Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám

BÁCSVÍZ A V íz V ilá g n a p já n Nem ünneprontás talán, ha a Víz Világnapján felemleget­jük, az utóbbi időben e természeti elem kegyetlenebb ré­széből is kijutott. Az ár- és belvízről szóló hírek mindenna­posak, megdöbbentőek, már-már hihetetlenek, de min­denképpen félelmetesek. Nagyon kemény és nehéz harc ez, hiszen az így támadó víz ellen szinte tehetetlen az iga­zán hatékony védekezés, ha tárnád, megtalálja útját a ho­mokzsákok között, megcsúsztatja a hegyoldalt, beborítja - és befullaszlja - a vetést. Rombol. A Víz Világnapján - ebben a helyzetben - életünk éltető ele­me előtt nem bizonyos, hogy ün­nepségen hajolunk meg, sokkal inkább az ellene való védekezés munkálatai görbesztik meg a de­rekakat. Éppen fordított a moz­dulat, mint az, amikor - az eddi­gi években hányszor, de hány­szor történt meg - a perzselő nyárban kémleltük az eget, né­hány felhőcskének is örülve, hát­ha hozza a várt várt csapadékot, az éltető vizet. A tikkasztó melegről, a nyári aszályról most a nagy áradások idején valószínű, visszatetszést Fél évszázad Van mit megmutatni, bemutatni. A hosszabbik nevén Észak-Bács- Kiskun megyei Vízművek Rész­vénytársaság, illetve annak jog­elődje jövőre kerek születésna­pot ünnepelhet. A következő év közepén éppen ötven gyertyát gyújthatnak azon a bizonyos tor­tán, amelyikkel az elmúlt fél év­századot nyugtázhatják. A vízművek életében ötven év nem számít soknak - mondta Szekeres István, a Bácsvíz Rt. ve­zérigazgatója -, viszont arra ép­pen elég, hogy tudatosuljon, je­Ügyfélszolgálati iroda. kelt beszélni. Pedig kell. Hiszen tudjuk és egyre jobban tudjuk, hogy a természeti erőforrásaink apadnak, a világ édesvízkészlete véges. És tudjuk, egyre többet emlegetjük, a természeti kin­csekkel nekünk kell gazdálkod­nunk, hogy gyermekeink, uno­káink, sőt azok utódai se szen­vedjenek szükséget majd a köze­li-távoli jövőben. Nem lehetett véletlen tehát, hogy nemzetközi tanácskozáso­kon foglalkoznak ezekkel a té­mákkal és egy ilyen 1992-ben rendezett konferencia résztvevői javasolták az ENSZ-nek, nyilvá­nítsa a Víz Világnapjává március 22-ét. És lehet a naptárban egy kicsit távolabb is nézni, hiszen egy hónapra rá, április 22. a Föld Napja, míg június 5. a Környe­zetvédelem Napja. E neves napok köré - immá­ron hagyományosan - szervez a kecskeméti székhelyű Bácsvíz Rt. úgynevezett nyílt napokat, amikor az illetékességi területén lévő települések lakóival igye­keznek a szakemberek megis­mertetni, milyen munkát végez a részvénytársaság, milyen nehéz­ségekkel küszködnek, milyen fejlesztéseket fejeztek be, milye­nek várnak még rájuk és termé­szetesen miben várnak megér­tésre és milyen segítségre számí­tanak a lakosságtól. lentős helyet foglalnak el a térség állampolgárainak életében. Iga­zán akkor van okuk az örömre, ha fogyasztóik teljesen természe­tesnek veszik, hogy ha kinyitják a csapot, tiszta vizet engedhet­nek, és ugyanúgy tennészetes mozdulattal húzhatják ki fürdő­kádjaik dugóját, amikor leenge­dik a képződött szennyvizet. A szolgáltató akkor működik jól, ha nem venni észre, mit is tesz - vélte a cég vezetője. Igaza is van. A fogyasztó nem foglalkozik az­zal, hogyan, milyen technológiá­val, mekkora úton jut el hozzá és távozik tőle a víz. Azaz... Valóban nincs köze a Föld bármely részén élő bármi­lyen nemzetiségű, lakóhelyű, életkörülményű embernek ah­hoz, hogy milyenek is a vizeink? A XX. századi hírhozó csatornák információi választ adnak erre: nem. A globális felmelegedés, a környezetszennyezés mindenki­re hat. Sőt, mint előbb említet­tük, nemcsak ránk, utódainkra is. Hajlandók vagyunk erre fi­gyelni? Ezt ugyanis nem érzékel­jük... E térségben a Bácsvíz Rt. szakemberei vigyázzák, hogy a csapokból tiszta víz folyjon és hogy a szennyvíz a lehető legke­vésbé terhelje a környezetünket. És ha már régióról esik szó, gon­dolkodhatunk arról, hogyan to­vább. Hiszen az Európai Unió­hoz való csatlakozás eddig tu­dott elvárásaink egyike, hogy a 10 ezer lakosnál többet számláló települések 2005-ig, a kétezer főnél többek pedig 2010-ig leg­alább 85 százalékban csatorná­zottak legyenek. És persze az egészséges ivóvízzel való ellá­tottság tekintetében is várhatók szigorítások, újabb elvárások. Szolgáltató részvénytársaság A Bácsvíz életének egyik legje­lentősebb fordulópontja a nyolc évvel ezelőtti részvénytársaság­gá alakulás volt. Mégpedig az or­szágban elsőként. Ma Magyaror­szágon 28 Uyen jellegű részvény­­társaság működik, ami azt is je­lenti, hogy a cég példát szolgálta­tott a később alakulóknak. Ma Bács-Kiskun megye északi részén 32 település vízszolgálta­tással kapcsolatos gondjai tartoz­nak e cég hatáskörébe. Az elmúlt majd tíz év változásait, mi, fo­gyasztók is érzékelhetjük. Meg­jelenhetett az európai, a vüág­­színvonalú technika, technoló­gia e cégnél is. Aminek termé­szetesen európai és vüágpiaci ára van. És e feszítő teher az, amivel birkózik a részvénytársa­ság, hiszen a szolgáltatás díjában ez az elem természetszerűen megjelenik, a fogyasztónak még­is úgy kell kínálni a szolgálta­tást, hogy az megfizethető le­gyen a hazai viszonyok között. Ráadásul úgy, hogy mondjuk két szomszédos település lakói ne túlzottan érzékelhessék, náluk és a szomszédban igencsak elté­rőek a szolgáltatás feltételei. Ho­gyan lehet ezt megoldani? Nehe­zen... Bár, mint Szekeres István mondta, a vizes szakma kitalálta a megoldás lehetőségét, igyek­szik kiküszöbölni a térségi kü­lönbségeket. Van oka is erre, hi­szen a víz nemzeti kincs, még ha a mai alapvető jogokat meghatá­rozó törvényben nem is szere­pel, mindenkinek egyrészt min­dennapos szükséglete, másrészt joga ebből részesülni. Észak-Bács-Kiskunban is elő­fordul, hogy egy köbméter víz a fogyasztóhoz juttatásának költ­sége meghaladja az ezer forintot. És e térségben az áüagár mégis kiegyenlített és körülbelül fele a hazai legmagasabbaknak. Kö­szönhetően annak, hogy a rész­vénytársaság tulajdonos önkor­mányzatai elismerik, elfogadják a regionális alapelveket. A számítógép-vezérlésű I. sz. Vízműtelep vas- és mangántalanító szűrőgépháza, ammóniummentesítés vegyszer nélkül. Egészséges ivóvíz mindenkinek Ha szomjunkat oltjuk, a legrit­kább esetben gondoljuk végig, hogyan is jut poharunkba a víz. A Duna-Tisza közének e részén ma 27 vízműtelepet, 150 kutat üzemeltet a Bácsvíz Rt. E térség­ben a mélységi rétegvizekből ke­rül hozzánk az egészséges ivó­víz - sorolta Szigeti Tibor, az rt. vízszolgáltatás-vezetője. Hogy egészséges-e, azt a laboratóriumi vizsgálatok ellenőrzik és azt is jó tudni, hogy a magyar szabvány erre vonatkozó értékei közül több szigorúbb, mint az európai országoké. így a majdani euró­pai uniós csaüakozási tárgyalá­soknál abból a szempontból it máris indíthatja a helyszínre. Esténként azzal a két nagyon korszerű technikával felszerelt gépkocsival, amelyekben ter­mészetesen ott a telefon. A számítógéppel vezérelt műsze­rekkel gyorsan fellelhetik a hi­ba forrásait, sőt, akár a veze­tékben surrogó víz hangjából is megállapíthatják, hol is a baj és kezdődhet is a javítás. Természetesen nemcsak a diszpécserszolgálathoz fordul­hatnak ügyes-bajos dolgaikkal a fogyasztók. Az ügyfélszolgálat öt munkatársnője munkaidőben a rendelkezésükre áll akár ha tá­jékozódni, akár a víz- és csator­nabekötést megrendelni, akár egyéb, ezekkel kapcsolatos ü­­gyeiket intézni térnek be hozzá­juk. Az I. sz. Vízműtelep számítógépes technológiai folyamatábrája. Az ország egyik legmodernebb szennyvíztelepe a kecskeméti biológiai szennyvíztisztító mű. nem lesz igazán nehéz dolga a tárgyaló szakembereknek. A ivó­vízzel való ellátottság sem lebe­csülendő, hiszen az rt. területén 98 százalékos, a bekötött ingatla­nok aránya pedig meghaladja a 80 százalékot. Kecskeméten pél­dául 430 kilométeres vízvezeték­hosszt mérhetünk, amelyen a vízmű teljes víztermelésének 60 százaléka folyik keresztül. Érthe­tő tehát, ha a folytonos és bizton­ságos szolgáltatás érdekében nem kis fejlesztéseket kell végre­hajtani, mégpedig a lehető leg­gazdaságosabban . Tavaly például az automati­zálási program keretében - sok saját munkával és saját szelle­mi tőke befektetésével - befeje­ződött a kecskeméti vízellátás automatizálása. Már érzékel­hető az új technológia áldásos­sága, hiszen kiküszöbölődött több, addig szubjektív mozza­nat, mint például a víz klórozá­sának eddigi kézi munkája. És e műszaki fejlesztéshez kap­csolható az új 24 órás diszpé­cserszolgálat kialakítása is. Ma már az ingyenesen hívható zöldszámon, a 06/80-200-423- on tehetnek bejelentést a fo­gyasztók. És a diszpécser dol­ga nem ér véget a bejelentés fo­gadásával, hiszen munkatársa-Tisztább, mint a Tisza vize Szennyvíz van, állandóan képző­dik. A városokban, falukban, a messze eső tanyákon, állattartó telepeken, mindenütt. Csakhogy - ha visszafelé nézzük a felsorol­takat - az állattartó telepeken, ha hozzáértők és gondosan gazdál­kodók figyelnek a folyamatokra, a szennyvíz derítőbe kerül, a jól kezelők a maradékot újrahasz­nosítják. A tanyák tulajdonosai is tudják, hogy mennyi értékes, mármint a növénytermelésük szempontjából értékes anyag ke­letkezik, és persze - már ha jól gondolkodnak - saját hasznukra is fordítják azokat. A települése­ken pedig gyűjtik, tisztítják és el­vezetik a szennyvizet. Viszont, mint már említettük, a csatornázottság korántsem éri el a kívánt szintet, a Bácsvíz te­rületén fekvő 32 településből mindössze ötben, Kecskeméten, Lajosmizsén, Kiskunfélegyhá­zán, Kunszentmiklóson és Tisza­­kécskén van szennyvízcsatorna. Az európai normákhoz igazított koncepció természetesen elké­szült már a cégnél, a tulajdonos önkormányzatokra vár annak el­fogadása, ami után készülhetnek a tanulmány- és kiviteli tervek. Ebben is, mint az rt.-nél majd minden elképzelésben a regio­­nalitás kap igen nagy hangsúlyt, hiszen könnyen belátható, hogy közeli települések összefogásá­val gazdaságosabban építhető, de működtethető is a szennyvíz­­elvezetés, -tisztítás rendszere. Nem beszélve arról, hogy egy­­egy térség településeinek együt­tes pályázatára - remélhetően - pozitívan reagálnak a pénzbeli támogatók. Kecskeméten például a város területének mindössze 55 száza­lékán van szennyvízcsatorna­rendszer, külterületi bekötések­kel éppen 120 kilométernyit kel­lene kiépíteni, hogy az el­­vásároknak megfeleljen, éppen annyit, amennyi gerinccsatorna most van. Ami, ha az idei árakon számoljuk is, 3 milliárd forintba is kerülhet. Ugyanakkor e város­ban van egy különleges gond is. Az a csapadékvízcsatoma-rend­­szer, amelynek építését még 1915-ben kezdték meg, akkor, amikor még nem gondoltak a szennyvíz elvezetésére. Az idén még sor kerül a városközpont­ban ezek átkötésére. A régi csö­vek belátható módon okoznak galibákat, így nem véletlen, hogy cseréjükhöz segítségül hívják a korszerű technikát: már az új, műanyag csöveket úgymond ki­takarás nélkül, az aknán keresz­tül cserélik ki a szakemberek. Apropó akna - sóhajtott fel Sütő Vilmos csatornaszolgáltatási ve­zető -, egészen pontosan az az 5 ezer fedlap, amivel napról napra gond van, hiszen az útépítési munkák után rendszerint vagy magasabbra vagy alacsonyabbra kerülnek, mint az út szintje. Nincs viszont gond - szeren­csére - a szennyvíz tisztításával. A múlt évben elkészült a kecske­méti folyékony hulladékot foga­dó állomás is, amelyet a környe­ző öt település hozott létre, és így a szippantott szennyvizet is el lehet helyezni. Hazánkban mindössze négy ilyen korszerű telep van. Összekapcsolva a tisz­títóművel nem kis eredményt le­het elérni: a telepről kikerülő tisztított szennyvíz - a labo­ratóriumi ellenőrzések szerint - tisztább, mint a Tisza vize, amelybe a Csukás-éren keresztül folyik. BÁCSVÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom