Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-13 / 85. szám

1999. április 13., kedd Háborús Krízis 5. oldal Orbán Viktor napirend előtti felszólalása az Országgyűlésben Brüsszel béketerve Belgrádnak Shalikashvili Szabó Jánosnál. fotó: feb/reuters M agyarország hatá­rozottan támo­gatja a koszovói rendezés érdekében elhatá­rozott NATO-fellépés poli­tikai céljait - hangoztatta felszólalásában hétfőn, a NATO-tagországok kül­ügyminisztereinek brüsszeli ülésén Martonyi János. A magyar diplomácia vezetője külön felhívta a figyelmet a vajdasági magyarság sajátos és érzékeny helyzetére. Hangoz­tatta: a koszovói válság rende­zésének olyan megoldást kell hoznia, amely a jövőben ki­zárja az etnikai alapú erőszak kialakulását Jugoszláviában. Ez a vajdasági magyarság szempontjából is fontos - tette hozzá a miniszter, megismé­telve azt a magyar véleményt, miszerint a Vajdaság nemcsak Magyarország ügye, hanem a NATO-é is. Hosszú távú rendezést A külügyminiszterek megerő­sítették, hogy a szövetség Ju­goszlávia elleni légi csapásai addig folytatódnak, amíg Szlo- bodan Milosevic elnök nem teljesíti a nemzetközi közösség elvárásait. A Nyugat a jelen­legi követeléseken valame­lyest túllépve intenzíven keresi a hosszú távú politikai rende­zés módozatait is. A vajdasági magyarok és szerbek viszonyát tartja példa­értékűnek Koszovó számára Milan Milutinovic szerb mi­niszterelnök. „Az etnikai kö­zösségek Vajdaságban látható együttélését olyan modellnek tartjuk, amelyet Koszovóban is szeretnénk megvalósítani” - mondta a kormányfő a szerb állami televízió egyik hétvégi műsorában. A nyilatkozat az­után hangzott el, hogy a szerb miniszterelnök ellátogatott Újvidékre, Jugoszlávia máso­dik legnagyobb városába, hogy felmérje a NATO-légi- csapások, elsősorban a két Duna-híd lerombolása miatt keletkezett károkat. A NATO légicsapást mért hétfőn egy vasúti hídra a Belg- rádtól 300 kilométerre délre fekvő Grdelicka Klisuránál, amikor azon egy utasokkal teli szerelvény haladt át. A déli egy óra körül végrehajtott tá­madásnak halálos áldozatai és sebesültjei vannak - közölte Belgrádban egy magas rangú katonatiszt a helyi hatóságokra hivatkozva. Szerb források szerint leg­alább 36 személy sebesült meg a közép-szerbiai Zastava gyár ellen hétfő hajnalban intézett NATO-légitámadás miatt. A jugoszláv-albán határ mentén legalább tíz személy sebesült meg a szerb biztonsági erők és a szakadár albán fegyveresek újabb összecsapásában. Belgrád új szövetsége Különleges intézkedéseket ve­zettek be Jugoszláviában, na­gyobb jogkört biztosítva a bel­ügyi szerveknek. A rendőrség bírói döntés nélkül is letartóz­tathat, illetve elfoghat gyanúsí­tottakat, és lőfegyvert is hasz­nálhat. Elrendelték, hogy a 14 évnél idősebbek lakcímválto­zását 24 órán belül be kell je­lenteni a hatóságoknál. A jugoszláv parlament hét­főn óriási többséggel megsza­vazta az ország csatlakozását az orosz-fehérorosz unióhoz. Belgrád január 21-én már ál­landó megfigyelői státust ka­pott az unió parlamenti köz­gyűlésében. Az orosz-fehér­orosz unió végrehajtó bizott­sága kedden várhatóan ülést tart, ám napirendjére még nem vették fel a jugoszláv csatla­kozás kérdését. Elindulhatott a konvoj Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben tájé­koztatta a képviselőket a ko­szovói válság fejleményeiről. A kormányfő bejelentette: megállapodás született a Zá­honynál feltartóztatott orosz­fehérorosz segélyt szállító konvoj ügyében. Ennek értel­mében öt páncélozott, lőrések- kel felszerelt - tehát katonai járműnek minősülő - szállító- eszköz nem lépi át a határt, és a konvojt nyolc helyett csak négy gázolajat szállító tartály- kocsi kíséri. A segélyszállít­mányhoz emellett várhatóan két magyar megfigyelő is csat­lakozik. Orbán Viktor jogosnak ne­vezte a magyar hatóságok lé­pését, mivel az ENSZ-em- bargó szabályai értelmében a katonai eszközök és 600 ezer liternyi gázolaj nem érkezhe­tett volna meg Jugoszláviába. A kormányfő közölte: a NATO továbbra sem vár Ma­gyarországtól fegyveres rész­vételt a hadműveletekben, a szövetségnek nem érdeke a konfliktus kiszélesítése. A mi­niszterelnök leszögezte: utólag nézve is helyes volt az a dön­tés, hogy Magyarország áten­gedte légterét a NATO gépei­nek. Nekünk magyaroknak külö­nösen fontos, hogy a háború mielőbb véget érjen, hiszen testvéreink élnek ott - hangsú­lyozta. Orbán Viktor jelezte a képviselőknek: a parancs kia­dását követő hatodik napon be­lül magyar orvoscsoport indul Albániába vagy Macedóniába a menekültek megsegítésére és - amennyiben ezzel vala­mennyi fél egytért - a hadmű­veletek lezárása után elképzel­hető, hogy Magyarország mű­szaki alegységet küld Mace­dóniába. A kormányfő megis­mételte korábbi kijelentését: Magyarországot a katonai si­ker reményével nem érheti tá­madás. Felhívta a figyelmet a NATO alapszabályának ötödik pontjára, amely értelmében ha valamelyik tagállamot táma­dás éri, akkor a többiek kötele­sen haladéktalanul, minden eszközzel a segítségére sietni. Álláspontja szerint nehezen valószínűsíthető, hogy a há­ború északi irányban kiterjed­jen, bár ezt teljes mértékben kizárni sem lehet. Ennek elke­rülésére átszervezték a magyar hadsereget, amely képes bizto­sítani a határok védelmét. Több menekült érkezik A miniszterelnök ugyancsak megismételte: Magyarország nem szab kvótákat, kész min­den menekült átemeneti befo­gadására. Tisztességes és be­csületes ország vagyunk, köte­lességünk segítséget nyújtani mindenkinek, aki veszélyben van, aki az életéért menekül - hangsúlyozta. Közlése szerint napról napra növekvő szám­ban érkeznek menekültek az országba. A háború gazdasági hatásairól szólva Orbán Viktor kifejtette: Magyarország meg­ítélése nem változott a konflik­tus miatt. Elmondta, hogy a kormány most bocsátott ki si­keresen egy 500 millió dollá­ros kötvényt, amelyet már le is jegyeztek. Ilyen olcsón, ilyen kedvező kamatfeltételekkel még nem bocsátott ki magyar kormány kötvényt - mondta. Kitért arra ugyanakkor, hogy vannak károk, elsősorban a közlekedés és a kereskede­lem területén, egyebek mellett „az újvidéki Duna-hidak kato­nai szempontból szükséges és elkerülehetetlen lebombázása miatt”. A \ ATO-nak volt igaza Magyarország érdeke, hogy helyreálljon a béke és a nyuga­lom a háborús térségben - szögezte le Orbán Viktor, hoz­zátéve: a mintegy 300 ezres vajdasági magyarság helyzete különös felelősséget ró a kor­mányra. Érzékeltette: a vajda­sági magyarok nagyobb biz­tonságban vannak hazánk NATO-tagsága révén. A mi­niszterelnök arra kérte a kép­viselőket, hogy tegyenek meg körzetükben mindent a lakos­ság tájékoztatása érdekében, oszlassák el az emberek alap­talan félelmeit. A kormányfő köszönetét mondott a parla­menti pártoknak, amiért kivé­tel nélkül támogatják a NATO és a kormány erőfeszítéseit a válság megoldása érdekében. A miniszterelnök délután az Országházban fogadta John Shalikashvili nyugállományú tábornokot, az Egyesült Ál­lamok Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának volt elnökét. A koszovói tragédia csak megerősíti, hogy mind­végig a NATO-nak volt igaza, Milosevic ennek ellenére ké­pes volt saját polgárai ellen fordulni és a világ számára el­fogadhatatlan tetteket végre­hajtani - hangsúlyozta a ven­dég, aki megbeszélést folyta­tott Szabó János honvédelmi miniszterrel is. Solana: Milosevic veszíteni fog Slobodan Milosevic veszíteni fog a NATO-val szemben, és ezt ő is tudja - jelentette ki hét­fői sajtótájékoztatóján Javier Solana, a szövetség főtitkára. A Brüsszelben tegnap tar­tott rendkívüli NATO-külügy- miniszteri értekezlet mérlegét megvonva Solana kiemelte a tagországok egyöntetű elszánt­ságát a légicsapások folytatá­sára a szükséges ideig. Kijelen­tette: az etnikai tisztogatást a NATO meg fogja állítani, és a békét helyreállítja. A főtitkár úgy vélte, a légi hadművelet ha­tékony módon zajlik, a katonai szövetség példásan tanúsította képességeit és hozzáállását. Rámutatott arra is, hogy a NATO egységesnek bizonyult a humanitárius célú mozgósí­tásban. Hangoztatta, hogy oda­figyel a szövetség a Koszovón belül rekedt albán menekültek sorsára is. Az elnök nem szólt a szárazföldi csapatok bevetéséről Clinton beszéde Louisianában Csírájában akarjuk elfojta­ni ezt a konfliktust, mielőtt egész Európát destabilizál­ja - jelentette ki hétfőn Koszovóval kapcsolatban Bili Clinton amerikai el­nök, a Louisiana állambeli barksdale-i légitámaszpon­ton mondott beszédében. Erről a bázisról indultak harcba a B-52-es nehézbom­bázók mind az iraki, mind a jugoszláviai konfliktus idején. A katonák előtt mondott el­nöki beszéd hangsúlya a buz­dítás és a büszkeség kifeje­zésre juttatása volt, és nem tar­talmazott új politikai irányvo­nalra utaló megállapításokat. Clinton ezúttal is a NATO- vállalkozás kettős célkitűzésé­ről beszélt: szerinte egyfelől nem szabad hagyni, hogy a belgrádi rendszer százezreket tegyen földönfutóvá, tehát el kell hárítani a tömeges emberi katasztrófát, másfelől meg kell akadályozni, hogy a XXI. szá­zadban is fellángolhassanak Európában az etnikai gyűlölet tüzei, és esetleg újabb, az egész öreg kontinensre kiter­jedő háborúba kelljen küldeni később az amerikai katonákat. Clintonnak ezt az érvelését Amerikában nagyon sokan élesen elutasítják. A minap például Henry Kissinger írt arról, hogy semmi párhuzam nem mutatható ki a két világ­háborút megelőző helyzet és a mostani koszovói események között. (Milosevic nem Hitler, csupán egy balkáni gyilkos - jegyezte meg Kissinger.) Clin­ton mindenesetre kitart érve­lése mellett: most van szükség a NATO kemény fellépésére, különben később Amerika még véresebb ügyekbe bonyo­lódhat Európában. Napi politikai közlendője a beszédnek annyi volt, hogy Clinton kijelentette: Made­leine Albright külügyminisz­ter és a NATO-szövetségesek külügyminiszterei Brüsszel­ben éppen ezekben az órák­ban azzal foglalkoznak, hogy megerősítsék közös elkötele­zettségüket mindazon teendők mellett, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felülkerekedje­nek ebben a konfliktusban. Ami ebben a Clinton-be- szédben talán a legérdekesebb volt, az az, ami hiányzott be­lőle: az elnök ezúttal nem uta­sította el kategorikusan - nem is említette - a szárazföldi erők bevetésének gondolatát. Megszavazott csatlakozás A jugoszláv parlament két háza tegnap a szavazatok elsöprő többségével elfogadta, hogy a szövetségi állam csatlakozzon az orosz-fehérorosz unióhoz. Nyugati értékelés szerint Belg­rád katonai segítséget remél et­től a NATO-csapásokkal szem­ben. A csatlakozást eredetileg Vojislav Seselj radikális párti szerb kormányfőhelyettes ve­tette fel még tavaly. A szövet­ségi parlament január 21-én ál­landó megfigyelői státust ka­pott az orosz-fehérorosz unió parlamenti közgyűlésében. Találat érte a vonatot Szerb források szerint legalább kilenc ember vesztette életét azon a személyszállító vonaton, amelyet tegnap légitámadás ért a Belgrádtól háromszáz kilo­méterre lévő Grdelicka Klisura szorosban, a Bistrica-hídnál, a Belgrád-Szaloniki nemzetközi vonalon. A NATO tegnap délután el­ismerte, hogy harci gépei Belg­rádtól délre tűz alá vettek egy vasúti hidat, amelyen vagy amelynek közelében egy vonat haladt, de ez utóbbit a szövet­ségnek „nem állt szándékában” eltalálni. A Reuters hírügynök­séget úgy tájékoztatták, hogy a találat a szerelvény második kocsiját érte, s az teljesen meg­rongálódott, további három ko­csi pedig kigyulladt és kisiklott. Legalább tízen, más jelenté­sek szerint tizenhatan megsebe­sültek. A vonalon a vasúti köz­lekedés megszakadt, csakúgy, mint a térségben a telefonösz- szeköttetés. Európa egysége a cél Portugál támogatás az uniós csatlakozáshoz A NATO katonai fellépését politikai és humanitárius kezdeményezésekkel kell ki­egészíteni, hogy megteremt­sük a lehetőséget Jugoszlávia népei számára országuk hely­reállítására - közölte hétfőn Göncz Árpád államfő. Az államfő Jorge Sampaio por­tugál elnökkel közösen tartott sajtókonferenciát az Ország­házban, tárgyalásaikat követő­en. Göncz Árpád leszögezte: mielőbb meg kell állítani a ko­szovói menekülthullámot, s biz­tosítani kell az alapvető emberi jogokat a balkáni országban. A tárgyalásokon elhangzott: Magyarország mindent meg­tesz azért, hogy 2002-re készen álljon az uniós tagságra, s a mi­előbbi belépéshez számítunk a 2000-ben esedékes portugál el­nökség támogatására is. Jorge Sampaio szerint szilárd Európa csak úgy építhető fel, ha nem szakítanak le róla ré­szeket. Portugália fenntartás nélkül támogatja hazánk csat­lakozását, s kész információ- és tapasztalatcserével segíteni a magyar tagságot, ezért felkészí­tési program létrehozását java­solják a portugál integrációs ta­pasztalatok átvételére. Portugália kulcsfontosságú­nak tartja, hogy a berlini csú­cson elfogadott költségvetés­ben már szerepelnek a bővítés­sel kapcsolatos pénzügyi feje­zetek - mondta Jorge Sampaio, amikor hivatalában fogadta őt Orbán Viktor miniszterelnök. A portugál-magyar kereske­delmi kapcsolatok az elmúlt négy évben 470 százalékkal növekedtek, ez jelzi, hogy a két ország gyümölcsöző piacot je­lent egymás számára - hangzott el a portugál elnök látogatása alkalmából rendezett gazdasági szemináriumon, amelyen mind­két államfő felszólalt. A SZERENCSE ÓRÁJA Csak a Petőfi Népe előfizetőinek! Lapunk és a Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Kecel, Császártöltési u. 7. 0 MA4Oct*<*>Cf0«lM< A ex«*r közös játékán ma J6I16Í IStVcUl (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 39.) kedves előfizetőnknek kedvezett a szerencse. Nyereménye: egy karórai (Ha ön is nyerni szeretne, nincs más teendője, mint előfizetni a ; számítógépes adatállományunkból sorsolunk!) Elnöki kézfogás. FOTÓ: FEB/DIÓSIIMR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom