Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

1999. április 17., szombat 5. oldal Hazai Tükör Diákmeló a MELÓ-DIÁK-nál Bővítette vidéki irodáinak számát és a nyári munkale­hetőségek választékát a MELO-DIÁK. A 3000 céggel szerződésben álló vállalko­zásszervező szövetkezet az idén mintegy 35 ezer tizenhat éven felüli fiatalt tud átme­neti keresethez juttatni. Aki hamar jelentkezik, kifoghat­ja a legkapósabb helyeknek számító jégkrém- és sörgyá­rakat. Kun István, a MELÓ-DIÁK elnöke szerint az útfeltöréstől a libatoll-válogatáson és szóró­lap-kézbesítésen át a szoftver- fejlesztésig számos fizikai és szellemi tevékenységre vevők a nyári szabadságolások miatt munkaerőhiánnyal küszködő cégek, akikkel közvetlenül a MELÓ-DIÁK köt szerződést, így a fiataloknak nemcsak a munkajogi védelme, hanem át­lagosan bruttó 28-38 ezer fo­rint közötti bére is garantált, hi­szen a szervező cég akkor is fi­zet, ha partnerei tartoznak neki. Az elnök elmondta: a több­ségében egyetemista, főiskolás jelentkezőknek kis szerencsé­vel ki sem kell mozdulniuk te­lepülésükről, mert a felkínált tevékenységek egy része, pél­dául a szórólapterjesztés az or­szág bármely pontján végez­hető. Mindenkinek vágya, al­kata és képességei alapján aján­lanak munkát. A több nyelven beszélő diákok általában tol­mácsolni, fordítani szeretné­nek, de a számítógéphez értő, közgazdasági ismeretekben jár­tas ifjak már folyószámlát is egyeztethetnek, könyvelhetnek, sőt akár izgalmas szoftverfej­lesztési munkába is bekapcso­lódhatnak. A tízszázalékos levonással terhelt bérek széles skálán mo­zognak, Nyíregyházán némileg alacsonyabbak, mint Sopron­ban, a kiemelkedő képességű if­jak a havi átlag többszörösét is zsebre tehetik. Kun István sze­rint aki jégkrémcsomagolásra, sörpalackozásra vagy konzerv­gyári munkára vágyik, az ne ha­logassa a jelentkezést, mert le­marad. A MELÓ-DIÁK az ország 50 legnagyobb városában mű­ködteti irodáit. Azok, akik a nyári hónapokban szeretnének némi jövedelemre szert tenni, a 06-1-217-6426-os telefonon kaphatnak bővebb felvilágo­sítást. (takács) A magyar konyha értékei Nem csak gulyás és töltött káposzta Nemcsak a külföldi, hanem a belföldi turisták sem ismerik igazán a hazai gasztronómiai specialitásokat: a magyar konyhát és a hazai borokat. Legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet nem­régiben a Magyar Turizmus Rt. készített. A hazai lakosság körében - 27 Turinform-iroda közreműködé­sével - a magyar konyhaművé­szetről végzett felmérés során a megkérdezettek a leggyakrab­ban a gulyást, a töltött káposz­tát és a halászlét említették a legismertebb specialitásként. Ezeket az ételeket a pörkölt, a paprikás csirke és a paprikás krumpli követte. A dél-dunán­túli régióban - Zala és Somogy megyében - élők jelentős há­nyada viszont nem a közismert alföldi ételeket nevezte meg, hanem helyi, tájjellegű kü­lönlegességeket, mint amilyen például a prósza, a lángálló vagy a gánica. Az édességek közül a rétes tűnt a legnépsze­rűbbnek. A kérdőívet kitöltők több­sége ízletesnek és fűszeresnek tartotta a magyar konyhát, csu­pán tíz százalékuk vélekedett úgy, hogy az túl zsíros, illet­ve „nehéz”, és ugyanennyien mondták róla, hogy hagyo­mányőrző. A magyar borok közül a leg­ismertebb az egri bikavér és a tokaji aszú volt. Jóval alacso­nyabb ismertségi fokkal kö­vette őket a soproni kékfran­kos, a tokaji szamorodni, az egri leányka, a badacsonyi szürkebarát és a debrői hársle­velű. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a megkér­dezettek általában csak a la­kóhelyükhöz legközelebb eső borvidék kínálatát ismerték. A Turizmus Rt. képviselője szerint a felmérés ráirányította a figyelmet a gasztronómia és a borkultúra terén még meglévő hiányosságokra, s arra, hogy ezen valamiképpen változtatni kellene. A népszerűsítő munka annál is inkább fontos - vélik a cégnél -, mivel a külföldi ven­dégforgalom szorosan kapcso­lódik a belföldihez. Ugyanis a külföldi turisták is szívesebben térnek be olyan vendéglátó- helyre, amelyet a hazai vendé­gek is kedvelnek. Ugyanakkor az idegenfor­galmi szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy manap­ság egyáltalán nem könnyű fel­adat a hazai vendégkör meg­nyerése, jelentős bővítése, mi­vel a forgalmat döntő mérték­ben befolyásolja - esetünkben pedig leszűkíti - a honi gazda­ság és ezen belül a lakosság anyagi helyzete. U. G. A távközlés sikerágazat lett Az MSZP azonnal visszacsinálná, mihelyt kormányra jutna Az Országgyűlés tegnapi munkanapján a munka törvény- könyvét módosító tervezet részletes vitájában csak szocia­lista képviselők szólaltak fel, és a vita céljának és szabályai­nak némileg ellentmondóan, a törvény egészét támadták. Véleményük szerint a munka­adók és a munkavállalók ér­dekeinek arányossága helyett az eddig is kiszolgáltatott helyzetben lévő munkások ká­rára változnak meg a szabá­lyok. Ezt érdekegyeztető alku nélkül, diktátum formájában fogadtatja el a parlamenttel a kormány, csupán dacból, hol­ott maga is tudja, hogy szak­mailag hibás előterjesztésről van szó. Az MSZP megígérte, hogy amint ismét hatalomra kerül, mindezt visszavonja. Megkezdődött a távközlési törvény módosításának tárgya­lása is. Készül ugyan egy egy­séges hírközlési törvényedé a kormány úgy gondolta, hogy a távközlési piaci verseny élén­kítésével addig is hozzájárul a szolgáltatások javításához és remélhetően az árak csökken­téséhez. A telefoncégeknek átmenetileg megtiltják a ká­belszolgáltatásba való belé­pést, de a kábeltévés cégek foglalkozhatnának telefonos, internetes szolgáltatással is. A képviselők egybehang­zóan állapították meg azt, hogy a távközlés a rendszer- változás egyik legsikeresebb ágazata, és éppen a szabad versenynek köszönhetően 10 év alatt utolértük Európát. A parlamenti munkarend megváltoztatásáról folyó vita újabb fejezeteként az MSZP és az SZDSZ - a házszabály adta jogukkal élve - rendkí­vüli ülés összehívását kérték április 22-ére. Áder János el­nök köteles összehívni az Or­szággyűlést a kért napra vagy az azt követő nyolc napon be­lüli időpontra, de mindenkép­pen az egyébként tervezett május 3-i ülés előtt. S. Á. Hétfon várható döntés az Agrobank-perben A felülvizsgálat háromesélyes A jogerős bírósági ítélet az adott ügyben szereplő felek szá­mára rendszerint pereskedésük lezárását jelenti. Amennyi­ben a bíróság döntésébe az érintettek belenyugszanak, befe­jeződik az igazságszolgáltatás szerepe. Nem így történt ez a még 1994-ben indult Agrobank-perben, amelynek két vád­lottjának sorsáról a Legfelsőbb Bíróság - felülvizsgálati eljá­rása végén - április 19-én dönt. Ha a másodfokú bíróság jog­erős döntését követően a tör­vény által pontosan szabályo­zott, részletezett új körülmé­nyek vagy tények merülnek fel, 1993 óta még egy lehető­ség nyílik a folytatásra. Ez pe­dig a felülvizsgálati eljárás. Noha korábban is volt mód - bár igen szűk körben - jog­erős bírósági döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordulni, ám ezt csak a LB el­nöke és a legfőbb ügyész te­hette meg. Az Alkotmánybíró­ság alaptörvénnyel ellentétes­nek találta, hogy maguk az ál­lampolgárok, az ügyben részt­vevő személyek, más érintet­tek vagy akár az eljáró ügyvé­dek nem kérelmezhetik az el­járás újbóli megindítását. Az elmúlt hat évben több ezer felülvizsgálati kérelemről kellett döntenie a Legfelsőbb Bíróságnak. 1998-ban 4694 felülvizsgálati eljárást fejeztek be, és ennél pontosan százzal több maradt folyamatban. A Legfelsőbb Bíróság ezekben az esetekben tárgya­láson hallgatja meg a perle­kedő feleket, büntetőügyben az elítéltet, az ügyészt, vala­mint az ügyvédeket. Ezt kö­vetően hozza meg döntését, amely a felmentéstől az új el­járásra utasításon át a másod­fokú ítélet helybenhagyásáig terjedhet.- horváth ­Magánszemélyek nem fizetnek levegőszennyezési díjat Környezetvédelmi díjszabások Jövőre mindenki fizet környezetterhelési díjat, hiszen vala­mennyien szennyezzük például a vizeket. Az összeg az adott terület veszélyeztetettségétől és csatornázottságától függ. Mint azt lapunknak Kajner Péter, a környezetvédelmi tárca illetékese elmondta: a díjfizetés azokat érinti, akik valamilyen módon szennyezik a levegőt, a talajt vagy a fel­színi vizeket. Az Országgyű­lés minden bizonnyal még az idén elfogadja a tervezetet, tehát 2000-től gyakorlatilag mindenki köteles lesz környe­zetterhelési díjat fizetni. Az első négy évben csak a teljes összeg bizonyos százalékát, majd 2004-től az egész díjat. A türelmi idővel a gazdálko­dókat szeretnék ösztönözni, hogy beruházásokkal csök­kentsék az általuk kibocsátott szennyeződés mennyiségét. Budapesten rendkívül ala­csony a szennyvíztisztítás mértéke, ezért egy fővárosi la­kos lényegesen többet, az elő­zetes számítások szerint mint­egy 3-4 ezer forintot fizet majd évente, míg ez a díj vi­déken alacsonyabb, a főváro­sinak körülbelül a tizede lesz. Ám ahol hiányzik a kiépített csatornarendszer, ott nyilván­valóan magasabb lesz a talaj- terhelési díj. A levegőszennyezés után - mivel a lakóházaknál működ­tetett kéményeket nem köte­lező bejelenteni - a magán- személyek nem fizetnek díjat. Szintén nem kell majd külön levegőszennyezettségi díjat fi­zetniük az autótulajdonosok­nak sem, hiszen az üzemanyag árába egyszer már beleszá­mították a környezetvédelmi termékdíjat. A polgári lakos­ság tehát csak a talaj-, illetve a vízszennyezésért fizet majd, többnyire vagy az egyikért, vagy a másikért. A talajterhelési díjat egyé­ni talajszennyezők esetében a szennyvíz összetételétől füg­getlenül, míg a gazdálkodók­nál a szennyvíz összetételét figyelembe véve állapítják meg. A vízterhelésnél a hazai felszíni vizekre vonatkozó ér­zékenységi kategória számít majd a fizetendő összeg meg­határozásánál. Az így befolyó több tízmil- liárd forintot kizárólag kör­nyezetvédelmi célokra szabad majd fordítani. (h. gy.) Elosztották. A civil szerveze­tek idei támogatásáról döntött tegnap az Országgyűlés Társa­dalmi Szervezetek Bizottsága. 1220 pályázatot bíráltak el, 644 szervezet kapott kisebb- nagyobb összeget a 317 millió forintos keretből. A testület fi- deszes alelnöke. Halász János reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a május 4-én várható végszavazáskor jóvá­hagyja a bizottság döntését, és a civil szervezetek mihamarabb hozzájuthatnak a pénzhez. Reménykednek. Az Ifjúsági és Sportminisztérium egyik legfőbb célja, hogy a következő néhány hónapban megalkossa a Kábítószer-ellenes Nemzeti Stratégiát, amelynek segítségé­vel megállítani reméli az elmúlt évtized rendkívül negatív fo­lyamatát - közölte tegnap Deutsch Tamás, miután megtar­totta alakuló ülését a Kábító­szerügyi Tanácsadó Testület. Meglepődtek. Az Ifjú Szocia­listák Mozgalma meglepetéssel értesült arról, hogy Kis János, az SZDSZ politikusa megtá­madta az Alkotmánybíróságon az OVB döntését, hogy a köz- társasági elnök választásáról népszavazás döntsön. Sajnála­tosnak tartjuk ezt azért, mert tíz éve éppen az SZDSZ élt a nép­szavazás eszközével e kérdés­ben - áll a mozgalom pénteki közleményében. Jelentkeztek. Idén összessé­gében csaknem négyszeres volt a túljelentkezés nappali tagoza­ton az egyházi intézmények ci­vil szakjaira - derül ki az Okta­tási Minisztérium adataiból. Az intézmények a jövő tanévre több mint 1600 hallgatót vár­nak. Ezekre első helyen hozzá­vetőlegesen háromezer, összes­ségében pedig több mint hét­ezer fiatal pályázott. Tíz évet kaptak. Tíz-tíz év fegyházbüntetésre ítélte első fokon pénteken a Fővárosi Bí­róság annak a budapesti házas­párnak mindkét tagját, akik oly mértékig elhanyagolták három gyermekük gondozását, hogy közülük a négyéves András - súlya nem érte el a 6 kilót - 1995. november 23-án ebbe be­lehalt, a hároméves Mónika éle­tét pedig csak a gyors orvosi beavatkozás menthette meg. Figyelmeztettek. Jelenleg százezer embert foglalkoztat a hazai mezőgazdaság, de vannak olyan tervezetek, amelyek a jö­vőben már csak 50 ezerrel szá­molnak. Az európai uniós csat­lakozásunk után az ágazat nem fog annyi embert eltartani, mint ma, így ha nem települ addig vidékre megfelelő ipar vagy szolgáltatás, akkor beláthatat­lan következményekkel kell számolni - hangzott el a MOSZ hajdú-bihari közgyűlésén. Július elsejétől a hatóanyagokhoz kötődik a gyógyszerár-támogatás Ezentúl nem a név a fontos A gyógyszerár-támogatási rendszer július 1-jei bevezetését megelőző tárgyalásokat az orvosszakmai kollégiumok ajánlá­sai alapján folytatják le a készítmények gyártóival - közölte pénteken Kázmér Tibor, az Egészségügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára egy budapesti értekezleten. A helyettes államtitkár el­mondta: az új rendszerű gyógy­szerár-támogatás nem a gyártók által különböző néven megje­lentetett készítményekhez, ha­nem azok hatóanyagához kötő­dik. Az egyes csoportokba azok a gyógyszerek kerülnek majd, amelyek az Országos Gyógy­szerészeti Intézet álláspontja szerint ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, és mellékhatásuk is ugyanolyan. Ezután vizsgálják meg, hogy az adott sorban a hatóanyag napi dózisára vonatkoztatva melyik a legolcsóbb gyógyszer, és annak árához igazítják a tá­mogatást. Az így meghatáro­zott, rögzített összeggel járul hozzá a társadalombiztosítás a többi azonos hatóanyagú ké­szítmény árához is. Kázmér Tibor tájékoztatása szerint a közgyógyellátottaknak térítésmentesen rendelhető lis­tájára is hatóanyagonként ke­rülnek a gyógyszerek, mégpe­dig az adott készítménysorból a két legolcsóbb. Forgács Lajos főosztályve­zető bejelentette: a tárca sze­retné június 30-án rendeletben megjelentetni és 2000. január 1-jén hatályba léptetni az or­vostechnikai eszközökről szóló európai uniós előírásokat. A rendelet változtatás nélkül át­veszi azokat az EU-definíció- kat, amelyek szerint orvostech­nikai eszköz nem veszélyeztet­heti a beteg, az orvos és harma­dik személy biztonságát. Nagy Csaba, az Országos Kórház és Orvostechnikai Inté­zet főigazgatója felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a 2000. évre való informatikai átállás prob­lémái az egészségügyet is érin­tik. A modernebb orvostechni­kai eszközöket már számító­géppel vezérlik, és e kompute­rekbe már dátumokat is betáp­lálnak. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Csattan a csók Vadnyugati fejvadász A száguldás művészei Gyógyítás vérrel A hét sztárja: Lorenzo Lamas Tvr-hét - a műsorújság Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! Vüdnyug3ti( lejvadász • A száguldái művészei Gyógyítás vérrel SHO?«!? sztárja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom