Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-12 / 84. szám
4. OLDAL HÁBORÚS KRÍZIS 1999. ÁPRILIS 12., HÉTFŐ Feltartóztatott segélyszállítmány Lőréssel ellátott páncélkocsik Oroszországból Záhonynál a magyar hatóságok feltartóztattak egy orosz-fehérorosz segélyszállítmányt, mert öt páncélozott teherautó volt a járműoszlopban. Az öt járműben lévő rakományt vasárnapra virradóra át kellett pakolni. A Magyarországon keresztül Kis-Jugoszláviába tartó konvojt azért kellett megállítani, mert kiderült, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott embargós határozat hatálya alá eső eszközök és anyagok is tartoztak a szállítmányhoz. A tételes vámellenőrzés során kiderült, öt teherautó katonai szállító- jármű. A páncélozott, lőréssel ellátott fülkéjű kocsik nem folytathatták az utat a balkáni országba. A járművek rakományát átrakták a többi teherautóra, s üresen visszairányították őket Ukrajnába. Lassította a vámkezelést az is, hogy a gépkocsikonvoj üzemanyag-ellátását szállító, előzetesen jelzett három autó helyett 10 érkezett a záhonyi határállomásra, s mert az üzemanyag szintén embargó alá esik, a hét kocsit szintén visszafordították. A többi autó mobil kórházat, egészségügyi felszereléseket, gyógyszereket, élelmiszereket, tisztálkodó- és fertőtlenítőszereket, takarót visz a délszláv válság áldozatainak és károsultjainak. Munkatársunk érdeklődésére Schieber József alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának szóvivője cáfolta a Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentését, miszerint a katonai szövetség új tagjaként szándékosan halogatjuk a rászorulók megsegítését. Az alezredes hozzátette: az adományozók a tartálykocsikkal kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy az úton és helyszínen egyaránt szükségük van üzemanyagra. „Ezért felajánlottuk: végigkísérjük a konvojt és az állomásokon biztosítjuk a tankolást a Mol-kutaknál.” A magyar vámhatóság minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy az orosz-belorusz humanitárius szállítmány minél előbb megérkezzen Jugoszláviába. A konvojt kísérők és a gépkocsivezetők részére ételt és pihenési lehetőséget biztosítottak. Az orosz külügyminisztérium értetlenségét fejezte ki a magyar vezetés lépései kapcsán, amelyek „akadályokat gördítenek a orosz-fehérorosz segélyszállítmány továbbhaladása elé”. A sajtónyilatkozat szerint „Moszkva reményét fejezi ki, hogy Budapesten a bölcs és előrelátó hozzáállás kerekedik felül, és a humanitárius szállítmánynak engedélyezik az áthaladást”. Az orosz tömegtájékoztatás szerint az ENSZ engedélyezte az 56 ezer liter üzemanyag áthaladását, s a teherautók páncélozott vezetőfülkéje is csupán a sófőrök védelmét szolgálja. Balkáni puskaporos hordó A lehető legnagyobb katonai meg lehet-e nyerni a háborút a le- magával ránthatja a határos or- Szerbbarát demonstrációk, nyu- pontossággal hajtják végre fel- vegéből? Ehhez a kétséghez még szagokat - beláthatatlan kővet- gáti követségek kővel hajigálá- adataikat a NATO repülőgépei, egy növekvő félelem te járul: a kezményekkei. Minden államban sa, égő autók. Nézzük, mi a mégis azt kérdezik a szakértők, dominóelv. Koszovó és Szerbia felborzolódtak a kedélyek, helyzet a Balkánon. Horvátország 4,5 millió lakos. A háromszázaléknyi szerb lakosság semmiképpen sem hangadó Milosevics támogatásában, A zágrábi kormány a koszovói albánokkal szimpatizál, már csak az őket ért szerb támadások miatt is. Zágráb érdekelt Milosevics megbuktatásában, de nem érdekelt állama szétesésében. Mindemellett Horvátország abban reménykedik, hogy a NATO stratégiája sikeres lesz, és Koszovóban helyre áll a béke. AGYARORSZAG, Bosznia-Hercegovina 3,2 millió lakos. (31% szerb, 17% horvát, 44% bosnyák muzulmán.) Semmi összetartás vagy egyezés. Az iszlám lakos-, ság számára Milosevics az első számú közellenség, aki Koszovóban is be akarja mutatni, hogy milyen óriási hatalom van a kezében. Sokan emlékeznek még a ’91-es szerb támadásra. Nem várható katonai megmozdulás sem a szerbekkel, sem a NATO-val szemben. boltra 'S 3 Zmitjűnin í ROMÁNIA i H0RVÁT-V Novi Sód * ct ¥ ORSZÁG \ • X „, . J’antevo \ o Belgrad, * J é ü ISJ £ | BOSZNIA- HERCEGOVINA • Swojevo JUGOSZLÁVIA Krojujevtc SZERBIA MONTENEGRO Podgorica Pristina } KOSZOVÓ Románia ALBANIA MACEDÓNIAI A Szerbiától keletre lévő, 22,5 millió Lakosú állam az abszolút semlegesség garanciája. A balkáni államoktól nincsenek területi követeléseik. Románia a NATO-nak olyan biztos pont, ahol „megvetheti a lábát". Bulgária 8,2 millió lakos. A nacionalis- . Iák Macedónia azon részét követelik, ahol a lakosság bolgár anyanyelvű. A koszovói konfliktustól távol tartják magukat, sem a NATO-val, sem a szer- bekkel nem rokonszenveznek. Nekik fontos, hogy Koszovó Szerbia része maradjon. Macedónia Törpeállam (kétmillió lakos). Katonailag jelentéktelen. A népes- .ség 23 százaléka albán, többsége nacionalista. Koszovó és Nyug3t- Macedónia egybeesni olásával „Nagy-Albániai” szeretne. A kormány támogatja a NATO-t. Montenegro 680 ezer lakos (etnikailag kevert). Jugoszlávia komoly bizonytalansági tényezője, főleg íVtilo- seviccsel kapcsolatban. A kormányzat régóta próbál eltávolodni Belgrádiéi, A helyi tévépropaganda helyett nyugati adók adásait sugározzák. Nyíltan lázadnakaz elnök ellen, de épp olyan bizonytalanul, mint Jugoszlávia többi részein. Albánia 3,4 millió lakos (95% albán, 3% görög). Milliárdos tartozásai és belpolitikai problémái miatt képtelen a konfliktuskezelésre. Amíg ilyen gyenge az állam, addig a kormány nem tudja ellenőrizni a nacionalista csoportokat- Az UCK, a koszovói felszabadítást hadsereg érezhetően kézben tartja az országot. A határok nyitva állnak a menekültek előtt. A kormány a NATO-t és a Boszniában állomásozó Sl:OK-békeíenn- tartókat támogatja. A NATO mintegy tízezer katonára! szárazföldi hídfőállást akar kiépíteni a koszovói határ mentén. A katonák elsődleges feladata a menekülteknek szánt segélyszállítmányok célba juttatása lesz. Oroszország nem sodródhat bele a háborúba Ortodox húsvét Moszkvában Jelcin elnök a húsvéti misén FOTÓ: FEB/REUTERS Süket fülekre talált a katolikus egyházfő és Pavle ortodox pátriárka korábbi felhívása, hogy legalább húsvétkor hallgassanak el a fegyverek a Balkánon. • Az orosz fővárosban az ortodox húsvét alkalmából a központi éjféli misét II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája tartotta a Vízkereszt székesegyházban. Megszólaltak a harangok, majd körmenetet tartottak. Húsvéti üzenetében II. Alekszij megbékélésre, a jugoszláviai öldöklés beszüntetésére szólított fel. A pátriárka úgy vélte: hazájának nem szabad belekeverednie a konfliktusba. Oroszország nem bírna el radikális változásokat, hiszen azok lerombolnák a társadalom törékeny stabilitását - jelentette ki II. Alekszij, Jelcin elnökkel folytatott megbeszélése után. Függetlenség vagy protektorátus? A koszovói albánok többé nem akarják hagyni, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök irányítsa Koszovót, s így túl kell lépni a rambouillet-i megállapodáson, olyan megoldást találva, amely elismeri ezt a tényt - szögezte le Tony Blair brit kormányfő a Newsweek amerikai hetilapnak adott, már vasárnap este nyilvánosságra hozott interjújában. „Ennyi szenvedés után nyilvánvaló, hogy a koszovói albánok soha többé nem bíznak majd Milosevicben” - vélte Blair, aki szerint „bármilyen politikai megoldásnak el kell ismernie ezt a tényt”. Megfigyelők szerint a brit miniszter- elnök véleménye abba az irányba mutat, amelyet Nyugaton egyre többen hangoztatnak, azaz a Koszovónak Szerbián belüli autonómiát szánó rambouillet-i megállapodás (amelyet a koszovói albánok elfogadtak, a szerbek azonban nertl) immár halott, s el kell gondolkodni a nemzetközi protektorátus, vagy a függetlenség lehetőségén. Heves harcok Koszovóban A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyvereseivel heves harcot vívó szerb erők tüzérsége három falut lőtt Albánia északi részén, Tropoje térségében. A Reuters brit hír- ügynökség albán rendőrségi forrásból származó értesülése szerint az összecsapások egész vasárnap folytak a határ jugoszláv oldalán. A szerbek délután nehéztüzérséget vetettek be, és három albániai faluba este 6 órakor aknák csapódtak be. Két polgári személy életét vesztette. A jugoszláv hadsereg etnikai tisztogató hadműveleteiben már egész földsávokat néptelenített el Koszovóban közölte vasárnap Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A szervezet becslései szerint tavaly óta 514 ezer koszovói albán menekült a szomszédos országokba. Montenegróban 61 ezer, Macedóniában 119 ezer, Albániában 309.500, Bosznia-Hercegovinában 24.300 koszovói albán és szerb keresett menedéket. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) munkatársai nemrégiben felkeresték Újvidéket, Nist és Vranját, hogy felmérjék a légi csapások okozta károkat és megszervezzék az oda irányuló segélyszállítmányokat. Másfél száz célpontot bombáztak A NATO légiereje a hét végén, az ortodox hűsvét idején is folytatta a Jugoszlávia elleni légi csapásait; a hadjárat kezdete, március 24. óta több mint másfél száz célpontot ért találat, s az atlanti szövetség az akciókban részt vevő erők megerősítésére készül. Koszovóban folytatódott a szerb offenzíva, s újabb albán menekültek érkeztek Albániába. A hírügynökségek szerint szombatra virradóra a rossz időjárás miatt több támadást elhalasztottak, de az atlanti szövetség ismét csapást mért Belg- rád néhány külső körzetére. Előző este az RTS szerb állami televízió koszovói átjátszóállomását találták el. A jugoszláv főváros lakói ismét tömegesen lepték el a Belgrád óvárosát és Újbelgrádot összekötő Bran- kov-hidat, illetve vették körül az RTS központi épületét, hogy megvédjék azokat a légi csapásoktól. „Elő pajzsot” alkottak a polgárok több más szerbiai város - köztük Pancsova, Újvidék és Cacak - épen maradt hídjain is. Tucatnyi robbanás volt hallható szombaton este is a koszovói tartományi székhelyen, Pris- tinában. Az RTS szerint katonai és polgári célpontokat egyaránt találat ért a dél-koszovói Priz- renben és Urosevacban. A NATO bombázta a Kosovo Polje-i vasútállomást, s belgrádi közlés szerint a nyugat-koszovói Pecben és Djakovicában jelentős károkat okozott a támadás. Belgrádi híradás szerint a NATO a közép-szerbiai Kralje- vót is támadta. Erős robbanások rázták meg a montenegrói fővárost is, bár egy podgoricai hivatalos forrás szerint ezeket a NATO-gépekre lövő jugoszláv légvédelem ágyúi okozták. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség, illetve a Tanjug jelentése szerint a jugoszláv légvédelem szombat hajnalban lelőtte, vasárnapra virradóra pedig eltalálta a NATO egy-egy repülőgépét, ám e híreket az atlanti szövetség brüsszeli központjában határozottan cáfolták. Jamie Shea NATO-szóvivő szombati brüsszeli sajtóértekezletén közölte: a Jugoszlávia elleni NATO-csapások kezdete óta mintegy 150 célpontot ért találat. Klaus Neumann tábornok, a NATO egyik fő katonai vezetője egy lapnyilatkozatában kijelentette, hogy az atlanti szövetség lerombolta a nem mozgó célpontok felét, további 40 százalékát pedig erősen megrongálta. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Zorán tavasza Stadionok varázslói Szóból ért a citrom is A hét sztárja: Gajdos Tamás Tvr-hét - a műsorújság Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot!
