Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
4. oldal Háborús Krízis - Világtükör 1999. május 26., szerda A rendezés után jön Vük Draskovic? A NATO már a békefenntartó erők telepítésének terveit készíti elő Tízezer koszovói menekült vár bebocsátásra Macedóniában a blacei határátkelőhelynél lévő átmeneti táborban. Az utóbbi két napon minden korábbinál nagyobb hullámban érkeztek a „senki földjére” a szerb tartományból a menedéket kérők. A menekülők nagy részét a macedón hatóságok vasárnap este át akarták szállítani Albániába, de az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának (HCR) a közbelépésére lemondtak tervükről. Macedónia egyre nehezebben birkózik meg a menekültek tömegeinek befogadásával járó problémákkal, és egyre kelletlenebből áll az ügyhöz. A NATO kedden megerősítette, hogy előző éjjel támadta a belügyminisztérium épületét Belgrádban és a jugoszláv elnöki rezidenciát Dobanovciban. A szövetség azt is közölte, hogy az elnöki villa fontos parancsnoki állás volt, ezért kellett lecsapni rá. Vük Draskovic szerint nyolc napon belül véget érnek a NATO légicsapásai. A volt jugoszláv miniszterelnök-helyettes, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője, akit nemrég váltottak le kormánytisztségéről, kijelentette: „Meglátják, legkésőbb nyolc napon belül mindennek vége lesz.” Draskovic hozzáfűzte, hogy nem mondhat többet. A szerb vezető szerint ezután előrehozott választásokat kellene tartani. Nem rejtette véka alá, hogy szeretné jelöltetni magát Szlobodan Milosevic utódaként a jugoszláv államfői posztra. „Nyilvánvaló számomra, hogy Milosevic nem változtat politikáján. Fontos tehát, hogy az őt támogató híveknek a lehető legnagyobb része az én oldalamra álljon” - mondta. A szerb politikus szerint ugyanakkor nehéz lesz elfogadtatni a jugoszlávokkal a NATO által szabott feltételeket, különösen ami a nemzetközi erők koszovói jelenlétét illeti. Vük Draskovic egyúttal az ENSZ Biztonsági Tanácsát sürgette, hogy mielőbb fogadjon el egy olyan határozatot Koszovóval kapcsolatban, amely összhangban állna a Nyolcak rendezési terveivel, ugyanakkor a NATO-t felszólítaná a légicsapások azonnali beszüntetésére. A csapatkivonást illetően a politikus mindazonáltal logikusnak tartaná, ha a jugoszláv haderő a délszerbiai tartomány határán maradna. Draskovic reméli, hogy a BT kompromisszumra jut, és ha a szerb belbiztonsági erőket visszavonnák, az ENSZ azonnal saját erőit küldené a helyükbe. Negyvenötezer fős koszovói békefenntartó erőt javasolnak a NATO katonai szervei az eddig tervezett 28 ezer fő helyett - jelentette be kedden Jamie Shea szóvivő. A terv elfogadása után a NATO-tagál- lamoknak az úgynevezett erőfelajánlási konferencia keretében nyilatkozniuk kell arról, hogy mekkora létszámmal kívánnak részt venni az akcióban, amelyhez a partnerországok hozzájárulásával is számolnak. Shea úgy vélte, hogy minden tagország - még a haderővel nem rendelkező Iz- land is - részt vállal majd a küldetésből. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson a koszovói válság rendezése ügyében Viktor Csernomir- gyinnel, az orosz elnök balkáni különmegbízottjával és Martti Ahtisaari finn elnökkel, aki az Európai Unió megbízásából próbál közvetíteni a háborús felek között. Talbott moszkvai tárgyalásai kezdetén elismerte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai kiélezték a viszonyt Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Moszkva és a NATO között. Az atlanti szövetség légitámadásai az orosz belpolitikai életben is feszültséget keltettek - mondta. Értékelése szerint a tárgyalások résztvevői továbbra is együtt kívánnak működni a válság megoldásában. Talbot találkozott a szintén Moszkvában tartózkodó Dzsaszvant Szingh indiai külügyminiszterrel is. Minden eddigi rekordot megdöntött Ausztriában a Boden-tó vízszintje Hajózási tilalom a Rajnán és a Dunán A Rajna és Duna egyes németországi szakaszait lezárták a hajóforgalom elől az áradás miatt. A Boden-tó vízszintje is rekordokat dönt Ausztriában. A Rajna szombatig bizonyosan „zárva lesz” Iffezheim és Speyer között. A Dunát Regensburg és Kelheim között zárták le egy átszakadt gát javítása miatt. A nyugat-ausztriai Vorarlberg tartományban kedden is súlyos volt az árvíz- és az omlásveszély. A Boden-tó szintje ugyan a nap folyamán csökkent két centiméterrel, de Bregenz, Hard és Fussach települések nagy része már napok óta víz alatt áll. Bregenzben a lakosság pallókból ácsolt „járdapótlón” közlekedik, a városon nem haladhatnak át a járművek a fő közlekedési úton. Az arlbergi vasútvonalon is szünetel a hét végéig a forgalom. A helyzet a montafoni Silbertalban a legkritikusabb, ahol az utakra több helyen lecsúszott az esővíz áztatta hegyoldal, és több mint ezer helyi lakost és turistát zárt el a külvilágtól. Az utakat várhatóan kedd estére felszabadítják, bár a munkát hátráltatja, hogy Brandnertalban keddre virradóan egy hosszú szakaszon leszakadt az út a völgybe. Az osztrák katonaság és az önkéntes segítők szombat óta küzdenek az esőzések és a hóolvadás miatt Ausztria nyugati részén megáradt folyókkal és a hegyomlással. A hét végén Vorarlberg és Tirol tartomány egyes részeit katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. A víz elárasztotta a legfontosabb közlekedési utakat, autópályákat is. Két halálos áldozata is volt Tirolban az ítéletidőnek: egy német diák eltűnt egy folyóban, egy markolókezelőre pedig ráomlott a hegyoldal. Nagy izgalommal várták az osztrák vízügyesek kedden a Duna tetőzését, de szerencsére az ár már levonulóban van. A bajor folyók kiléptek medrükből. fotó: feb/reuters LmiSBmii-kHAiifm.-ÍÓÜjÜÍ) Üy-’jJ -rÁJsD'í TAKARÍTHAT MÍG ha részt vesz aktiónkban! NYÍLT NAPOT TARTUNK 1999. május 28-án. Érdeklődjön az építőanyag kereskedőnknél! F-L Tüzép 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 190. I Tel.: 77/481-552 & Hol vannak a menekültek? Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslései szerint március 24., a NATO légicsapásainak kezdete óta mintegy 830 ezer koszovói albán - a tartományban élő albánok nagyobb része - hagyta el Koszovói. Több mint százezren már a NATO-támadást megelőző időszakban külföldön kerestek menedéket. Az UNHCR adatai szerint a legnagyobb menekültáradatot felvevő környező országok közül Albániában jelenleg 439 500-an tartózkodnak, Macedóniában 246 700-an, Montenegróban 64 200-an és Boszniában 21 500-an Boszniában. A szomszédos államok mellett a legnagyobb menekülttömeget Németország fogadta be, 12 627 személyt. Törökország 7475- tel a második helyen áll, míg a harmadik Kanada, 4919 menekült befogadásával. A kelet- és közép-európai országok közül Lengyelország 1049, Csehország 824, Szlovénia 483, Horvátország 188, Szlovákia 90, míg Románia 41 menekültet szállásolt el. A vállalások ennél jóval számottevőbbek: Törökország ideiglenes jelleggel 20 ezer, az Egyesült Államok szintén ennyi, Németország 15 ezer, Finnország és Olaszország 10-10 ezer, Norvégia 6 ezer, Svédország és Ausztria 5-5 ezer menekült befogadására tett ígéretet. Lengyelország összesen ezer, Románia pedig 1500 menekült elhelyezését ígérte. A szerbiai tüntetések a gyengülés jelei (Folytatás az 1. oldalról.) Cacakban már április 27-én tüntettek, s NATO-tisztségvise- lők a Velimir Ilic polgármester irányította várost többször említették Milosevic-ellenes tömegmegmozdulások lehetséges színhelyeként - jegyezte meg az AFP. Többször felmerült Krusevac neve is, ahol május közepén állítólag háromezres tömeg követelte a háború befejezését, s a városból behívott tartalékos katonák hazavezénylését Koszovóból. Baljevacban, Raskában és Aleksandrovacban múlt vasárnap vonultak utcára a tüntetők. Az atlanti szövetség ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy Pristina-Nis főút mellett fekvő Prokupljében hétfőn szintén tiltakozó megmozdulást tartottak. Montenegróban, Jugoszlávia kisebbik tagköztársaságában az adriai Bar kikötővárosát, illetve az ősi fővárost, Cetinjét nevezte meg a jegyzék. A NATO értesülése szerint az előbbiben április 13-án és 19-én, ez utóbbiban pedig múlt pénteken tüntettek helyi lakosok Belgrád Koszo- vó-politikája, illetve annak következményei ellen. A hadsereg már keményebb a dezertőrökkel szemben A jugoszláv hadsereg betiltotta a háborúellenes tüntetéseket, és figyelmeztette a de- zertőröket: kedd délig térjenek vissza egységeikhez, ellenkező esetben hadbíróság elé kerülnek - írta a Vjesti című napilap kedden. Az elmúlt napokban több szerbiai városban tüntetések voltak, amelyek résztvevői a háború, valamint az ellen tiltakoztak, hogy katonai szolgálatot teljesítő hozzátartozóikat Koszovóba vezényeljék. A tüntetésekhez több helyen csatlakoztak tartalékosok, akik megszöktek a szolgálatból, és hazatértek. Mint az AP írta, a hadsereg korábban sokkal elnézőbb volt: csak kérte a dezertőröket egységeikhez való visszatérésre, sőt még azt is kilátásba helyezte, hogy távollétüket (utólag) engedélyezettnek tekintik majd. Most azonban - a Vjesti jelentése szerint-márazzal fenyegették meg a dezertőröket, hogy hadbíróság elé állítják őket. Á lapban megjelent cikkben az is olvasható, hogy „határozott reagálást és büntetést” helyeztek kilátásba a hatóságok az illegálisan gyülekezők számára. A hétfői tüntetések után a rendőrség őrizetbe vette egy ca- caki háborúellenes mozgalom három vezetőjét kihallgatás céljából. Mindhárman a Belgrád- tól mintegy 100 kilométerre délre lévő Cacakban alakult úgynevezett „állampolgári parlament” tagjai - jelentette az AP. A kormány jöjjön ki bunkeréből, ahol van vize és árama Két szerbiai ellenzéki párt hétfőn felszólította a jugoszláv kormányt, hogy a holtpontról kimozdulva tegyen lépéseket a koszovói válság tárgyalásos úton való megoldása és ezáltal a NATO légicsapásainak befejezése érdekében. A Kereszténydemokrata Párt kérte az ENSZ-t, Oroszországot, a NATO-t, a nemzetközi közvetítőket, valamint a jugo-. szláv kormányt, hogy gyorsan vessenek véget a koszovói válságnak. Ha a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek a válság gyors politikai megoldásához, semmi sem marad, amiről tárgyalni lehet - idézi a párt nyilatkozatát a Reuters. Drágán Veselinov, a Nemzeti Parasztpárt vezetője sürgette a kormányt: tegyen gyors intézkedéseket a nép további szenvedése és a gazdaság tönkretételének megállítása érdekében. „Szorgalmazzuk, hogy a NATO vessen véget a támadásoknak, de véleményünk szerint a kormánynak is ki kell jönnie bunkeréből, ahol van árama és vize, és új megoldást kell javasolnia Koszovó szerbiai és jugoszláviai státusát illetően” - mondotta nyilatkozatában. Azonos az álláspontunk Kölcsönösen kitüntették egymást. FOTÚ: FEB/DIÓSI IMRE A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó litván elnök, Valdas Adamkus és Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap kitüntetéseket cserélt, majd eszmét cserélt. „A két ország álláspontja megegyezik a koszovói válságról” - állapította meg Göncz Árpád a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten. „Tragédia, hogy a NATO-nak katonai akcióra kellett elszánnia magát, de lényegesen nagyobb tragédia lett volna, ha senki nem kel az ártatlanok védelmére” - hangsúlyozta Valdas Adamkus. Orbán Viktor miniszterelnök a vendég tiszteletére adott ebéden pohárköszöntőjében hangsúlyozta: hazánk támogatja Litvánia euro-atlanti integrációs törekvéseit. ——1~~——1— ...-......———---E zrek várnak a macedón határon.
