Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

10. OLDAL Előtérben az Agrárgazdaság 1999. MÁRCIUS 16., KEDD Bátya határában már javában folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Felvételünkön Kákonyi Ferenc látható családtagjai és szomszédai körében. A gazda idén fél hektáron pa­lántába el a káposztát, amit az éjszakai fagyok ellen fóliával takart le. fotó: király László Jól halad a kistermelők regisztrálása Kevés a hazai találmány Eurokonform a magyar szabadalmi rendszer Jó ütemben halad a kisterme­lők regisztrálása Csátalja, Dá­­vod és Hercegszántó közsé­gekben - tájékoztatta lapunkat Facskó Mátyásné, a három te­lepülés falugazdásza. Statisz­tikai kimutatásuk szerint ed­dig 255 őstermelő élt ezzel a lehetőséggel. A munkához nagy segítséget nyújtottak a körzet polgármesteri hivatala­inak vezetői és dolgozói, mert jó körülményeket biztosítottak a feladat elvégzéséhez. A na­pokban megkezdődött a bel­vízkárok bejelentése, és - mint minden támogatási kére­lemnek - ennek is feltétele a termelői regisztráció, valamint a rendezett köztartozás.- Várom továbbra is a gazdákat az ügyeleteimre, mert szeretnénk minden segít­séget megadni a korszerű csa­ládi gzdaságok, a stabil me­zőgazdasági üzemek megtartá­sához, és az újak kialakításá­hoz - tette hozzá Facskó Má­tyásné. Tölgyesi Gábor Tavaly több mint 41 ezer sza­badalmi bejelentés érkezett a Magyar Szabadalmi Hiva­talba, amelyből mindössze hétszáz a hazai, a többi kül­földről származik. A tavalyi hazai bejelentésekből 500 a feltalálói és 200 az in­tézményi találmány. Ami a véd­jegyeket illeti, összesen 8600 ilyen ügyet rendezett a hivatal 1998-ban. A számadatok ismer-A világpiacot leginkább befo­lyásoló chicagói tőzsdén a ko­rábbi hetek folyamatos ár­csökkenése után némileg erő­södött a kukorica ára. A korrekció főleg a vetésterület csökkenéséről szóló jelentések nyomán következett be, bár rö­vid távon az amerikai időjárás is „támogatja” az árak emelkedé­sét. Ugyanakkor a gyéren csör­gedező amerikai exporton, az el­adásra váró termelői készleteken és a jól haladó argentin betakarí­táson kívül nincs olyan tényező, tetése mellett Bendzsel Miklós elnök elmondta: 2002 közepén csatlakoznak az Európai Szaba­dalmi Szervezethez. Ezzel kap­csolatban az elnök kifejtette, hogy az elmúlt években meg­valósított jogharmonizációs te­vékenység eredményeként, az évszázados múltra visszatekin­tő magyar szabadalmi rendszer megfelel az európai követelmé­nyeknek. A szervezeti, infra­strukturális fejlesztések már amely komolyabb áremelkedés lehetőségével kecsegtetne. A kukorica - FOB Mexikói­öbölben - jelenleg is csupán 92-96 dolláros tonnánkénti áron cserél gazdát. Az elmúlt napokban az ame­rikai piacon a búzajegyzések is megugrottak, piaci megfigyelők a drágulást a korábbi heteknél sokkal nagyobb exportforga­lomnak tulajdonítják. A világ­piacot meghatározó amerikai búzaárak azonban még mindig tonnánként 5-7 dollárral maga­sabbak az európainál. most is alkalmas hátteret bizto­sítanak az uniós együttműkö­déshez. Kérdésünkre, hogy ha­zánkban van-e érvényes szaba­dalmi törvény, és ha van, hogyan befolyásolja a működést, az el­nök elmondta: 1896 óta van ilyen szabályozás, amit azóta már többször módosítottak. Hozzátette, hogy a náluk dol­gozó 150 diplomás azon fárado­zik, hogy a bejelentéseket mi­hamarabb elbírálják. H. Gy. Katymáron vezet a növénytermesztés A katymári gazdák főleg kukori­cát, búzát, repcét és naprafor­gót termesztenek idén. Állattar­tás szempontjából a sertéste­nyésztés került előtérbe, ám Katymáron is értékesítési prob­lémákkal küzdenek a gazdák. Madarason nagy hagyomá­nya van a zöldségtermesztésnek, főként dohányt, illetve külön­böző paprikaféléket termeszte­nek. Schneider József, a két köz­ség falugazdásza a termelők fi­gyelmébe ajánlja: mindenkép­pen kössenek értékesítési szer­ződést, hogy termékeik eladása biztosítva legyen. K. Zs. _________A VILÁG PIACAIN___________________ Mindenütt lanyha a kereslet Ötvenéves az OTP-Bank Rt. Fennállásának ötvenedik évfor­dulóját ünnepli idén Magyar ország legnagyobb lakossági pénzintézete, az OTP BANK RT. Ebből az alkalomból Dudás Ede, az OTP Bács-Kiskun me­gyei nyugalmazott igazgatója emlékezik vissza a bank törté­netének első 40 évére. A Gazdasági Főtanács határozata alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Takarékosztályából, 1949. március l-jével alakult meg az Or­szágos Takarékpénztár Nemzeti Vál­lalat (NV). A világháborút követően a szövet­séges nagyhatalmak a közép-kelet európai országokat - így hazánkat is - a Szovjetunió érdekszférájába ad­ták. Ez időben hazánk magántulaj­donon alapuló piacgazdasági viszo­nyok között működött kétszintű bankrendszerben. A világháborús károkat tetőzte az infláció, amely a forint bevezetésével stabilizálódott (1946). Az ezt követő éveket a hatalomért folyó politikai küzdelem jellemezte, amelynek eredményeként szocialista politikai­gazdasági és központosított, szakosí­tott monobankrendszgr jön létre. Az 1947. évi XXX. törvénnyel álla­mi tulajdonba kerültek a nagybank­ok. Minthogy a vidéki, kisebb alaptő­kével rendelkező bankok részvénye­inek jelentősebb hányada a nagy­bankok tárcájában volt, ezek közve­tett módon történő államosítása könnyebbé vált. Ha kevésnek bizo­nyult az állami tulajdonba váláshoz a részvénymennyiség, úgy „önkén­tes” felajánlásokra került sor. Amint azt a Kecskeméti Takarék­­pénztár Egyesület 1948. július 30-ai igazgatósági jegyzőkönyvének kivo­nata tanúsítja (idézem): „Sárkány Tibor ügyvezető igazga­tó előterjeszti az állami szektorba va­ló beolvadásuk érdekében folytatott munkája eredményét.... csaknem a teljes megkívánt mennyiségű rész­vényt sikerült önkéntes felajánlások útján a részvényesektől megszerez­ni. Sárkány Béla elnök és Fülöp Béla igazgatósági tag kijelentik, hogy ha a már felajánlott részvény mennyisége nem fedezné a kívánt mennyiséget, ők hajlandók a tulajdonukat képező összes részvényüket az állami szek­torba történő beolvadás céljára fel­ajánlani.” Az ily módon lezajlott összevoná­sokkal beolvasztó élintézetek alakul­tak, megyénkben kettő: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank (1871), Kecskemét, Szabadság tér 1/A., amelynek vezetője Kiss Lajos volt. Ebbe olvadt be a Kecskeméti Taka­rékpénztári Egyesület, a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank kecskeméti fiókja . A másik megyénkben létrejövő intézmény a Bajai Takarékpénztár volt, Szinnai Gyula vezetésével. Ez­zel lépett fúzióra a Bajai Kereskedel­mi és Iparbank, a Bajai Kereskedelmi Bank és a Bajai Magyar Bank. Átvette az Országos Takarék­­pénztár NV, a Magyar Postatakarék­pénztár eddigi takaréküzleti felada­tát is, de változatlanul fenntartotta a kapcsolatot a postahivatalokkal, me­lyek mind a mai napig az OTP Bank takarék be- és kifizető helyei. A 36031/1949. IV. a. számú alapí­tó levél szerint fiókok nyitására és működtetésére is van lehetősége az OTP-nek. A bankösszevonások következté­ben feleslegessé váló banktisztvise­lők sorsa nyugdíjazás, elbocsátás lett, de az újonnan alakuló állami szervezetek szívesen fogadták őket számviteli, pénzügyi vezetőknek. Az ötvenes évek közepén kezde­tét vette a fiókhálózat szervezése megyénk területén is. A kecskeméti és bajai fiók mellett még Bácsalmás, Császártöltés, Dunavecse, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kis­kunhalas, Kiskunmajsa, Kunszent­­miklós, Lajosmizse, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Szalk­­szentmárton, Tiszakécske települé­seken. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében az OTP is átala­kult 1990. december végével egysze­mélyes részvénytársasággá, Orszá­gos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. néven. Az OTP első vezér­­igazgatója Budai Tibor, majd sor­rendben Romhányi József, dr. Lász­ló Andor, Gács László, dr. Szirmai Je­nő, dr. Tisza László, dr. Terták Elem­ér és jelenleg az OTP Bank Rt. elnök­vezérigazgatója dr. Csányi Sándor. A közigazgatási megyéket az OTP Bank üzletpolitikai megfontoláspk­­ból 1998-ban régiókba szervezte. így alakult meg Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből 1998. március l-jével a Dél-alföldi Régió, Kecske­mét központtal. Az OTP első megyei igazgatója 1949. március l-jével Nagy István volt, akit sorrendben Szántó Ferenc, Deák István, Dudás Ede, Gaborják József és 1998. március 1-jétől Szász János az OTP Bank Dél-alföldi Régió ügyvezető igazgatója követett. Az 1968-as gazdaságirányítási re­form szerves részeként a nyolcvanas évek közepén megkezdődött ismét a kétszintű bankrendszer megterem­tésének folyamata. Az MNB jegy­banki és üzleti banki funkciója szét­választásra került - emlékezik Dudás Endre. Az utóbbiból jött létre a Bu­dapest Bank, az Országos Kereske­delmi és Hitelbank és a Magyar Hi-Dudás Ede telbank. Ez időben alakult meg a Postabank és Takarékpénztár, vala­mint több más magyar, de külföldi érdekeltségű kereskedelmi bank is. Működik ekkor már a mintegy 1800 egységével a takarékszövetkezeti há­lózat is. Ez idő tájt szűnik meg a ban­kok ágazati és területi kötöttsége és a lakosság is teljes bankválasztási sza­badságot kapott. Az OTP Bank tehát egyre erősödő pénzpiaci verseny­helyzetbe került a lakossági banki feladatkört illetően is. Az OTP alapításakor fő feladat a takarékbetét, az erre irányuló propa­ganda, a takarékosság gondolatának terjesztése volt. Ezt hivatott segíteni a takarékbetétekről és a betétesek jo­gairól megjelent 1952. évi 9. sz. tör­vényerejű rendelet (titkosság, adó­­mentesség, állami szavatosság, vég­rehajtás alóli mentesség stb.). A munkában aktívan részt vettek a postahivatalok, a takarékszövetke­zetek, de számtalan külső személy, ún. OTP társadalmi aktíva, akik a gyűjtött takarékbetét után szerzési jutalékot kaptak az OTP-től. E célo­kat szolgálták a takarékossági anké­tok, a minden év októbere utolsó napjaiban a Takarékossági Világnap rendezvényei. A Megyei Tanács mel­lett Takarékossági Albizottság mű­ködött, megyei tanácstag vezetésé­vel. Nagyobb betétszerzési lehetősé­get kínáltak pl.: a vasutasnapi, peda­gógusnapi, bányásznapi jutalomkifi­zetések, nyereségrészesedések, stb. esetében. Ezek takarékbetétkönyv­ben kerültek kiadásra. Megyénkből Vaskút község tanácselnöke, a közis­mert Reile Géza - aki később Kiskun­halas, majd Kecskemét tanácselnöke is - gondolata volt és országosan el­terjedt az „Ahány ház, annyi betét” mozgalom. A megtakarítások elhe­lyezésére kezdetben csak a hagyó-., mányos, kamatozó betétkönyvek voltak ismertek. Az OTP szükséges­nek látta különböző takarékossági formák keresését, bevezetését. Elsők között volt a kamatozó takarékbé­lyeg forma 1, 2, 5 forintos címletek­ben, amelyeket gyfljtőlapokra kellett ragasztani. (Ez nem azonos az 1953- ban, az ifjúság takarékosságra való nevelését is szolgáló iskolai takarék­­betét formával!) A szelvényes takarékbetét a taka­rékbélyeg továbbfejlesztett változata volt. A szelvény tíz db 10,- Ft-os cím­letből állt és az egyes címletek levág­va beválthatók voltak. Á rendkívül sokirányú pénzügyi szolgáltatásai miatt a már oly nép­szerű OTP lakossági folyószámla elődje a már 1951-ben bevezetett át­utalási betét volt, de mivel nem lett közkedvelt, rövid időn belül meg­szűnt. Majd 1967-ben ismét megin­dult, változatlanul átutalási betét el­nevezéssel és 1992-től kapta az OTP lakossági folyószámla nevet. Népszerű volt a pénznyeremény betét (1951) és a gépkocsi nyere­ménybetét (1961) is. Vállalatoknál, intézményeknél, a dolgozók mintegy önálló pénzinté­zeteként 1954-ben indult meg a Köl­csönös Segítő Takarékpénztárak szervezése (KST). Népszerűségüket az átlagbetéthez kapcsolódó nagysá­gú készpénzkölcsön felvételének kö­szönhetik. Az ifjúsági takarékbetétet 1970- ben vezette be az OTP. Ötéves rend­szeres takarékosság után kedvezmé­nyes kamatozású különkölcsönt kaphattak a fiatalok lakásépítésnél és vásárlásnál, áruvásárlásnál. A 80-as évektől tovább bővülnek a megtakarítási formák, például: ta­karéklevél, nyugdíjtakarékossági be­tét, pénztárjegyek, letéti jegyek, be­fektetési jegyek. Ez időben már lehetővé vált, hogy a tanácsok, de vállalatok is úgy jus­sanak fejlesztési hitelhez, hogy köt­vényeket bocsátanak ki. Az OTP vál­lalta ezek lebonyolítását és értékesí­tését. Az OTP megalakulásának mind­járt az első évében politikai feladatot is kapott, ami ezt követően még hat éven át hatszor ismétlődött meg. Először az Ötéves Tervkölcsön, majd az Első, a Második,... Hatodik Béke­kölcsön kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, beszedési, a költség­­vetéssel való elszámolási feladatokat kellett megoldania. Az OTP takarékbetét-gyűjtése ter­mészetesen nem öncél volt, kezdet­ben felhasználálta az állami költség­­vetés, majd forrásául szolgált a la­kosság hitelszükségleteinek kielégí­tésére. Megkapta az OTP a megszűnő­ben lévő Országos Szövetkezeti Hi­telintézet által folyósított rizsterme­lési (KunszentmikJós térségében) és tartaléktőid hiteleket is, az MNB-től a FAGI (Falusi Gazdasági Iroda) csa­ládi ház építési és faluvillamosítási hiteleket is beszedésre. Az 50-es években jelentkezik a hi­teligény családi házak tatarozására, kisiparosoknak, kiskereskedőknek berendezésekre, eszközökre, mező­­gazdasági húsáru termelésre stb..., melyeket szerény mértékben, a cél megvalósulásának elszámolása mel­lett ki lehetett elégíteni. Ezeket kö­vette az áruvásárlási, fogyasztási köl­csönök bevezetése. Cél megjelölése nélküli hitelfor­ma volt az 1953-ban bevezetett lom­­bard-hitel, amelynél a kézizálog fe­dezet értékpapír volt, és pedig a Bé­kekölcsön. Nemigen volt rá igény. Annál nagyobb volt a kereslet évtize­deken át az ugyancsak célnélküli személyi hitelforma iránt. Kezdetben, 1956-ig csak a ma­gántulajdonú családi ház építésé­hez nyújthatott az OTP kölcsönt. De az 1083/1957. X. 19.) sz. kor­mányhatározat feladatot adott az OTP-nek a népgazdaság lakásépíté­si programjában történő aktív rész­vételre, OTP sajátberuházásban történő társasház lakások építésére és értékesítésére. A 80-as években már mintegy 85 %-os arányban az OTP hitelezői, építtetői, vagy finan­szírozói minőségben épülnek a la­kások. A megyében 1961-90 között összesen mintegy 120 ezer új lakás épült OTP pénzügyi közreműkö­déssel. Ebből 20 ezer az OTP saját beruházásában és ennek fele Kecs­keméten. Évente százas nagyság­­rendű volt a használt lakások visz­­szavásárlása, majd újraértékesíté­se. Az OTP saját beruházásban tör­ténő lakásépítési és ingatlanforgal­mazási jogosultsága 1990-ben jog­szabályilag megszűnik. A tanácsokkal való kapcsolat már az 50-es években megvolt, minthogy községfejlesztési alap számlájukat az OTP vezette. Ez időben Bács-Kis­kun megyében is nagyon sok volt az államosított kisházak, lakások meg­bízásukból történő értékesítése, fő­leg a megye déli részén. Később a ta­nácsok a lakó és üdülő telkek értéke­sítésével (pl.: nagy mennyiség volt a Lakitelek-Tőserdő, a Tiszakécske, a Dunapataj Szelidi-tó, a Soltvadkert Petőfi-tó üdülőövezeteken) szintén az OTP-t bízták meg. A Magyar Beruházási Bank (MBB) 1971-ben történt megszűné­sével az OTP-hez került a teljes taná­csi kör fejlesztési alap számláinak kezelése. Az MNB-től pedig a taná­csok és intézményeik költségvetési számláinak vezetése is az OTP-hez került. Ezzel az OTP már nemcsak lakossági, de kommunális bank is volt. A 80-as években az OTP egy kor­látozott kereskedelmi banki jogo­sultságot kapott. így Bács-Kiskun megyében is pl. a vállalatok pénz­­forgalmi számlájukat áthozták a OTP-hez. A Kecskeméti Hotel Há­rom Gunár és a Hotel Kalocsa vállal­kozásokban 20, illetve 5 millió Ft tő­ke-befektetéssel vett részt az OTP. Évente 30-40 millió Ft hitelt nyúj­tunk megyebeli induló vállalkozá­sokhoz. Az OTP valutáris tevékeny­ségére csak a 60-as évek közepén nyílt lehetőség, a turista forgalom­hoz kapcsolódóan. A külföldi uta­záshoz szükséges valutaigényeket az OTP gyűjtötte össze, továbbítva az MNB-hez. A 80-as években az OTP utazási irodát (OTP Penta Tours Kft. néven) hozott létre az osztrák Penta Wien utazási vállalkozással közösen. Bács-Kiskun megye intenzíven kap­csolódott be ezen új feladatba és igen eredményesen. Ennek jogutó­jaként működik ma az OTP Travel Kft. A magyarországi szerencsejáté­kokat - a lóverseny kivételével - az OTP szervezte. Sajátos feladata volt ez az OTP-nek egészen 1990-ig, ami­kor az a magyar állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. feladata lesz. A totó az államosítások előtt ma­gánvállalkozásként létezett és 1950- ben került az OTP-hez. Az 1957-ben induló lottó játék már az OTP szülöt­te. A forgalmazásban közreműköd­tek a postahivatalok és magánbizo­mányosok, de Totó-lottó Kirendelt­ségek is, megyénkben Kecskemét, Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskő­rös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas településeken. Az OTP tisztviselők belső szak­mai képzése évtizedek óta folyama­tos, de ösztönzést kaptak külső szakirányú tanfolyam, főiskola, egyetem elvégzésére is. A kezdeti időszakot az adminiszt­rációban a kézi munka jellemezte. A 60-as években kezdődött a gépesítés Optimatic, Ascota, Olivetti-Audi stb. használatával, majd az elektronikus adatfeldolgozás vette kezdetét, de természetesen korszerűsége össze sem hasonlítható, azzal ami ma az OTP-t jellemzi. A 80-as évek végén széthullott a Szovjetunió. így lehetővé vált a szov­jet érdekszférába tartozó közép-kelet európai országokban - így hazánk­ban is - a szocialista politikai- és gaz­dasági viszonyok felszámolása, a rendszerváltás: a magán-tulajdonon alapuló kapitalista piacgazdasági mechanizmus, az ennek megfelelő, kétszintű üzleti bankrendszer meg­teremtése. Az utóbbi hat-nyolc évben a ke­reskedelmi bankok száma nagyon meg-növekedett, talán már a negyve­net is meghaladja, ami meghatározó. Az OTP Bank ma már igen éles versenyhelyzetben van. Mégis tarta­ni tudja piac-vezető pozícióját. Ez egyértelmű a lakossági és önkor­mányzati területen, de a vállalkozói körben is növekvő részesedése. Nem alaptalan tehát, hogy az Euromoney, a világ pénz- és tőkepia­cainak gazdasági szaklapja 1998-ban az OTP Bank Rt-t, a legjobb magyar banknak minősítette. A rang kötelez, ezért az egyik ju­bileumi reklám úgy szól, hogy: „Az OTP Bank RT öt évtizedes stabil mű­ködése, kiegyensúlyozott fejlődése után folyamatos termék- és szolgálta­tás fejlesztéssel, további kiemelkedő eredményekkel kíván megfelelni a jövő évezred kihívásainak, ügyfelei és tulajdonosai elvárásainak.” - mondta végezetül Dudás Ede nyu­galmazott igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom