Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

4. oldal Háborús krízis 1999. május 3., hétfő Szabadok az amerikai hadifoglyok Újabb civil halottakat követelt a NATO-bombázás Magyarországról nem indulhat ki semmiféle szárazföldi támadás A NATO Jugoszlávia ellen indított légitámadásai mindaddig folytatódnak, amíg Szlobodan Milosevics eleget nem tesz a nemzetközi közösség feltételeinek - erősítette meg a szövetség egyik hivatalos képviselője. Hozzátette: ebben a kérdésben rosszul értelmezték Javier Solana egy korábbi nyilatkozatát. Nem volna szerencsés, ha a ha­tármódosítást éppen mi hoz­nánk szóba, hiszen ezzel olyan folyamatot indítanánk el, ami beláthatatlan - mondta Marto- nyi János külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra: a washingtoni csúcsértekezleten elfogadott, Koszovóval foglalkozó nyilat­kozat is egyértelműen utal arra, hogy a határok megváltoztatása nem jön szóba.- Ügy érzem, hogy ez nagyon veszélyes felvetés, semmiféle nemzetközi támogatásra nem számíthat, ugyanakkor súlyos veszélybe hozhatja vajdasági testvéreinket - mondta Marto- nyi János. Magyarországnak a jugo­szláviai háborúban való részvé­telével kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője leszögezte: nem tartja időszerűnek a jelen­legi parlamenti határozatok módosítását. Újfent megerősí­tette, hogy a kormány nem kí­vánja átlépni az érvényben lévő határozatok kereteit, amelyek A NATO volt amerikai főpa­rancsnoka egy német lapnak adott vasárnapi interjúban elhi- bázottnak nevezte az atlanti szervezet beavatkozását a Bal­kánon, bírálva a brüsszeli takti­kát is. Alexander Haig a Der Ta­gesspiegel címűberlini újságban annak a nézetének adott hangot, hogy a NATO-nak „nincs semmi keresnivalója Koszovóban - ha értelmében Magyarország a NATO rendelkezésére bocsátja légterét, valamint repülőtereit.- Ami igazán lényeges, az az, hogy Magyarország nem kíván semmiféle szárazföldi művelet­ben részt venni. Nem tesszük egyrészt lehetővé, hogy a terüle­tünket ebből a célból igénybe vegyék, másrészt pedig magyar harcoló egységek, magyar ka­tonák ilyen műveletekben nem vesznek részt és nem fognak részt venni - mondta.-Érdekeltek vagyunk, talán egy kicsit jobban, mint mások abban, hogy a XX. század végén etnikai tisztogatásra, népirtásra és az emberi és kisebbségi jogok súlyos, tömeges megsértésére ne kerülhessen sor. Mert ha erre sor kerülhet, mondjuk Koszo­vóban, akkor nem zárható ki, hogy esetleg máshol is megtör­ténik — fejtette ki a külügymi­niszter. Leszögezte: a magyar támo­gatás egyik legfontosabb morá­lis és elvi alapja az, hogy mi ezt nem tudjuk elfogadni,’ mert a Vajdaságban magunk is kisebb­ség vagyunk, és számunkra na­viszont már elszánta magát a ka­tonai fellépésre, úgy nincs helye tétovázásnak: maximális erővel és minden eszközzel az ellenfél legyőzésére kell törekednie, mert fékezve nem lehet háborút viselni”. Ennek érdekében sze­rinte már a kezdet kezdetén kilá­tásba kellett volna helyezni szá­razföldi csapatok bevetését. „Az egész műveletet egy Jugoszlávia gyón fontos, hogy a nemzetközi közösség ilyen eseményeket ne nézzen tétlenül.- Ha ezek a feltételek megva­lósulnak, akkor talán egy más­fajta jugoszláv rendszer jön létre, és talán mégiscsak lépést tettünk a demokrácia irányába, az emberi jogok tiszteletben tar­tásának az irányába, ez pedig új helyzetet fog teremteni a Vajda­ság számára is - mondta Marto- nyi János. Hozzátette ugyanak­kor: az autonómia nem csak a vajdasági magyarság döntésétől függ, hiszen ők a terület lakos­ságának csak 16-17 százalékát teszik ki. Martonyi János fel­hívta a figyelmet annak a veszé­lyeire, ha Magyarország most, a koszovói háború idején a vajda­sági autonómiakérdést helyezi előtérbe. - Erről beszélünk, ez a szakmai munka folyik, nincs ebben semmi titok, adott eset­ben nyilatkozunk is róla, de at­tól óva intenék, hogy mi most Koszovóval hozzuk párhu­zamba a Vajdaságot, mert en­nek olyan kockázatai vannak, amit érdemes elkerülni - mondta a külügyminiszter. elleni szárazföldi támadásra utaló fenyegetéssel kellett volna kezdeni. Ha NATO-csapatok ál­lomásoztak volna Magyaror­szágon, készen állva arra, hogy szükség esetén meginduljanak dél felé, akkor Szlobodan Milo­sevics nem tudott volna nagy lét­számú reguláris csapatokat kül­deni Koszovóba” - fejtette ki a nyugalmazott tábornok. Peter Daniel szóvivő Brüsszel­ben rámutatott: Javier Solana azt akarta mondani, hogy a szövetség a légicsapás-sorozat ban tartott ceremónián. Nem sokkal később az amerikaiak már el is hagyták a jugoszláv fővárost. veszített egy gyakorlatokat folytató AV-8B Harrier típusú repülőgépet is. A NATO elfogott egy jugo­szláv katonatisztet, és jelenleg Németországban őrizetben tartja - jelentette be Lane van de Steeg alezredes, a Pentagon szóvivője. A szóban forgó tiszt a második jugoszláv hadifogoly a légi hadjárat megindítása óta. Szemtanúk és jugoszláv ál­lami tájékoztatási eszközök szerint negyvennél is több ha­lottja lehet a szombat kora dél­utáni NATO-rakétatámadásnak a Pristinától északra fekvő Lu- zinéban. A rakéta telibe talált egy hídon áthaladó, menetrend szerint közlekedő autóbuszt. Brüsszelben egy katonai forrás azt közölte, hogy a lebombázott híd „nem szerepelt a célpontok listáján”. A NATO vasárnap hajnalban hivatalosan is elis­merte az ártatlan áldozatokat követelő akciót. Százegy vajdasági gyermek érkezett szombaton Szlováki­ába, hogy a Magas-Tátrában nyaraljon. A 8-12 éves gyer­mekek pancsovai szlovák, ma­gyar és szerb családokból származnak, s a szlovák Vörös­kereszt meghívására két hóna­pot töltenek el Tátralomnicon. Orvosi vélemény szerint szük­ségük van kikapcsolódásra a jugoszláviai légi háború testi­lelki következményei miatt. Oroszország újabb lépéseket tesz a jugoszláviai válság békés rendezéséért - jelentette ki teg­nap Igor Ivanov orosz külügy­miniszter, távozóban a Moszkva melletti elnöki rezi­denciáról. Borisz Jelcintől hatá­rozott utasítást kapott, hogy próbálják megteremteni a békés megoldás feltételeit. Elhibázott volt a beavatkozás? Az UCK gerillái - pihenés közben FOTÓ: FEB/REUTERS legintenzívebb szakaszába ju­tott, éjjel-nappal, nap nap után intéz támadásokat Jugoszlávia egész területén. „Ez mindaddig folytatódik, amíg Belgrád el nem fogadja a nemzetközi kö­zösség feltételeit” - tette hozzá. A jugoszláv hatóságok va­sárnap reggel átadták a Belg- rádban tartózkodó Jesse Jack- son amerikai tiszteletesnek azt a három amerikai katonát, aki harminckét napja került szerb fogságba. A katonák átadásáról szóló nyilatkozatot az amerikai közéleti személyiség és Blagoje Kovacsevics, a jugoszláv had­sereg tábornoka írta alá a had- serég belgrádi sajtóközpontjá­A NATO vasárnap hajnalban a Belgrádtól nyolcvan kilomé­terre fekvő Szabács (Sabac) közelében elveszítette egy FI 6- os repülőjét. A szerb állami te­levízió beszámolója szerint a vadászgépet a jugoszláv légvé­delem lelőtte. A NATO köz­pontjában viszont úgy fogal­maztak, hogy a repülőgép - amellyel korábban megszakadt a kapcsolat - lezuhant. Az FI 6- os pilótája időben katapultált, és a szövetségeseknek sikerült kimenteniük jugoszláv terület­ről. A pilóta jelenleg egy NATO-támaszponton tartózko­dik, és jó egészségnek örvend. A szövetség a tenger fölött el­£ magyar állampapír MENETREND SZERINTI GYARAPODÁS KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 2000/05. Jegyzési időszak: 1999. május 3-14. Futamidő: 1 év Lejáratkori kamat: évi 14,25% Jegyzési árfolyam: 1999. május 3-11. között 99,90% 1999. május 12-14, között 100% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,04%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető ho­zam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken kifüggesztett táblá­zat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti szám­lán tartható; másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamat- veszteség nélkül a futamidő alatt is bármely jegyzési helyen eladható. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tud­hatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Fiók 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Kecskemét, Baja, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza • Inter-Európa Bank Rt. Kecskemét • OTP Bank Rt. Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Tiszakécske, Solt (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el). Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. RÉSZLETES információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Egyes közvetítők szerint Milosevics hajlik a kompromisszumra Az amerikai lapok részletesen is beszámolnak a legfrissebb jugoszláviai fejleményekről. A The Washington Times szombati számában terjedel­mes interjú jelent meg Szlobodan Miloseviccsel. A jugoszláv elnök itt is kifejtette a Koszovóval kapcsolatos ellenségeskedések lezárását célzó elképzeléseit, amelyeket a NATO már pénteken visszautasított. Milosevics elképzelése szerint először is min­den katonai tevékenységet be kell szüntetni. Ez­után a NATO-nak ki kell vonnia csapatait Albá­niából és Macedóniából, ezzel párhuzamosan pe­dig egy hét leforgása alatt visszarendelnék Ko- szovóból azt a több tízezer jugoszláv katonát, akik a szokványosán ott állomásozó, 11-12 ezer fős pristinai hadtesthez kiegészítésként érkeztek a tartományba - Milosevics állítása szerint a fe­nyegető NATO-agresszió elhárítása végett. A nemzetközi ellenőrző erőkkel kapcsolatban a lap úgy értelmezte Milosevics szavait, hogy az ENSZ-megbízottakat csak könnyűfegyverekkel lehetne ellátni. A jugoszláv elnök megismételte, hogy az országa elleni NATO-akcióban részt vevő országok megbízottait nem lennének haj­landóak fogadni ebben az ENSZ-csoportban. Szlobodan Milosevics az interjúban hangsú­lyozta, hogy Jugoszláviában sok nemzeti kisebb­ség él. Szerinte az állam mindegyik számára egyenlő jogokat kíván biztosítani. „Menjen el a Vajdaságba, és nézze meg, miként bánnak a 360 ezres lélekszámú magyar kisebbséggel azután is, hogy Magyarország NATO-tag lett, és most fel­ajánlotta bázisait a minket támadó amerikai repü­lőgépek számára. Saját nyelvű iskoláik, saját lap­jaik, rádió- és tévéműsoraik vannak” - mondta a jugoszláv elnök a riporternek, és megismételte, hogy Koszovóban is kezdettől fogva az egyenjo­gúság elve vezérelte a hatóságokat. A The Washington Post értesülései szerint amerikai képviselőknek állítólag sikerült olyan közös megállapodástervezetet kidolgoz­niuk orosz törvényhozók egy csoportjával a ko­szovói válság rendezéséről, amely - a honatyák közlése szerint - elnyerte a jugoszláv elnök tá­mogatását is. Curt Weldon republikánus képviselő elmondta, hogy az általuk egyeztetett rendezési javaslat magában foglalja a NATO öt alapvető követelé­sét, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és a szerb felvetéseket is. Elmondta: Milosevics úgy nyilatkozott, hogy nem lát okot arra, miért ne fo­gadhatná el a javaslatot kiindulási alapként. NATO-csapás - jugoszláv farakéták? A NATO gépei fából készült „álrakétákat” is bombáznak Ju­goszláviában - adta hírül brit sajtóforrásra hivatkozva a Vjesnik című zágrábi napilap. A kormánypárti horvát újság csütörtöki számában arról tájé­koztatta olvasóit, hogy Irakhoz hasonlóan Jugoszláviának is több ezer olyan „álrakétája” van, amelyek a légi felvétele­ken valódinak látszanak, és so­kat közülük már NATO-bom- bák találtak el. A Vjesnikben az olvasható, hogy már Tito halála előtt olyan bombabiztos bunke­rekbe telepítették a szerb lég­védelmet, amelyek atomtáma­dásban is kitartanak, a radar- rendszereket pedig vasúti ko­csikba, kamionokba telepítet­ték, így mozgathatják, és erdőkben, alagutakban rejthetik el. A horvát újság szerint a NATO légi akciójával egy idő­ben hatalmas nemzetközi tit­kosszolgálati ütközet is kibon­takozott a térségben, ahol a nyugati kulcsszereplők időn­ként egymásnak ellentmondó értékeléseket adnak. Emlékez­tet arra, hogy Wesley Clark amerikai és Klaus Naumann német tábornok tavaly szep­temberben Belgrádban találko­zott Momcilo Perisic tábornok­kal, a jugoszláv vezérkar akkori főnökével. Perisic elküldte testőreit, felerősítette egy tv- készülék hangját, és azt mondta tárgyalópartnereinek: A jugo­szláv hadsereg az utolsó de­mokratikus erő az országban, és katasztrófa lenne, ha erői meg­semmisülnének egy esetleges háborúban a NATO-val. A NATO elemzői azonban akkor nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget Perisic kijelenté­sének, akit rövviddel azután le is váltottak tisztségéből, most azonban úgy értékelik, hogy Perisic azt akarta jelezni: Slo­bodan Milosevic jugoszláv el­nök kész arra, hogy kiűzze az albánokat Koszovóiról. A Vjes­nik szerint a NATO figyelmen kívül hagyott megbízható oszt­rák és más jelentéseket is arról, hogy a szerbek tavasszal offen- zívát indítanak Koszovóban. A Vjesnik közli, hogy a nyugati titkosszolgálatok kémműhol­dakkal, lehallgató berendezé­sekkel, a terepen bevetett ügy­nökökkel gyűjtik az adatokat a térségben, míg a másik oldalon Oroszország sem marad ki a titkosszolgálati ütközetből - mintegy ezer orosz ügynök fi­gyeli az amerikai műholdas kommunikációt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom