Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

1999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK HÁBORÚS KRÍZIS 5. OLDAL A NATO gépei immár jugoszláv kormányhivatalokat is támadnak Belgrádban Növekvő menekültáradat Koszovóban Oroszország folytatja erőfeszítéseit a NATO-agresszió beszüntetése érdekében - jelentette ki Moszkvában Jevgenyij Primakov orosz kormányfő, miután vissza­tért Belgrádban és Bonnban folytatott konzultációiról. Az orosz miniszterelnök ugyanakkor cáfolta, hogy nép­irtás folyna Koszovóban. Javier Solana szerdán nyilat­kozott arról, hogy Jevgenyij Primakov közvetítési kísérlete sem tudott megoldást hozni a szélesedő jugoszláviai konflik­tusra. A NATO főtitkára „ha­talmas kudarcnak” minősítet­te az orosz közvetítési kísérle­tet, hangsúlyozva, hogy a je­lenlegi jugoszláviai helyzet teljességgel lehetetlenné teszi a politikai tárgyalások meg­kezdését. Aggódó világ Szlobodan Milosevic jugoszláv elnök tudatta: csak a NATO jugoszláviai célpontok ellen folytatott légicsapásainak leál­lítása esetén fogja beszüntetni a szerb belbiztonsági erők ko­szovói hadműveleteit, vagy egyezik bele a koszovói béke­tárgyalásokba. Ez viszont jó­val kevesebb annál - mutatott rá szerdán Martonyi János magyar külügyminiszter -, mint amit korábban Belgrád már kötelezettségként vállalt, csak éppen azóta sem tart meg. Wolfgang Petritsch, az Euró­pai Unió koszovói közvetítője borúlátóan ítéli meg a koszo­vói helyzetet. Petritsch, aki egyben Ausztria belgrádi nagykövete, problematikus­nak tartja a NATO-akciót. Megítélése szerint ugyanis Boszniával ellentétben - ahol az ilyen katonai akciónak va­lóban volt hatása - Koszovó nagyobb értéket jelent a szer- bek számára. Az ENSZ főtitkárát mélyen felháborítja, hogy szerb kato­nai és félkatonai erők etnikai tisztogatást folytatnak Koszo­vóban. Kofi Annan felszólítot­ta a nemzetek közösségét, hogy nyújtson azonnal segít­séget a menekülteknek és az őket befogadó országoknak. Kamal Harazi iráni külügymi­niszter a Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel kedden folytatott telefonbeszélgeté­sében országa és az arab világ nevében szintén mély nyugta­lanságának adott hangot a Ko­szovóban dúló etnikai tiszto­gatás miatt. Nő a menekültek száma A NATO-nagykövetek és a va­tikáni adminisztráció vezetői­nek kedd esti találkozójáról kiadott nyilatkozat nem egy­oldalú szentszéki, hanem a nagykövetekkel egyeztetett közös állásfoglalás volt - kö­zölte Tar Pál nagykövet. A nyi­latkozat sürgeti az ENSZ és az EBESZ bevonását a béke- folyamatba, valamint a kato­nai műveletek beszüntetését, „hogy ne az erőszaké legyen az utolsó szó”. Albánia szerdán azzal vá­dolta meg a szerb belbiztonsá­gi erőket, hogy tüzet nyitottak két, koszovói menekülteket befogadó albániai falura. Ar­tur Kuko albán NATO-nagykö- vet brüsszeli sajtóértekezletén nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy a jugoszláv táma­dásoknak voltak-e áldozatai. Andrea Agneli, az EBESZ ti­ranai irodájának szóvivője kö­zölte, hogy szerdán már meg­közelítette a százezret a szer­biai tartományból Albániába érkezett menekültek száma. A menekültek hátborzongató történeteket mesélnek arról, hogy szerb félkatonai alakula­tok - vagy a szerb rendőrség - miként kényszerítik őket la­kóhelyük elhagyására, hogyan terelik össze, és miként indít­ják őket útnak lezárt vasúti ko­csikban az albán határ felé. Albánia mellett a menekül­tek másik célállomása a tarto­mánnyal szintén határos Ma­cedónia. A német kormányfő Bonnban további segítséget helyezett kilátásba, hogy Szkopje megbirkózhasson a menekültek ellátásának nehéz feladatával. Ljupco Georgievs- ki arról tájékoztatta Gerhard Schrödert, hogy az elhelyezé­sük és az ellátás meghaladja a kicsiny köztársaság erejét, amely amúgy is gazdasági ne­hézségekkel küzd. Viszonylagos nyugalom Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok vezetője „valahol Eu­rópában” tartózkodik - közöl­te Ton Marko. A Horvátországi Albánok Szövetségének veze­tője elmondta: a koszovói al­bánok elnöke még azelőtt tá­vozott szülőföldjéről, hogy a szerbek megkezdték volna megtorló akcióikat az albán lakosság ellen. A rohamosan romló közbiztonság miatt a térségben beszüntette huma­nitárius tevékenységét a Nem­zetközi Vöröskereszt. Géni­ben hangsúlyozták: bármikor készek a visszatérésre. Pristinában szerda délelőtt viszonylagos nyugalom ural­kodott, s a koszovói tartomá­nyi székvárosból az előző na­pinál kevesebb polgár mene­kült. Az alapvető élelmiszerek továbbra is kaphatók, az áramszolgáltatás folyamatos. A pristinai félhivatalos szerb sajtóközpont szerint a szerbiai tartományi székváros közelé­ben az éjszaka újabb NATO- rakéták csapódtak be, de Don­ja Ratusa település mellett a jugoszláv légvédelem lelőtte az atlanti szövetség két cirká­lórakétáját. A sajtóközpont határozot­tan cáfolta, hogy Pristinában felgyújtották volna Ibrahim Rugóvá mérsékelt koszovói al­bán vezető házát. Egy szer­kesztő hangsúlyozta: előző nap maga küldött a helyszínre egy spanyol operatőrt, s az fel­vételt készített az épületről. A NATO fokozza Jugoszlá­via elleni csapásainak erejét - közölte szerdán Sir Charles Guthrie brit vezérkari főnök. Százezrek menekülnek Koszovóból. Ugyancsak Londonban George Robertson brit védelmi minisz­ter hangsúlyozta, hogy Milo­sevics erői „sehol sem érezhe­tik biztonságban magukat” Ju­goszlávia területén. A NATO főtitkára felhatal­mazta az európai szövetséges erők főparancsnokát, hogy terjessze ki a jugoszláviai cél­pontok övezetét, és fokozza a légicsapások ütemét. A Penta­gon megerősítette, hogy az amerikai gépek mostantól ju­goszláv kormányépületeket is lőni fognak. A szövetség szó­vivője ezzel együtt cáfolta, hogy a NATO már megkezdte volna a csapások harmadik fá­zisát, a Koszovótól északra eső területeken lévő, nem lég­védelmi célpontok bombázá­sát. Jamie Shea hangsúlyozta: egyetlen olyan létesítmény sem lehet menedék a jugo­szláv erők számára, ahol a ko­szovói elnyomás akcióit terve­zik, irányítják vagy kivitele­zik. Orosz flottafelvonulás Az Egyesült Államok szerdán lefoglalta az országban levő jugoszláv diplomáciai képvi­seleti épületeket és javakat. A lépésre annak nyomán került sor, hogy Belgrád a légitáma­dásokra hivatkozva megszakí­totta a diplomáciai kapcsolato­kat Washingtonnal. Alekszandr Lebegy nyugal­mazott orosz tábornok, krasz- nojarszki kormányzó szerdán Moszkvában követelte, hogy Oroszország nyújtson kato­nai-műszaki segítséget Jugo­szláviának a békés lakosság támogatása céljából, és elítélte a NATO légicsapásait. Lebegy égetően fontosnak tartja, hogy Oroszország a NATO akció­ját minősítse agressziónak, s nyilvánítsa ki, hogy az „ENSZ az észak-atlanti tömb katonai függvényévé” vált. Az orosz fekete-tengeri flot­ta hét hajóból álló rajt irányít a Földközi-tengerre a NATO hadmozdulatainak megfigye­lésére és más felderítő tevé­kenység céljából. Moszkvai ér­tesülések szerint az orosz ha- jóraj pénteken futna ki, s a tö­rök hatóságokat már értesítet­ték a hadihajók áthaladásáról a Boszporuszon és a Darda­nellákon. Ugyanakkor a hajó­raj kifutásának előkészítése azt jelenti, hogy Moszkva nem számít immár a NATO légi­csapásainak gyors beszünteté­sére. Mind több hadgyakorlat Az orosz hírügynökség meg­erősítette az északi flotta ma­nővereit, amelyek április 5-ig tartanak. A gyakorlatokon Vla­gyimir Kurujedov admirális, az orosz haditengerészet főpa­rancsnoka személyes irányítá­sa alatt 15 felszíni hadihajó, továbbá tucatnyi tengeralattjá­ró, számos kisegítő hajó, illet­ve a haditengerészet teljes lé­giereje vesz részt. A megsza­porodott orosz hadgyakorla­tok közé tartoznak az orosz Távol-Keleten most megkez­dődött katonai manőverek is. FOTÓ: FEB/REUTERS KÖZLEKEDÉS A Lopakodó titka Nem pezsdül a vasúti forgalom A halasi állomásfőnök hozta haza a MÁV-személyzetet Belgrád és Budapest között járnak a személyvonatok, de több órát késnek. A MÁV tár­gyai a Görögországba tartó nemzetközi gyorsvonatok ke­rülő úton közlekedtetéséről. Budapestről Szabadka felé valamennyi személyszállító vonat pár percet késik. Jugo­szlávia felől rapszodikus a közlekedés. A vonatok mind­két irányban kihasználatlanul járnak. Szeged és Szabadka között két pár személyvonat halad. A jugoszláv szerelvé- nvek saját személyzetükkel Szabadka és Röszke, a magyar szerelvények MÁV-személy- zettel Szeged és Röszke kö­zött ingáznak. így az utasok átszállásra kényszerülnek. A MÁV árufuvarozási korlá­tozást nem léptet életbe. Igyekszik a teherforgalmat fenntartani, jugoszláv kocsik­kal bonyolítja le az áruszállí­tást. A MÁV néhány teherko­csija jelenleg is Jugoszláviá­ban tartózkodik, de számuk napról napra csökken. Márci­us 26. óta már nem indul ma­gyar tehervagon Jugoszláviá­ba. Röszke és Horgos között a teherforgalom szünetel. Kelebiánál naponta 10-30 te­herkocsi lép ki. Az első légitámadás estéjén egyébként kétórás időtartam­ra feszültségtől mentesítették a felső vezetéket, és szünetelt a vasúti közlekedés. Hegyesi Mihály kiskunhalasi csomó­ponti állomásfőnök egy moz­donnyal Szabadkáról haza­hozta a kint lévő MÁV-sze- mélyzetet. Azóta magyar vas­utasokat nem küldtek Sza­badkára. Vasárnap este valamennyi MÁV-személykocsi hazaérke­zett. Még folyik a találgatás: hogyan sikerült lelőnie a jugoszlávok- nak az amerikai F-117-es va- dászbombázőt. Egy nyugállo­mányú magyar mérnök-alezre­des szerint a megoldás kulcsa egy veterán felderítő radar, a P- 12-es. Ennek alacsony frekven­ciás jeleit szerinte az F-117-es fedőrétege nem képes elnyelni. Ilyen muzeális értékű radar ta­lálható a Pintér Művek keceli „hadigyűjteményében” is. Ma­gasrangú hazai tisztek azonban ezt kocsmai szintű találgatás­nak ítélték. Brit szakértők sze­rint azonban egy cseh fejlesz­tésről van szó. A tervezők a „Lopakodók” ellenszerét keres­ve jutottak el a Tamara névre keresztelt lokációs rendszer­hez, még a ’90-es évek elején. AZ ÁLLAMHATÁR Parancsnok tájékoztatta a bácsalmási képviselőket A legutóbbi bácsalmási képviselő-testületi ülé­sen beszámolót tartott a délszláv helyzet kapcsán Várday Zoltán alezredes, a Határőrizeti Kirendelt­ség parancsnoka. Az alezredes kiemelte: a me­gye és az ország déli végeire rendelt határvadászok nem hoztak nehézfegyverzetet ma­gukkal. Legfőbb céljuk az itt élők élet- és vagyonbiztonsá­gának megóvása, illetve egy esetleges menekülthullám ke­zelése. Az utóbbi egy hét alatt azonban viszonylag ke­vés menekült érkezett hazánk­ba. Elenyésző a zöldhatáron illegálisan átkelők száma is. Bácsalmás környékére koszo­vói albánok nem érkeztek - hangzott el a beszámolóban. A NATO-csapások megindu­lásával csökkent a jogsértő cselekmények száma: a bács­almási határőrizeti kirendelt­ség 31 kilométeres szakaszán nem is fordult elő ilyen az utóbbi időben. A határforga­lom rendkívül csekély, viszont a túloldalon a jugoszláv ha­tárőrök is megerősítették a ha­társáv őrizetét. Bácsalmáson a rendőrséggel együttműködve ellenőrző-át­eresztő pontokat létesítettek, ahol az igazoltatások miatt csekély forgalomlassulásra le­het számítani. Az alezredes azt kérte a helybeliektől, hogy ha valahol menekültekkel ta­lálkoznak, akkor jelentsék a kirendeltségen. Ezen túlmenő­en bármilyen, határforgalom­mal kapcsolatos információt szívesen fogad a kirendeltség. Továbbra is nyugodt a határ Péntek óta 163 jugoszláv kért védelmet Kedd hajnaltól számítva egy nap alatt négy jugoszláv állam­polgár követett el tiltott határ- átlépést a jugoszláv-magyar államhatáron - közölte Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője. A határszakasz tér­ségében nyugalom van, az ál­lamhatárt a határőrség tovább­ra is megerősített szolgálattal őrzi. A határátkelőhelyeken a forgalom csekély. A Bács-Kiskun megyei Tom­pa és Hercegszántó, valamint a Csongrád megyei Röszke határátkelőhelyén összesen 8455-en utaztak át, ebből 5094 volt a beutazó és 3361 a kiuta­zó. A beutazó jugoszláv állam­polgárok aránya jóval maga­sabb, mint a kiutazóké: 2041- en léptek be, míg az ország­ból kifelé 1293-an tartottak. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal tájékoztatása szerint március 26. és 31. között 163 jugoszláv állampolgár fordult a hatósághoz védelemért. RENDŐRSÉGI INFORMÁCIÓK Változatlan rendőri jelenlét A rendőrség továbbra is együtt járőrőzik a Határőrséggel a Bács-Kiskun megyei határsza­kaszon. Rendkívüli esemény­ről továbbra sem kaptunk hírt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányságtól. A rendőrök és a határőrök folyamatosan megállítják és ellenőrzik a Jugoszláviából érkezőket. Megverték a horvát tudósítót Jugoszláv rendőrök megverték, kivégzéssel fenyegették és ki­utasították Jugoszláviából a Globus című zágrábi hetilap tudósítóját. Erről számolt be az ügy főszereplője a horvát ellenzéki hetilap legfrissebb számában. Igor Kolovrat a lap tudósító­jaként március 26-án este Pod- goricából tartott Belgrád felé, amikor zágrábi rendszámú ko­csijával megállt a jugoszláv fő­város előtt, hogy fényképeket készítsen a NATO-rakéták be­csapódásairól. Éber helyi lako­sok azonban elfogták, és azzal a váddal adták át a rendőröknek, hogy „ő segítette célba a NATO rakétáit”. A rendőrök már a helyszínen megbilincselték, majd másnap hajnalig vallatták és verték egy belgrádi rendőr­őrsön, pisztolyt szegeztek a homlokának, kivégzéssel fenye­gették. Arra akarták rávenni, hogy vallja be: nem újságíró, hanem Franjo Tudjman horvát elnök küldte kémkedni Jugo­szláviába. A horvát tudósítót a jugo­szláv belügyminisztérium kül­földieket ellenőrző osztályának ügyeletese mentette ki a rendőr­őrsről. A tiszt lehordta a rend­őröket a sárga földig az újság­íróval szembeni megengedhe­tetlen bánásmódért, többször is elnézést kért az összevert tudó­sítótól a rendőri brutalitásért, majd egy szállodában helyezte el a horvát újságírót. Kolovrat - aki többször is be­járta a boszniai és a koszovói frontokat, és még Radovan Karadzic, a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök palei rendőrei előtt is igazolni tudta magát - úgy összegezte tapasztalatait: ezekben a na­pokban Szerbiában teljes az „őrültek háza”. Valamennyi tö­megtájékoztató eszköz az ártat­lan szerb nép elleni bűnös NATO-csapásokról ad hírt, a legkevésbé válogatott szavakat használva mindazon államok vezetőire, amelyek részesei a NATO-akciónak. A horvát be­számoló szerint a szerbek nem beszélnek Vukovár, Szarajevó, Dubrovnik vagy Srebrenica szerb lövetéséről, nem is szólva a koszovói albán falvakról. Csak a szerbek szenvedéseit hangoz­tatják, óvóhelyekről közvetíte­nek tudósításokat, amelyekben elítélik a NATO bűntetteit. Belgrád Izraeltől vásárolna? Egy brit lap szerint Jugoszlá­via katonai eszközöket akar vásárolni Izraeltől. Belgrád állítólag „bevásárlólistát” jut­tatott el Jeruzsálembe egy magasrangú izraeli diplomata révén, érdeklődve, hogy kész lenne-e Izrael katonai felsze­relést, orvosi eszközöket, gyógyszereket eladni Szerbi­ának. Az izraeli válaszról nem tud a lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom