Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

Kié a föld, és ki használja? A kormány tisztán akar látni: nem csak azt akarja tudni, kinek a tulajdoná­ban van a föld, hanem azt is, hogy ki használja. Ez utóbbi cél eléréséhez módo­sítani kell a földtörvényt, ami folyamatban van. A tulajdonosi szerkezetről már nagyjából el­fogadható információkkal ren­delkezik az agrártárca. Ez de­rült ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalának vezetőjé­vel, Madari Jenővel történt be­szélgetésünkből.- Miért kell azt tudnia az FVM-nek, hogy kik a kisebb-na- gyobb birtokok használói?- Ha összeáll a kép, hogy há­nyán és mekkora földterülete­ket használnak, akkor ez alapja lehet például az ésszerű bir­toknagyságok kialakításának - mondta Madari Jenő. - Ha a használói szerződéseket be kell majd mutatni a jegyzők­nek, lelepleződhetnek a jogta­lan földhasználók s a zseb- szerződéssel itt működő kül­földiek is.- A meghosszabbított határ­idejű regisztrációval ezt a célt nem lehet elérni?- A regisztráció az állami tá­mogatások elnyeréséhez előírt kötelezettség. Itt csak azokat veszik nyilvántartásba, akik az alkalmazott szisztéma szerint regisztrálhatók. Sok földhasz­náló kimarad, tehát nem érhe­tő el általa az említett cél.- A föld tulajdonlásának ren­dezésére hivatott törvények vég­rehajtása milyen eredménnyel járt a megyében?- A kárpótlásra és a rész­aránytulajdonra vonatkozó tör­vények a termőterület minden négyzetméterét konkrét tulaj­donoshoz kötötték Bács-Kis- kunban is. Ami nem jelenti azt, hogy minden föld magántulaj­donba került. A megyében 730 ezer hektár a mezőgazdasági terület. Ebből 350 ezer hektár (5,2 millió aranykorona) rész­aránytulajdont képezett. Ezek Madari Jenő szövetkezeti földek voltak, amelyeket az 1993. évi kettes törvény rendelt magántulaj­donba. Bács-Kiskunban ez 220 ezer tulajdonost érintett.- Mekkora volt egy átlagos részarány-tulajdoni terület?- Másfél hektár az átlag, de a használat ettől természetesen eltér. A használt területek nagysága akár egy holdtól több száz hektárig terjedhet. Ezeket a használati viszonyo­kat tisztázni kell.- A kárpótlás hány tulajdo­nost érintett a megyében?- Negyvenkilencezer embert érintett, és 2,5 millió aranyko­rona értékben 160 ezer hektár földet utalt magántulajdonba. A részaránytulajdonként és a kárpótlási területként magán- tulajdonba került mezőgazda- sági terület a megyében együt­tesen 510 ezer hektár. A fenn­maradó 220 ezer hektárnyi földterület nem lett magántu­lajdon. Döntően a régi állami gazdaságok kezelésében volt, most az ÁPV Rt.-től bérlik a használó társaságok az állami földeket. Jelentős területek tar­toznak a megyében a két erdé­szethez, a KEFAG-hoz és a Ge­menc Rt.-hez, s a Kiskunsági Nemzeti Park is nagy állami te­rületeket kezel. Jelenleg tehát nagyjából így néz ki a megyé­ben a tulajdoni szerkezet, de a rendezési folyamat még nem ért véget. Ugyanis meglehető­sen sokan nem jelentkeztek a földkijelölésre, nevesítésre.- Az őket illető területekkel mi van most?- Azok a szövetkezetek használják őket, amelyek ré­gebben is használták. Egy lezá­ró eljárásra van szükség, hogy a föllelhető tulajdonosoknak birtokba adhassuk járandósá­gukat. Az FVM megyei hivata­lánál kell jelentkezniük, ugyan­is a földkiadó bizottságok meg­szűnése óta a függőben lévő ügyek rendezése a mi felada­tunk, illetve a peresített ügyek­ben a bíróság dönt. Végül is Magyarországon földtulajdona az érvényben lévő jogszabá­lyok szerint a magánszemé­lyeknek, az államnak és az ön- kormányzatoknak lehet.- Viszont a használók össze­tétele ezzel nem azonos.- így van. Jelenleg magán- személyek használják a saját földjüket és emellett esetleg bérleményt, a jogi személyisé­gű társaságoknak, szövetkeze­teknek csak bérleményük le­het, saját tulajdonú földjük nem.- Hány földhasználó termel­het a megyében?- Becslés szerint mintegy 30 ezer gazdálkodó termel gazda­sági méretű földterületen. De őstermelőnek 92 ezren jelent­keztek be Bács-Kiskunban. Az egész terület 80 százalékát a 30 ezer gazdálkodó és társaság használja. A többi a kiskerttu­lajdonosoké, hobbisoké, akik nagy számban vannak az őster­melők közt. Jellemző a megyé­re, hogy az északi kétharma­dán a területek 80-85 százalé­kát magánszemélyek használ­ják, téesz-visszabérlés csak 15 százalék. Viszont a bácskai ré­szen csak 60 százalékot hasz­nálnak magánszemélyek, és 40 százalékos a szövetkezeti hasz­nálati arány - hallottuk Madari Jenőtől, az FVM megyei hivata­lának vezetőjétől.- a. tóth ­Élénkül a termőföld forgalma Termelés helyett spekulációm adják fejüket a nagygazdák? Gazdasági szakemberek arra figyeltek fel a Bácskában, hogy tőkeerős gazdák termelés he­lyett spekulációkba kezdtek. Arra számítanak, hogy az át­alakulásra kényszerülő mező- gazdasági szövetkezetek va­gyonrészei felértékelődnek. A hírek szerint 10-40 százalékot kínálnak a vagyonjegyekért, a szövetkezetek nagyságától függően. Szakértők szerint ez oda vezethet, hqgy idén na­gyobb parcellák maradnak ugaron a térségben. A tehetősebbek földbirtok- koncentrációra törekednek. Bácsbokodon, Bácsborsódon különösen erős a jó földek felvásárlása, gyakori a kialku­dott árra való rálicitálás. így 4-5 ezer forintra rúg egy arany­koronányi föld ára. Ez az ér­deklődés már közelebb hozza a bácskai földek árát az igazi értékhez. A kisgazdaságok jelenleg azon dolgoznak, hogy előte­remtsék a tavaszi vetésekhez szükséges tőkét. Ez csak nagy nehézségek árán sikerül, ugyanis raktáron van még sok jó minőségű malmi búza, ami­re nincs kereslet a piacon. Má­zsánként alig 2 ezer forint az ár. Hasonló a helyzet a kuko­ricával is. A korábban megin­dult, export megrekedt a jugo­szláviai háború miatt. A lerom­bolt dunai hidak megfogták a gabonaszállítást a vízen. így nem tudni, mikor jutnak pénz­hez a gazdák. Egyelőre se műtrágyára, se vegyszerekre nincs pénz. Legfeljebb az bol­dogul, aki még a télen megvá­sárolta a vetőmagot, és tudott tartalékolni a vetéshez szük­séges eszközökre. A termeltetők kimutatása szerint az idén is kevesebb műtrágyát használnak fel a gazdák, mint amennyit a föl­dek megkívánnának. Kevés búza-, több kukorica­vetésterület Bácsalmáson A tavalyi rendkívül alacsony fel- vásárlási ár, illetve a hosszú őszi esős időszak miatt 1200 hektárról 800 hektárra csökkent idén a búza vetésterülete Bács­almáson - nyilatkozta lapunk­nak Pillér R. József falugazdász. Csekély emelkedést mutat azonban a rozs és a triticale vetésterülete, a tavalyi 20 hek­tárról idén 35 hektárra emelke­dett. Jelentősen, több mint a felére csökkent az őszi árpa területe. Tavaly 650 hektáron termesztették, idén mindössze 250 hektárt vetettek. Az őszi káposztarepce 100 hektárról 250 hektárra emelkedett. Nap­raforgót tavaly 205 hektáron termesztettek, idei adat még nincs. Újdonság az olajretek vetése. Bácsalmáson 14 hektá­ron napokon belül kelni fog, a környékben pedig összesen 145 hektáron termesztik. Berki Erika Javult a sörgyár eredményessége Mintegy 20 százalékkal nö­velte árbevételét az előző év­hez képest 1998-ban a Borso­di Sörgyár Rt. - közölte Vári Ferenc, a cég általános vezér­igazgató-helyettese Budapes­ten, a részvénytársaság sajtó- tájékoztatóján a napokban. - A cég árbevételét és adózás előtti eredményét annak elle­nére sikerült növelni, hogy ré­szesedése a magyar sörpiacon valamelyest csökkent - mond­ta a szakember. Kárenyhítő sertésvásárlás „Megkezdődött egyes ár- és belvíz sújtotta területeken azoknak a sertéseknek a felvá­sárlása, amelyekre az agrár- kormányzat korábban ígéretet tett” - közölte Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter hétfőn Bu­dapesten, a Húsipari Tudo­mányos Napok megnyitóját követően újságírókkal. A sertések állami megvéte­lére azért van szükség, hogy a kormányzat enyhítse azok­nak a gazdáknak a kárát, akik az ár- és belvíz miatt nem tudták időben értékesíteni az állatokat. A miniszter megerő­sítette, hogy az ár- és belvíz sújtotta területekről 20 ezer sertést vásárolnak fel, és a fel­vásárlás folyamatos lesz. A miniszter kitért arra, hogy a sertéshúsexport támo­gatására most az exportáló cé­gek 60 plusz 100 forintot kap­nak, a kistermelők pedig má­jus 31-ig minőségtől és súlytól függetlenül ugyancsak kilo­grammonként 30 forintos szubvenciót vehetnek igény­be. Torgyán József utalt arra is, hogy megállapították az élő­sertések átvételének július 1- jétől érvényes legalacsonyabb hatósági árát, ami 193 forint kilogrammonként. Rámuta­tott ugyanakkor, hogy ez még mindig kevesebb, mint a ser­tések előállításának önköltsé­ge, ami jelenleg 215 forint kö­rül alakul kilogrammonként. A miniszter felhívta a gaz­dák figyelmét, hogy az állam nem tud mindenkor segítsé­gükre sietni felvásárlási akci­ókkal, ezért kérte őket, hogy a piacot folyamatosan kísér­jék figyelemmel, és csak elad­ható árut termeljenek. Fontos­nak tartotta, hogy a gazdasá­gok és élelmiszeripari üze­mek is több lábon álljanak, azaz több termékkel jelent­kezzenek egyszerre a piacon. Hírek Juhászverseny Hódmezővásárhelyen április 23-24-25-én rendezik meg a VI. Alföldi Állattenyésztési Napokat, amely rendezvény kiállítás és vásár is egyben. Április 25-én tarják meg a hí­res Szent György-napi ju­hászversenyt. Lesz lovasbe­mutató, sertésárverés, mar­habemutató, íjászverseny, díjugratás és még sok érde­kes program. Hannoveri vásár Hétfőn a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit az idei hannoveri ipari vásár. A kiállítást vasárnap este Gerhard Schröder kancellár nyitotta meg. A hannoveri vásáron 68 ország 7500 ki­állítója vesz részt; a kiállí­tók fele külföldről érkezett. A szombatig nyitva tartó árubemutatóra 300 ezer lá­togatót várnak. A vásár súly­pontja az idei évtől a gyár­tási automatizáció, mintegy 2000 kiállítóval. Keményítőgyárat indítanak Az idén búzakeményítő-gyárat indít Mátészalkán a Szabolcs Gabona Rt. A tavaly 4,1 milli­árd forint árbevételt elért Sza­bolcs Gabona Rt. az 1992-es csődhelyzet után egy sikeres dolgozói és menedzsment pri­vatizáció révén a fellendülés éveiben van. A közvetlen gabo­nafelvásárló, malomipari és takarmánykeverő profil mellett tovább bővítette tevékenységét. A társaság az idén már 249 ter­melő tevékenységét integrálta, több mint 80 ezer tonna gabo­na átvételére készült fel. A takarmánykeverő bázis alapján hozták létre az állatte­nyésztési üzletágat. A Kisvár­dán, Nyírtasson és Tiszaber- celen található telepeken évi 15-20 ezer sertést hizlalnak. Pulykát csaknem 150 ezret ne­veltek fel. Fogadóórák Bácsalmás falugazdásza, Pillér R. József fogadóóráját az önkormányzat 125. szá­mú termében tartja minden héten kedden, szerdán és csütörtökön, 9-12 óra kö­zött. Borota falugazdásza, Berta János fogadóórája ked­denként van a polgármesteri hivatalban, 8-12 óra között. Mit takar a Matrica? Az európai élvonalban a kecskeméti címkegyártó nyomda A Heidelberg SM-52 ötszínnyomó Speedmaster - a nagymenő. Palackozott italok boltjába tévedtem? Borok, pezsgők, tömény italok, vermutok, üdí­tők sorakoznak a vitrinben. Méghozzá igen csábító cím­kékkel a hasukon. Az egyi­ken királyi korona csillan, a másikról maga Puskás Öcsi néz rám.- A többi közt ezeket a címkéket készítettük és készítjük. - Kiss Mi­hály nyomdamérnök úr ad ma­gyarázatot az ital-, illetve matri­cabemutatóra, amely a belépőt fogadja itt, a Gesztenyefa utcai üzemben. Merthogy az ő nyom­dájukban, a kecskeméti Matrica Kft.-nél járok. Kiss Mihályék családi vállalko­zása - Kissné dr. Csányi Anikó je­lenleg a minőségbiztosítási veze­tő - garázsban született, 1990- ben. Ebbe a tetszetős, élénkpi­ros tetejű, nyugati minták szerint kialakított, új épületbe 1997-ben költöztek. Munkahelyteremtő be­ruházás volt az építkezés, a 25 dolgozó közül sokan itt, a Műkertvárosban laknak.- A nyereséget kezdettől fog­va visszaforgattuk a vállalkozás­ba - tájékoztat a Matrica Nyomda ügyvezető igazgatója. - Ennek, no és a hiteleknek köszönhető­en mondhatjuk el, hogy a Matri­ca nyomda ma a régió meghatá­rozó címkegyártó vállalkozása. Az ezer négyzetméteres, klima- tizált üzemben a legkorszerűbb gépekkel dolgozunk. A csúcs- technikát képviselő Heidelberg SM-52 ötszínnyomó Speedmas- terből az országban csak pár da­rab található. Normál méretű címkéből óránként 150 ezret nyomtat ki. Ennek a gépünknek is köszönhető - a profi munkatár­sainkon kívül -, hogy a rugalmas­ságunk, gyorsaságunk átlagon felülj. A nyomatokat melegfóliázó (aranyozó) gépekkel nemesítik. Korszerű gépeik vannak a cím­kék dombornyomásához, illetve vakdombornyomásához. Polar vágó- és BUSCH stanco- lógépet használnak a termelés­ben. A Matrica Nyomda épületé­ben működik a korszerűen föl­szerelt Videopix reklámgrafikai stúdió is, ami teljessé teszi a szol­gáltatásokat. Az adatokat, megrendelése­ket az ismert hordozókon (CD, SyQuest, Zip Drive, Bernoulli, e- mail) fogadják a műkertvárosi nyomdában.- A nyomda termékeinek állan­dó kiváló minőségét jelzi, hogy két éve magkaptuk az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítványt - folytatja vállalkozásuk bemutatá­sát Kiss Mihály. - Kedvező ára­kon, a legmagasabb szakmai igé­nyességgel dolgozunk. A legfon­tosabb számunkra az elégedett vevő. A kecskeméti Matrica Nyom­da 1997-ben az Eoropean Prin­ter of the Year (az év nyomdásza) elnevezésű, rangos nemzetközi versenyen 22 ország 2600 nyomdája közül bronzérmet nyert egy tokaji aszút díszítő cím­kéjével. Ami azt jelenti: ott van az élvonalban. Egyébként a Matrica Nyomda termékei nemcsak a megyei, a hazai italokon, konzerveken, egyéb élelmiszereken jutnak el külföldre. Önálló cikként is ex­portálják őket.- A vezértermék a címke a Mat­rica Nyomdában, de készítünk szórólapokat, prospektusokat, művészeti katalógusokat, ter­mékismertetőket, reklámanyago­kat és egyéb cikkeket is - sorolja Kiss Mihály ügyvezető igazgató. Az üzemlátogatásnak vége. El­menőben a vitrinnél ismét elfog a kíváncsiság: vajon mit takar egyik-másik flaskán a címke? Út­közben be kell ugranom egy jó kis üzletbe...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom