi­lyen lépéseket tenne Moszkva a tárgyalási kudarc esetén. Az orosz marsall kulcsfon­tosságúnak minősítette a bonni egyeztetéseket, de fi­gyelmeztetett arra, hogy a NATO csak saját elveinek ér­vényesülése mellett hajlik a koszovói rendezésre. Leonyid Ivasov, az orosz védelmi tárca nemzetközi ka­tonai együttműködési osztá­lyának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy „a NATO az amerikai külügyminisztéri­umnak alárendelt katonai blokk”, s Washington célja Jugoszlávia megsemmisítése. Úgy vélte, hogy csak Oroszor­szág és Kína lép fel határozot­tan az amerikai önkény ellen a Balkánon. A háborús bűnök listája Azok után azonban, hogy a hágai Nemzetközi Törvény­szék emberiség elleni bűncse­lekmények elkövetése miatt vádat emelt a jugoszláv elnök ellen, politikailag nehéz hely­zetbe kerültek a Miloseviccsel tárgyaló közvetítők. „A jugo­szláv államfő helyzete kilátás­talan, így nehéz lesz őt komp­romisszumra kényszeríteni” - állítja Kende Tamás nemzet­közi jogász.- Nem kell haláltábort mű­ködtetni ahhoz, hogy népirtás­sal vádolják Szlobodan Milo- sevicset. Az elkövetett bűnök listája szerinti több százezer albán lakos elüldözése, meg­ölése kimeríti a háborús és emberiség elleni bűncselek­mények tényállását - nyilat­kozott a Ferenczy Europress kérdésére a jogtudós. A Jugoszlávia területén el­követett háborús bűncselek­mények vizsgálatára hivatott ENSZ-szervezetnél egyébként bárki feljelentést tehet, ha há­borús és emberiség elleni bűn- cselekmény elkövetését észleli vagy gyanítja. Ezúttal az Egyesült Államok hatóságai által összegyűjtött dokumen­tumok - légifelvételek, újság­írók és menekültek beszámo­lói - alapján indult eljárás Mi­losevics ellen. Egyúttal ez az első alkalom, amikor hivatal­ban lévő államfőt vádolnak meg emberiség elleni bűnök elkövetésével. A hágai Nemzetközi Tör­vényszék j i i eljárása isi nyomán i < \ bármely ÉNS2!-tagállam ille* ' tékes szerve letartóztathatja a szerb elnököt. Hovatovább ez a kötelezettség a Jugoszláv ál­lamot is terheli. Az elfogás or­szágon belül minden bizony­nyal nem történik meg - állítja a nemzetközi jogász, hiszen a háborús bűnökért elítélt bosz­niai vezetők is egyedül Jugo­szláviában érezhetik magukat mindmáig biztonságban. Az elfogatóparanccsal fe­nyegetett Milosevics elnök biztonságának feladása nélkül nem lépheti át országa hatá­rait, így a tárgyaló delegáció­nak kell Belgrádba mennie. Miloseviccsel Kende Tamás szerint nem bűncselekmény tárgyalni, a hitelét vesztett szerb elnökkel való esetleges egyezség betartása Jugoszláv részről azonban meglehetősen kétséges. A keddi, hajnali bombázások után... fotó: feb/reuters Badarcsapdák Magyarország részt vesz a békefenntartó erőben Nem robbanóeszközöket, ha­nem radarzavaró berendezése­ket találtak hétfőn Zalaújlak és Beremend térségében - közölte a Honvédelmi Minisztérium saj­tószóvivője kedden. A helyi la­kosok hétfőn Zalaújlakon és Be- remenden olyan rakétaszerű eszközökre leltek, amelyek - szemtanúk elmondásai szerint - a térség felett elszálló repülőgé­pekről estek le. A HM közlemé­nye szerint a most talált eszkö­zök azonosak a korábban Bő- szénfa, illetve másik két telepü­lés körzetében megleltekkel. Za­laújlakon és korábban, április 26-án Bőszénfán talált berende­zés egy úgynevezett vontatott, egyszer használatos ALE-50 tí­pusú radarcsapda, rendeltetése a különböző radarberendezések zavarása. A Beremenden, Lo- vászhetény és Felsőszentiván térségében talált eszköz pedig egyszer használatos, GEN-X tí­pusú radarcsapda. Magyarország részt fog venni a majdani koszovói békefenn­tartó erőben - jelezte a magyar küldöttség kedden, a NATO monsi főhadiszállásán tartott úgynevezett előtervezési konfe­rencián. Simonyi András magyar NATO-nagykövet a tanácsko­zással kapcsolatban újságírók­nak elmondta: az ország fon­tosnak tartja, hogy a koszovói megállapodást követően a KFOR-erőnek összetevője le­gyen. Korábban Budapest azt jelezte, hogy az előző funkciójú KFOR-hoz 120 főt kíván fel­ajánlani. Tekintettel arra, hogy a békefenntartó erővel kapcso­latos NATO-elképzelések idő­közben megváltoztak, Magyar- országon most folyik a kor­mányzati és parlamenti egyez­tetés, hogy az új helyzetet ille­tően milyen felajánlást tegyen - adta a tagországok tudtára a magyar küldöttség. Az előtervezési konferencia lényege, hogy a NATO katonai tervezői felvázolják, milyen jel­legű feladatokhoz milyen ösz- szetételű erőt szeretnének kapni a tagországoktól és a hozzájá­ruló országoktól. A tagállamok és a részt vevő tucatnyi part­nerország - Oroszország nem volt ott - kedden konzultációkat folytatott arról, hogy a NATO általános - nem országspecifi­kus - kéréseivel kapcsolatban milyen felajánlásokat tudnak tenni. A NATO eredetileg 28 ezer fősre tervezte a KFOR-t, de ak­kor még nem kezdett katonai hadműveletet Jugoszlávia el­len. A szövetség a tervezett lét­számot 45 ezerre emelte. A polgári szolgálatról szóló törvény módosításáról tárgyalt az Országgyűlés Nő a munkaügyi központok szerepe A fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okból nem vállaló polgári szolgálatosok jogait és kötelezettségeit 1997-ben fog­lalta törvénybe az Országgyűlés. Az azóta eltelt másfél év ta­pasztalatait felhasználva tegnap a törvény módosításáról kez­dett tárgyalni a parlament. A módosítások kapcsán magáról a polgári szolgálatról bontako­zott ki vita: az SZDSZ rövidebb idejű, nagyobb fizetséggel ellá­tott polgári szolgálatot látna jó­nak, az FKGP a haza védelmé­nek mindenkire vonatkozó al­kotmányos kötelezettségét látja megcsúfolva a szolgálatban. Az azonnal kérdések órájában Vancsik Zoltán (MSZP), a meg­figyelési ügyet vizsgáló bizott­ság alelnöke és Kövér László, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter csapott ösz- sze. Vancsik szerint a dokumen­tumok semmit sem bizonyíta­nak, („a miniszterelnök nem mondott igazat”), Kövér szerint mindent, azok számára leg­alábbis, akiket zavar, ha demok­ratikusan megválasztott politi­kusokról kompromittálás céljá­val adatokat gyűjtenek. Dán János (FKGP) azt kér­dezte, hogy be fogja-e vezetni a kormány a sertéshús importjá­nak tilalmát, legalább átmeneti­leg. Fónagy János gazdasági ál­lamtitkár nemmel válaszolt, mert az éri ntett országok ellenin­tézkedései számunkra hátrányo­sabbak lennének. Takács Imre (MSZP) azt kifogásolta, hogy a Vám- és Pénzügyőrség csak több hónapos késéssel fizeti vissza a gazdálkodóknak a gáz­olaj jövedéki adóját. Varga Mi­hály pénzügyi államtitkár elné­zést kért a valóban előfordult ké­sedelemért, melyek oka: nagy mennyiségű kérelem összetor­lódása. Az Országgyűlés kedden 236 igen szavazattal, 4 nem ellené­ben, 19 tartózkodás mellett elfo­gadta a felsőoktatási intézmény- hálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló törvény módosítására vonatkozó jog­szabályt. Az új törvény szabá­lyozza a főiskolák és egyetemek integrációját és szétválását, mó­dosítja alapításuk, szabályait. Pénteken derülnek ki a részletek a Fidesz-levél ügyében Még nem zárult le a vizsgálat Az előzetes várakozásokkal ellentétben a tegnapi kormány­ülésen Stumpf István kancelláriaminiszter mégsem hirdetett eredményt a Fidesz „levélbotrány” ügyében, szó esett viszont a koszovói rendezésben való magyar részvételről. A miniszterek döntéseiről Borókai Gábor szóvivő számolt be. Bár Szabó János honvédelmi miniszter már tegnap tájékoz­tatta a kabinetet az úgynevezett KFOR-alakulatban való ma­gyar részvétel variánsairól, a végső döntés csak a mai hat­párti egyeztetés után születik meg - mondta Borókai. A leg­valószínűbb, hogy vagy egy műszaki alakulatot, vagy egy őrző-védő századot küld a kormány a Koszovói körülvevő államokba, illetve teljes béke esetén Koszovóba. Még mindig nem kapták meg maradéktalanul az ár- és bel­vízkárosultak a korábban be­-iá i•‘j.VJyi'P/Ji! Xr .;> gjIvIÚ'jí'í • Dili , <At:»yri'vfiio,:,v !otrJ?r Gyásznap Növi Pazarban Gyásznapot tartottak kedden a jugoszláviai Növi Pazarban, ahol előző nap lakóövezetbe csapódott be és - szerb közlés szerint - 23 ember életét oltotta ki egy célt tévesztett NATO- rakéta. A városközpontban fekvő négyemeletes lakóház, amely találatot kapott, valamint két közeli lakóépület összeom­lott. A robbanás 100 méteres körzetében félszáz épület tető- szerkezete, illetve tucatnyi személygépkocsi szintén meg­rongálódott - jelentette az AFP. A többségében muzulmánok lakta Szandzsák tájegység köz­pontjának számító városban a mentőalakulatok kedden is a romok eltakarításán fáradoztak. Eddig 23 holttestet, köztük egy kétéves kisgyermekét emelték ki, ám a hatóságok nem záiják ki, hogy újabb áldozatokra bukkanhatnak. A detonáció 34 személyt megsebesített, közü­lük kettőt súlyos állapotban Belgrádba szállítottak. Hága: ma döntenek A Hágai Nemzetközi Bíróság ma dönt arról, hogy a NATO-nak le kell-e állítania a Jugoszlávia el­len hetven napja kezdett légitá­madást. Jugoszlávia tíz NATO- tagállamot perelt be a világszer­vezet bíróságán arra hivatkozva, hogy a légi csapásokkal megsér­tették a nemzetközi jogot. Jugo­szlávia a múlt hónapban nyújtotta be keresetét Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugá­lia, Spanyolország, Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok ellen. Belgrád azzal vádolja a tíz tagállamot, hogy törvénytelenül alkalmaz erőt Jugoszláviával szemben. ígért központi pénzeket - derült ki a szóvivő bejelentéséből, mi- sze rint a központi tartalékalap­ból lakásfelújításra, illetve vá­sárlásra szánt másfél milliárd- nak csak közel harmadát, 450 milliót utaltak át előlegként az önkormányzatoknak. A helyre- állítást közhasznú munkával is gyorsítják: a munkaerő-piaci alapból 350 milliót, az országos foglalkoztatási közalapítvány­ból 250 milliót szánnak e célra. Döntés született arról is, hogy az érintett önkormányza­toktól legalább 50 ezer forintos támogatást kapott családok kedvezményes hitelt vehetnek fel. Az állam az első öt évben 75 százalékos, a másodikban 50 százalékos kamattámogatást nyújt a törlesztéshez. Az FVM a tárca pénzeinek belső átcsoportosításához kérte és kapta meg a kormány enge­délyét. Mint azt Borókai el­mondta: a most elkülönített 4,78 milliárddal az úgynevezett piacra jutási előirányzat vég­összege gyarapszik. A várakozással ellentétben a tegnapi tájékoztatón nem jelent meg és nem hirdetett ered­ményt a Fidesz-levél ügyében Stumpf István. Mint megtud­tuk, a MEH-en belüli vizsgálat állásáról beszélt ugyan a mi­niszterek előtt, ám a közvéle­mény leghamarabb pénteken értesülhet a részletekről. T. M. Készül a „házi feladat” Magyarország 2001. végére ké­szen fog állni arra, hogy teljes jogú tagként csatlakozhasson az Európai Unióhoz - hangoztatta kedden a német liberális párt alapítványának bonni rendezvé­nyén a magyar külügyminiszter. Az FDP-hez közel álló Fried­rich Naumann Alapítvány által az Európai Unió bővítéséről, Eu-. rópa stabilitásáról rendezett nemzetközi fórum egyik meghí­vott előadójaként Martonyi Já­nos emlékeztetett: Magyaror­szágon lezárult az alapvető át­alakítás időszaka. A politikai, társadalmi, gazdasági és jogi ke­retek olyan irányban módosul­tak, hogy lehetővé tegyék az or­szág integrálódását a fennálló európai struktúrákba. A magyar külkereskedelem 75 százaléka az unió tagországa­ival valósul meg, az országban befektetett külföldi tőke 60 szá­zaléka onnan érkezik. Az agrár­termékeket kivéve teljesen libe­ralizált a külkereskedelem, megvalósult az áruk, szolgálta­tások és a tőke szabad áramlása, kivétel a munkaerő. A magyar diplomácia irá­nyítója szerint Budapest részé­ről jó ütemben folyik a „házi feladat” megoldása, a joghar­monizáció. A magyar részről munkahipotézisnek tekintett időpont burkoltan megerősítést nyert a berlini csúcs dokumen­tumaiban, amelyek 2002-re számolnak az első, legérettebb tagjelöltek felvételével. Megújuló betét a Postabanknál A megújult Postabank új, ru­galmas megtakarítási konst­rukciót kínál banki hálózatá­ban és a postahivatalokban 1999. június 1-jétől, amely stílszerűen a Megújuló betét nevet viseli. Szép Péter, a lakossági részleg vezetője szerint a bank elsődle­ges célja, hogy a lakossági pia­con továbbra is megtartsa üzleti részesedését. Emberközpontú, könnyen kezelhető bankszol­gáltatásokkal rendelkező pénz­intézet kialakításán fáradoznak. Ennek érdekében a bank a következő évben határozott of- fenzívába kezd a lakossági hite­lezés területén, továbbra is nagy figyelmet szentel a folyó­számla üzletágnak, és betéti konstrukcióinál az ügyfél­igényekhez igazodó újításokkal rukkol ki. A forintbetétek növekedése is indokolja, hogy most egy olyan takarékkonstrukciót fejlesztettek ki .Megújuló betét” nevén, amely rugalmas és kényelmes lekötési lehetőséget biztosít. 50, 100, 200, 500 ezer, 1 illetve 2 millió forintos címletekben köt­hető betétszerződés, futamideje az ügyfél választása szerint 1, 3 vagy 12 hónap lehet. Mindegyik lekötési időre ér­vényes, hogy amennyiben a be­tétes a lejárat napján az őt meg­illető összeget nem veszi fel, a bank a betét és az esedékessé vált kamat teljes összegét, mint tőkésített, megújuló betétet a szerződéskötéskor meghatáro­zott lekötési időre, minden kü­lön rendelkezés nélkül, automa­tikusan újból leköti. Ez legfel­jebb öt alkalommal ismétlőd­het, az utolsó lekötési idő le­járta után a betét tovább nem kamatozik. Az 500 ezer forintos és az afölötti címleteknél kamatpré­mium jár, ezzel a 3 hónapos le­kötési időnél akár 11 százalé­kos éves kamatot is elérhet az ügyfél, míg a 12 hónaposnál 14,5 százalékot is kaphat, (x)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom