Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-08 / 56. szám
4. oldal Világtükör 1999. március 8., hétfő Boldoggá avatás II. János Pál pápa vasárnap a Vatikánban tíz új boldogot avatott, köztük a spanyolországi polgárháború nyolc halottját. A vasárnapi szertartással 819-re emelkedett a II. János Pál által oltárra emelt boldogok és 276-ra a szentek száma. A katolikus egyház kétezer éves történetében egyetlen más pápa sem avatott ilyen nagy számban boldogokat és szenteket: az 1605 óta létező 1611 boldog több mint fele immár a húsz éve uralkodó II. János Pál pápa nevéhez fűződik. A szentek száma várhatóan még tovább növekszik, mert a katolikus egyházfő többször is jelezte, hogy „időszerű és hiteles” tanúkat akar a végéhez közeledő évszázadnak ajánlani. A pápa vasárnap hét hittérítő spanyol Agostonrendi szerzetest és egy Manuel Martin Sierra nevű papot avatott boldoggá, akiket 1936 nyarán öltek meg Granada mellett. A Szentatya eddig a spanyol polgárháború 221 áldozatát emelte oltárra. A katolikus hit dicsfény övezte új „tanúi” között van Nicolas Barré, egy francia oktatórend XVII. századi alapítója, és az 1923-ban elhunyt Anna Schaffer stigmatizáló német szerzetesnővér, akinek életét A pápa Barré képe előtt fotó: p'eb/reuters szenvedések kísérték. Belgrád a Brcko városáról hozott döntés felülvizsgálatát kéri Nincs megegyezés Koszovóról A jugoszláv kormány a boszniai Brcko városról hozott döntőbírósági határozat felülvizsgálatát követeli, mert megítélése szerint az veszélyeztetheti a térség stabilitását. A határozat semleges; nemzetközi felügyelet alatt álló körzetnek minősítette a volt jugoszláv köztársaság északi részén, a boszniai Szerb Köztársaság két része közötti szűk „folyosón” lévő várost. Milorad Dodik ügyvezető boszniai szerb kormányfő tiltakozásul benyújtotta lemondását, Zivko Radisic, a boszniai kollektív államelnökség szerb tagja és a boszniai parlament szerb képviselői felfüggesztették mandátumukat. A jugoszláv kormány úgy véli: a döntés a boszniai háborút lezáró daytoni szerződést és a boszniai alkotmányt tekintve is alaptalan. Belgrád hangsúlyozta, hogy a daytoni egyezmény értelmében a brckói körzeten belüli etnikai határok képezhetik döntés tárgyát. A jugoszláv kormány szerint a döntés lényegében egy harmadik államalakulatot hoz létre Bosznia-Hercegovinán belül, noha az az alkotmány alapján csak kettőből, a boszniai Szerb Köztársaságból és a muzulmán-horvát föderációból áll. Belgrádi keltezésű az a hír is, hogy vasárnap megöltek két szerb rendőrt Pristinában. Egyelőre csak annyi ismeretes, hogy az incidens a város szélén, a vasútállomás közelében történt. A kettős gyilkosságnak nincs köze a szerb-albán konfliktushoz. A koszovói átmeneti autonómiaegyezményt egyébként a februárban folytatott tárgyalások március 15-re kitűzött folytatásakor kellene ellátniuk kézjegyükkel a koszovói albánok és a belgrádi vezetés képviselőinek. Az elmúlt napokban azonban több hír látott napvilágot a korábbi albán aláírásról; ilyen értelmű kijelentést tett Bob Dole volt amerikai szenátor is, aki közvetítő szerepet vállalt a térségben, de a jugoszlávoktól nem kapott vízumot. A Rugóvá nevével fémjelzett albán parlament szombaton támogatásáról biztosította a tervezetet, de ez az albán tárgyaló csoport mérsékelt részének támogatását jelenti csupán. Szlovák parlamenti küldöttség vendégeskedik Budapesten. A tárgyalásokon elsősorban a határmenti eurorégiók kialakítását célzó elképzelésekről lesz szó. Hazánk a visegrádi együttműködés felújításával kapcsolatban elhangzott szándéknyilatkozatok megvalósítását is szorgalmazni szeretné. Ingatlanokat keres az osztrák Creditanstalt ingatlanközvetítő Közép-Európában. Az idén körülbelül egymilliárd schillinget akar a térségben befektetni. Spanyol gazdák ezrei tiltakoztak szombaton Madridban az Európai Unió tervezett agrárreformja ellen. A termelők plakátokon szólították fel a kormányt, ne fogadja el az EU mezőgazdasági költségvetésének megkurtítását. NATO: vétójoggal is élhetünk Magyarország szerepe a védelmi szövetségben „Magyarországot a NATO-ban konszenzusépítő országként ismerik, és bár a teljes jogú tagság életbe lépésének napjától vétójoga is lesz, célunk az, hogy ez a kép ne változzék” - mondta Simonyi András, magyar NATO-misszióvezető. Nyilatkozatában hazánk első NATO-nagykövete elmondta, hogy a belépés napjától kezdve minden jogosítvány megilleti Magyarországot, mint bármelyik más teljes jogú tagállamot. „Szélsőséges esetben Budapest akár vétójoggal is élhet, bár nem ez a cél, hanem a szövetségen belüli összetartás erősítése.” Simonyi András értékelése szerint a változás egyik bizonyítéka, hogy március 12-től a három új tag teljes jogú résztvevője az orosz-NATO állandó tanácsnak. Ekkortól nincs olyan terület - bizottság, munkacsoport, testület -, ahol Magyarország ne lenne jelen döntési jogkörrel. A nagykövet rendkívül sikeresnek értékelte azt a különleges jogállást, amely Magyarországot tavaly nyár óta megilleti a szövetségben. Ez a státus tette lehetővé a három leendő tagországnak azt, hogy „belenőjön” a szervezetbe. Ennek köszönhető, hogy március 12-étől nem lesz érzékelhető a különbség a régi és az új tagok között. A nagykövet hozzátette, hogy a NATO és az új tagok kidolgoztak egy olyan formulát, amely a következő bővítéseknél már könnyen alkalmazható lesz. „A tanulási folyamat a csatlakozással befejeződik. Ezentúl az üléseken úgyszólván kötelező az aktív részvétel, hiszen a tagjelölti viszony kényelmesebb szakasza után most a teljes felelősség szakasza következik” - mondta Simonyi András. Vádemelés Castro ellen? Hervé Stephan francia vizsgálóbírónak állást kell foglalnia abban a kérdésben, vajon Fidel Castro kubai vezető nemzetközi kábítószer-kereskedőnek minősíthető-e. Lider Maximo ellen egy kubai tábornok Párizsban élő lánya indított keresetet. A hölgy állítása szerint a legfőbb vezető 1989 júniusában, azért végeztette ki édesapját, mert túl sokat tudott arról, hogy a drogkereskedelem egy részének szálai Castro kezében futnak össze. A tábomoklány által elmondottak amúgy is terjedelmes dossziéját a minap tovább növelte a kubai belügyminisztérium igen magas beosztású és ugyancsak Franciaországba emigrált vezető munkatársának vallomása. Rodriguez Menier számos esetet sorolt fel és dokumentált. Ezekből kiderül, hogy Fidel a nyolcvanas években országa bevételi forrásainak jelentős hányadát úgy szerezte, hogy Kubát tranzitállomásnak használták fel azok a kolumbiai és más nemzetiségű drogbárók, akik áruikat elsősorban Marseille finomítóiba akarták eljuttatni. Megfigyelők egy adódó párhuzamra hívják fel a figyelmet. Amikor Pinochetet Londonban föltartóztatták, sok kubai emigráns úgy vélte, ugyanilyen alapon eljárást lehetne indítani Fidellel szemben is. Beadványukra akkor a párizsi igazságügy-minisztérium azt felelte, nincs jogalap a politikus felelősségre vonásához. FEB HA PÁRATLAN, DE PÁRRA VÁR, AZ „ÁLOMPÁRBAN" PÁRT TALÁL! ^ PÁRATLANOK ÉS PÁRATLAN PÁROSOK VIGYÁZAT! ELINDULT AZ ÁMORMOBIL, ÉS VÁROSRÓL VÁROSRA JÁRVA A BESZÉDES SZÍVEKET VÁRJA! Ön magányos és szívesen találkozna álmai férfiával/asszonyával? - Megkeressük Önnek! Valami őrült ötlettel szeretné meglepni szíve választottját? - Segítünk Önnek! Visszahódítaná régi kedvesét? - Összehozzuk vele! Ha Ön elmúlt 18 éves, de szívügyekben bármiféle segítségre szorul, mi minden problémáját megoldjuk, ráadásul részese lehet egy káprázatos showműsornak! Ha jelentkezni szeretne műsorunkba, vagy csak üzenetet küldene rég nem látott barátjának/barátnőjének, nincs más dolga, mint elcsípni az ÁM0RM0BILT valamelyik vidéki vagy fővárosi állomásán, benyitni... és üzenni, mesélni, panaszkodni, vagy éppen dicsekedni azzal, ami a szívét dobja, esetleg nyomja. Ha Ön szerencsés és már van kedvese, akkor is szívesen látjuk, hisz olyan szerelmesek jelentkezését is várjuk, akik házassággal szeretnék kiteljesíteni kapcsolatukat - mi összeadjuk őket! A vállalkozó szellemű párokra sok izgalom, játék és meseszerű meglepetés vár! Ha az ÁM0RM0BILT lekéste, levélben is jelentkezhet a következő címen: „ÁLOMPÁR” 1438, BUDAPEST, Pf. 481 ** További információkat a 06-1 -267-65-45-ös telefonszámon kaphat. Az W mormobil Önhöz legközelebb 1999. március 8-án 10.00 és 12.30 között Kecskemét főterén állomásozik. iF: I , Tehát várjuk jelentkezését, hisz: HA PÁRATLAN, DE PÁRRA VÁR, AZ „ÁLOMPÁRBAN" PÁRT TALÁL! ■ Leszállt a hőlégballon. A Cable and Wireless nevű légi jármű a rossz időjárás miatt kényszerleszállást hajtott végre vasárnap reggel Japán partjai közelében. A két vállalkozó kedvű brit 9000 mérföld repülés után ereszkedett a Csendes-óceán vizére, fotó: feb/reuters Az Egyesült Államok „rossz társaságba” keveredett Halálbüntetés a világ országaiban Az ENSZ jelentése nemrég megállapította: az ezredforduló közeledtével alaposan csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyekben még érvényben van a halálbüntetés. Nyugat-Európában Belgium volt az utolsó állam, amely 1966-ban búcsút mondott a legszigorúbb megtorlásnak. A Fülöp-szigeteken, Japánban és még néhány más országban csak elméletben létezik kivégzés, a gyakorlatban ritkán vagy sosem élnek vele. 1989 óta, egy évtized alatt több mint húsz állam búcsúzott el a halálbüntetéstől. Nem egy olyan akad, ahol érvényben maradt, alkalmazzák is, de korántsem oly mértékben, mint ahogyan azt korábban tették. A legjobb példa erre a kategóriára Irán. A Khomeinikorszak hajnalán Kalkali ajatollah, a hírhedt vérbíró havonta küldte a halálba az elítéltek tucatjait. Ma a helyzet sokkal jobb. A számokat tekintve napjainkban Eszak-Korea, Nigéria, Belarusz, Burundi, Afganisztán és Kuba található a végrehajtott halálos ítéletek élbolyában. De egyik sem hasonlítható Kína gyakorlatához. Ott továbbra is rendszeres a legsúlyosabb ítéletek nyilvános végrehajtása, nem ritkán stadionokban. Minden kivégzés az áldozat és családja megalázásával kezdődik. A rokonságnak gyakran nemcsak a vádlott által állítólag okozott kárt kell megtéríteni, hanem a tarkóba eresztett golyó árát is, amely - átszámítva - mintegy hatvan forint. Kínában többször hoztak olyan párthatározatot, hogy kis tolvajok ügyében is példát kellett statuálni. 1996-ban négy hónap alatt egy, „a karrieristák ellen” meghirdetett pártkampány nyomán 1200 megvesztegetett funkcionáriust végeztek ki. Az USA Today című lap cikke a nemzetközi összehasonlítás során megemlíti, hogy az Egyesült Államok, ahol szintén érvényben van a legsúlyosabb büntetés, „nincs jó társaságban”. (harmat)
