Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
1999. ÁPRILIS 7., SZERDA TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! CIKKÜNK NYOMÁN Pénzügyi bosszúságaim Az állatvédőket semmibe veszik? Nemcsak mint a kiskunfélegyházi állatvédő egyesület titkára, hanem mint egy olvasó is mindig örülök, ha valaki állatvédelmi problémáról mer írni az olvasók közül. Sajnálom azonban, hogy a március 24-ei számban „A kóborló állatok védelmében” című írást beküldő olvasó még a város nevét sem merte közzétenni, ahonnan írt. Én úgy érzem, konkrét problémáját sem fejtette ki, melyet csak sejtet az utolsó mondatban, miszerint talán valakit elítélnek azért, mert megkötve tartja kutyáját, „hogy az ne szökjön esetleg el”. Az szomorú, ha jobb gazda reményében el kell szöknie egy kutyának, de még mindig jobb megoldás a megkötés, ha ennek ellenére megfelelő mozgása lehet neki, árnyékos, szélvédett helyen lévő házzal, hogy ne juthasson ki a bekerített területről csavarogni, s ezzel veszélyeztetve az embereket, de saját magát is. Kedves Állatbarátok! Az állatvédelmi törvénytől ne reméljünk sokat. Az alábbi sorokat az egyik napilapból idézem: „Az idén január 1-jétől életbe lépett állatvédelmi törvény szerint húszezertől egymillió forintos bírsággal sújtható, aki az ebtartással járó gondoktól az állat elhagyásával próbál megszabadulni, ahelyett, hogy kutyamenhely- hez vagy állatorvoshoz fordulna.” Kérdezem: hogy lehet tetten érni, hogy büntethető is legyen, amikor valaki „kiteszi” az út mentén kutyáját? Kérdezem, hogy lehet azt tanácsolni, adják le menhe- lyen, amikor a menhelyek önerős szerveződések, s ez nem egy jövedelmező vállalkozás, ott a munkát csak megszállottsággal lehet csinálni, szabadidőből, adományból kell fenntartani, hisz állami, önkormányzati támogatás, s még elvi támogatottság is nagyon ritka, szintén az állatvédelmi törvény olyan létesítési feltételeket ír elő, melyek milliókba kerülnének. S az állatvédőket megvetik, semmibe veszik: miért nem az emberekkel foglalkoznak, s hogy jutna pénz a kutyákra, ha az emberekre sem jut elég. Ilyen háttérrel kínlódunk mi itt, Kiskunfélegyházán. Török Rozália, a HÉROSZ helyi szervezetének titkára Két velem megtörtént esetet szeretnék leírni önöknek. Az egyik egy soltvadkerti pénzintézetnél, a másik pedig a postahivatalban történt. 9 órára járok dolgozni, így 8.05 perckor ott voltam a pénztárnál. A devizaszámlámról szerettem volna felvenni a 200 DM-mat és a 10 kanadai dolláromat. A hölgy udvariasan közölte velem, hogy a számítógép nem működik, és így nem tudják kiadni a pénzemet, de jöjjek vissza 11.45-re, mert addigra jó lesz biztosan. Jó, mondom én. Megkértem a szabadnapos kollégámat, hogy ugorjon be helyettem dolgozni egy tíz percre 12.00 előtt. így 11.45-re pontban ott voltam, a hölgy megint közölte velem, hogy sajnos nem tud a pénzemmel szolgálni, de jöjjek vissza 13.45-re és akkor már biztosan tud segíteni. Természetesen nem tudott (persze a kollégámat most is be kellett hívnom 10 percre). Kérdezem tőle, hogy holnap mikor jöhetnék be a pénzemért és soron kívül kiszolgálnak-e? Erre ő mondja, hogy 7.45-től 15.30-ig vannak nyitva, tehát ez idő között bármikor. Kínomban a méregtől és a dühtől „röhögnöm” kellett. Kern András telefonos kabaréja jutott eszembe a Vasedényről és Weiner elvtársról. Ott is senki, senkit nem tudott elérni, de amikor megkérdezték, hogy mégis melyik telefonszám lenne jó, akkor azt válaszolták, hogy bármelyiken. Hát én is így voltam a 7.45-15.30-cal. Kérdeztem a hölgyet, hogy tudnék reklamálni, nem tudott rá válaszolni. Végül kaptam tőle egy telefonszámot, hogy itt reklamálhatok. A vonal túlsó végéről egy férfi közölte velem, hogy ő nem reklamációs iroda, meg hogy miért nem nyugszom meg. Másnap délelőtt tudtam csak felvenni a pénzemet, ami miatt így bizonyos fokú anyagi kár ért. Utoljára, de nem utolsósorban, a hölgy minden alkalommal udvarias volt. A másik eset a postahivatalban esett meg velem. Három hete nem kapok telefonkártyát, de film, WC-öblítő, szappan az van. Most posta ez vagy vegyesbolt? Tóth István, Soltvadkert A hátizsák nem divathóbort! A március 24-ei Petőfi Népében megjelent Veszélyes hátizsákok című cikkhez szeretnék kommentárt fűzni. Én egy középiskolás, nagy hátitáskájú lány vagyok, aki történetesen tömegközlekedési eszközökkel utazik. Többször hallottam már többeket is morgolódni a hatalmas hátipakkom miatt. De kérdem én, hol hordjuk azt a rengeteg könyvet és füzetet, ha nem a hátunkon? Máshol elég bajos lenne elhelyezni, nem gondolja! Felháborítónak tartom a divathóbort kifejezést is. Mert mint már említettem, az iskolához tartozik, és lehet, hogy ezek szerint nem mindenki tudja, de az iskolai felszerelést cipeljük benne. És mint azt bizonyára tudja, az nem a divattól függ, hanem az oktatási intézményektől. Úgyhogy, ha ilyenen felháborodik, akkor ne a hátizsáktól majd meggebedő diákot hibáztassa, hanem azt, aki elrendeli, hogy miket kötelező (!) hordani az iskolába vagy egyéb intézményekbe. Abban igazat adok önnek, hogy veszélyes, és tényleg le kéne venni a tömeg- közlekedési eszközön és kézben vinni, de azzal a gondolattal megint nem értek egyet, hogy aki hátizsákot hord, az Magyarázkodás helyett inkább szolgáltatni kellene! Az elmúlt hetekben megyei napilapunk oldalain egymás után jelentek meg az olvasói levelek a szinte minden családot érintő gázfogyasztásmérés, az úgynevezett „korrigált köbméter” ügyében. A januárban megjelent első levél után a területi igazgató, Sz. I. úr példás szakértelemmel magyarázta meg nekünk, „elesett szegény gázfogyasztóknak”, hogy „mi az a korrigált köbméter”? Ennek a szakértelemmel teli (csak egy részlet: ha fűtőérték 33,9 MJ/köbméter stb. stb.) közleménynek a hatására aztán tömegesen elkezdődtek az egymás közti, a gázfogyasztással kapcsolatos beszélgetések és lapnak is kijutott a véleményekből. „A fogyasztásmérőben lévő adatok csak irányadó számok? A gázfogyasztók többet kapnak, mint amennyit a mérő mutat? - címeket idéznék, ezek mind azt bizonyítják (?), hogy mi, fogyasztók, nem értünk egyet, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat a „szolgáltató” vállalattal szemben. A lényeg, amelyet mi, egyszerű fogyasztók érzünk, értünk, nem a tényleges fogyasztást veszi alapul a vállalat, hanem „korrigál”. Ezt á meggyőződésünket, kiszolgáltatásunkat megerősítette az elmúlt napokban megjelent közlemény, mely szerint a számlázási rendszer megváltozik, készenléti vagy nem is tudom milyen díjat és háromhavonta történő számlázást vezetnek be. Március 29-én jelent meg egy írás, mely szerint „Az ön- kormányzati szövetség tiltakozik a gázszámlázás miatt”. Ez a szövetség a megye déli részén van, és rögtön felmerült bennem, hogy a mi területünk hasonló szervezete is felemelhetné szavát a fogyasztók érdekében. Nem szeretném olcsó, komolytalan kifejezésekkel „színezni” ezt az írást, de most jön a hab a tortán. Az újság március 30-ai számában megjelent közlemény tudtul adja, hogy „garantált áramszolgáltatás” fog megvalósulni. Az áramszolgáltatók és a Magyar Energia Hivatal megállapodott, hogy május 1- jétől az áramszolgáltatásban bekövetkezett hiányosságok esetén 1000 forint kötbért fizetnek a jogos kártérítési ösz- szegen felül. A hat megállapított elemből négyet május elsejétől, a többit január elsejétől vezeti be az áramszolgáltató. Tisztelt Gázszolgáltatók! Ha önök nem hatóság, hanem szolgáltató vállalat, akkor talán lennének szívesek tanulmányozni, milyen indíttatásból eredően „viselkedik így” az áramszolgáltató. Talán rájöttek valamire? Esetleg arra, hogy ha fogyasztók nem lennének, akkor őreájuk sem lenne szükség. Érdemes elgondolkodni és magasröptű műszaki - általunk nem érthető - magyarázkodás helyett talán ténylegesen szolgáltatni kellene és nem „hatósági előírásokkal” terhelni a fogyasztókat. H. F, Szabadszállás Mennyibe kerül a sült krumpli? ne utazzon ezeken a járműveken. Már megbocsásson, de ezt mégis hogyan képzelte?! Aki diák, vagy egyáltalán nagy pakkal rendelkezik, ne utazzon buszon vagy villamoson? Na de kérem, ezt önt sem gondolta komolyan! A. P. Bajáról Köszönöm a fiatal bajai levélíró ifjúi lendülettel, kissé indulatosan megírt levelét. Remélem, kedves olvasónk, aki a Veszélyes hátizsákok című levelet írta, szintén gyakran forgatja az újságot, és megértéssel fogadja a másik fél érveit - a szerk. Szemműtéten Szemműtéten voltam a bajai szemészeti osztályon. El kell mondanom, hogy a bent töltött néhány nap alatt mind az orvosok, mind a nővérek igazán lelkiismeretesen és kedvesen végezték munkájukat. Igazán jól esett, hogy nem éreztették a betegekkel mindazon problémákat, amelyek az egészség- ügyi intézményeket (is) sújtják. Sajnálatosnak tartom, hogy kevés szó esik az egészségügy derék „napszámosairól”, ezért ezúton is szeretném ismételt köszönetemet kifejezni és hasznos, áldozatos munkájukhoz további erőt, egészséget és kitartást kívánni. Szűcs Istvánná, Madaras 1998. március 18-án a barátnőmmel beültünk egy Kecske- métne lévő sörözőbe. Mivel egyikünk sem volt igazán éhes, úgy döntöttünk, hogy az italunk mellé nem rendelünk mást, csak egy adag sültburgonyát. Ennek az ára az étlap szerint 190 Ft. Amikor kértük a számlát, kihozták, és mi fizettünk. Csak ezután vettük észre, hogy a sült burgonyáért 290 Ft- ot számoltak. Persze megkérdeztük, miért. A válasz: azért, mert az étlapon a sült burgonya a köretek címszó alatt szerepel. A barátnőm megkérdezte: és ha rendeltünk volna hozzá egy szelet húst, akkor 190 Ft lett volna? Erre nem tudtak egyenes választ adni, csak hebegtek-ha- bogtak, mi pedig éppen nem Az „Életrevaló Plussz” országos vetélkedőjének résztvevőjeként 1999. március 24-én délután „ÉLETREVALÓ BRIN- GÁSVERSENY”-t rendeztünk a Jászszentlászlói Általános Iskola kézilabdapályáján. A verseny sikeresnek mondható, hiszen a felső tagozatból 47-en jelentkeztek. Az előre elkészített pályán lehetett: szla- lomozni, elengedett kormányvoltunk vitatkozós kedvünkben, úgyhogy távoztunk, nagyon rossz szájízzel. A pincérek a számla kiállításakor igenis igazságtalanul jártak el, mivel az étlapon nem szerepelt, hogy ha a sült burgonyát magában rendeli valaki, akkor 290 Ft. (Egyébként ha így lett volna is, igazságtalan lett volna, mivel az adag így is, úgy is ugyanakkora). A felháborodásunk teljesen jogos. Az étlapon az állt: 190 Ft. Tehát ennyit és csakis ennyit számlázhattak volna, az étlapon feltüntetett ártól nem térhettek volna el. Az pedig, reméljük, nyilvánvaló, hogy ez a cikk nem amiatt a 100 Ft miatt született meg. Név és cím a szerkesztőségben nyal hajtani, feldobott base- ball-labdát leütni, focit kapura rúgni, kifeszített gumi alatt áthaladni stb... Az első 3 helyezett felajánlásokból származó értékes díjakat vehetett át. Örülünk, hogy rendezvényünkkel a megszokott délutánt változatosabbá tehettük. Az „Életrevaló" csapat, Jászszentlászló „Életrevaló” bringásverseny E fotó 1937-ben készült a kecskeméti Katona József Színház mögött. A máriavárosi iskolások egy csoportja látható rajta színházi szereplés előtt. Középen, a gyermekszereplők között Gertner Józsefné Ella látható, a kép jobb szélén pedig Bezsenyi Gyula (ezüstgombos kismellényben, kezében hosszó szárú tajtékpipával) - ő alakította az említett darabban a falusi kisbírót. (A fotót Kenyeres Dénes küldte Kecskemétről.) 11. OLDAL Akihez naponta járunk Lenzsér Mónika soltvadkerti lakos mintegy húsvéti ajándékként kapta a kedvesétől, Lakatos Attilától a Petőfi Népe előfizetését. A fiatal hölgy ugyanis többször elmondta már, hogy a munkahelyén, a Material Plasztik Kft.-nél sem ideje, sem módja elolvasni mindazt, ami őt érdekli. Ugyanis nem csak kézről kézre jár az újság, hanem a főnök hamar begyűjti - mert gyűjti is - a napilapot. Mónika először a képeket nézi sorra, majd jön a vicc és a többi cikk olvasása. OLVASÓSZOLGÁLAT VW Polo a fődíj A Petőfi Népe legszerencsésebb előfizetői közül valaki június 26-án megnyeri az ötajtós, fehér Volkswagen Polo Trend személygépkocsit. A fődíj sorsolására meghívjuk az addig kisorsolt 99 előfizetőnket. Áprilisban, májusban és júniusban is kisorsolunk a játék résztvevői közül 33-33 előfizetőt, akik feliratos pólót nyernek és esélyt a VW Polo megnyerésére. Hogyan lehet pályázni? A mai lapszámban megtalálható a nyereményjáték részvételi szelvénye. Ezt kitöltve és kivágva kérjük a szerkesztőség címére beküldeni. Aki többet küld be, megsokszorozhatja az esélyeit. Telefonon is lehet pályázni, április 10-15. között a 06-90/430-400-as számon. A telefonálóktól ugyanazokat az adatokat, ugyanolyan sorrendben kérjük, ahogy a szelvényen szerepelnek. A telefonszám éjjel-nappal hívható, a dedikált adatokat rögzítjük, és ugyanolyan eséllyel vesznek részt a telefonálók a sorsoláson, mint a szelvényt beküldők. Minden hívás újabb esélyt jelent! Sorsolás a Multiplexben Június 26-án, a Pólus Róna bevásárlóközpontban, a Hollywood Multiplex moziban tartjuk a fődíj sorsolását. Onnan előfizetőink közül valaki az ötajtós, fehér VW Polo személygépkocsival távozhat. Ha a nyereményjátékkal kapcsolatban kérdése van, kérjük, hívja olvasószolgálatunkat a 06-80/480-756- i os ingyenes számon! Az oldalt szerkeszti: Miklós Magda 4
