Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-27 / 72. szám
4. oldal 1999. március 27., szombat HÁBORÚS KRÍZIS Harmadik napja bombázzák Szerbiát Clinton műholdas beszédben a béke közös keresésére hívta fel a szerb népet A pénteki nap folyamán ismét légiriadók voltak Jugoszlávia több településén. Délután Belgrád délnyugati külvárosát a szövetséges csapatok több hullámban bombázták. Vük Draskovic béketerve A NATO gépei csütörtök éjjel Koszovóban lévő szerb célpontokat is támadtak - erősítették meg a brüsszeli NATO-központban pénteken. A szövetségi támadások fő célja továbbra is a légvédelmi egységek kiiktatása, de a NATO már megkezdte az albánok lakta tartományokban lévő szerb erők elleni támadást. A hadművelet egyik rendeltetése ugyanis a harcok és az emberi tragédia megállítása. Egy horvát kommentár szerint a NATO meglepte a jugoszláv hadsereget, mert nem a hónapokig ismételgetett forgatókönyv alapján kezdte meg támadását a koszovói válság miatt. A Vjesnik című zágrábi napilap pénteki kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelek szerint a jugoszláv katonai vezetés alapvetően arra számított, hogy a NATO három lépcsőben hajtja végre támadását: először Koszovó térségében kezd akcióba, majd néhány nap után hatol be Szerbia térségébe, a harmadik lépcsőben pedig kiterjeszti a csapásokat Jugoszlávia egész területére. A jugoszláv hadvezetés ezért nagy katonai erőt összpontosított Koszovóban, szétszórtan helyezte el egységeit, és kiürítette a térségben minden fontosabb katonai létesítményét - állította a horvát lap. Az újság szerint meglepte a jugoszláv hadvezetést, hogy a NATO azonnal Jugoszlávia egész területén légi hadműveleteket indított. A lap Bili Clinton elnök pénteken az amerikai tájékoztatási hivatal közreműködésével, műholdon keresztül sugárzott, szerb nyelvre szinkronizált tévébeszédben arra szólította fel Szerbia lakosait, hogy a Egyesült Államokkal közösen keressék a béke útját. A jugoszláv fegyveres erők két falut lőttek tüzérséggel Albánia északkeleti részén - jelentette George Robertson brit védelmi miniszter. Knut Volleazt írta: a NATO nem számít arra, hogy Slobodan Milosevic elnök hamar elfogadja a NATO feltételeit. Ezért a NATO jugoszláviai akciójának sikere nem lesz gyors, se pedig fájdalommentes. Ugyancsak a NATO- akció elhúzódására számít Antun Tus nyugalmazott horvát tábornok, az egykori jugoszláv néphadsereg légierejének és légvédelmének volt parancsnoka. A katonai szakértő a Növi List című fiumei lap pénteki számában kifejtette, hogy a NATO néhány nap alatt nem tudja olyan mértékig korlátozni a jugoszláv fegyveres erő hadra foghatóságát, hogy az ne tudja megtámadni a koszovói albánokat, mert ehhez a a jugoszláv hadi potenciál legalább 40 százalékának a megsemmisítése kell. A tábornok szerint a „Döntő erő” akcióval néhány nap alatt maximum a jugoszláv potenciál 10- 15 százalékát semmisíthetik meg, ami azt jelenti, hogy naponta legfeljebb 2-3 százalékát. baek, az EBESZ soros elnöke pénteken az ellenőrök szinte teljes visszavonását jelentette be Macedóniából is. Péntek kora délután szabadon engedték Újvidéken az előző nap őrizetbe vett holland riporternőt és magyar operatőrét, Catharina La Porte-ot és Oláh Zoltánt. * A helyszínen járt munkatársunk, Simon Hunor írja: „Már csütörtök délelőtt sejteni lehetett, hogy az újságírók sem végezhetik munkájukat tovább Pristinában. Eddig a kül-A NATO-bombázások politikai célja a szavak szintjén megváltozott: a „békemegálla podás aláírása” helyett a „szerb katonai kapacitás megrongálására” helyeződött át a hangsúly - közölte pénteken Brüsszelben egy magas rangú NATO-diplomata. „Ha azt mondjuk, hogy a A The New York Times pénteki beszámolója szerint a NATO katonai vezetői értetlenül állnak az előtt a jelenség előtt, hogy a jugoszláv légvédelem gyakorlatilag nem használja fejlett föld-levegő rakétáit. Eddig csak egy darab SA-6- os rakétát indítottak, az is célt tévesztett. A szerbek szerdán inkább a derága vadászrepülőgépeiket küldték fel, de azok közül legkevesebb hármat leföldi tudósítókat a Grand szállodában működő szerb médiaközpont segítette a hírek továbbításában. Délben megérkezett a hivatalos utasítás, hogy a NATO-tagországok újságírói legkésőbb éjfélig hagyják el Jugoszláviát. Kiutasításunkat „az események nem objektív módon történő tájékoztatásával” magyarázták. Még aznap délután a Pristinát és Podujevót összekötő út mentén létesített szerb ellenőrző pontnál megállították kocsinkat. Arra hivatkozva, hogy a körzetben harcok dúlnak, átkutatták csomagjainkat, és visszafordítottak. Az ellenőrzés során a katonák elkobozták a nálam lévő filmtekercseket. ” * Sabri Kicmari, az UCK egyik képviselője a következőket nyilatkozta lapunknak: „Ha a bombázás az egyetlen nyelv, amin Szlobodan Milosevics ért, akkor ezt kell használni. Remélem, a NATO a legmesszebbmenőig kiáll azért, hogy a továbbiakban a szerbek egyetlen albán nemzetiségű embert se bántalmazzanak vagy végezzenek ki. Tisztelem a külföldi katonákat bátorságukért. Azért, hogy készek feláldozni életüket a belháború befejezéséért. Az albán nép ezt soha nem fogja nekik elfelejteni.” bombázások addig folytatódnak, amíg Milosevic jugoszláv élnök alá nem ír egy megállapodást, akkor akár évekig eltarthatnak” - vélekedett a diplomata, aki néhány újságírónak kifejtette, miért beszélnek mos- Otantól a NATO-országok „a szerb hadikapacitás megrongálásáról”. lőttek a szövetségesek. Csütörtökön a jugoszláv gépek nem szálltak fel. Egyes nyugati szakértők azt gyanítják, hogy Slobodan Milosevic ravasz csapdát akar állítani: „el akarja altatni” a NATO-t, hogy aztán annál hatékonyabban csaphasson le annak gépeire. Elképzelhető - mondják -, hogy a jugoszlávok az erdőkben rejtegetik rakétáikat, nem akarván elpazarolni kapacitásukat. Vük Draskovic jugoszláv miniszterelnök-helyettes tervet terjesztett elő pénteken Belgrádban a NATO-támadás leállítására, és visszatérésre szólította fel a Jugoszlávia területéről kényszerből távozó külföldi tudósítókat. Nemzetközi sajtóértekezletén kifejtette, hogy a NATO- nak azonnal be kellene szüntetnie a bombázásokat, és attól is el kellene állnia, hogy azzal fenyegetőzzön: mindaddig folytatja a támadásokat, amíg csak albán menekülők lesznek. „A két feltétel teljesülése esetén a jugoszláv hatóságok megteremtenék a feltételeket ahhoz, hogy minden menekült visszatérjen otthonába, és nem lenne semmiféle humanitárius katasztrófa. A jugoszláv fél részéről csak antiterrorista egységek tevékenykednének a térségben válaszként a terrorista támadásokra” - hangoztatta. Hozzá-A NATO-tagállam Görögország pénteken felszólította nyugati szövetségeseit, hogy állítsák le a Jugoszlávia elleni légitámadásokat, és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. „Ideje viszszatérni a politikai párbeszédhez, hogy politikai megoldást keressenek a problémára, és megszüntetni a bombázásokat” - mondta Jannisz Nikolaou görög kormányszóvivő. Nikolaou közölte: Athén a belgrádi vezetést, és a nemzetközi közösséget egyaránt értesítette álláspontjáról. Görögország sokáig elle-A NATO légi csapásaiban 100 százalékban megsemmisült a jugoszláv különleges alakulatok egyik koszovói támaszpontja Hajvalia településen - értesült közvetlen koszovói kapcsolattal rendelkező nyugati katonai forrásból a Reuters hírügynökség. A NATO brüsszeli parancsnokságán egyelőre nem kívánták kommentálni a hírt. Az idézett források szerint a Pristina melletti Grimlja dombon találat ért egy lőszerraktárat, amely 60 százalékban megsemmisült. A pristinai Tito laktanya területén szintén találat ért egy közelebbről meg nem nevezett célpontot. A koszovói Golash hegységben a NATO ismételten támadott két nagy radar- és több átjátszóegységet. Az egyik átjáttette, hogy ha leállnak a bombázások, azonnal meg lehetne indítani a tárgyalásokat Koszovóról. Draskovic emlékeztetett Bili Clinton amerikai elnök csütörtöki beszédére, amelyben elhangzott, hogy a támadások csak akkor állnak le, ha a szerb fél elfogadja a megállapodást a szerb törvénykezésnek megfelelő koszovói önigazgatásról. A kormányfőhelyettes szerint ez olyan ajánlat volt, amely megfelel a szerb álláspontnak is - de ezt nem tartalmazta a rambouillet-i megállapodás, amelyben nem is esett szó a szerb törvényekről és Szerbiáról. Megismételte, hogy Szerbia sohasem fogad el olyan megállapodást, amely alapján Koszovó harmadik köztársasági státust élvezne Jugoszláviában. Vük Draskovic elnézést kért azoktól a külföldi újságíróktól, akik kellemetlenségeket éltek át az utóbbi napokban Jugoszláviában. nezte a Jugoszlávia elleni NATO-támadásokat attól tartva, hogy a háború átterjedhet a szomszédos Albániára és Macedóniára. Nem küldött katonákat az akcióban részt vevő NATO-erőkbe, de szövetségi kötelezettségeinek eleget téve logisztikai támogatást nyújt a hadművelethez. Á légi csapások megindítása óta már többször hangoztatta fenntartásait a támadásokkal szemben, ezek sorában a mostani kormányszóvivői nyilatkozat volt a legutóbbi - jegyezte meg a Reuters. szóegység még áll, jóllehet már nem működik. A Pristina közelében fekvő Slatinában szintén találat ért radaregységeket. A pristinai repülőtéren fekvő épületeket megsemmisítették, a kifutópályát azonban nem vették célba. Ä NATO a koszovói békefenntartók főhadiszállásaként akarja használni a pristinai repülőteret, ha Belgrád változtat álláspontján és hozzájárul a koszovói „békét és autonómiát” egyezményhez, amelynek gyakorlatba ültetésében NATO- irányítás alatt álló békefenntartó erők működnének közre. A NATO pénteken közölte, hogy az elmúlt éjszaka szerb vadászgépek nem emelkedtek a levegőbe. A légvédelem egyetlen sikeres rakétaindítást hajtott végre. Amerikában szállt fel a B-2-es bombázó, hogy 16 tonnás bombaterhét Szerbiában kioldva viszszatérjen az Újvilágba. Hová tűntek a rakéták? Athén a bombázások leállítását követeli Jugoszláv veszteségek üüü müH i ff§ i §m HHfPPPf u á mmifvm-cav|■■ nnnnn m % Kifutott az orosz északi flotta Kifutott a Barents-tengerre a Murmanszk közelében lévő támaszpontról az orosz északi flotta több hajója, köztük a Kuznyecov admirális nevű repülőgép-hordozó és a Nagy Péter nevét viselő atommeghajtású rakétahordozó nehézcirkáló. Moszkvában hivatalosan nem utaltak összefüggésre a hajóraj mozgása és a Jugoszlávia elleni NATO-csapások között, de az orosz tömegtájékoztatási eszközök - így az NTV tv-csatoma kommentárja is - egyértelműen úgy ítélték meg, hogy ez lehet Oroszország első katonai lépése a légi csapások miatt. A murmanszki flottaparancsnokság közleménye szerint az egységeknél nem tettek semmiféle különleges intézkedést a válság nyomán, és az északi flotta előre meghatározott ütemterve szerint hajtja végre jelenlegi gyakorlatait. Murmanszkban azonban hozzáfűzték, hogy a flotta bármikor kész Oroszország védelmére, a főparancsok utasításainak végrehajtására. Az északi flotta az orosz haditengerészet legütőképesebb hajóraja, ott összpontosul az orosz nukleáris csapásmérő erő jelentős része is. Oroszország humanitárius segítségnyújtásról hozott döntést Jugoszlávia támogatására, és egyben Moszkva elhagyására szólította fel a NATO polgári tájékoztatási képviselőjét, Alekszej Chahtahtinskyt. Ä döntéseket Igor Ivanov orosz külügyminiszter jelentette be pénteken Moszkvában. A miniszter határozottan cáfolta azokat a brüsszeli véleményeket, hogy az orosz-NATO ellentétek csak taktikai jellegűek, és a kapcsolatok változatlanul gyümölcsözően fejlődnek a jövőben. „Ez nem felel meg a valóságnak. Az orosz-NATO kapcsolatok jelenleg teljesen befagytak, nincs kontaktusunk a szövetség vezetésével, így a NATO-főtitkárral sem... És nem is lesz mindaddig, amíg tartanak a légi csapások” - közölte az orosz külügyminiszter. Alekszej Chahtahtinskyt péntek délután kérettek be az orosz külügyminisztériumba, ahol alig fél órát töltött. Valószínűleg ekkor közölték vele, hogy el kell hagynia az orosz fővárost. A külügyminiszter által idézett adatok szerint a Jugoszlávia elleni légi csapásokban az elmúlt két nap folyamán több mint száz ember vesztette életét. Harmadik éjjel folytatódtak a NATO katonai csapásai Szerbiában. A lézer irányítású rakéták és bombák elpusztították a célpontok jelentős részét. Felvételünkön a pancsovai repülőgépgyár látható lebombázás után. Meglepett jugoszlávok Hangsúlyeltolódás Brüsszelben
