Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-04 / 53. szám
6. OLDAL 1999. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK KÖZÖS CSELEKVÉSSEL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKÉRT Partnereink az önkormányzatok Tizenegy pályázó közül Hertelendi Ferencet nevezte ki a munkaügyi miniszter a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának. Feladatát február 10-e óta látja el. Az egyetemi végzettségű mérnök korábban két évig a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központban dolgozott, majd négy éven át vezette a nagykőrösi munkaügyi kirendeltséget. Politikai múlttal nem, ellenben biztos szakmai tudással rendelkezik. Az elmúlt években az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban tanulmányozta az ottani munkaügyi szervezetek tevékenységét. így nemzetközi tapasztalattal is bír a mindössze 43 éves új vezető, aki egyik fő céljának a kistérségi foglalkoztatási-fejlesztési programok kidolgozását tartja.- A Szociális és Családügyi Minisztérium létrejöttével e minisztérium irányítása alá kerültek a munkaügyi központok. Mit jelent a váltás a mindennapokban?- Alapvető szemlélet- és problémamegoldó váltásról van szó. Hiszen így egységes minisztériumi irányítással működik a korábban több minisztérium felelősségi köréhez tartozó szociális ellátó és szolgáltatórendszer. A közös irányítás alkalmat teremt összehangolt, közös cselekvési programok kidolgozására, új együttműködési lehetőségekre az önkormányzatok, szociális intézmények és a munkaügyi szervezet között. Erősödhet a humánszolgáltatások, a civil szerveződések és az egyházak szerepe. Amikor a munkaügyi központok tíz éve létrejöttek, mindössze amolyan pecsételő helyek voltak. Azóta változtak az idők, változnia kell tehát a munkaügyi szervezetnek is.- Mi jellemzi ma Bács-Kiskun megyét a munkanélküliség tekintetében?- Idén januárban valamivel több mint 23 ezer regisztrált munkanélküli volt a megyében, a munkanélküli ráta megfelel az országosénak, a munkanélküliség a keresőképes lakosság körében 10 százalékos. Vannak azonban a megyének olyan részei - Kalocsa, Bácsalmás, Kunszentmiklós térsége -, ahol a munkanélküliek aránya több mint tíz százalék. A megyében a legnagyobb gondot változatlanul a tartós munkanélküliek foglalkoztatása jelenti. Többségük alacsonyan képzett vagy szakképzetlen, a foglalkoztatásukhoz, munkába állításukhoz képzésre volna szükség. Nagyon nehéz e területen áttörést elérni, amiben nyilván szerepet játszik az is, hogy ma Magyarországon a munkanélküli-járadék és a minimálbér összege között alig van különbség. E számot tekintve jelentős réteg foglalkoztatásában véleményem szerint a civil szféra lehet a munkaügyi központ partnere, ezért is kívánunk idén együttműködni a közhasznú civil szervezetekkel.- Milyen szerepet játszhat a foglalkoztatásban a kistérségi programok beindítása?- Magyarország intenzíven készül az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az EU köztudottan régiókban „gondolkodik”, a régiók pedig kistérségekből épülnek fel. A kistérségi fejlesztések tehát a jövőt jelentik. Az új típusú együttműködésre ma már 12 hazai me-Hertelendi Ferenc gyében van példa, idén, de legkésőbb 2000-ben Bács-Kiskunban is szeretnénk elindítani. A már meglévő kistérségi szövetségekre épülve vagy új társulásokat létrehozva több csatornán juthatna állami és EU- támogatáshoz egy-egy kistérség. Legyen szó információs bázis (Teleház) létrehozásáról, szennyvízcsatorna-építésről vagy intézményfejlesztésről. A munkaügyi központ a szervezés, koordinálás, kapcsolattartás felvállalása mellett - pályázati úton - támogatni tudná a munkahelyteremtő beruházásokat, a foglalkoztatási programokat, a humánszolgáltatást ellátó civil szervezeteket és nem utolsósorban a szociális terhekből oroszlánrészt vállaló helyi önkormányzatokat. Olyan társulások létrehozására gondolok, amelyek az önkormányzatok és a megyében lévő munkaügyi kirendeltségek közös cselekvési programja segítségével több ezer, ma még tartósan munka nélküli ember foglalkoztatását tudják megoldani. Szociális ellátások Bács-Kiskunban Együttműködési lehetőségek a munkaügyi központtal A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásában hét szociális intézmény működik a megyében. A hét intézmény kilenc telephelyen 1341 gondoskodásra szoruló embernek teremti meg az életfeltételeket. A megye szociális ellátórendszeréről dr. Ádám Pál, a megyei közgyűlés alelnöke adott tájékoztatást. Az intézmények számát és a gondozottak létszámát tekintve Bács-Kiskunban a megyei önkormányzat fenntartásában működik a legtöbb szociális intézmény. A megye szociális ellátórenszerében azonban a települési önkormányzatok is rendkívül fontos feladatokat vállalnak - mondta dr. Ádám Pál. A különböző intézmények a megyében közel ötezer idős, beteg, fogyatékos vagy hajléktalan ember ellátását vállalják fel. Városi, illetve települési önkormányzati fenntartásban 31 intézmény működik Bács-Kiskun megyében. Örvendetes, hogy az utóbbi években nyolc egyházi fenntartású szociális intézmény jött létre, s működik közhasznú társaság is Kecskeméten, Jánoshalmán és Felsőszentivánon. Alapítványi fenntartásban működik Garán a fogyatékos otthon és Kecelen az idősek otthona. Az ellátórendszer tehát többszereplős, sőt az utóbbi időben az egyházak és a közhasznú szervezetek mellett egyre több magánszemély is vállalkozik szociális ellátásra. Új típusú intézmények is létrejöttek, mint például az idősek lakóotthona vagy a hajléktalanok nappali melegedője. A szociális törvény előírásai szerint megfelelőek a megyében a szociális ellátási formák, kezdve a gyermeknevelési támogatástól az idősek, fogyatékosok szakosított ellátásáig. A feladatok többségét a települési önkormányzatok látják el, természetesen állami segítséggel. Az intézményhálózat fenntartása, a szociális ellátórendszer működtetése azonban nem képzelhető el a megyei munkaügyi központ nélkül. Az együttműködés évek óta gyümölcsöző, hiszen több megyei intézmény, alapítvány, közhasznú társaság részesült már pályázat útján jelentős támogatásban. A megyei önkormányzat intézményeit tekintve a jövőbeni együttműködés fő területe a foglalkoztatás, illetve a képzés és a továbbképzés lesz. Az intézmények - éppen sokrétű feladatukból adódóan - létszámgondokkal küszködnek, így a munkahelyteremtésben segítségükre lehet a megyei munkaügyi központ. A másik együttműködési terület a képzés: a megfelelő szakképesítés megszerzése ugyanis a szociális szférában is munkavállalói alapkövetelmény. A kaskantyúi Harmónia Szakosított Otthon a megyei önkormányzat egyik szociálos intézménye, amely együtt működhet a munkaügyi központtal. A konferencia programja Az Új lehetőségek a szociális gondoskodásban címet viselő konferencia ma délelőtt 10-kor kezdődik a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. Hertelendi Ferenc, a megyei munkaügyi központ igazgatója a megyei munkaerő-piaci helyzetről tart előadást. A megye szociális ellátórendszeréről Fodor Zsuzsanna, a megyei önkormányzat osztályvezetője ad tájékoztatást délelőtt 11.40-től. Bálint István MK. osztályvezető humánszolgáltatásokról szóló előadása délelőtt 11.20-kor kezdődik. Délután 13 órától a pályázati lehetőségeket Szőke Ferenc ismerteti, Molnár Györgyné kuratóriumi elnök tart tájékoztatót az OFA-pályázatokról. A konferencián a megyei munkaügyi központtal együttműködő szervezetek is bemutatkoznak. Mit jelent az önfoglalkoztatás? A megyében foglalkoztatásra 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre Ebben az évben 1,2 milliárd forintot fordíthat a foglalkoztatás elősegítésére a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ. A foglalkoztatási alapból pályázattal vagy kérelem útján részesülhetnek - közel húsz támogatási lehetőség közül választva - a munkanélküliek és a munkáltatók. A két legnépszerűbb pályázati lehetőség a munkahelyteremtő beruházási támogatás és az úgynevezett önfoglalkoztatás! támogatás. A két támogatási formáról Szőke Ferenc, a megyei munkaügyi központ Foglalkoztatási Programok Osztályának vezetője adott tájékoztatást. A foglalkoztatási alap idei, a tavalyihoz képest megemelt keretösszege több témakört (képzési támogatás, közhasznú munkavégzés, munkahelyteremtő beruházások támogatása, pályakezdők támogatása, önfoglalkoztatás) jelöl meg támogatandó foglalkoztatási irányelvként. A munkanélküliek önfoglalkoztatását megvalósító munkahelyteremtésre kiírt pályázat célja az, hogy a munkanélküliek saját maguk segítsék magukat. A pályázaton maximum 500 ezer forint induló összeg nyerhető el ahhoz, hogy a regisztrált munkanélküli valamilyen vállalkozást indíthasson, vagy csatlakozzék egy már meglévő vállalkozáshoz. A támogatás kamatmentes, a visszafizetés 18 hónap türelmi idő után kezdődik el. Ä megítélt támogatást a nyertes pályázónak 48 hónap alatt kell visszafizetnie (pl. negyedévi, 30 ezer forintos részletekben). A pályázó lehet egyéni vállalkozó, őstermelő, illetve létrehozhat bt.-t, kft.-t. A pályázónak saját erővel is rendelkeznie kell, a vállalkozás elindítá; sát pedig számlákkal kell igazolnia. A pályázat folyamatos, idén három beadási határidő van: március 22-e, június 15-e és szeptember 15-e. Ez a támogatási forma másfél éve létezik, tavaly 340 Bács-Kiskun megyei pályázó nyert el támogatást. Idén a szétosztható keret 70 millió forint. A másik népszerű támogatási forma a munkahelyteremtő beruházások támogatása, amelyen a munkáltató - amennyiben regisztrált munkanélkülit tartósan foglalkoztat - egy fő foglalkoztatására egymillió forint visszatérítendő, kamatmentes támogatást pályázhat meg. A kiskunhalasi Lehetőség Kht. és a megyei munkaügyi központ között évek óta példa értékű az együttműködés. A halasi közhasznú társaság a munkanélküliek foglalkoztatását, közhasznú munkavégzését vállalta fel a képzések, átképzések mellett. Számítanak a civil szervezetekre A humánszolgáltatások szerepe a munkanélküliek ellátásában A megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását ebben az évben 62 millió forintos pályázati alappal kívánja segíteni a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ. Idén a foglalkoztatást felvállaló civil szervezetek, közhasznú társaságok pályázati lehetőségei, a támogatás öszszege is növekedett. A munkaügyi központ a pályázati lehetőségek kiszélesítésével a humánszolgáltatások megerősítését tűzte ki célul. A mai konferencia egyik szervezője Bálint István, a Munkaügyi Központ Humánszolgáltatási Osztályának vezetője. A konferencia meggyőződése szerint egy párbeszéd, egy új szakmai kapcsolat kiépítésének első fázisa lehet a munkaügyi központok, a szociális intézmények és a civil szervezetek között. A munkaügyi központok életében a kormányváltással új időszak kezdődött el - mondta Bálint István. Megszűnt a Munkaügyi Minisztérium, a munkaügyi központok a Szociális és Családvédelmi Minisztérium fennhatósága alá kerültek. Mindez azt jelenti, hogy a kormány erőteljesebben figyel a szociális problémákra, illetve arra, hogy a munkanélküliség nem önmagában álló, elszigetelt társadalmi probléma, hanem szociális gondokkal társul. A munkaügyi központ azonban egymagában nem tudja felvállalni az egyén, a munkába visszavezetett ember minden szociális, családi, egészségügyi problémájának megoldását. Ezt a kifejezetten humánszolgáltatási feladatot azok a szervezetek tudják a legkiválóbban elvégezni, akik ott élnek, dolgoznak a munkanélküliek között. Ismerik az életüket, gondjaikat. A civil szervezetekkel, szociális intézményekkel való együttműködésben rejlő humánszolgáltatási lehetőségeket felmérve a munkaügyi központ idén - az országban példa értékű módon - két pályázati lehetőséget kínál azoknak a közhasznú civil szervezeteknek, amelyek foglalkoztatást vállalnak. A mentori szolgáltatási hálózat kiépítését úgy finanszírozza a munkaügyi központ, hogy azoknak az embereknek a bérét állja, akik a civil szervezet munkatársaként egy éven át vállalják a hátrányos helyzetű, munkanélküli emberekkel való rendszeres kapcsolattartást. A mentor feladata az, hogy felkutassa a munkanélkülit, felkészítse a munkába állásra, segítségére legyen szociális gondjai megoldásában. A közhasznú szervezetek minden mentor után évi 800 ezer forinto's támogatást nyerhetnek el pályázat útján. A megyei munkaügyi központ olyan (civil szervezeten belüli) csoportok vagy programok finanszírozását is vállalja, amelyek a hátrányos helyzetű emberek álláskeresését, elhelyezkedését vagy pályamódosítását segítik. A két támogatási formára 15 millió forint áll idén rendelkezésre, a pályázati beadási határidő május 31-e. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatására (mint pályázati lehetőségre) ebben az évben 62 millió forintot különített el a megyei munkaügyi központ. A munkáltatók új munkahely teremtésére személyenként 1 millió forint támogatást nyerhetnek, mely összegnek csupán 30 százalékát kell visszatéríteni. Új elem, hogy idén munkahelymegtartásra is pályázhatnak a munkáltatók, mégpedig személyenként 700 ezer forintra. E pályázat célja az, hogy a fogyatékossá vált ember ne veszítse el munkáját, a számára megfelelő munkakörülmények kialakítására teremt fedezetet a munkaügyi központ támogatása - mondta Bálint István. Káes-Kiskun Megy«i Munkaügyi Eözponl
