Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

Drágán kínálták a malacokat A szombati bajai állatvásárban (1. kép) csak kereskedők kínálták a hízónakvalót. Úgy látszik, a tenyésztők megtartják a szapo­rulatot. Ennek hatására emelkedtek az árak. Most 4600-5500 forintot is elkértek egy választási malacért. A 40-50 kilós süldőknek viszont 7000-10.000 forint az ára. Ellenben nem volt hiány választási malacokból a halasi vásárban (2. kép). Volt köztük fehér és fekete, de akadt vörösesbarna is. A visítós jószágok darabját 3500 és 6000 forint között adták. Vidékfejlesztési központ alakul Kecskeméten? Hatvan százalékban a minisztérinm finanszírozná A kecskeméti képviselő- testület legutóbbi ülé­sén elvi támogatását ad­ta egy nagyrészt minisz­tériumi támogatással tervezett vidékfejleszté­si központ létrehozásá­hoz a hírős városban. Még január végén kereste fel dr. Szécsi Gábor polgármes­tert dr. Tamás Károly, a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára Bernáth Varga Balázs és dr. Boda Ilona or­szággyűlési képviselők, vala­mint Madari Jenő, a megyei földhivatal vezetője társasá­gában. A megbeszélésen jött szóba egy vidékfejlesztési központ létrehozása Kecske­méten, hiszen a várost mező- gazdasági és vidékfejlesztési régióközpontként veszik szá­mításba. A tervezett vidékfejlesztési központ a városban már meg­lévő és a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó több inté­zet - például a Zöldségter­mesztési Kutatóintézet, a Sző­lészeti és Borászati Kutatóin­tézet - bázisán jönne létre. Feladata lenne összehangolni a megye különböző intézetei­nek tevékenységét a régió érdekében, valamint szakta­nácsadás, képzés és termelés­koordináció szervezése. A vidékfejlesztési központ kialakítása technikai fejlesz­tést igényel. A megvalósítás és a működtetés költségeit 60 százalékban a minisztérium fedezné, míg a városnak a fennmaradó 40 százalékot kellene állnia. Ez - mint a testületi ülésen is elhangzott - lehet önrész vagy pályázaton elnyert pénz, de akár valamilyen vagyon­tárgy, ingatlan is.- kása ­Áprilisig igényelhető az új agrártámogatás Kalocsán ezekben a na­pokban nagy a jövés-me­nés a városháza föld­szintjén lévő agrárinfor­mációs irodában. Töme­gesen jönnek be a kör­nyező településekről a gazdák, hogy leadják adatlapjaikat. A nyllván- tartásbavétel március 20- áig tart, a kérdőíveket pedig a falugazdászoktól kell kérni. Mint az a múlt heti agrárfóru­mon is elhangzott (több mint 220 mezőgazdasági termelő volt jelen), a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium azért rendelte el a regisztrá­ciót, mert e nélkül nem lehet megtervezni az államháztar­tást. A regisztráció tehát nem az adó miatt történik, hanem azért, hogy a kormány tudja, miből várható túltermelés, il­letve hiány. Feltétele a mini­mum egy hektár termőföld és az évi 250 ezer forint bevétel. Szőlő, gyümölcsös vagy fólia esetén fél hektár az alsó határ. Az őstermelő 16 éven felüli és őstermelői igazolvánnyal ren­delkezik. A regisztráció feltéte­le az állami agrártámogatás igénybevételének is - mondta Fejes László körzetvezető falu­gazdász.- A földhasznú támogatás a 17 aranykorona feletti földekre jár - tájékoztatott Fejes László - birtoknagyság szerint három kategóriának különböző ösz- szegekben. Egytől 20 hektárig 12 ezer, 20-tól 50 hektárig 8 ezer, 50-től 300 hektárig pedig 4 ezer forint hektáronként. 300 hektáron túl nincs támogatás. Támogatásban részesítik a ga­bona- és a kukoricatermesztő­ket, valamint minden szántó­földi növénnyel (kivéve a nap­raforgót) foglalkozó gazdát. A támogatást nem a földtulajdo­nos, hanem a használó veheti igénybe. Számlával kell igazol­ni a megvásárolt fémzárolt ve­tőmagot, a műtrágyát és azt is, kinek mit adott el a gazda. A támogatási igényt április végé­ig kell benyújtani. A kalocsai agrárfórumon is elhangzott, és a körzetvezető falugazdásznak is sokan pana­szolták, hogy az egyéni terme­lők nehezen tudnak szerző­dést kötni. Egyrészt a felvásár­lási árak és feltételek vonatko­zásában nagy a bizonytalan­ság, másrészt kevés a megbíz­ható fizetőképes felvásárló. Király László Lesz elég kenyémekvaló- Van és lesz a malmokban ele­gendő kenyérnek való, megfe­lelő minőségű búza - tájékoz­tatott Makay György, a Gabo­naszövetség főtitkára.- A malmoknak az első fél évben már csak mintegy 100 ezer tonnányi búzát kell vásá­rolniuk ahhoz, hogy az első fél évben elegendő mennyisé­gű lisztet tudjanak őrölni - mondta a szakember. Ezért Makay György szerint nem fordulhat elő, hogy gabonahi­ány miatt veszélybe kerüljön az ország kenyérellátása. A főtitkár úgy véli, hogy még ak­kor is lesz elég kenyémekvaló, ha az idén csak 600 ezer hek­táron termesztenek búzát, és négy tonna lesz az átlagter­més hektáronként. Az állam­nak ugyanis még van mintegy 400 ezer tonnányi többlete a raktárakban, továbbá a terme­lőknél is 400-600 ezer tonna a készlet. Ezért a szakember nem tart búzahiánytól. Makay szerint a termelőknél lévő bú­zából akár exportra is juthat, aminek csak az lehet az aka­dálya, hogy a magyar termelők döntő része több mint 18 ezer forintot szeretne kapni ton­nánként a búzájáért. A világpi­aci ár ennél alacsonyabb, ezért a magyar búzát csak drágán le­hetne kivinni az országból. Hírek Támogatások A kiskunmajsai művelő­dési központban ma 16 órakor az FVM Bács-Kis- kun Megyei Földművelés- ügyi Hivatalának közgaz­dasági osztályvezetője, Labancz Antalné tart elő­adást. Az előadó az agrár­gazdálkodási célok 1999. évi költségvetési támoga­tásáról tart tájékoztatót. Felkészülés a 2000. évre Az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet a 2000. évre történő felkészülés biztosítása érdekében rendkívüli adatszolgálta­tást rendelt el valamennyi hitelintézetnél. Az ÁPTF határozata szerint a hitel- intézetek igazgatóságai­nak negyedévenként, első alkalommal legkésőbb 1999. február 28-ig kell megvizsgálniuk a 2000. év dátumkezelési és egyéb problémáira való felké­szültségüket. Növekvő teljesítmény Az idén a mezőgazdaság teljesítménye, szemben az elmúlt évi becsült 1­2,5 százalékos csökkenés­sel, várhatóan 2-3 száza­lékkal nő - derül ki a KSH Gazdaságelemző és Infor­matikai Intézet (Ecostat) legújabb elemzéséből. A kutatók úgy vélik, hogy a szántóföldi növényterme­lés, valamint a szőlő és bortermelés idén nem éri el a tavalyi szintet, míg a zöldség- és gyümölcster­mesztésben 6-7 százalé­kos növekedés várható. Az állattenyésztés 3-5 százalékkal nő, s az elem­zés alapján, különösen a juhágazatban lehet dina­mikus fejlődésre számí­tani. Génfrissítő tenyészmének érkeztek Pirtóra Egyre népszerűbb a lósport, a lótenyésztés hazánkban, ezért érezték szükségesnek a szakemberek a mesterséges iómegtermékenyítő állomá­sok létrehozását a megyében. Elsőként Pirtón létesült ilyen bázis, amelyet múlt hónap vé­gén adtak át. A későbbiekben Kecskeméten tervezik egy újabb állomás megnyitását. Málik Zoltán, Bács-Kiskun megye lófelügyelője méltatta az állomás létrejöttének fon­tosságát, kiemelve, hogy csak minőségi méntől származó utódokkal lehet a nyugat-eu­rópai színvonalhoz felzárkóz­ni. Már az 1960-as évektől történtek állományjavító lépé­sek. Pirtóra most két mén ke­rült, a Gold névre hallgató holland, félvér sportló és Nonius XIX. törzsmén. Az állami támogatással működő állomás nagyban hozzájárul­hat az egészséges hazai ló­utánpótláshoz. Európai uniós elvárások az élelmiszeriparban A Bács-Kiskun Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány a Külügyminisztérium támo­gatásával előadás-sorozatot szervez hazánk Európai Unió­hoz történő integrációs törek­véseiről. A Bács-Kiskun me­gyeinek lenni Európában - Európainak lenni Bács-Kiskun megyében elnevezésű soro­zat előadásait Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kis- kunmajsán tartják. A szerve­zők célja, hogy az érdeklő­dőkkel megismertessék az EU-s elvárásokat, amelyek az uniós csatlakozás során segít­hetik Bács-Kiskun megyét. Majsán a Vállalkozói Club ad otthont a rendezvénysorozat­nak. A következő előadás február 25-én lesz, ahol az élelmiszeripar helyzetéről és feladatairól lesz szó az EU- csatlakozás kapcsán. Előadó: Piros László, az Élelmiszer­feldolgozók Országos Szövet­sége főtitkára. Románia emelné a liszt és a csirkehús vámját- loan Muresan román mező- gazdasági miniszter szerint szükség lenne a Magyaror­szágról behozott csirkehús és liszt vámjának növelésére. A miniszter, aki Radu Vasile ro­mán kormányfő kíséretében érkezett tegnap Budapestre, egyebek között erről a kérdés­ről kíván tárgyalni magyar partnereivel. A miniszter az utazás előtt úgy nyilatkozott, hogy a román fél szeretné ki­egyenlíteni a két ország közöt­ti kereskedelmi forgalmat a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek esetében. Ta­valy november végéig a Ro­mániába irányuló magyar ag­rárexport értéke a hivatalos román statisztikák szerint 163,36 millió dollár volt, míg Románia csak 22,91 millió dol­lár értékben szállított Magyar- országra hasonló termékeket, loan Muresan nem részletezte, hogy román részről miként tervezik az egyensúlyt megte­remteni. A román mezőgazdasági minisztérium eddig érdemben nem válaszolt a magyar fél ál­tal tett együttműködési javas­latokra, a szakértői, államtitká­ri és miniszteri szintű tárgyalá­sokon is csak azt jelezte: figye­lemre méltónak tartja a ma­gyar elképzeléseket. A román mezőgazdasági miniszter azt közölte, hogy szükségesnek tartja az érzékeny termékek esetében a magyarországi im­portra kivetett adó növelését - azaz a CEFTA-egyezmények ideiglenes felfüggesztését. Ezt már tavaly a búza és a liszt esetében megtette Románia, a CEFTA keretében meghatáro­zott 15 százalék vám helyett a magyar búzára 25, a lisztre pe­dig 45 százalék vámot szabott ki. Az intézkedés tavaly au­gusztus elsejétől december 31- ig volt érvényben. Muresan már többször kijelentette, hogy a liszt esetében „két-há- rom hónapra” ismét vissza szeretnék állítani a 45 százalé­kos vámot. Most ezt azzal egé­szítette ki, hogy a magyar csir­kehús vámját a CEFTÁ-n belül alkalmazott 25-28 százalékról 35 százalékra kívánják növel­ni. A román kormány tavalyi döntései nyomán az országba behozott termékek legna­gyobb részét 4 százalékot kite­vő pótvám is terheli. A román sajtóban rendre megjelennek írások arról, hogy Romániát „elárasztják a magyar agrártermékek”. DUNAHOLDING BRÓKERHÁZ RT. Értékpapírpiac 1999. január 29-február 5. Nép László Ugróiskola Gyakorlatilag eseménytelenül telt az elmúlt hét a világ értékpapírpiacain, itthon azonban történt egy-két érdekesség. A főbb nemzetközi tőzsdék heti egyenlege alig mutat változást, ez alól csak a távol-keletiek kivételek. A Hang Seng 10.000 pont alá esett, vélhetően a kínai devizapiaci bizonytalanság és a még mindig gyenge hongkongi gazdasági adatok hatására, Japánban azonban az ottani méretekben szédületes állampapír­hozam-emelkedés tartotta lázban a befektetőket. A növekedő kamatok a jen erősödését hozták az egyébként szintén erősödő dollárral szemben, ami nem kedvező az exportorientált japán gazda­ságnak, így a részvényáraknak sem. Dél-Amerika csendes hetet zárt: Brazília újratárgyalta az IMF-hitel feltételeit, a megegyezés szinte bizonyosra vehető: a jegybank élére pedig új, devizapiaci szakember került, így a részvény- árfolyamok nem mozdultak számottevően az elmúlt hetek igen erőteljes növekedése után. Érdemleges történések hiányában szinte iránytű nélkül folyt a kereskedés Európában és Amerikában, még a vártnál nagyobb mértékű brit kamatcsökkentés sem tudott sokat lendíteni az ottani piacon. Ennek megfelelően a Budapesti Érték­tőzsde mutatója is meglehetősen szűk amplitúdójú mozgást produkált egész héten. A BUX pénteken mindössze 33 ponttal zárt alacsonyabban, mint egy héttel előtte. A kis részvények körében azonban igazi felfordulás következett be. A sort a Globus részvényei nyitották, miután bejelentették a megállapodást két multi­nacionális céggel. Az árfolyam szédületes tempójú növekedésnek indult: a január 26-án még csaknem névértéken forgó papírokért február 4-én már 2.380 Ft-ot (I) is megadtak a nyitásban, de aztán másnapra visszaesett az ár 2.000 Ft alá. Egyelőre nem látszik tisztán, mekkora változást hozhat az új szerződés a cég eredményességében. Nagymértékben drágult az elemzők által nemigen kedvelt Zalakerámia is. A hétfőn még 2.000 Ft-ot érő részvények hatalmas forgalom kísére­tében 2.600 Ft-ra ugrottak szerdára, majd 2.300 Ft-ra csúsztak vissza. Jelentősen, csaknem 10%-kal drágultak a Prímagáz és az Émász részvényei is, de a legbizta­tóbbnak mégis a Danubius szárnyalása tűnt, ugyanis egész héten folyamatosan emelkedett az árfolyam, és péntekre már a rég nem látott 5.000 Ft feletti szinten forgott. Megélénkült a Graboplast piaca is, az árugrás szintén 10% körüli volt. A Blue Chip-ek iránt viszont visszafogott volt a kereslet, ami az árak alakulásán is érződött: esett a Richter, a Matáv és az OTP is, a TVK pedig éppen csak tartani tudta az árát. A MÓL teljesítménye azonban lenyűgöző volt. Már hétfőtől kezdve érezhető volt a fokozott kereslet a papír iránt, ami csütörtökön rekordforgalomban csúcsoso­dott ki: több mint 3.500 kötésben fordult meg az alaptőke 3%-a, és az árfolyam 6.400 Ft-ra emelkedett, amit pénteken is tartani tudott. Lassan tudatosul a befektetőkben, hogy a MÓL 1998. évi rekordnyeresége nem egyszeri jó teljesít­ménynek köszönhető. Igaz ugyan, hogy a társaságnak jól jön a rendkívül alacsony kőolaj- és földgázár, de év közben várhatóan változni fog a gázárképzés rendszere, így ez az üzletág megszűnik veszteségforrás lenni, a benzinforgalma­zás pedig amúgy is piaci alapú. A cég növekedése pedig biztosított a környező országokbeli terjeszkedés és a világ számos pontjára kiterjedő kőolajkutatás folytán. A tőzsdén nemrég megnyílt "C" kategória már kéttagú, és a következő hetekben tovább bővül a létszám, de az itt szereplő részvények forgalma jelenleg minimális, és várhatóan nem is fog számottevően változni a helyzet. DUNAHOLDING BROKERHÁZ RT 6000 Kecskemét, Horváth D. krt. 10-12. a PROFITHOLDING KECSKEMÉT RT irodájában Tel.: 76/486-606, 486-607 Fax: 76/481-884 előtérben az agrárgazdaság Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom